Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XLV. ÉVF.,12. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. JANUÁR 14., SZOMBAT Áprilisban lesz a KISZ kongresszusa (2. oldal) Dejtáron kinyíltak a csapok (6. oldal) Fizetésképtelen a Balassagyarmati HVSE (11. oldal) A SZOT elnökségének állásfoglalása Nagy Sándor sajtótájékoztatója Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekin­tette a január 9-i áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Fi­gyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is. szüksé­gesnek tartotta újabb állásfoglalás kialakítását és nyilvánosságra hozatalát. Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogos­nak tar.tja a szervezett dol­gozók .felháborodását, el­keseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelé­sekre. A testület ezáltal is igazolva látja az elmúlt fél év során többször nyil­vánosságra hozott álláspont­ját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztá­si cikkek és szolgáltatások fogyasztói árának ilyen szé­les körű, nagymértékű és egyidejű felemelésével. À SZOT vezetői a kor­mánnyal folytatott tárgyalá­sok során következetesen hangsúlyozták : bár meg­értik az ártámogatások le­építésének szükségességét, de annak túl gyors vég­rehajtása nem segíti a gaz­dasági egyensúly megterem­tését, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi kon­szenzust. A kormány és a szakszervezetek vezetőinek legutóbbi találkozóján a szakszervezetek a fogyasz­tói árszínvonal alacsonyabb növekedését tartották el' viselhetőnek és nem fogad­ták el a kormány által ter­vezett 6 százalékos reálbér- csökkenést. A SZOT elnök­sége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súly- lyal a szakszervezetek fe­lelősséggel kialakított véle­ményét és így arra kény­szerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy -a .Miniszterta­nács árintézkedéseinek ki­hatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremel­kedésekkel együtt — két' három százalékkal meg­haladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán ki­indulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-növe­kedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy dön­tött, hogy a megállapodá­soktól eltérő kormányin­tézkedés kedvezőtlen hatá­sának, a reálbérek és reál- jövedelmek további drasz­tikus romlásának ellensú­lyozására, kompenzációs igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinek mi­előbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli össze­hívását, az újabb szakszer­vezeti javaslatok megtárgya­lását. (Folytatás a 2. oldalon ) Fényszedésre készül a nyomda Javaslat téeszkongresszus összehívására A termelőszövetkezetek országos kongresszusának egy éven belüli összehívására tettek indítványt a Szolnok Megyei Termelőszövetke­zetek Szövetségének pén­teken, Szolnokon tartott küldöttközgyűlésén. Az esz­mecserén, amelyen részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke is, hang­súlyozták, hogy februárban összehívják ugyan a szövet­kezeti mozgalom országos konferenciáját, ez a testület azonban nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy dönthet a nagyüzemeket leg­égetőbben érintő kérdések­ben. A kongresszus összehí­vását sürgeti az is, hogy to­vább romlott a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásá­nak hatékonysága, vala­mint az, hogy az V. kong­resszus határozatainak többsége nem valósult meg. Az állami beavatkozás, az agrárolló nyílása, az ár-, az adó- és a jövedelemszabá­lyozás erősödő elvonó hatá­sa következtében, egyre ke­vesebb jövedelem maradt a tsz-ekben. Csökkent a szö­vetkezetek vállalkozási le­hetősége. Tovább romlott a tsz-ek hatékonysága. Szabó István felszólalásá­ban többek között rámuta­tott arra, hogy 1985—86-ban _ megállt a mezőgazdaság fej­lődése, és ezen belül a ter­melőszövetkezeteké is. A termelőszövetkezeti kongresszus egy éven belüli összehívására vonatkozó ja­vaslattal, mint mondotta, személy szerint egyetért, de a döntést a TOT elnökségé­nek, illetve az országos ta­nácsnak kell meghoznia. (MTI) A tervezetthez képest ked­vezőbb eredménnyel zárta a múlt évet a Nógrád Me­gyei Nyomdaipari Vállalat. Árbevételük az előző évihez képest 10 százalékkal nőtt, és elérte a 277 millió forin­tot. Nyereségük ugyan keve­sebb a bázis évhez képest, hiszen szigorúbb szabályzók léptek életbe, de így is túl­szárnyalták a tervezett 16 millió forintot, s várható­an 27 millióval számolhat­nak. Létszámuk 10—12 fő­vel csökkent az előző eszten­dőben, s ennek, valamint a termelékenység növekedésé­nek köszönhetően megköze­lítőleg 10 százalékos bér­emelést hajthattak végre, aminek következtében az átlagkereset 7,1 százalékkal növekedett. Tavaly beszűkültek a nyomda fejlesztési lehetősé­gei, ezért a megkezdett be­szerzéseket nagyrészt idén fejezik be. Bár a csehszlo­vák gyártmányú Dominant ofszet nyomógép megérke­zett 198á-ban, a fényszedő rendszer felújítása, illetve beüzemelése januárra húzó­dott át. Az 5,5 millió fo­rint értékű rekonstrukció lé­nyegében felkészülés a na­pilap új eljárással történő készítésére, a meglévő be­rendezések viszont csak a szükséges géppark felét je­lentik. így is lehetőség nyí­lik arra, hogy egyes üzemi lapokat idén már ezzel a technológiával állítsák elő. További idei beszerzéseik között szerepel egy angol gyártmányú címkenyomó gép. Az EDALE—250 négy szín nyomására alkalmas, s ké­pes lakkozni is. Kétszázöt­ven milliméter széles papír­pályán dolgozik, Svédországból érkezik a MISOMEX—355 típusú sok­szorosító-másoló berendezés, melynek számítógépes me­móriája 99-féle termék raj­zolatát tárolja. Az 5 és fél millió forintos új eszköz a formakészítőbe kerül, s kü­lönösen a pontossága és a gyorsasága jelent majd előnyt. Köztudott, hogy árazócím­két egyedül a megyei nyom­daipari vállalat állít elő az országban. Az áremelkedé­sek miatt megnövekedett az igény erre a gyártmányra, s 6 fajtából megközelítőleg másfél miliő tekercset to­vábbítanak a kereskedelem­be. Az első negyedéves ke­reslet másfélszerese a szo­kásosnak, árazócímkéből. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szögcsomagoló üzemrészéből folyamatosan kerülnek kamionokba a termékek. Az új év első 10 napjában 200 tonna szöget exportáltak az NSZK-ba és Franciaországba. — bp — Mozgósítani a belső tartalékokat Ölest tartott a SZÖ1IOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott Budapesten. A tes­tület az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek, va­lamint a szövetkezeti vállalatok tavalyi gazdálkodá­sáról tárgyalt, és megvitatta a szövetkezetek ez évi üzletpolitikájával összefüggő tennivalókat. A múlt évet értékelve megállapította: a falvakban és az egyéb kistelepülése­ken levő üzletek forgalma az előző esztendőhöz ké­pest csökkent. A szövetke­zetek nagy része takaréko­san gazdálkodott, és ez nagymértékben elősegítette, hogy a fogyasztási szövet­kezeti szektor működésé­ben nem alakult ki ve­szélyhelyzet. Ez továbbra is • biztató lehet a kistelepülé­seken, a tanyákon élő la- kossság ellátása szempont­jából. Az áfészek folytat­ták a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, ám a ko­rábbi években megszokott­nál szerényebb mértékben. A szövetkezetekben nőtt a termelékenység és ezzel összefüggésben a kereslet színvonala is emelkedett. Az idei tennivalókról ki­alakított vélemény szerint a szövetkezeteknek is al­kalmazkodniuk kell a vál­lalkozási nyereségadó-tör­vény adta új lehetőségek­hez. Lényeges, hogy a he­lyi bérgazdálkodás korsze­rűsítésével növeljék a tag­ság érdekeltségét. A szö­vetkezetek nagy részében az üzletpolitika megújítása is szükséges. Az áfészek csak így maradhatnak ver­senyben a társasági tör­vény által az rt-knek, kft- knek biztosított feltételek közepette. Az elnökség sze­rint a vállalkozási nyereség­adó, valamint a kedvezmé­nyek mértéke, lehetővé te­szi, hogy a szövetkezetek 1989-ben továbbra is jöve­delmezően gazdálkodjanak, ám ehhez feltétlenül szük­séges a belső tartalékok to­vábbi feltárása. A SZÖVOSZ elnöksége ki­fejtette véleményét az át­alakulási törvénytervezet­ről, és a szövetkezeti tör­vény módosításának terve­zetéről is. A testület tagjai szerint a tervezetben felvetett el­gondolások alapjában véve nem sértik a fogyasztási szövetkezetek érdekeit. Úgy foglaltak állást, hogy nem indokolt mindenütt szerve­zeti átalakulás. Szervezeti váltásra csak ott kerülhet sor, ahol az ebből szár­mazó gazdálkodási előnyök jelentősek, s az átalakulás­sal a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége egyetért. A szövetkezeti törvény­ben a gazdasági társasággá alakulás jogi lehetőségének megteremtése mellett szük­ség van néhány, a tulaj­donosi érdekeltség növelé­sét akadályozó szabály mó­dosítására. Ezek a módosí­tások társasággá történő át­alakulás nélkül is indo­koltak, mert a szövetkeze­tek csak így maradhatnak versenyképesek a gazdasági társaságokkal szemben. Népi ellenőrzési tervek 1989-re Indítvány a közterület-felügyelet vizsgálatára A nagyobb létszámú gyer­mekkorosztályok milyen fel­tételek között tanulnak majd a következő tanévben? Ezt vizsgálja az idén a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság Nógrád valamennyi kö­zépfokú oktatási intézmé­nyében. Az országos téma- vizsgálatokhoz kapcsolódó megyei ellenőrzés többek között feltérképezi a téríté- sidíj-rendszer változásainak hatását és a pedagógusok helyzetét is. Ugyancsak az országos vizsgálatok részét képezi az a két tényfeltárás is, ame­lyekben a megye népi ellen­őrei a munkaerő átcsoporto­sításának tapasztalatait ösz- szegzik minden jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemben, mégpedig a ter­melési szerkezet átalakítá­sával összefüggésben. Ezen­kívül górcső alá veszik az ellenőrök az adó- és pénz­ügyi ellenőrzési hivatalok működését is. Saját, megyei vizsgálat ke­retében, öt témakörben kez­deményez átfogó vizsgálatot a Nógrád Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Az or­szágosan is az egyik leg­rosszabb, megyei táppénzes- helyzet okait elemzik majd, és részletesen feltárják azt is, hogyan intézik a lakos­sági bejelentéseket, pana­szokat a tanácsi szerveknél. Ez utóbbi kapcsán — re­mélhetőleg — fény derű) arra is, milyen tendenciák figyelhetők meg a közéleti tisztaság terén, s miként valósul meg a bejelentők törvény biztosította védel­me. Megyei vizsgálat lesz az idén a műszaki és közgaz­dasági értelmiség foglalkoz­tatásáról, arról, hogy a vál­lalati és szövetkezeti stra­tégia megvalósításához mi­lyen szellemi háttérre van szükség. A kiemelt telepü­léseken — a megye négy vá­rosában, két városi jogú nagyközségében és Rom- hányban — a tanácsok te­lekgazdálkodását tekintik át a népi ellenőrök. A fo­gyasztói érdekvédelem ér­vényesülését pedig a keres­kedelmi és szolgáltató vál­lalatoknál, szövetkezeteknél térképezik fel. A legutóbbi megyei ta­nácsülésen, ahol a népi el­lenőrzési bizottság terveit tárgyalta a testület, dr. Zom- borka Béla tanácstag indít­ványozta, hogy a neb a fel- soroltakan kívül vizsgálja meg az idén a közterület- felügyelet tevékenységét is. A tanács az indítványt el­fogadta, így a felügyelet munkájára is kiterjeszti vizsgálatát az idén a népi ellenőrzési bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom