Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 10. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 12.. CSÜTÖRTÖK „Újabb impulzust kaptunk"... (4. oldal) 3c napot városom! (5. oldal) Á Stécé ökölvívó-szakosztályát kell feléleszteni! (7. oldal) Befejezte munkáját az Országgyűlés H parlament elfogadta az egyesülési és gyülekezési jogréi szélé törvényt Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadinger István, a ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Kulcsár Kálmán vita-összefoglalója fi Fütöbernél: Tíz százalékkal emelik a fizikai dolgozók bérét A résztvevők érdeklődéssel hallgatják a. tájékozta tást. Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntetőjogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították : „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja ■elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. A politikai pártok , létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta : a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben szükségük van időre, hogy a funkcióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Nem arról van tehát szó — emelte ki az igazságügyminiszter —, hogy a kormány fél valamitől, s ha ad valamit, ugyanakkor a másik kezével gyorsan megszorítja a gyeplőt, A kormány — amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához — egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatával, hogy megfelelő társadalmi vita után, legkésőbb augusztus 1-jéig nyújtsák be a parlamentnek a párttörvényről szóló törvénytervezetet. A korszerű egyesülési jognak nagyon sok összefüggése van, ezzel kapcsolatban nemcsak közjogi, hanem polgári jogi viszonyokat is szabályozni kell. Egységes törvény esetén valamennyi szervezetre alkalmazható szabályokat kell megszabni. Ezért szükséges, hogy a törvény foglalkozzon a társadalmi szervezetek belső életével is. Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly' képviselő, református püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítsanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Am a vadásztársaság, a sportlövőklub nem tekinthető fegyveres szervezetnek Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a spar tégy esületekk el kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán, az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számú jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Bállá Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvény- javaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül. 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát — összhangban az eredeti javaslattal — a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Bállá Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásba vételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításókat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellen- szavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. Ekkor Bállá Éva ismét szót kért és fölvetette: ő csak a saját személyében tudta elfogadni dr. Kulcsár Kálmán válaszát a feloszlatott szervezetekben tevékenykedők büntetőjogi felelősségét illetően. Társai nevében. akikkel együtt írta alá korábbi módosító javaslatát, nem nyilatkozhat. Ezért Stadinger István ezt a külön pontot is szavazásira tette fel. A képviselők ellen- szavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadták a törvényjavaslat 29. paragrafusának olyan értelmű megfogalmazását, hogy csak a bíróság álltai feloszlatott szer(Folytatás a 2. oldalon.) A Fűtőber nagybátonyi gyárában szerdán összevont termelési tanácskozást tartottak, ahol értékelték az elmúlt évi munkát, foglalkoztak az idei elképzelésekkel és a tennivalókkal. A kollektíva, a főmunkaidőben dolgozók, a vállalati gazdasági munkaközösségek, a szerződéses alapon tevékenykedők és a külső segítőtársak közreműködésével 1988-ban a tervezett 540 millió forint árbevétel helyett 547 milliót értek el. A tőkésexportot hatmillióval szárnyalták túl, szocialista kötelezettségeik négymillióval haladják meg eredeti elképzeléseiket. Mivel a tő- késexporttervüket csaknem 50 százalékkal haladták meg, a többletteljesítést kevesebb létszámmal hajtották végre, lehetővé vált. hogy az év eleji 2,5 százalékos bérfejlesztés az év végére 6,5 százalékra növekedjék. Ennek eredményeként az egy főre eső évi jövedelem eléri a 91 500 forintot. A kollektíva 1988-ban nem ért el nyereséget, mert a kormány intézkedéseinek hatására csökkentette termékeinek árát. Ez elvitte az előző évben elért 45 milliós nyereséget, ugyanakkor előrevetítette egy 25 milliós veszteség képét. Ez nem következett be, mert határozott, szigorú és sokoldalú Az SZMT elnöksége (tegnap megtárgyalta a — múlt évi országos szakszervezeti értekezlet állásfoglalása alapján — szakszervezetek Nógrád megyei szövetsége létrehozásával összefüggő szervezeti feladatokat. Az új működési renld elveinek, szervezeti kérdéseinek kidolgozásánál 8 fős ideiglenes munkabizottságot hozott létre. Tagjai alapszervezeti szb- titkárok, megyei középszervek vezetői. A bizottság vezetője Vincze János, az SZMT titkára. A kidolgozásra kerülő elképzeléseket január végén, február elején területi szb- titkárj értekezleten kívánják vitára bocsátani. A végleges javaslatot a február végi SZMT-ülés elé terjesztik. Az új működési rendre intézkedésekkel nullára csökkentették a veszteséget. Szóba került, hogy bizonyos területeken sokat javult a minőség, magasabb műszaki színvonalú termékek kerültek ki a gyárból, 2 millióval csökkent a rezsi- költség, a gyár vezetésének intézkedéseiben pedig visszatükröződnek a hosszabb távú célkitűzések. Az idei elképzeléseiket a piacgazdaság bővülésiének reihényében és saját lehetőségeikre építve alakították ki. Jó .pozícióban vannak, mert a megrendelői igények meghaladják kapacitásukat. Ennek ismeretében öt alternatívát dolgoztak ki. Ezek közül jelenleg az 575 miil- 'iós árbevétel és a 4,5 százalékos nyereség elérése látszik a legreálisabbnak. Az előbbieket a termelékenység és hatékonyság, a vezetői színvonal növelésével, a műszaki fejlesztés gyorsabb ütemével, a termelésszervezés rugalmasabb megoldásával kívánják elérni, nem pedig áremeléssel. Az előbbiek mellett legfőbb feladatuknak a fizikai dolgozók létszámának eme- > lését tartják. Ez utóbbiakat is szolgálja a szakszervezeti bizottsággal közösen meghozott döntés, mely szerint február elsejével tíz százalékkal növelik a fizikai dolgozók bérét. való felkészülés legyében áttekintette az apparátus lét- számhe'Iyzetét. A politikai állományba tartozóknál 1989. június 30-ig 50 százalékos létszámcsökkentésről döntött. A jelenlegi 14 fős politikai apparátust 7-re csökkentik. Kisebb arányú létszámcsökkentésben döntöttek az ügyintéző, ügyviteli és technikai dolgozók, valamint az SZMT képzési központ és könyvtár állománya körében. A létszámcsökkenés összhangban van a szak- szervezeti mozgalom takarékosabb gazdálkodásával, az új szakszervezeti szövetségi rendszer létrehozásával megváltozó érdekvédelmi-érdekképviseleti feladatokkal. Az elnökség egyebek keretében további személyi kérdésekben is döntött. Felére csökken a politikai létszám az SZMT-nél