Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... mint másfél éve nem élvez­heti, Nagybárkány többsége egyáltalán nem tudja fogni a televízió kettes műsorá­nak adását. Sokan ezreket ráköltve próbálkoztak antennával, erősítővel, de hiába. — Erő­sítőt kell felszerelni — mondta egy éve a szakem­ber, amire ígéretet is tett, s ami a mai napig ígéret ma­A mindössze 12 oldalas könyv, címe Vörös lista a Magyarország területén ve­szélyeztetett állományú ma- HórfoinVvÁl A ^ #yar Má" jelentet­hetne a ta is, hi­nne fog­áig 139 t ki az íy 1980­ok a be- \ madár­világ szerte a világon ál­landóan harcban áll azokkal a számára általában ked­vezőtlenül változott környe­zeti viszonyokkal, amelyeket a fejlődő technika és vég­ső fokon tudatosan, vagy akaratlanul az ember ala­kított ki számukra. Számos madárfaj akadt, amely nem bírta tovább az egyenlőtlen küzdelmet, kipusztult, örök- íe eltűnt a föld felszínéről. Emléküket csupán néhány múzeumi preparátum és ko­rabeli könyvek töredékes ■eírásai őrzik. Napjainkban is számos madárfajt isme­rünk, melyek utolsó példá­nyainak fennmaradásáért, ezzel együtt a faj megőrzé­séért küzdenek az ornitoló­gusok és a természetvédel­mi szakemberek. Hazánkban a legutolsó évtizedekben tűnt el, mint fészkelő, a kékcsőrű réce, a tavi cankó, Januártól a gyermekek esti meséje is itt látható, valamint m eg h oss zab odott a sugárzási idő és nagyobb lett a műsorválaszték is — úgy érezzük, és szükséges­nek tartjuk, hogy az illeté­kesek segítségét joggal vár­juk, hiszen mi ugyanúgy fizetjük a tv-díjat, mint akik több csatornát is élvezhet­nek. Vagy ezután a díj 50 százalékát fizessük csupán? Balogh Sándor a vándorsólyom és a vörös kánya; ma az utolsó fész­kelő rétisas- és kerecsen­párok megmentéséért folyik a küzdelem. Ennek sikere vagy sikertelensége az ön aktív támogatásán vagy részvétlenségén is múlik.” A kipusztulás oka többi között a vegyszerezés, a va­dászat, az élőhelyek felszá­molása, az erdők kivágása, a mocsarak lecsapolása. A vörös listán 56 faj szerepel, de a holló már lekerült róla, mivel újra szaporodó­ban van. Akad azonban olyan faj, melyből mind­össze néhány pár költ az egész országban. Ilyen a kövi- és a vízirigó. Mindkét faj két évtizede még rend­szeres fészkelő volt a Med- ves-l.egységen, de költött ott a darázsölyv is. Eltűntek, más fajokkal együtt, mint az uhu, a füleskuvik, a sza­lakóta és rohamosan csökken a császármadár-állomány is. Jó volna, ha Nógrád me­gyében is szívügyünknek te­kintenénk a még meglévő néhány ritka madárfaj meg­mentését. Elsősorban a nagy testű odúlakó madarak élettere csökken rohamosan : kivágják az öreg. odvas fá­kat, az idős erdőket. Leg­alább a természetvédelmi területeken találjanak utol­só menedékre! Varga Ferenc A fiatal hölgy éppen most teszi le az elefántvezetési engedélyhez szükséges vizs­gát a kölni nemzetközi utazási kiállítás területén, ahol a leleményes ceyloni kiállító ezzel a reklámfogás­sal csalogatja az utazási szakembereket. Fotó : Külföldi képszerfces zitőség A SZEM ügyfélszolgálati irodája Naponta mintegy félszá- zan — a korábbinál három­szor többen — keresik fel új helyén a Szociális és Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálati irodáját. A minisztérium épületében, az Akadémia utca 7. szám alatt otthont kapott tanács­adószolgálat majd két hóna­pos működése alatt legin­kább a csökkent munka­képességűeknek, a nyugdíja­soknak, a hajléktalanoknak nyújtott tanácsot. Eddig mintegy kétezren keresték fel