Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
1989. FEBRUAR 17.. PÉNTEK NOGRAD 3 Falusi kisvállalkozók Szegfűkarrier — Mire kitanultuk, s meg" van minden, ami kell hozzá, kiderült, hogy nem éri meg — sommázza keserűen az elmúlt éveik munkájá- nak tapasztalatait Kerekes Sándor, aki Taron lakik ötödmagával egy szép ikerházban. A Kerekes család —, mert hiszen vállalkozni csak együtt érdemes —, miután úgy találta, hogy a primőrökkel való kereskedés nem kifizetődő, megpróbálkozott a szegfűtermesztéssel. Néhány évig tartott a fénykor, de mostanra meglehetősen nagyot változott a helyzet, az üzlet majdhogynem ráfizetésessé vált. Hát ezért keseredett úgy neki a családfő. — Pedig kezdetben lelkesen csinálta — meséli a felesége. — Emlékszem, mikor az ismerősöktől kaptunik néhány szegfűhajtást, milyen kedvvel gyökereztettük, együtt örültünk, ahogy növekedtek, virágot hoztak. Később a palántákat a Rozmaring Tsz-től vettük, a virágainkat pedig egy salgótarjáni üzlet adta el. Ahogy terebélyesedtek a fóliasátrak, úgy gyűlt a munkájuk. ök nekigvűrkőztek, besegített a nagymama, majd később a gyerekek is. Gyomláltak, öntöztek, hajtattak, kazánházat építettek. — Mindent magunk csináltunk — mondja Kerekes Sándor, És tudja hogy van az, a saját munkát nem számítjuk bele. Én Pásztón művezető vagyok, a feleségem ugyanott asszisztens. Hogy jól ellássunk itthon mindent, úgy intéztük, hogy váltott napszakban dolgozhassunk. — Még a fagyos téli éjszakákon is váltottunk, csak akkor kétóránként — kapcsolódik be a beszélgetésbe ismét Kerekesné, s mosolyogva magyarázza: hol én, hol a férjem kelt éjjel az óracsörgésre, sőt a sógornőm is —, aki az ikerház másik felét lakja — itt éjszakázott velünk. Neki is vannak sátrai, azokra is ügyeltünk. A mutatós családi ház, a két kocsi azt a látszatot kelti: a háziak itt jó módban élnek. Azok a nagy sátrak biztosan sokat hoznak a konyhára — mondhatnák az irigyek. Kerekesék erre csendben felelik: — Talán el sem hiszik, hogy az utóbbi időben mindent részletre vettünk. A házunk már megvolt, mielőtt elkezdtük a szegfűültetést, a két kocsi közül pedig csak az egyik a miénk. A sok pénzről pedig annyit: kezdetben biztató volt a helÿzet, de hol van az már! A piac tele van virággal, a világ pedig feketekereskedőkkel, az emberek kevesebbet vásárolnak, nemegyszer beérik egy szállal is. — Mondhatom tovább is — így a nagymama. — Ne csak a hasznát nézzék, a dolgát is. Arra biztosan kevesen gondolnak, hogy a fáradságunkért néha egy csomó hőütött virág a fizetség. Az átvevőnek éri ez meg, aki többszörösét elkéri annak, mint amennyiért innen elviszi. À ..szegfűbirodalom”, a sátrak alatt most nem olyan látványos, bár már feslenek a bimbók. Nőnapra most kevesebb „termés” ígérkezik, mint tavaly. — A férjem már jó ideje be sem néz ide, pedig úgy biztatgatom, mert szeretem a virággal való bíbelődést. Még az sem számít, hogy nyáron egy hétre sem lehet emiatt hazulról elszabadulni. Most éppen az bántja, hogy a munkánk hasznát többre értékelik a valóságosnál, s eszerint kell adót fizetni... — mondja búcsúzáskor Kerekes Sándorné. — Változtatnunk kellene, de hát az nem olyan egyszerű. Lehet, hogy a szegfűről áttérünk a levelibékára, csak legyen1, aki meg meri fogni — viccelődnek kedélyesen. — mihalik — Számítógépszerviz — felsőfokon A számítástechnika egyre nagyobb alkalmazásával Jelentősen megnövekedett a szervizek feladata is. A Professziónál Számítástechnikai és Elektronikai Gt. salgótarjáni szervizének dolgozói az idei évre hatmillió forintos forgalmat terveztek. A nyolc szerelő Nógrád és Heves megyében látja el a szervizelési és javítási feladatokat. 1989-ben a számítástechnikai és ügyvitel'technikai berendezések mellett, az irodagépek „gyógyításával” is foglalkoznak. Malomlirgyi Nándor számítógép perifériás egységét szereli. Az elektronikus asztali számítógépeket Benkö László javítja. — Rigó Tibor felvételei — Porból vas A vas- és acélolvasztók szűrőberendezéseiben lecsapódó por eddig az NDK-ban is a meddőhányóra került, jóllehet tömegének csaknem a felét vasszemcsék alkotják. Az elstertali acélmű szakemberei olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a szűrőn fennakadó porban levő tiszta vasat víz hozzáadásával golyó alakú pelletekké tömörítik. Ezáltal az értékes nyersanyagok visszavezethetők az olvasztás folyamatába. Alig ismerik... A szolgáltatásokra vonatkozó egyik minisztertanácsi rendelet immár két éve van érvényben, ám a lakosság szinte alig ismeri, a szervizek pedig meglehetősen ritkán tartják be — ezt állapította meg az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vizsgálata, amelyet a közelmúltban végeztek az ország hét megyéjében. Arról van szó, hogy a megrendelők lakásán a háztartási gépek, berendezések javítását úgy kell megszervezni, hogy az ügyfeleknek a vállalás napján ne kelljen kettő, de legfeljebb négy óránál tovább várakozniuk a szerelőre. Négy órán túl az ügyfélnek legalább 200 forint kötbért köteles fizetni a szolgáltató. Az OKPF a vizsgálatok tapasztalatai alapján felhívta a szolgáltatók figyelmét a vállalási szabályzat felülvizsgálására, a szervizek fokozottabb ellenőrzésére, valamint arra, hogy a megrendelőket mindenkor tájékoztassák a 2—4 órás várakozási időről, és a kötbérigény érvényesítésének módjáról. Nem alvó települések közigazgatási egysége A közvélemény időben jelez A gazdasági és az ideológiai munka területén észlelhető hiányosságok, torzulások okait magyarázók azzal érveltek, hogy időben nem érkezett visszajelzés, hiányoztak a megbízható számszerű adatok. A másik oldalon rögtön kész volt a válasz: a szociológia, a statisztika, a közvélemény-kutatás szakemberei mindent az asztalra tettek, de az illetékesek leginkább esetben hasznosítottak ebből valamit. Pedig a társadalmi mozgások bebizonyították: a jövőben balgaság lenne figyelmen kívül hagyni a hosszabb távú és a napi döntéshozataloknál is a lakosság véleményét. Mozgalmas év után, s még zajosabb esztendő elején állunk. Hogy megnyugtató módon alakíthassuk a magunk, embertársaink és kisebb közösségeink sorsát, nagyobb közéleti aktivitásra van szükség. A nagy horderejű kérdésekben a legille- tékesebb a népszavazás és az Országgyűlés intézménye. A megyei, a városi szintű döntések, tervek előkészületeinél, hatásaik felmérésénél elkerülhetetlen a területen élők véleménynyilvánítása. Mindnyájunk érdeke tehát, ha kérdezőbiztosok kopogtatnak be hozzánk. felelős állampolgárként, politikaformáló erőként álljunk rendelkezésükre. A Nógrád megyei közvélemény-kutató csoport múlt év október 13 és november 5 között megyénk felnőtt lakosságát reprezentáló 500 fős mintán közvélemény-kutatást végzett, többek között a tájékozódási szokásokról, a politikai-közéleti nyilvánosság országos és megyei állapotáról, Nógrád megye helyzetének megítéléséről, io tájékoztatáspolitika alakulásáról, valamint a közelmúlt sajátos politikai jelenségeiről. Látlelet a gazdaságról Nem telik el nap anélkül, hogy hazánk gazdasága szóba ne kerüljön. Megyénk lakosai reálisan ítélik meg a mára kialakult helyzetet. Jellemzésére többször a visz- szaesést és a válságot említik, de beszéltek a fejlődés lelassulásáról vagy megtorpanásáról, sőt csődről is. összességében az emberek többsége bizakodóan úgy nyilatkozott, hogy az ország kijut ebből a gazdasági helyzetből és a következő évtizedre várják ezt. Az egyes rétegek, csoportok természetesen eltérően vélekednek. A párttagság optimistább ugyan a válságból való kijutást. illetően, de ugyanők ennek időpontját távolra teszik. A lakosság túlnyomó többsége számol a nógrádi gazdaság nehézségeivel is. Ezek iránt — mint más társadalmi-gazdasági problémák iránt is — a tájékozottak, a magasabban kvalifikált rétegek határozottabban ré" deklődnek. Akikben még nem tudatosult eléggé a reális helyzet, ott szerepet játszik a társadalom perifériáira szorulás, és ezzel együtt a tájékozottság alacsony színvonala is. Megyénk gazdasági nehézségeinél a nógrádi emberek legtöbben a bányászat problémáit, visszafejlesztését említették, valamint ezzel kapcsolatban a munkanélküliség veszélyt. Gondként vetették fel a gyenge mezőgazdasági teljesítményeket, a veszteséges vállalatok ügyét, a válságban levő ipar struktúra váltását az életszínvonal romlását, a pénzhiányt, a lakásgondokat, a rossz irányítást és vezetést,'a termelés lelassulását, a fiatalok elhelyezkedési problémáit, az elavult bérrendszert, az új adórendszert. Különösen rossz a megye helyzete szerintük a gazdasági fejlettség, az emberek kulturáltsága és egészség- ügyi állapota tekintetében. Az országban elfoglalt helyéről kialakult kép szerint az emberek a megyét a középmezőny végére sorolják, kivéve a mozgalmi hagyományok őrzését, ápolását, amely tekintetében a sorrendben előkelőbb helyezést biztosítanak Nógrád nak. Bizalmi válság A nógrádiak többsége szerint az Országban a politikai hangulat feszült. A vezetők iránti bizalom általában közepes vagy ennél kisebb. A megyei és a helyi vezetéssel szemben ia párttagság — leginkább az értelmiség — körében bizalmi válságra utaló jegyek figyelhetők meg. Gyakorlatilag tehát az a helyzet, hogy az emberek éppen közvetlen életviszonyaikat jelentősen befolyásoló a helyi közéletet, állam- igazgatást szervező intézmények, politikai szervezetek tevékenységéről tájékozottabbak a legkevésbé. Az emberek a megyei szervezetek között zajló vitákról elsősorban a rádióból, a televízióból és az országos napilapokból értesülnek. Ezeket 83 százalék említette hírforrásként. ami azért érdekes, mert egy normálisan működő nyilvánosság lés tájékoztatás esetén a központi tömegkommunikáció nem kerül ennyire előtérbe. Azt, hogy valami nincs rendjén az információs, tájékoztatási rendszerben, az is jelzi, hogy második leggyakoribb hírforrásként az emberek a szóbeszédet jelölték meg. Elgondolkodtató, hogy csak minden harmadik ember hivatkozott 'a NÓGRÁD-ra. A helyi problémákról való fokozott tájékozódás igénye főleg a településfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése körül kristályosodott ki, illetőleg a helyi állami, politikai szervezetek munkáját, tevékenységét érintette. Az országos’ szintet illetően az emberek a tájékoztatást a gazdasági helyzettel, a politikai intézményi struktúra átalakulásával, az erdélyi magyarok életével kapcsolatban szeretnék erősíteni. A politikai nyilvánosság kérdésében megyénk párttagsága drámaian megosztott. Többségben vannak ugyan a , nyilvánosságot szélesíteni kívánók, ám jelentős az ellenzők tábora is. főként a funkcióval rendelkező párt-f, tagok csoportjában. KözülükJ^V sokan túlzottnak tartjàku , Sztálin, Rákosi, Brezsnyev ésï általában a múlt bírálatát. Nagy csoportot alkotnak azok a vélemények is, melyek szerint csökkenteni kell a bűnözés, az erőszak, a szexualitás nyilvános megjelenését a tömegkommunikációban. Kielégítetlen információszükséglet A tájékozódási szokások vizsgálata során kiderült: Nógrádban a mindennapos tévénézők és rádióhallgatók, aránya a felnőtt lakosság közel 80 százalékát teszi ki. Megyénkben legkevésbé elterjedt a harmadik országos jelentőségű tömegkommunikációs eszköz, a napilap. A felnőtt lakosok alig több mint fele szokott országos, 62 százaléka pedig megyei lapot olvasni. Ez az arány a január elsejei lapáremeléssel nemhogy javult volna, hanem ijesztően lecsökkent. Több szempontból is nagyító alá került a NÖGRAD. Az elégedettségi adatok azt mutatják: a nyílt, demokratikus és kritikus tájékoztatást, az eltérő vélemények ismertetését a megyeszékhelyen kívül lakók és az értelmiségiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hiányolják. A lappal igazán elégedettek aránya igen alacsony. A megyei lap < elsősorban Salgótarjánban népszerű és főleg a fiatalok kedvelik. A foglalkozást figyelembe véve azonban szembetűnő, hogy a megyei újság dominanciája az alacsony képzettségű fizikai munkások körében érvényesül. A szellemi foglalkozásúak inkább választják az országos sajtót. Bár az elmúlt hónapokban növekedett a tájékoztatási eszközök nyíltsága, őszintesége, a sajtószabadság további szélesítését azonban a megye közvéleményének a többsége elkerülhetetlennek tartja. A kiragadott példák is azt mutatják: sokak véleménye ellenére Nógrád megye nemcsak alvó települések közigazgatási egysége, hanem a gond- és problémaér- zékeny emberek újat és jobbat akaró közössége. A közvélemény nem egységes, hiszen a társadalmi helyzet, s az aktuális folyamatok által való érintettség sem azonos. Mégis e sokszínű visszajelzés alkalmas arra, hogy az itt élőkhöz méltó szellemi, tárgyi feltételek kialakításához támpont, segédeszköz legyen. Buzafalvi Győző Egyedülálló a megyében Csúcstechnika az SKÜ-ben A nyolcvanas évek elején kezdődött meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az a számítástechnikai fejlesztési irány, melynek egyik legjelentősebb állomásához érkezett a gyár. Megkezdődött ugyanis egy mega-mini kategóriájú számítógéprendszer részegységeinek a szállítása, , összesen 15 millió forintért'. Az osztrák berendezés — kiegészülve 16 színes, grafikus display vei, lézernyomtatóval, 2 nagy kapacitású mágnesszalagos tárolóval — egy, màsïélszer nagyobb teljesítményű, mint a jelenleg használatos központi gép. Kiépítettségében a megye legkorszerűbb számítástechnikai együtteséről beszélhetünk, hiszen a berendezés a csúcstechnológiát képviseli. Megvásárlásának elsődleges célja a vállalat, illetve a termelésirányítás korszerűsítése volt, a korábbinál sokkalta szélesebb kört információfeldolgozás révén.
