Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: • 8.20: Eco-mix 8.50: Könnyűzene 9.30: Nóták 10.05: Pórul járt hencegőJc 11.00: Sullivan-operettnyitányok 11.30: Ferences rend Gyöngyösön 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai (5.) 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.05: Yehudi Menuhin és Stéphane Grappelli hegedül 16.20: A körhintapalota 17.05: Kinek az érdeke? 17.30: Tranzitkávéház 18.02: Várady Szabolcs: Hátha nem úgy van 19.15: Két nap az élet. 11,2. befejező rész 19.57: Táncházi muzsika 20.30: Háttérbeszélgetés 21.00: Reiner Frigyes öröksége. VI 4. rész 22.00: Hírvilág 22.30: Árulkodó rengéshullámok 22.45: Haydn: d-moll (Lamen- tatione) szimfónia. No. 26. 23.01: Pierre Fournier gordon- kázik 23.45: Régi hires énekesek műsorából PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Fúvósindulók 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Hivatása : dramaturg 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.24: Tudósítás a ZTE—Körmend férfi bajnoki kosárlabda-mérkőzésről 18.30: Garázs 18.55: Tudósítás férfi bajnoki kosárlabda-mérkőzésekről 19.05: Lloyd Webber zenés játékaiból 19.55: AJbumajánlat 20.50: Az ország ..névjegy- kártyája”. 21.05: Tanakodó 22.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) 23.15: A Uriah Heep együttes felvételeiből 23.50: Carmen McRae dzsessz- együttese játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Medea. Részletek Cherubini operájából 10.00: Zenekari muzsika 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyar előadóművészek felvételeiből 12.12: Segny város énekkara énekel 13.05: Szonda 13.35: Muzsikáról versben, prózában 14.11 : Fuvolaművészek felvételeiből 14.25: Magnósok, figyelem! 15.05: Soproni József müveiből 15.48: Donald McIntyre Wagner operáiból énekel 16.26: Éneklő Magyarország III l. rész 17.00: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét (Élő) Kb. 18.00: Szimfonikus táncok 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: A Collegium aureum kamarazenekar játszik 21.00: Zeneközeiben a magnósok 21.55: Kritikus füllel 22.52: Színészvizsga — 1988 Gesztesi Károly MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Gyorsmérleg Nógrád megye 1988-as gazdálkodásáról. Riporter: Hubai Miklós.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 18.25—18.30: Lap~ és LATUNK müsorelőzetes. Szerkesztő: Tolnai Attila. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.05: Stúdió ’89 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból jelentjük ... Kb. 13.00: Tudósítás az Ország- gyűlés januári ülésszakáról 16.40: Hírek 16.45: Déli videoújság 16.55: Správy. Hírek szlovák nyelven 17.00: Házi gondozás, ápolás. Vl/l. rész 17.15: Tungsram—Bajai SK férfikosárlabda- mérkőzés 19.00: A műúszás szépsége és gyötrelmei 19.20: Reklám 19.30: Híradó Az Országházból jelentjük . . . 20.40: Reklám 20.45: Két férfi, egy eset 21.45: Reklám 21.50: Üj Világ 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2 Kudlik Júliával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: TV 2 Benne: Reklám Időjárás-jelentés Tévétorna Riportok Zene 17.45: Torpedó. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: TV 2 18.30: Gyerekeknek! 19.00: Vörös özvegy. Francia tévéfilm. II/1. rész 20.23: TV 2 Benne : Régi magyar táncmuzsika 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 Benne : Reklám Felkínálom 22.00: Csempészek. Francia tévéfilm. ,,W” — mint Watteau 22.51: TV 2. Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.55: Lengyel film — ism. 11.15: Csak nőknek — ism. 16.55: Művelődési sorozat 17.35: Az új összefüggések százada. Sorozat 18.05: Jegyzetfüzet 18.20: Esfi mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A szerencse lovagja 21.00: A repülés története 21.55: Sopot 2. MŰSOR: 17.15: Kulcsok a matematikához 17.45: A névtelen vár 18.50: Jó tanácsok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sakálok. Modern balett 20.35: Dokumentumfilm R. Luxemburgról 21.10: Tengerszem 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Balzac úr ünneplő öltözéke. Tv-komédia MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Feltámad a vadnyugat. Színes, szinkr. fantasztikus amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: ,,K” (16). Színes magyar film. — Kamara: A légyfogó (16). Színes, szinkr. lengyel film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: Rémmese. Színes, amerikai rajzjátékfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Suttogások és sikolyok (18). Színes, svéd filmdráma. — Madách Kamara: Katonazene. Színes magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász: Soha, sehol senkinek! Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: A zsaru és a szex (18). Színes, szinkr. francia krimi. — Pásztó: Most és mindörökké. Színes, szinkr. amerikai film. „Busszal" a köz- művelődésért Az iskolaév kezdetekor indult útnak a közművelődési autóbusz Rétságról. — A jármű kísérleti jelleggel kezdte meg működését — tudatta Szép Erika, a rétsági Asztalos János Művelődési Központ vezetője. — Feladata az, hogy a vonzáskörzet kilenc településén — elsősorban Nőtincs és Nézsa társközségeiben javítson a közművelődés ellátási feltételein. A művelődési busznak kizárólag közreműködő szerepkört szánnak, nem pedig a helyi művelődési és társadalmi aktivitást átvállalni, hanem azt segíteni. A jármű elvileg oda, abba a faluba megy, ahová hívják, ahonnan igény van rá. — Merre járt eddig? — Nézsát, Felsőpetényt említhetem elsősorban, de remélem, ha ajánlatainkkal rendszeresen „bombázzuk” a községeket, akkor többek fogják kérni, s nem csak mint idáig — főként a technikát kérik, hanem igényt tartanak majd a tartalmi munkára is — így Szép Erika. Idáig elsősorban az iskolák kérték a busz videóját, vagy a kézműves-foglalkozásokat. Voltak vele színházban és készülődnek a planetáriumba. A rétsági intézményben megtudtuk azt is — ők az autóbusz üzemeltetői — legfőbb feladatuk az lesz az új esztendőben, hogy mifiél szélesebb körben tudassák a busz adta lehetőségeket, hogy a felnőttlakosságot is megnyerjék. A helyi népművelőknek pedig — mert nélkülük nem megy — abban kell partnerré válniuk, hogy legyen meg a fogadó- készség a falvakban. Mert igaz. hogy a művelődési autóbusz nem pótolja a nem vagy alig-alig működő intézményeket, de használata fontos lehet a tárgyi feltételeket nélkülöző kis települések lakóinak. (*) A mesék vándorűtján A balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár minden évben- meglepi valamilyen erőpróbával olvasni szerető gyerekolvasóit. Idén a „Hetedhét Magyarország” című sorozat köteteiből írtak kj pályázatot „A mesék vándorútján” címmel, második, harmadik és negyedik osztályosoknak. A pályázatokat január 31-ig kell a könyvtárba eljuttatni. Vicsek Ferenc készített érdekes-elemző riportot egy szinte találomra kiválasztott zalai faluban a település és a településforma jelenéről, jövőjéről. A riport vasárnap ment a Kossuth adón és kis terjedelme, ugyanakkor átfogó jellege miatt megérdemelne néhány ismétlést. ☆ Az, hogy mintegy háromezer magyar falu él nagyon is eltérő viszonyok között '— nagyjából