személyesen vagy levélben az irodát. A hozzájuk fordulók gyakran tájékozatlanok: nem isme­rik a jogszabályokat, azo­kat a jogosultságukat, ame­lyek megilletik őket. Az irodában dolgozó öttagú csoport, amelynek tagjai egészségügyi, jogi, tanári diplomával rendelkeznek, nem csupán az adott esetre vonatkozó paragrafust is­merteti, hanem megadja például a szociális foglal­koztató címét, vagy a mun­kaközvetítők nevének jegy­zékét. Tájékoztatják a haj­léktalant arról, hol kaphat menedéket, és segítenek a nyugdíjasnak, miként és hol tud munkát találni, hogy kiegészítse jövedel­mét. Az említett témákkal kap­csolatos tájékoztatás mellett pszichológiai tanácsokkal, valamint kisebb, helyben elvégezhető egészségügyi szolgáltatással (például vér- nyomásmérés) állnak a la­kosság rendelkezésére. Az iroda hétfőn, szerdán, pén­teken 10—13 óra, kedden és csütörtökön 13—15 óra kö­zött kereshető fel. Hívható a 118-016, 313-564-es tele­fonszámokon. Levélcíme: 1361 Budapest, Pf.: 1. (MTI) k- irjo^ (l. Hí a megoldás? KiiS'Zagyvavölgye lakossá­gának 70—80 százaléka több madt. Vaj-vaj Közértünk, a zagyvapálfalvai élelmiszerbolt elgondolkod­tató események elindítója volt. Egy kevés apróval tértem be a boltba, azt gondolván, hogy a reggelimet megvehe- tem előre. Gyorsan ki is számoltam, mennyi futja pilla­natnyilag. Fizetnék is, de azt hittem rosszul látok: a pénz­tárgép nem az általam összeadott öszeget mutatja. Nosza, összeadom a pénztároshölggyel még egyszer, s valóban az én eredményem a jó. Nincs sok „tétel”, így hamar kide­rül, hogy a 6 forintos vajat ütötte be 9 forintosnak. Tehát nem arról van szó, hogy fordítva kell a számokat nézni. Csak arról, hogy még január 1-től felment a vaj ára. (1988-ban). A papíron még a régi ár található. Gondoltam magamban, éppen ideje lenne a módosítás az árun is. Néhány nap múlva ismét vajat vásároltunk, s megle­pődve tapasztaltam, hogy az 7 forint 40-be kerül. Most már érdeklődve figyeltem tovább a vajárakat, s hogy. hogy nem, 9 forint 40-es vajat is láttam. Ezt már a régi sörbárral szemközti tejboltban. Hát vaj az van most már minden mennyiségben és árral, csak győzzük válogatni. Azért mégis az a véleményem, hogy megoldást kellene ta­lálni, hogy legalább egy városon belül azonos legyen egy ilyen alapvető élelmiszer ára, mint a vaj. Szabó Gábor Dezső Madaraink vörös listája Cserkész­kiállítás Kőszegen A cserkészmozgalom több ezer relikviáját állították ki Kőszegen, a Jurisics-várban. A több száz fotó, nyom­tatvány, egyenruha, használati eszköz, a mozgalommal kapcso­latos zászlók híven tük­rözik az egykori cser­készmozgalmat. Fotó: Czika László Jó napot városom! Salgótarjánban születtem, ott is éltem 19 éves koro­mig. Ez a gyönyörű modern máj város szülővárosom. Két­hetenként hazalátogatok a szülői házba. Szeretek haza­jönni, élvezem a város lük­tető életét. És találkozom jóval és rosszal is. Átrendezték a helyi jára­tokat, áttelepítették a végál­lomást, Ám az állomáson a vonaton érkezővel ezt senki sem tudatja. Kérdezősködhet, bolyonghat az utazó, amíg át nem éviekéi a patakon, ami inkább bűzös csatorna, mint folyóvíz. Át a piac mellet­ti buszvégállomásra. Ott pe­dig a város felől érkezőnek körbe kell járni minden busztáblát, vajon melyik há­nyas, vajon hová megy és mikor. S közben nagyító szükséges az információ el­olvasásához. Hideg van, húsz percig is várni kell egy ko­csira. A sík terepen sehol egy tető, szélfogó, minden­nek ideiglenes jellege van. S amikor végre beáll a busz, ontja a kipufogó a fekete gázos füstöt, éppen a pici gyerekek orra alá. Tessék már egyszer lemérni a le­vegő szennyezését a köz- ponti autóbusz-végállomá­son, ahol még a tér neve is hiányzik... .A földhivatal Takaros tanácsház volt, most is szépen berendezett hivatal. Az ajtón tábla, mi­kor van fogadónap — egyik napon délelőtt, a másikon délután. Aki a vonattól dél­előtt érkez'k mondjuk ked­den, — csalódva állapítja meg, jöhet másnap, vagy ha a munkanapját nem akarja feláldozni, a hét végén. Pró­ba szerencse, leakasztom a bejáratot tiltóan elfoglaló kocsiláncot (!) ahová rátet­ték a táblát: nincs félfoga­dás. Budapestről jöttem, ha segítenének... Telékkönyvi lapszemle és téiikép kelle­ne. .. Szerencsém van. Nem . bü­rokraták dolgoznak a föld­hivataliban, hanem kedves emberek. Készségesen pil­lanatok alatt megkapom az iratot is a térképet is, még kedves mosolyt is mellé. Imponáló a rendkívül átte­kinthető rendszer mellett az ott dolgozók embersége. Pél­damutató és dicséretes a gyors ügyintézés. Azt hiszem Madzsar Jó­zsef doktor elégedett lehet­ne — ha élne — ezzel a hatalmas, korszerű kórház­zal, amely gyógyítja a megye betegeit. Régebben sok elé­gedetlenkedő megjegyzést hallattam. Saját tapasztala­tomból csak jót mondhatók, illetve ismertetek egy ese­tet: Egyedülálló nyolcvanéves öregasszony él egy városszéli házban. Szociális gondozója van, a körzeti orvosa ízületi reumás bámtalmakkal keze­li. Háztartási baleset törté­nik: a tűzhely ajtaján kizú­duló parázs megégeti a néni lábát. A néni beköti, a kör­zeti orvos a javallott égést gyógyító szerekkel kezeli, ám a seb nem gyógyul ha­nem inkább súlyosabbá vá­lik. Szakorvosi gyógyításra van szükség. A mentők be­szállítják a nénit a kórház­ba. A baleseti sebészeten ügyelő Orosz doktor azonnal felveszi a beteget. Három­heti gondos kezelés után már gyógyul, sarjad a seb, sőt az osztály ajánlatára a reumaosztályon további ke­zelésekkel könnyítenek, gyó­gyítják a néni dagadt, fájó ízületeit. Mert szólni kell azokról, akik természetesen, hivatás- tudatból teszik dolgukat. És nem a rossz elítélő eseteket kell terjeszteni egy lelkiis­meretesen dolgozó intéz­ményről. Talán a város lakói nem is tudják, hol ered a Tarján- patak. Gyerekkorom gyönyö­rű tavaszi-nyári kirándulá­sain jártunk a Bodzfás-kút- hoz, ahol karnyi vastagság­ban ömlött kiapadhatatlanul a friss forrásvíz. És kirán­dulóhely volt a Tatár-árok, ahol a mély szurdokban a homokkő közül tíz-tizenkét helyen is bugyogott a jéghi­deg kristálytiszta forrás. Pa­takká egyesülve siettek az acélgyár felé e friss vizek, de az ipartelep mindég bar­nán, szennyezve küldte to­vább a város felé... Barna volt a víz, de iszapja ki­szűrte néhány kilométer után a vasport belőle. És sóhasem volt a patakmeder tele szeméttel. Járja csak végig egyszer e patak medrét — nem a természetvédő, — hanem egy egyszerű polgár. És szégyellj e el magáit. A rossz bádogedénytől kezdve a nejlonzacskókig, a döglött macsikától a piszkos, gusztus­talan rongyig szemétgyűjtő hely ma a város patakja. Pedig emlékszem még arra az időre, amikor a régi mo­zitól egészen a kaszárnyáig jegenyékkel, virágokkal tele­ültetett szép sétány volt a patakpart. Jó volna a modern város­nak ma is egy ilyen sétány. Ahol a kismamák a város ifjú polgárait tanítanák az első lépésekre... Ez privát vélemény: Az újság azaz a NÓGRÁD. Mindig érdeklődéssel és izgalommal veszem a kezembe. Mit ír, mj újság? Hogyan zajlik a város élete, mi történt? Fel­épült a hatalmas irodaház, — kj tudja milyen hivatalok dolgoznak benne? A város északi végében vajon miért áll mindig a református templom órája? Nem hi­szem, hogy a városban áll az idő... Befedik-e a pata­kot az új központi könyvtár épülete előtt? Mi lesz az ál­lomás „háta mögött”? Kár, hogy csak apró hírek tudósítanak a megye életéről. Például arról; hogy az öb­lösüveggyár MHSZ-tagjai 50 000 forintot adtak az öre­geknek. Vagy például a Szlivka házaspár nem érde­melne meg egy fényképes nyilatkozatot, hiszen meg­érdemelnék, hogy a város díszpolgárai legyenek. Szívesen nézegettem a jö­vő nővéreiről a képriportot. Vagy hogyan teremtette elő a Zagyvavölgye Tsz a kará­csonyi ajándékösszeget a nyugdíjasainak ? Tetszett, hogy közlük, kiktől vonták meg a gépkocsivezetői jogo­sítványokat. Talán példájuk segít az óvatos vezetésben. És jó információ, hogy az Elektron-iszerviz helyet cse­rélt. Engem is magával raga­dott a Wagnej Viktóriáról készült portréfilm. Hite és tiszta embersége példamuta­tó. .. Gál Kovács Margit A palócföldi közösségekért Az ifjúsági számla idei pályázatai Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint -a KISZ Központi Bizottsága 1987-ben hozta létre az if­júsági közösségi letéti szám­lát. Azzal a céllal, hogy se­gítsék az autonom gyermek- és ifjúsági közösségek, he­lyi egyesületek és társaságok alakulását, működését. A le­téti számla célja olyan sza­badidős-intézmények tevé­kenységének támogatása is, amelyben meghatározó sze­repe van a gyermekek és a fiatalok közösségeinek. A se­gítség kiterjed a videotech­nika közösségi célú felhasz­nálása elterjesztésének tá­mogatására is. A megyei letéti számlát működtető kuratórium még 1987- ben megalakult. Meg­hirdette pályázatait, s a nyi­tó 1 millió 300 ezer forintot a helyi támogatásokkal 2 millió 120 ezer forintra tud-* ták kiegészíteni. A bírálatot 1988- ban két alkalommal végezték el, s ennek alapján számos közösség jelentős összegű támogatást kapott. Az új pályázatok kiírásá­val ott szeretnének segíte­ni, ahol nem érezhetők az intézményi, szervezeti támo­gatások. Szeretnék támogat­ni az egyre nagyobb számú kör, egyesület, közösség programjainak megvalósulá­sát, részt vállalnak a gazda­sági és technikai bázis meg­erősítésében, támogatják az egyedi, de példaértékű kez­deményezéseket. A kulturális egyesületek, szabadidő-társaságok, ön­tevékeny ifjúsági közössé­gek alakítására, működésük anyagi feltételei javítására három kategóriában írtak ki pályázatot. Segítik az if­júsági turisztikai szálláshe­lyek létrehozását és működ­tetését. A megyei egészség- nevelési tanács 100 ezer fo­rinttal járul hozzá, az if­júsági közösségek egészség­megőrző és mentálhigiénés programjainak segítését szolgáló pályázathoz. A vi­deózásban tovább segítik a megszűnő falusi mozik he­lyett a közösség által job­ban kihasználható eszköz­park létrehozását. Az ifjúsági közösségi szám­la kuratóriuma terveinek megvalósításához összesen több mint 3 millió forint áll rendelkezésre. A pályá­zatokat január 15-ig kell el­juttatni a KISZ Nógrád Megyei Bizottságára, vagy a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosztályára. A kétpéldányos — szám­laszámmal és levelezési címmel ellátott — pályáza­ton fel kell tüntetni a he­lyi erőforrást, a saját erőt, valamint a kért összeget. A kuratórium a beérkezett pá­lyázatokat — a pályázó kö­zösségek képviselőinek rész­vételével — február 15-ig értékeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom