Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
1989. FEBRUÁR 15., SZERDA NÖGRÄD 3 Tartalékos forgalmista Hoxxásxólások vitacikkünkhöz Hadd „guruljon a vasút”! „Idegeskedni, annyit jelent, mint saját magadon bosszút állni” — olvasom a balassagyarmati MÁV körzeti üzemíőnökséghez tartozó Nógrádkövesd állomás- főnökének az asztalán egy fába vésett üzenetként. A főnökasszony jelenleg a Tátrában üdül; az árupénztáros felesége a napokban lett egy baleset áldozata, így a férfi sem dolgozik. Érkezésemkor egy hetvenegy éves nyugdíjas ügyes-bajos dolgait is Sebestyén Tamás forgalmi szolgálattevőnek kell intéznie, ráadásul aznap még tolatásvezetője sem volt. Beszélgetni alig van mód. Két tolató tehervonat is érkezik az állomásra, amelynek az öt fogadó- és két iparvágánya, valamint a „csonkája” is dugig tele van teherkocsikkal. Javában termel az állomás legfontosabb szállítópartnere, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat helyi üzeme. — Az 543-as órakor eljött tolónak... A nándori üres fedettek... Igen... Dobsonyi lesz a tartalék... Jó, majd megpróbáljuk — hallom a forgalmista hangját, amint rendelkezik. Sebestyén Tamás 1951-ben született Budapesten. Édesapja vasúti fűtőházi szertári munkás volt. A család Dömsödön lakott, majd Szé- csénkére költözött. A forgalmista ma is itt él a családjával. Sebestyén Tamás 1970-ben Balassagyarmaton szerzett érettségi bizonyítványt, és két hét múlva már a vasútnál dolgozott. A szomszédos Nóg- rádkövesden lett forgalmi gyakornok. A segédtiszti tanfolyam elvégzése után, 1973 októberében először Galga- györkre osztották be állomáskezelőnek, majd Galga- gutára került, ahol munkája közben megszerezte a forgalmi önállósító szakvizsgát is. így lett valódi forgalmista. A MÁV-tisztképzőt 1984- ben fejezte be, s intézői ranggal „szerelt le” az iskolából. Azóta a körzeti üzemfőnökség vonali tartalékosaként dolgoik. Beszélgetésünk közben sokszor magamra hagy. Igen, a szolgálat mindennél fontosabb ! Régen ismerem — tudom, hogy tizenhét éves kora óta igazolt futballista, és tavaly tavasszal akasztotta szögre a cipőket... Felesége a postánál dolgozik, két kislánya van. Nemrégen költöztek új családi házba Szécsénkén. Közben megfol?,ták a két tehervonatot. Még tájékoztat, hogy a kőbánya havonta átlagosan 600 kocsit ad fel. Jelenleg a két helybeli forgalmista betegállományban van, így kénytelenek 24'24 órás szolgálatot is vállalni, hogy azért „guruljon a vasút”. Kevés ezen az állomáson is az ember. Nehéz, kimerítő a vasutassors, mégsem panaszkodik. Végzi a munkáját, a legjobb tudása szerint, s anyagilag is megtalálja a számítását. Havonta nettó 11—12 ezer forintot tehet le a család asztalára. — Érdekesek, változatosak a szolgálatok — vallja. E] sem tudja képzelni másképpen az életét. Két ízben volt Kiváló dolgozó — tavaly elvégezte a marxista- leninista esti egyetem általános tagozatát. Otthon talán még álmában is a kőbánya dübörgését hallja. hiszen a vörös sapka alig kerül le a fejéről. Radnai Ketykó István Több a sertés, kevesebb a szarvasmarha Felmérés az ország állatállományáról A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, az ország szarvasmarha- és sertésállománya valamivel nagyobb, a többi haszonállaté, viszont kisebb, mint egy évvel korábban. Az előjelzések szerint 1989-ben, a legtöbb állatfajnál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 31-én, 1 millió 690 ezer volt, az egy évvel korábbinál 26 ezerrel nagyobb. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy tavaly a szokásosnál kevesebb marhát vágtak, továbbá lengyel növendékmarhát importáltak. A nagyüzemek több, a kistermelők kevesebb szarvasmarhát tartanak a korábbinál. (A kistermelők egvre több olyan szarvasmarhát gondoznak, amelyek a nagyüzemek tulajdonában vannak, ezeknek a száma megközelíti saját állományuk egiyharma- dát.) A tehenek száma 663 ezer; egy év alatt 10 ezerrel csökkent. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 milliót, a növekedés az előző évhez képest 111 ezer. Az előző esztendőhöz képest tavaly mind a nagyüzemek, mind a kistermelők valamennyivel gyarapították állományukat. A sertések számának ez évi alakulását — várhatóan csökkenését — jelentős mértékben befolyásolja a tavalyi gyenge kukoricatermés és a szójadara világpiaci árának, emelkedése. A tenyésztés visszafogására utat, hogy kevesebb kocát tartanak a termelők, mint korábban. Az elmúlt évben tovább tartott a juhtenyésztés visz- szaesése; az állomány az év végén 2,2 millió volt, 120 ezerrel kevesebb, minit egy évvel korábban. A jelek szerint, a vállalatok tovább csökkentik az állományt. Az év végi összeszárolá- láskor 75 600 ló volt az országban, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebb. Átalakult a baromfitenyésztés termelési szerkezete: tyúkféléből 4 millióval kevesebb — 56,4 millió — volt az év végén, a libaál- lomány azonban csaknem 30 százalékkat nőtt, a pulykák száma pedig megkétszereződött. A teljes baromfiállomány 62 milliót tett ki az év végén. A Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet 9,2 millió forint nyereséggel zárta a múlt évet, aminek döntő részét az ipari tevékenység adta. A gázkonvektor-, a fémtömegcikk- és a lakatgyártás közül az utóbbi előállítása futott fel látványosan. A felvételen: a lakatok alkatrészeit készítik a nóg- rádmarcali telepükön. — bp — Kiváló ifjú szakemberek A Nógrádi Szénbányáknál tavaly módosították az FMKT-szabály za tot, s meghirdették a Kiváló ifjú szakember mozgalmat. A vállalat vezetése ennek keretében műszaki, technológiai, szervezési, gazdasági feladatok megoldását,, illetve ez irányú hiányosságok feltárását és megszüntetését remélte az ifjú szakemberektől A napokban, ünnepélyes keretek között adták át az FMKT-díjakat az arra érdemeseknek. Az előző évekhez képest kisebb számiban beérkezett pályaműveket szakdolgozat- és hobbikategóriában értékelték, s megállapították: a témák kidolgozásának színvonala ezúttal is úgyszólván kifogástalan. Kiváló Ifjú Szakember címet kilencen érdemelték ki. Hobbikategóriában hárman kaptak dijat. A legjobbak 1700—5000 forint közötti jutalmat vehetek át. Tűzifa olcsóbban Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészeténél évente 2 ezer köbméter fát értékesítenek magántermeléssel. A nehezebben megközelíthető és kisebb területekről így olcsóbban jut a lakosság tűzifához. A felvételen: Somoskőújfalu környékén vágják az akácfát. Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? Mint emlékezetes, lapunk hasábjain A pártmunka korszerűsítése Nógrádban címmel, január 17—20. között négyrészes cikksorozat jelent meg Tanka László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tollából arról, hogy milyen elképzelések vannak a párttagság körében a mozgalmi, szervezeti élet megújítására. A cikk vitairatnak készült, amelyhez eddig is több hozzászólás érkezett — ezeket a rendelkezésre álló terjedelmekre tekintettel — folyamatosan közreadjuk. A közlekedési dolgozók pártvitáin hangsúlyozták n legtágabb mozgásteret kell megadni az alapszervezeteknek Egy erjedésben lévő társadalom, egy átalakulóban lévő párt. egy válságtünetekkel küzdő gazdaság nagyon nehéz feladatokat és hatalmas felelősséget ró a párttagságra. Ezért elengedhetetlen, hogv a korábban begya. korolt, íónak gondolt, de ma már eredménytelen „politikai technológiát” megújítsuk. A kollektív bölcsesség kiérlelésére; a közös akarat érvényesülési feltételeinek javítására a pártdemokrácia erősítésére, és a politikai szemléletünk formálására jó lehetőséget teremtenek a teljes körű pártviták, ahogyan erre Varga József is utalt hozzászóló cikkében, A Nógrád Volán párttagsága pártcsoprtértekezleten dolgozta fel a szervezeti és választási rend vitaanyagát. A tapasztalatok összegzéséből — csatlakozva a NÓGRÁD hasábjain megjelent vitasorozathoz — azon gondolatokat szeretném közreadni, amelyek érzékeltetik, hogy párttagságunk miben látja a lakóterületi és a nagyüzemi politizálás lehetőségeit. az együttműködési formák továbbfejlesztését. A pártcsoportok, a pártalapszerveze- tek döntő többségének az a véleménye, hogy kevés valamit elutasítani, nem befogadni, m,a az a helyes magatartás, ha tisztázzuk e dolgokhoz, jelenségekhez, feladatokhoz való viszonyunkat. és kialakítjuk főbb cselekvési jellemzőinket! Ebből kiindulva mi úgy ítéljük meg, hogy a nagyüzemben és a lakóterületen is valóságos politikai erővé kell alakítani a pártszervezeteket. A folyamatok kézbentartását, irányítását a szervezeti keretek korszerűsítése mellett, hangsúlyozottan a közéletiségünk, politikai aktivitásunk fokozásával tartjuk lehetségesnek. A tagság egyetértésével találkozott az a megyei kezdeményezés, hogy a pártapparátus és az intézmények kis létszámú alapszervezetei megszűnnek, és ezen párttagok a jövőben a lakóterületi alapszervezetéket erősítik. Az a vélemény szerveződött közös állásponttá! hogy elsősorban akcióegységben, politikai egységet képezve kell é’láspontunkat. akaratunkat érvényre juttatni. Ez ebben az értemezésben azt jelenti, hogy a szervezeti hovatartozástól függetlenül mindenkor és mindenhol határozottan képviseljék a párttagok a párt érdekeit. Lehetségesnek tartjuk, hogy a nagyüzemi pártszervezet tagja a lakóterületen lásson el pártmegbízatást. Ugyanakkor, politikai felvilágosító munkával orientálni is kívánjuk a párttagjaink beépülését a népfrontba, a tanácsi munkába, a lakóterületeken szerveződő és célkitűzéseinkkel egyetértő társadalmi egyesületekbe. Ma nem tartjuk valóságos veszélynek, hogy olyan arányú lesz a kiáramlás, ami veszélyeztetné a nagyüzemi párt- munka színvonalát. Ezért is támogatjuk a kezdeményezett átigazolási szándékokat. A vita során egységre jutottunk abban is. hogy a passzív nárttagok szervezeti hovatartozása nem gyengíti a nagyüzemi és nem erősíti a lakóterületi alapszervezte* ket, de mégis fontosnak tartjuk, hogy a Párt ne veszítse el ezeket az „erőket” sem. A párttagok „legitimitását” elősegítendő jónak tartjuk a kölcsönös regisztrálást, a politikai mozgalmak koordinálása érdekében a lakóterületi politikai központok kialakítását, de — mint azt többen hangsúlyozták — ez ne újabb apparátus, létrehozását jelentse. A vita során felszínre került a témához illeszkedő vélemények sokaságából további következtetések is levonhatók : O Azok a szervezeti előírások (szervezeti formák) szolgálják jól a pártmunka korszerűsítését, amelyek biztosítják a párt működőképességét, de a lehetséges legtágabb mozgásteret biztosítják az egyes párttag és az a lapszervezetek számára. © A politikai munka szerves részévé kell tenni az alsóbb pártszervezetekben is az érdekintegrációt, a platformok kezelését. de ez nem nyilvánulhat meg éles szervezeti elkülönülésekben. O A politikai küzdőtéren folyó hatalmi harcban soros feladatuk, hogy a választások során megtartsuk képviseletünket a tanácsokban, a népképviseleti szervekben, a parlamentben, a kormányban. Gajdár Géza, a Nógrád Volán pártbizottságának titkára Ahol korábban kezdték a szervezeti korszerűsítést Egy év távlatából visszatekintve... Pártbizottságunk az elsők között élte át azokat a szervezeti-tartalmi megújulási törekvéseket, amelyek napjainkban már az egész megyére jellemzőek. 1988. február 1-től közvetlen megyei irányítás alá tartozunk és júniustól áttérünk az egy- testületes pb-re. Egy év távlatából, annak tapasztalatait leszűrve úgy ítélem meg, hogy helyesen cselekedtünk. Környezetemben ugyanakkor — köztük pártmunkások is — szóvá tették: már megint átszervezünk és ezzel mi változik? Az egyiket be sem fejeztük és már jön a másik, jó ez nekünk? Én vallom — és ebben területünkön egyetértés van —, hogy a fő hangsúlyt a tartalmi munka minőségi jegyeinek erősítésére kell helyezni, de ehhez megfelelő formai keretet is kell biztosítani. Az eddigieket az élet túlhaladta, kényszerítő erővel hat annak megújítása. A párttagság már korábban is hangoztatott jogos kezdeményezésének teszünk eleget a „közbeiktatott fogaskerekek” fokozatos megszüntetésével, a lakóterületi alapszervezetek erősitésével — az úgynevezett .nyugdíjas” alapszervezetek megszüntetésével, — vagy a megyei pártbizottság és a párttagság élőbb. közvetlenebb kapcsolatteremtésével. A közvetlen megyei irányítással nőtt önállóságunk, és ezzel együtt felelősségünk. Ez az önállóság nem ma- gunkrahagyatottságot jelentett. hanem kölcsönös információt, eszmecserét, esetenként vitát. Kapcsolat- rendszerünk az elmúlt évben a várósi pártbizottságokéval azonos volt. Nem állítom, hogy az irányító pártszervvel kialakított jó kapcsolat ellenére nem voltak nehézségeink. Sem a pártbizottság, sem az alapszervezetek korábban nem mérettettek meg, hogy mire képesek, nem voltak erre rákényszerülve. Most a mindennapok próbatételeit kellett kiállni, s rádöbbentünk, sok a sebezhető pont. A fő figyelmet a személyi feltételekre és az észszerű szervezeti változásokra fordítottuk, miközben a megújulás tartalmi, mun- kamódszerbeni kérdéseit sem napolhattuk el. Kikértük a párttagság véleményét és így került sor két lakóterületi alapszervezetnél az összevonásra és a tanácsinál a megszüntetésre, hogy ők is lakóterületük politikai munkáját segítsék. Megújultak az alapszerveze. ti vezetőségek. Több mint 50 száztalékuk aktív dolgozó és a párttitkárok 90 százaléka olyan, akik az elmúlt hónapokban kérték átigazolásukat a községi alapszervezetekbe! Szerétném megjegyezni, hogy a lakóterületen végzett politikai munkát még nem tartják az üzemivel egyenértékűnek. Előfordul, hogy a gazdasági egységekben működő Dártalapszervezetek gyengítését látják benne. Ne. kém az a véleményem, hogy ettől nem kell félniük, de ha mégis előfordulna, akkor sürgősen vizsgálják meg, mert az okok másban keresendők. Saját tapasztalatainkra alapozva helyesnek tartom a megyei pártbizottsáe azon törekvését, hogy szélesíti az irányítása alá tartozó párt- szeTvek körét, nagyobb teret adva a helyi elképzeléseknek, kezdeményezéseknek. Törekvéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a hangsúly az alapszervezetek munkaképességének fokozására, a hatékonyan politizáló kommunista közösségek kialakítására tevődik és ehhez igyekszik igazítani a testületek, valamint az apparátus munkáját. Bodor József, a mátraterenvei nagyközségi pártbizottság titkára