ismert mindannyiunk előtt. Az, hdgy közülük öt-hat száz van igazán kritikus helyzetben már kevésbé. Vicsek Ferenc a kiválasztott kis zalai falu néhány lakóján kívül megszólaltatott a falu élete-jövője iránt hivatalból vagy meggyőződésből (mert azért ilyen is van, nem is kevés !) elkötelezetteket, Így például szót kapott a téma kapcsán. S. Hegedűs László is, a Veres Péter Társaság elnöke. Vicsek „alkalmi falva” valóban egy a so!k közül. Sőt, TELEXEN ÉRKEZETT... Titkármonológ A kultúráról és egyebekről Elmondja : Koltányi Károly Érsekvadkert vb-titkára A falu kulturális élete lapos. Nem könnyű ezt kijelentenem, de muszáj kimondani végre. Eddig az volt a gond, hogy a régi kultúr- ház nagyterem-centrifeussá- ga miatt nem lehetett kultúrát csinálni — mondták a hangadók. Ezt mi komolyan vettük, felépítettük az új ifjúsági házat és a könyvtárat. Vártuk a fiatalos lendületet, hátha megkezdődik az igazi forrongó kulturális élet. Beindult néhány szakkör, csoport és az ifjúsági klub. Valami megkezdődött, aztán szép lassan lelohadt, ma már langyosan csordogál. Az a tapasztalatom —, fájdalom —, a falusi ember nem annyira kultúraorientált mint gondolják egyesek. Rengeteg pluszmunkát vállalnak az emberek, csak az elért nívót tartani tudják, így szűkül be az életterük. Itt sincs másképpen, mint az ország más pontjain, befelé fordulás tapasztalható. Még a legjobb népművelő hozzáállása is kevés a lakosság felrázásához, nagyon kevés eredményt tud felmutatni. A faluban a kultúra terén talán csak a könyvtári munka, pontosabban a látogatottság elfogadható, de gyorsan hozzáteszem, itt is inkább a gyerekeknél. A diszkót a legnagyobb jóindulattal lehet csupán a kultúra leple alá bevonni. Amikor még újdonságnak hatott, megtelt a kultúrház, némi nyereséget is hozott. Ebben az évben már ez is langyosan ment. Most a presszó csinál diszkót. Itt minden megtalálható egy helyen: ital, zene, szórakozás. A kultúrházban egy héten háromszor van vetítés. A fiatal gubancok a vadabb nyugati filmeket kedvelik, örülnek, ha erőszakot látnak. Ilyen előadásokon sokszor pótszéket kell bevinni a terembe. Egyik tidős tanácstagunk mondta a minap, akik elmennek az ilyen filmeket megnézni jobban tennék, ha otthon maradnának, mert a befogadóképességük olyan, amilyen. Ezalatt azt értette, hogy ők a látottakat komolyan veszik, és az életben is törnek, zúznak. Sokan látogatják a gyermekelőadásokat. A magyar és az úgynevezett művészfilmeken üresen kong a terem, olykor előfordul, le sem vetítik az érdektelenség miatt. A mo- ziüzemj vállalat manőverezése külön fejezet. A terem üzemeltetési költségeit mindenáron az intézményre akarják hárítani. A fűtőt meg a takarítót fizetik, de a többi járulékos költség alól legszívesebben kibújnának. Azt sugallják, nem lesz a faluban vetítés, ha nem gondolkodunk okosan. Nyugodtan mondhatom: ez zsarolás! Azt sem értem, hogyan lehet nyereséges a vállalat, ha a részeket vizsgálva veszteséges. Rendezvények igen ritkán vannak, mert eléggé kockázatosak. Nagy bukfencet nem engedhetünk meg magunknak. Vigyázni kell a bevételek és a kiadások arányára. Nem azt mondom, hogy nem záródhat egy rendezvény veszteséggel, de ha hatalmas űr tátong utána, akkor ebben a szűkös anyagi helyzetben nagy baj lehet belőle. Főleg, ha többször ismétlődik. Egyébként nyugodtan kijelenthetem, Érsekvadkerten a feltételek az átlagosnál jobbak. Ha volna tartalmi igény, akkor sok mindent meg lehetne csinálni. De mit érnek a lehetőségek, ha konganak a helyiségek, nincsenek megtöltve tartalommal. Lejegyezte: Ádám Tamás Jelenet a filmből. Vili, a veréb a szárnyait próbálgatja a Pannónia Filmvállalatnál. Az új, most készülő animációs játékfilmnek ugyanis éppen az a jelenete látható a munkaasztalon, amelyben a rosszcsont kölyök Vili, akit az állatokkal szemben elkövetett „atrocitások” miatt Verbéna, a verebek, tündére verébbé változtatott, kétség- beesetten kísérletezik a soha nem próbált repüléssel. De átvitt értelemben is szárnyára kel nemsokára a film: az esztendő végére elérte végleges formáját, hogy azután 1989 tavaszán megjelenjék a mozikban is. A történet, lecsupaszítva, az emberiség legrégibb ősi meseelemeiből táplálkozik : a gonoszkodó gyerek — aki felsőbb hatalmak közbelépése folytán saját bőrén tapasztalja meg, milyen is a kiszolgáltatott élőlények sorsa. Balassi Bálint Asztaltársaság Salgótarjánban A művészetek iránt érdeklődő, illetve az alkotó embereknek kíván közösségi életet teremteni Salgótarjánban a Balassi Bálint Asztaltársaság, amely decemberben tartotta első ösz- szejövetelét. A társaság nem törekszik egyelőre jogilag is tisztázott forma kialakítására, ehelyett inkább rendszeres találkozók szervezésére összpontosítanak. összejöveteleiken az alkotók munkáival ismerkednek, elsőként — január 27-én — két fiatal pedagógus verseit hallgatják meg, amelyekből Sándor Zoltán és Csank Csaba tart felolvasást. A társaság működtetéséhez a Balassi Bálint megyei könyvtár ajánlott fel segítséget. Az intézmény amellett, hogy helyet ad az összejöveteleknek, vállalta azt is, hogy később megjelentet egy sokszorosított antológiát. Hangszóró mellett A falu neun voll —- lesz! még újabb időkben bekövetkezett önerős fejlődésével is bizonyos új-régi típust testesíthet meg, hiszen egyre többen ismerik fel, hogy a falvak népe nagyobb össztársadalmi megbecsülésre és támogatásra érdemes. Akkor is, ha a mai téeszföldeken relatíve hiányos a gazdaszellem, akkor is, ha ingázók százezreivel kell együttélnie a falunak, akkor js, ha a ma kritikus helyzetben lévő félezernél mindenképpen több falu közül jelenleg mintegy ötven szó szerint a kihalás szélén áll (ez is falurombolás amúgy a javából mindenféle ellenmozgalmaktól mentesen). Akkor is, ha a régi „hivatali szellem” ma is érezteti hatását és képviseli — nem szavakkal, gyakorlatban — azt a bejárt célprogramot, ami kimondta néhány éve még a falvak jó részének fokozatos megszüntetésének elvét. Hogy azt, mit kapott a város és mit a falu, milyen arányok keletkeztek, hogy kezdetben a népfront kezdeményezte a társadalmi vitát a falu jövője felett, hogy aztán ennek nyomán alakult ki a követelés — vizsgálja felül településfejlesztési (.sorvasz- tási) politikáját a kormány, s hogy ennék jegyében miként változott meg éppen ez a politika — az utóbbi évtizedek kevéssé ismert-elismert, de főként kevéssé propagált igazi nagy eredménye a mai társadalomnak. Éppen ez a tény, a kevés alkalom (ha az összes többi gondot és hangsúlyozását is figyelembe vesszük) a falu jövőjének és főként ellentmondásos jelenének propagálására mondatja az emberrel, hogy több, sokkal több ilyen riport kellene, amilyen Vicsek Ferencé volt a minap! Hagyáros (ha jól jegyeztem meg) eredménye a felismerés utáni közös összefogás és folyamatos cselekvés egymásért, a faluért, amiben társadalmi erővel létrehozott új értékek és közös ünneplések egvként ielen vannak, működnek, hatnak, példát, erőt adhatnak másoknak is a kis magyar falvakban. Valóban több szót érdemelne ez, mint amennyit annak idején a rossz településfejlesztési koncepció hivatalból kapott... ☆ „A falvak nem voltak, hanem lesznek... ” (T. Pataki) «
