Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tér-idő 8.50: Találkozásom a nép­zenével 9.25: Nagymama és nagy­papa lánca 9.40: Sika, sika komám, asszony 10.05: Esőcseppek 10.10: A zene is összeköt 11.10: Magyar írás 12.45: A föld, amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mire futja? 15.00: Erről beszéltünk .. . 15.30: Hagyományápolók 16.05: „En G. B. Shaw...” Zoltán Péter rádió­montázsa 17.00: Az állam én vagyok? 17.30: Idősebbek hullámhosz- szán 19.15: A Rádiószinház bemu­tatója. Demetrius. Szomorújáték. l. rész 20.54: Artúr Rubinstein Chopin-műveket zon­gorázik 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Elő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: csak fiataloknak! 20.00: Sport 20.10: Operettkedvelőknek 21.15: Csárdások 21.30: Cigányfélóra 22.00: Afrolatin zenés turmix 23.15: Dzsesszfelvételek BARTÓK RADIO : 9.08: Kamarazene 10.10: Csak fiataloknak! 11.05: Kesergő 11.10: Zene korabeli hang­szereken 12.11: Boris Christoff opera­felvételeiből 12.40: Glinka-művek fúvós- zenekari átiratban 13.05: Hallgassuk újra. Védő­kar. Ism. 13.55: Magyar parasztdalok 14.05: Zenetörténeti értéktár 15.03: A xx. század zenéjéből 16.00: Verdi összes operája. XXVIII/14. rész 18.08: üj lemezeinkből 18.34: Éneklő Magyarország. III, 3. rész 19.05: Iskolarádió 19.35: Bergeni fesztivál — 1988 VI 2. rész 20.43: Drezdai dixieland­fesztivál ’88, IV/4. rész 21.08: A philadelphiai szim­fonikus zenekar hang­versenye 22.34: Ileana Cotrubas opera­áriákat énekel 22.58: Magyar szerzők mü­veiből MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- r.ád megyéből. 17.30: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. 17.35: Péntek este Észak-Magyaror- szágon. (Közben: 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — Reklám.) 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. Szerkesztő : Mács Ildikó. MAGYAR TELEVÍZIÓ: I. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Magyar évszázadok. II. József rendeletéi, (ism.) 9.30: örökzöld fehérben­feketében. Zenés tévé­film. II/2. rész. FF — ism. 10.30: Bizánc ezer esztendeje. VII/2. rész 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután Kb. 17.00: Évgyűrűk Kb. 17.30: Téka Kb. 17.40: Riportműsor 17.55: Reklám Kb. * 18.00: Ablak 19.00: Allatkertek ma 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Hedda. Angol film (1975) 21.45: Reklám 21.50: Ez történt tavaly 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2 Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne : Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene . 17.45: Torpedó 18.00: Telesport 18.25: TV 2 18.30: Gyerekeknek! Tom és Jerry 18.51 : TV 2 19.00: Péntek 13. Magyar film — ism. FF A képzelt beteg (1952) A selejt bosszúja (1951) Péntek 13 (1953) 20.11 : TV 2 Benne: A hét műtárgya Magyarországi festő : Társasági jelenetek (Esztergomi Keresztény Múzeum) 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 21.30: országok, emberek, életek. Válás előtt Amerikai film (1981) 23.28: TV 2. Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: ' » 15.25: Rövidfilmek 16.15: Állatok a lakásban 16.25: A tudományról és a technikáról 17.10: A nap percei 17.20: Logikusan véve 17.50: Interszignál 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Angol természetfilm­sorozat 20.25: Wolodyjowski úr. Len­gyel film 21.40: Zenés, szórakoztató műsor 22.10: Pókháló. Cseh film 23.40: Népdalok 2. MŰSOR: 16.05: Orosz nyelvtanfolyam 16.25: Művelődési műsor 16.55: A névtelen vár. Magyar tv-sorozat 18.00: Nemzetközi silesiklő- verseny 18.30: Sifutóverseny 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.05: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: önöké a szó... 23.15: Count Basie MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól : Háborús játékok. Színes, szinkr. ame­rikai fantasztikus film. Este 8-tól: Mississippi szirénje (16). Francia film. — Iskolamozi: fél 3-tól: Szaffi. — Kamara: IV. Henrik. Szines olasz film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: A tizenöt éves kapitány. Színes, szinkr. szov. jet kalandfilm. Háromnegyed 6, 7 és fél 9-től: Szex ABC (16). Színes magyar film. — Madách Kamara: Végelszámo­lás (16). Színes magyar film­dráma. — Pásztó: Fél 6-tól: Feltámad a vadnyugat. Színes, szinkr. fantasztikus amerikai kalandfilm. — Szécsény: A papa szolgálati útra ment. Színes jugoszláv film. — Ka- rancslapujtö: Leó és Fred. Színes magyar rajzjátékfilm. — Nagylóc: A kis szemtanú. Szines, amerikai bűnügyi film. — Érsekvadkert: ’53 hideg nyara. Szines szovjet film. — Rétság: Tiszta Amerika (16). Színes magyar film. NÓGRÁDI TÁJAKON... «Si TELEXEN ÉRKEZETT... Múzeumi felhívás A Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum kéri mindazo­kat, akik a Rákosi-korszak tárgyi enjlékeinek, így az akkor elkövetett törvényte­lenségekkel, vagy a szemé­lyi kultusszal kapcsolatos dokumentumoknak, fényké­peknek a birtokában van­nak, és hajlandók ezeket egy készülő kiállítás cél­jaira kölcsönözni, ajándé­kozni vagy vételre felaján­lani, jelentkezzenek a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban. (1014 Budapest, budavári palota, A épület.) Könyv Magyar- ország XX. századi háborús áldozatainak nevéről A Zrínyi Katonai Kiadó a hadtörténeti intézettel és más tudományos szerve­zetekkel, egyesületekkel együttműködve az 1990-es évtized elején megjelenteti Magyarország XX. századi háborús áldozatainak név­jegyzékét. Az előzetes elgondolások szerint a csaknem kétmillió nevet tartalmazó listát a kiadó három könyvben ad­ja ki. Az első kötet az I. világháború magyarországi áldozatairól jelenne meg. A másodikat Magyarország II. világháborús ember­veszteségeiről, a harmadik részt pedig a lágerekbe hurcolt áldozatokról adnák közre. A monumentális ki­advány közli a halottak és az eltűntek nevét, születé­sük évét, helyét, anyjuk nevét, legutolsó lakhelyüket, haláluk helyét és évét, va­lamint a frontok, a kon­centrációs és a hadifogoly- táborok helységeit, megne­vezéseit. A katonaáldoza­toknál a kötet tartalmazza a rendfokozatot és a csa- paftéstet is. A kiadvány azzal a szán­dékkal születik, hogy az utókor ily módon is szem­benézzen a tragikus múlt­tal s a könyv — sajátos lehetőségeivel — elégtételt szolgáltasson az áldozatok­nak, a megcsonkult csa­ládoknak. Hungaroton­kiadványok elismerése A Gramophone című te­kintélyes hanglemezszak­lap munkatársai minden év végén kiválasztják azt a hat felvételt, amelyek az ál­taluk bírált lemezek közül leginkább elnyerte tetszésü­ket. Ez a lista, a kritikusok választott lemezeinek listá­ja, amelyen évek óta szép számmal szerepelnek a Hun­garoton reprezentatív felvé­telei is. Az 1988-ban meg­jelent lemezék közül Ni­cholas Anderson, a lap régi- zene-szakértője Teleman operáját, A türelmes Soc- ratest „választotta be”. A gregoriánspecialista Mary Berry ezúttal is a Schola Hungarica egyik felvétele, a Magyar szentek mellett voksolt, James Menthuen- Campbell pedig Kocsis Zol­tán produkcióját — Liszt. Vándorévek — „felséges” jelzővel illette. A Hunga­roton Bartók-kiadványa — a Bartók Béla művei zongorára és zenekarra — elnyerte az egyik legjelen­tősebb elismerést, a holland alapítású Edison-díjat, Amerikában pedig megkap­ta a Mumm-díjat. Bányász história Tanulmányok, versek, novellák a bányászatról A két szóban forgó ele­” gáns küllemű, gazdag tartalmú kötet a Bányász­história összefoglaló sorozat címet viseli. Mindkettő a múlt évben látott napvilá­got. Az egyik, Gergely Ernő— Jakab Sándor A ,szénbányá­szok munka- és életkörülmé­nyei 1945—1948 című műve, Jakab Sándor szerkesztésé­ben a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Szakszer­vezetek Elméleti Kutató In­tézetének közös kiadásában a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete megalakulásának 75. évfordulójára, valamint a 38. bányásznap alkalmából jelent meg. Miként arra a szerzők az előszóban is utalnak, „nagy általánosságokban” ez a rö­vid, ám hősii korszak ismert a közvélemény előtt. Való­ban, ez a pár esztendő, a felszabadulást követő pezs­gés a társadalomban, a poli­tikában, az élet minden szfé­rájában, s az újjáépítés, a háborús sebéknek — a lehe­tőségeken belüli begyógyí- tásána’k ideje történelmünk egyik leghősibb korszaka volt. Az újjáépítés munká­jából gyakran emberfeletti erőfeszítéseket vállaltak a bányászok, a bányák dolgo­zói is, akiket sökszor hős­ként tisztelt az ország. Mind­ez tükröződik a korabeli do­kumentumokban, köztük a sajtóban. Gergely Ernő és Jakab Sándor a jélen kötetben nem ezekről a dokumentumokról szól, bár ezeket sem mellő­zik. „Minket — szerzőket — viszont az írás során aZ ve­zetett, hogy az akkori ge­neráció által ismert és vég­zett munkát és életet a min­dennapok eseményein, élő emberek emlékei útján, le­hetőleg minden medence példáin mutassuk be” — ír­ják. Nem utolsósorban, a salgótarjáni medence kora­beli küzdelmei is méltó mó­don szerepelnek a kötetben. A mű legfőbb értéke infor­mációgazdagságában lelhető fel. A szerzők szólnak a szénbányászat helyzetéről 1945—1948 között. A többi között vizsgálják a munka­bér és a munkaidő alakulá­sát, a baleseti helyzetet, az élelmiszer-, a ruha- és egyéb ellátást, a lakásviszonyokat, az egészségügyi és a szociá­lis ellátást, a kulturális éle­tet, a nyugdíjasok helyzetét. A dokumentatív értéket eme­li a bőséges jegyzetanyag. A kor hangulatának jobb ér­zékeléséhez járulnak hozzá a korabeli fotók, Farkas Árpád és Jaksity László felvételei, a képéket Jalsovszky Katalin válogatta. A másik kötet egy megha­tározóan szépirodalmi jelle­gű antológia, ami a Lámpa­fények címet viseli. A Bánya­munkás és a Nógrádi Szén­bányák Vállalat irodalmi pá­lyázatot hirdetett a nógrádi szénbányászkodás 125. év­fordulója alkalmából. Ennek eredményhirdetése koráb­ban, 1986. szeptember 25-én volt a bátonyterenyei Bá­nyász Művelődési Házban, amiről annak idején lapunk­ban is beszámoltunk. Most örömmel veheti a kezébe az olvasó e pályázat anyagá­nak legjavát. 1/ ojnok Nándor, a Nógrád Megyei Balassi Bálint Könyvtár igazgatója, a bírá­lóbizottság elnöke közlése szerinlt, a pályázat ismertté vált a legjelentősebb bá­nyakörzetekben (Borsod, Do­rog, Várpalota, Pécs, Bá- tonyterenye, Miskolc, Tata­bánya stb.), valamint Buda­pesten, országosan ismert szerzők között is. összesen 31 pályamű érkezett be. Az egyik kategória, a szociog­ráfia és irodalmi riport, ki­bővült tanulmányokkal, szín­vonalasnak bizonyult a vers­és a szépprózai anyag is. Az antológiában olvashat-, juk Csanády János, Sebes­tyén Lajos, Szőke Zsigmond, Zsirai László verseit. Vár­szegi György, Temesi László, Varga László, Ursitz József, Csanády János, Papp András szépprózáját. Ardelán Győző• Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Zsilvölgyében (1894—1918), Haraszti Gábor (salgótarjáni gimnazista) - A nógrádi szén­medence bányászata (1950— 1960 között), Liptay Jenő A salgótarjáni föld alatti bá­nyamúzeum című tanulmá­nya, továbbá Kiss József> Mecseki bányász voltam cí­mű visszaemlékezése teszi tartalmasabbá az antológiát, amelynek illusztrációit a do­rogi Bányászéletből válogat­ták. Érdemes utalni arra, s hogy e két, 1988-iban kiadott kötet természetesen korábbi művek hosszú sorát követi. Legfeljebb csak em­lékeztetni lehet arra, hogy milyen roppant mennyiségű az a könyvtárakat megtöltő anyag, amely szakmai, poli­tika-, munkásmozgalom-, szakmatörténeti stb. szem­pontból dolgozza fel a bá­nyászkodás múltját és jele­nét, a bányászéletet. Ezen­kívül a világ- és a magyar irodalom szintén folytonos figyelemmel fordul e küzdel­mes — néha tragikus — élet­sorsot vállaló emberek felé. Hogy csak egy nem túl régi példát is említsünk e szempontból, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete 1985-ben adta ki Kifordult hegyek címmel azt az anto­lógiát. amely a világiroda­lom bányászverseiből ad vá­logatást. Ez a szép kötet nemcsak a világlíra és a ma­gyar költészet kedvelői szá­mára élmény, de szakszerve­zeti aktivisták, amatőr mű­vészeti csoportok tagjai is kellő haszonnal forgathatják. (te) Szécsény múltjának faggatója A szeretet az általános iskolában kezdődött, az el­kötelezettség később, a mindennapok kutatómun­kája során alakult ki. A szécsényi múzeumbaráti raj keretében ■ —, amelynek Galcsik Zsolt is négy évig volt a tagja — a gyerekek megismerkedtek a múzeum életével, a helytörténeti ku­tatás formáival; értelmileg, érzelmileg közelebb kerül­tek a szülőföldjükhöz. Zsoltot alaposan „megfer­tőzte” a négy év. Az álta­lános iskola befejezése után szinte mindennapos vendé­ge volt a múzeumnak, s egyre mélyebbre ásta magát a helytörténeti kutatásban. Első segítői-tanácsadói kö­zött dr. Praznovszky Mi­hály, Antal Károly, Szántó Konrád, Mizsák András ne­vét említi. A mindössze húszéves helytörténeti kutató több új adalékkal járult hozzá Szécsény történetének ala­posabb megismeréséhez. Kezdeti sikerélményei között tartja nyilván Pintér Sán­dor pontos születési idejé­nek felderítését. Eszérint: 1841. március 16-án szüle­tett Etesen. Joggal büszke arra a tanulmányára, amely az Egyesült Államokban egy magyar nyelvű kiad­ványban jelent meg. Az írásban P. Király Kelemen életéről és munkásságáról olvashatunk, arról az em­berről, aki hosszabb ideig Szécsényben élt, és többek között megírta a helyi fe­rencesek történetét. A fiatal helytörténeti ku­tató levelezésben áll több európai város levéltárával, s ahogyan elmondta, több hasznos információt kapott Bécs főlevéltárosától. Sza­bad idejében gyakran kere­si fel a múzeumokat, levél­tárakat, könyvtárakat. Szá­mára a helytörténeti ku­tatás a szabad idő hasznos, , célszerű eltöltése. Szeretné jobban megismerni és meg­érteni annak a városnak a múltját, ahol él, dolgozik. Az összegyűjtött adatokkal hozzájárulni a város törté­nelmi ismeretanyagának a bővítéséhez. önmagáról így beszélt : — Szüleim egyszerű mun­kásemberek. Hogy egyálta­lán megismerhettem ezt a munkát, azt az általános iskolának köszönhetem, ahol a múzeumbaráti raj kere­tében megismertem a sza­bad idő okos eltöltésének lehetőségét, módszereit. A Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet nyomdájában dolgozom. Szakmunkás-bizonyítványom van. Tudom, nagyon sokat kell még tanulnom. Esti tagozaton középiskolába já­rok. A nyáron érettségizem. Emellett TIT-tanfolyamon német nyelvet tanulok. Úgy érzem, hogy a munkával, a helytörténeti kutatással, a tanulással teljes az életem. Példaképem Pintér Sándor, akinek Szécsény sokat kö­szönhet. Könyvtárát a tele­pülésnek, értékes gyűjtemé­nyét több múzeumnak ado­mányozta, földjét pedig a szegényekre hagyta. Mi adhat egy fiatalnak ilyen komoly belső tartást, hitet, elszántságot, kitartást? Minden bizonnyal a jó ér­telemben vett önbecsülés, a szülőföld és az elődök iránti tisztelet, azok a pozitív ha­tások, amelyek érik; a mun­ka, a felfedezés sikere; s nem utolsósorban az az in­díttatás, melyet gyermekko­rában kapott. — szenográdi —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom