Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 27. SZÁM ÁRA : 4,30 FORINT 1989. FEBRUÁR 1., SZERDA Gondolatok az áremelés után (3. oldal) Á költészet demokráciája (4. oldal) Javaslatok a szlovák kongresszus után (5. oldal) Gazdaualtos után Kit HM a pénz? A jogász válaszol Nógrád Megyei Tanács VB napirendjén ^ Évente Húszezer ügyfél az ílletékhiuatalban Január közepe táján or­szágos vihart kavart a KISZ- sek szegedi adásvételi ügy lete, amelyben a vezető­képző iskola cserélt gazdát jelképes összegért. A NÔG- RÁD szombati száma az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gának adásvételéről tájé­koztatott. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága eladta az épületet a JPénzügyi és Szám­viteli Főiskola, valamint a Magyar Hitelbank Rt. részé­re 52 millió forintért. A jö­vőben itt bankszakembereket képeznek, illetve már vég­zetteket képeznek tovább. Az adásvétel élénk vissz­hangot váltott ki megyénk közvéleményéből, ezért ke­restük fel dr. Farkas Imre jogászt, a Nógrád Megyei Tanács vb"titkárát. — A pártnak jogában áüt*e eladni oktatási intézmé­nyét? — A fennálló rendelkezé­sek szerint fnindenképpen. A létesítményt a tulajdonos, a polgári törvénykönyv sze­rint eladhatja, vagy az 1987. évi I. törvény szerint a ke­zelő a kezelői jogot átruház­hatja. — Nem mond ellent ez a legutóbbi Országgyűlés által elfogadott, költségvetésről szóló törvény takarékossági szellemének? — Egyáltalán nem. Az el­adás és a takarékosság két dolog. A megyei pártbizott­ság egyébként —, ahogyan a NÖGRÁD'ban olvashattuk — már egy esztendeje kereste Tejből, kenyérből nem fogy kevesebb Bővítik az olcsóbb élelmiszerek kínálatát Találkoztam olcsó árakkal is. Igaz, hogy csak a Pa- lócker Vállalat központjá­ban, s ott is a falon egy plakátra nyomtatva, s az a közlemény is 22 éve hagy­ta el a nyomdát. Az 1966" os februári húsáremelés utá­ni új árak olvashatók rajta. A hovatovább muzeális értékű plakát felér egy izga­tással. Minit tudatja, 44 fo­rintba kerül egy kiló ser­téskaraj, a comb ára 39, a tarjáé 34 forint. Ma ugyan­ezek 170, 170 és 120 forin­tért kaphatók. A vesepecse­nye és a hátszín ára meg­tízszereződött, s a leveshúst is négyszerte drágábban mé­rik ma, mint akkor. Hogy drágaság van, az nem újság. Ki-ki lehetősé­ge szerint próbál meg alkal­mazkodni hozzá. A Palóc Ke­reskedelmi Vállalat üzletei­ben az első tapasztalatok azt mutatják, hogy míg tejből, kenyérből az áremelés után sem fogy kevesebb, húsból 30—40 százalékkal keveseb­bet adnak el. Számítanak ar­ra is, hogy míg eddig az áremelések után több-keve­sebb időn belül visszaállt a kereslet az eredeti szintre, ez most nem fog bekövet­kezni. Szaporodik azoknak a vásárlóknak a száma, akik fillérre-forintra kiszámolják az aznap napicikkekre költ­hető összeget, s e kereten belül mozognak. Természetes, hogy a ve­vők zöme az olcsó és a kö­zépáras élelmiszereket ré­szesíti előnyben. Jól mutat­ja ezt az élelmiszerboltok januári forgalma is: abban az üzletben,, ahol eladnak napi 30—40 kiló párizsit, nem fogy el egyetlen kilónyi gépsonka sem. Egyáltalán, mi számít ma olcsó árunak? Míg korábban a határ a kilónkénti 60 fo­rint volt, ma olcsó élelmi­szernek a 100 forint körüli árért megkaphatókat mi­nősíthetjük. A Palócker az árubeszer­zési források bővítésével iparkodik megfelelő kínála­tot nyújtani az olcsóbb élel­miszerekből. Nincs könnyű dolga. A húst szállító part­nerekkel például most igyekszik sorra megegyezni, hogy az átvett tőkehús meg­határozott arányában rend­szeresen adjon a szállító bel­sőséget is. Persze, egy ser­tésnek alig néhány kilónyi belsősége van, s abból ké­szülnek az olcsó húskészít­mények is... A Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalattal már meg­egyezett a Palócker, a töb­bi húsipari szállítóval a na­pokban ül közös asztalhoz. A tejen, tejterméken még mindig árkiegészítés van, jóllehet legutóbbi drágulása roppant jelentős volt. Húsár­ban kapható az óvári, a trapista, az eidami sajt, de a kockasajtok is akkor ol­csóbbak csak, ha cikkenként vásároljuk. A Palócker minden ed­diginél alaposabban szét­néz a nagykereskedelmi vállalatok portáján: hol, mi kapható árengedménnyel, de még forgalomképesen. Szabványon kívüli, vagy másodosztályú terméket el­sősorban a konzervfélék közt lehet találni. De megragad minden lehetőséget, amikor a szállító fölgyülemlett kész­leteitől iparkodik megsza­badulni. A Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat ez idő szerint pél­dául háztartási vegyi árukat kínál az eredeti ártól ol­csóbban. A Palóckernél úgy látják, a vásárlói kereslet további differenciálódása várható. Figyelmük lesz arra, hogy a magas jövedelmű vevők igényét kielégítsék, de et­től is nagyobb gondot fordí­tanak a kiskeresetűek ellá­tására. Mi elsősorban ez utóbbi cél mind teljesebb megvalósításának szurko­lunk. — sz. m. — Fegyelmi eljárást rendeltek el a cserhátsurányi tanácselnök és vb-titkár ellen az oktatási igazgatóság épü­lete hasznosításának legmeg­felelőbb lehetőségét. — A Nógrád megyei alter­natív szervezetek tudomá­sunk szerint másként véle­kednek. Ök éppen az 1989- es költségvetési törvény és a takarékossági szellem ki­játszását látják az aktus­ban. Egyetértenek ugyan az épület tervezett haszno­sításával, ám közben azt is javasolják, hogy az MSZMP utalja át a pénzt a megyei tanács egy elkülönített alap­jára, és abból — társadalmi bizottság döntése alapján, bevonva ebbe a megye te­lepüléseinek képviselőit is — egészségügyi, oktatási és (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácsülés Balassagyarmaton A Balassagyarmati Városi Tanács testületé február 2- án tartja első idei ülését, 13 órától a városi tanács dísz­termében. Az ülés elé kerülő hét na­pirend közül a legfontosabb a város 1989. évi fejlesztési és költségvetési terve. A testület tárgyal még idei munkatervéről, megvitatja a népi ellenőrzési bizottság idej ellenőrzési tervjavasla­tát, valamint dönt Patvarc és Ipolyszög elöljáróinak sze­mélyéről. Hogyan alkalmazza az új illetéktörvényt a Nógrád Megyei Illetékhivatal? Ezt a témát tárgyalta tegnapi ülé­sén elsőként a Nógrád Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A harmincéves múltra visszatekintő hivatal munkájának értékelése an­nál is inkább időszerű, mert tevékenysége mind az ál­lampolgárok, mind a külön­féle szervezetek egyre bővülő körét érinti; éves átlagban mintegy 15—20 ezer ügyfél­lel kerülnek kapcsolatba. Tavaly a vagyonszerzési illeték megállapítása érde­kében több mint négyezer ingatlan« helyszíni ellenőrzé­sét végezte el a hivatal, s több, mint háromezer eset­ben nagyobb forgalmi érté­ket állapított meg, s így az illetékek többletbevétele meghaladta a tízmillió fo­rintot. Nehezebbé vált vi­szont az új törvény sze­rint az illetékek beszedése, amit az is jelez, hogy meg­kétszereződött a fizetési fel­szólítások és letiltások szá­ma: tavaly illetékbefizetés­re 2098 felszólítást és 650 le­tiltást adtak ki. Mindezek mellett az új il­letéktörvény alkalmazására való áttérés zökkenőmentes volt, kevesebb a hátralék összege, s elenyésző az ille­tékhivatalok határozatai el­len benyújtott fellebbézések aránya is. Az idén tovább javíthatja az illetékhivatal munkáját az, hogy áttérnek a számítógépes adatfeldolgo­zásra. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának napi­rendjén szerepelt a Cserhát­surányi Községi Közös Ta­nács VB munkája is. Még a múlt év szeptemberében ön- értékelő beszámoló formájá­ban rendelt el komplex fel­ügyeleti vizsgálatot Cserhát- surányban a megyei vb, ám a közös tanács elnöke a be­számolót a meghosszabbított határidőig — múlt év no­vember 20-a — sem készí­tette el. A napirend tárgyalására meghívták az MSZMP cser­hátsurányi községi alapszer­vezetének titkárát, a közsé­gi tanács elnökét és vb-ti-t- kárát, de közülük a tanács elnöke nem érkezett meg az ülésre. A megyei tanács el­nökéhez címzett és tegnap reggel érkezett levelében ar­ra hivatkozott, hogy autóbal­eset érte, ágyban fekvő be­teg. Ebben a levélben leírja a beszámoló elmaradásának indokait, saját betegségére, a vb-titkár építkezésére és az igazgatási főelőadó nyug­díjba vonulására hivatkozik, s ezek a tanácsi apparátus „munkavégző képességének” jelentős mértékű lecsökke- nését eredményezték, s így a beszámolóra előírt határ­idő nem volt tartható. A negatívumok egész so­rát felvonultató előterjesz­tést a tanácsi gyakorlatban egyedinek, ritka kivételnek minősítették a felszólalók, különösen annak egyik meg­állapítása kapcsán, miszerint a cserhátsurányi tanács te­vékenységében a dokumen­tumok annyira hiányosak, hogy csak az 1985—86. évi munka értékelhető. Ezekre vonatkozóan is a következő­ket rögzíti az előterjesztés: 1985-ben a tanácsülési jegy­zőkönyvek felterjesztésének átlagos késése 211 nap, a vb- üléseké 223 nap, míg 1986- ban a tanácsülési jegyző­könyveket átlagosan 156 nappal később küldték meg törvényességi felülvizsgálat­ra. 1986-tól a végrehajtó bi­zottság, 1987-től pedig már a tanácsülés működésének törvényessége is megkérdő­jelezhető, mert a késedelem mellett a jegyzőkönyvek egy része egyáltalán nem készült el. A feltárt pénzügyi-gazda­sági szabálytalanságok miatt, a vb-titkár évekkel ezelőtt már szigorú megrovás fe­gyelmi büntetést kapott. Ám az azóta eltelt időszakban a társadalmi tulajdon védel­me, a számviteli rend és bizonylati fegyelem terén to­vábbra is je'entős b:ányr>.;- ságok tapasztalhatók. A mulasztások, hiányossá­gok pótlására a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, és fe­gyelmi eljárás lefolytatását rendelte el a közös tanács elnöke és vb-titkára ellen. Ezt követően —, egyebek mellett —, a vb jóváhagyta a dunai vízátvezetés beru­házásának több évre szóló programját. Dolgosán és pihenőben A Balassagyarmati Finomkötöttárugyár Részvénytársaság a múlt év decemberé­ben alakult meg. Ónálló új életéről gzóló írásunk, melynek címe £g és föld a különbség, a 3. oldalon olvasható. A cikk a versenyképesség döntő láncszemét, a műszaki-technikai állapotot elemzi. Az üzemcsarnokban a felvételeket Kulcsár Jó­zsef készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom