Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! |AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 42. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. FEBRUAR 18., SZOMBAT ■ Kaput nyitni Európára (3. oldal) Vita és türelem (3. oldal) Nagybótonyban cáfolják a vádakat (11. oldal)Számvetés termelőszövetkezeteinkben Ülést tart az IUISZIUIV* A világpiaci versenyképesség a mérce Medgyesy Péter a szécsényi küldöttgyűlésen Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Murr káspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre ösz- szehívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napirend előterjesztője, Fejti György, a KB titkára, Iványi Pál, a KB titkára ismerteti az agrárpolitika megújítására vonatkozó tervezetet. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ütések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentés előadója Lukács János, a KB titkára lesz. Az agrárpolitika megújításának javaslata az elmúlt évtizedek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolyamat fel- gyorsításához való szerves kapcsolódás elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a szükséges változások, a megújulás kezdeményezését. A javaslat szerint a Központi Bizottság állásfoglalás- tervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, a tudományos és az érdekképviseleti szervek, fórumok véleményét is. A testület — a viták tapasztalatait is figyelembe véve — még ebben az évben ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika időszerű kérdéseit. A városi és a megyei pártértekezletek, valamint párt- bizottsági ülések politikai tapasztalatairól szóló előterjesztés hangsúlyozza, hogy ezeket a tanácskozásokat új munkastílus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemezték. A pártértekezletek előkészítése és összehívása aktív politizálást váltott ki, a párttagok között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor éppen a társadalmi folyamatokra való gyors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja. A Központi Bizottság napirendjén személyi kérdések is szerepelnek. (MTI) ☆ A KB elé került írásos előterjesztések rövidített változatát hétfői számunkban közöljük. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták .Medgyesy Pétert. Derűs arcú, jókedvű, ünneplőbe öltözött nők és férfiak foglaltak helyet pénteken délután a szécsényi művelődési ház kamaratermében, ahol a helybeli II. Rákóczi Ferenc Mgtsz tartotta küldöttgyűlését. Érthető volt a jelenlévők vidámsága és ünnepélyessége, hiszen kenyéradójuk, az országosan is a legjobbak közé sorolt mezőgazdasági üzem fennállásának legeredményesebb esztendejét zárta. Erre vonatkozóan egyetlen adat: az eddigi legjelentősebb összeg, 62,9 millió forint kerül a nyere- ségrovatba. Így aztán érthetően fesztelen hangnemben köszöntötte a küldötteket és a vendégeket Zsédely Lajos párttitkár, aki a jeles esemény levezető elnökének tisztét látta el. Külön is üdvözölte Medgyesy Péter miniszterelnök-helyettest, pártunk Központi Bizottságának tagját, Füssy Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát és Romasz Adolfot, a megyei tanács elnökhelyettesét. A tsz vezetőségének a beszámolóját az 1988. évi termelési és pénzügyi terv teljesítéséről, valamint az 1989. évi tervekről dr. Hütter Csaba elnök terjesztette elő. Utalt rá: kollektívájuk az előző tervidőszakban megteremtette a több lábon állás feltételeit, s a mostani ciklusban e kedvező lehetőségek megőrzése a cél. A kiváló eredmények igazolják : helyes gazdasági stratégiát követ az üzem, sikerül jól sáfárkodni az élőmunkával, a gépi és pénzeszközökkel, az anyagokkal. A munkásgárdát nem riasztották vissza a nehézségek, volt ereje a hiányosságok kijavítására. A fejlesztések következetesen megvalósultak, s megfelelő' szakképzettségű emberek is rendelkezésre állnak. Jelenleg a tagság 5,4 százaléka felsőfokú, 22,7 százaléka középfokú végzettségű, 36,4 százaléka szakmunkás. Mind inkább előtérbe kerül az ipari termelés, s a múlt esztendőben innen került ki az árbevétel 70 és a nyereség 78 százalékg. Napjainkban a / Kép: Rigó dolgozók több mint fele ipari termékeket állít elő. Az alaptevékenységen belül a növénytermesztés eredményessége tavaly elmaradt mind a tervtől, mint az előző évitől. Az árunövények jövedelmezősége visszaesett, míg a takarmánynövények a várt nyereségszintet hozták. Az aszályos nyár negatívan hatott a termésátlagok alakulására. A termelőszövetkezet országos hírű szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkezik, amely az eddigi legmagasabb, csaknem 21 millió forintos nyereséget ért el a múlt esztendőben. Az egy tehénre jutó tejtermelés 5124 liter volt. A húshasznú egységekben javult a munka minősége és tavalyhoz képest megnégyszereződött az ágazati eredmény, Az emhrióát- ültetés országos érdeklődésre tart számot. Az ipari ágazatot felgyorsított ütemben fejlesztették az utóbbi időben. A csomagológép-gyártó üzem gyártmányai iránt egyaránt növek(Folytatás a 2. oldalon.) Vállalkozó típusú gazdaságok kellenek! Borbély Sándor a lit kei zárszámadáson Lehet'e az alapon kívüli tevékenységet „kiegészítőnek” nevezni abban a gazdaságban, ahol az árbevétel 75 százaléka ipari- és szolgáltató tevékenységből származik? A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelő- szövetkezetek számára egyszerűen nincsen más mód az életben maradásra még, ha oly nagy gondot is fordítanak a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, mint a Litkei Ipoly Termelőszövetkezetben. Ez a stratégiai felfogásnak is minősíthető gondolatsor kísérte végig a kollektíva zárszámadó közgyűlését, melyet pénteken hívtak össze a községi kultúrház- ban. Fekete Dezső, a tsz elnök- helyettese a díszelnökség soraiban üdvözölhette Borbély Sándort, az MSZMP KB,tagját, a munkásőrség országos parancsnokát, Szalai Lászlót, a Nógrád megyei pártbizottság titkárát, valamint Kol- larik István pénzügyminiszAz országos gondokról váltott szót a zárszámadás előtt dr. Miklós Zoltán, Borbély Sándor, Szalai László és Klug Vándor, a BRG salgótarjáni gyárának igazgatója. ter-helyettest. Megnyitó szavai után dr. Miklós Zoltán, a szövetkezet elnöke adott számot a tavalyi gazdálkodásról, s szólt az idei tervekről. Elsőként az alapágazatok helyzetét vázolta. Két területen: az áru- és takarmánynövény-termesztésben elért eredmények biztatóak, hi- (Folytatás a 2. oldalon.) Salgótarjáni pártaktiva Véleménycserék a nyílt színen Az MSZMP munkájában egyre erőteljesebb az a gyakorlat, hogy a legfontosabb kérdésekben (mielőbb és minél szélesebb körben véleménycserére Ikerül ,sor. E folyamat részeként kibővített pártbizottsági ülést tartottak tegnap (délután Salgótarjánban, a Központi Bizottság legutóbbi munkájának megismertetése végett. Plachy Péter, a városi pártbizottság első titkára bevezetőjében meg is említette: az eseményre talán jobban illene páraktíva kifejezés, hiszen 'a 'testület tagjai knellett ’első kézből kaphattak tájékoztatást az alapszervezeti titkárok is. A Központi Bizottság február 10—11-i ülésén történteket Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze, érzékeltetve a vita jellegét is. A részletezés előtt utalt arra, hogy már a Központi Bizottság ülése előtt ás vita volt, amely nem egy esetben indulatokat is kavart. A véleménycsere folytatódott a Központi Bizottság ülésén, sőt folytatódik tovább. Így volt ez a megyei pártbizottság szerdán tartott ülésén, ennek a folyamatnak része a salgótarjáni esemény, a folytatásra pedig az alap- szervezetekben is sor kerül. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy ez így természetes, hozzá kell szokni a vitáihoz, a vélemények nyílt színen való ütköztetéséihez. Az időszerű kérdések elemzése során kitért arra is, hogy a tapasztalható feszültségek kezelése higgadtságot követel. Ezzel együtt látni kell azt a felelősséget is, amely a pártra hárul a gondok feloldásában, s ehhez az MSZMP rendelkezik kellő erővel. A tájékoztatóban hangot kapott, hogy a folyamatok ellenőrizhetetlenné vállaséiban nem érdekelt egyetlen réteg sem. Párttag, szimpatizáns, sőt szembenálló fél érdeke is a társadalmi robbanás elkerülése — a követendő magatartásnak ez az alapkérdése. Éppen ezért nem vitás a feladat sem: nézetazonosság kell a reformok végrehajtásában, s egységterem- tő, nem pedig szétszervező vitákra van szükség A Központi Bizottság mun. kájánák részletes elemzése után Bálint Attila (SVT) és Kecskés Zoltánná (MÁV) tett fel kérdéseket. Ezek érintették többek között — az alkotmány tervezett újjáal- kotásával összefüggésben — az esetleg bevezetendő köz- társasági elnöki funkciót, a demokratikus jogállam- kri. tóriumait, az MSZMP kezdeményezésére bevezetendő többpáirtrendlszert. A kérdéssor ezzel összefüggésben kitért vagyoni felvetésekre is. Az utóbbi kapcsán — Brecho Gyula felszólalását követően— Devcsics Miklós így válaszolt: többpártrendszer esetén törvényben kell rögzíteni az ellenőrzés melletti szubvenció mértékét és gyakorlatát. Mellesleg, ez mindenütt a világon így van. Az aktívaértekezleten számos soron levő feladat is szóba került. Ezek mellett Plachy Péter városi első titkár tájékoztatást adott az értelmiségi körökkel folytatott véleménycseréről. A kedvező tapasztalatokkal járó kezdeményezés egyik tanulsága, hogy számítani lehet a komoly — nem politikai természetű — feszültségekkel dolgozó értelmiségre. Grász Károly Jugoszláviába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a közeli napokban határ menti baráti találkozó- , ra, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) KISZÖV-elnökségi ülés Stabilan gazdálkodnak... Pénteken, Salgótarjánban zalékkal magasabb, a meülést tartott a KISZÖV elnöksége. A jelenlevőket a kisszövetkezetek elnökei — Generál Bau, Mozaik, Szakszerelőipar, ÉPKAR, Ka- rancs, Klímatechnika — tájékoztatták a megalakulásuk óta , végzett munkáról, további elképzeléseikről. A legrégebbi kisszövetkezet is alig hároméves múltat vallhat magáénak. Többségük alig egy-két éve alakult meg. Életképességüket az igényekhez való gyors igazodás, a lehetőségek okos kamatoztatása bizonyítja, 1987-hez képest árbevételi tervüket 30, nyereségüket pedig 35—40 százalékkal szárnyalták túl. Az idesereglett dolgozók átlagbére 25 szágyei átlagnál. Mindegyikük megtalálta sajátos útját, feladatkörét. A kezdeti botladozások, néhol p>edig a kudarcok után mindenütt stabillá vált a gazdálkodás. Ma már a legtöbb nyereséget hozó tevékenységet végzik, új termékeket állítanak elő, új szolgáltatásokat végeznek. Ennek révén jó kapcsolatot alakítottak ki a partnereikkel. Gondolnak jövőjük megalapozására. Nyereségük egy részét a ' fejlődést garantáló fejlesztésekre fordítják. A szövetkezetek vagyonának döntő hányadát sokhelyütt a tagi rész- és célrészjegyek (Folytatás a 2. oldalon.)
