Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Térképek az időseknek Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vezetősége az idén másodízben látja el a megyében levő idősek klubjait különböző térképekkel, hogy lagalább ily módon tájékozódjanak városaink, falvaink hollétéről, nevezetességeiről. A térképeket a megyei tanács egészségügyi osztálya fogja továbbítani a megyében levő idősek klubjai részére. Lehet, hogy nem minden tagnak jut majd belőle, de mindenképpen szép aktus, hogy az „Express” gondol az időOroszi István 1929. január 7'én került a vasúthoz pályamunkásként, majd elő- munkás- és csapatmunkás- beosztásban dolgozott a tanfolyamok elvégzése után. 1965-ben forgalmi-kereskedelmi, 1966-ban pedig forgalmi önállósító szakvizsgák sikeres befejeztével forgalmi szolgálattevő beosztásba került. Selypre, később Pásztó és Szurdokpüspök állomásra. Ez utóbbi állomásról 1989. január Áz étkezési Hónapokkal ezelőtt is vásároltam Salgótarjánban az egyik áfész ABC'árudájá- ban. A pénztárnál előttem ált egy „hátrányos helyzetű” fiatalasszony, aki különböző felvágottakat és egy üveg konyakot blokkoltatctt. Meglepődve tapasztaltam, hogy pénz helyett sárga színű jeggyel fizetett. Amikor sorra kerültem, kíváncsian kérdeztem a pénztárost, hogy milyen jegyek voltak ezek? — A városi tanács által kiadott étkezési jegyek. — szólt a válasz.' Kíváncsian vártam az utánam következő „hátrányos helyzetű” férfit is mivel fizet, mert négy üveg bor és egy üveg pálinka volt a kosarában. Természetesen ő is étkezési jegy-- gyel... Próbáltam napirendre térni a látottak fezelődnek a világban, kere- - síik, hogy egy-egy régi műemlék, vár, templom, történelmi nevezetesség melyik városban található. A térkép bemutatja Budapestet, valamint a Balaton területét is. Javasolnám, hogy más területekről is hasonló, egyszerű meglepetésekben részesítsék ezeket az idős embereket, akik azt nagy szeretettel fogadják, s akik ebben a korban meg is érdemlik azt. Takács Lajosné Salgótarján, Schuyer út 10. elsejével vonult nyugdíjba Oroszi István, akinek munkájára mindig számítani lehetett. Szolgálati ideje alatt a törzsgárda-kitüntatés valamennyi fokozatát, kétszer a Kiváló dolgozó kitüntetést is megkapta. Nyugdíjaséveit szurdokpüspöki otthonában élvezi, melyhez jó egészséget, hosszú boldog nyugdíjaséveket kívánunk. Szűcs Ferenc Hatvan jegyekről lett, csak az bosszantott, hogy miért nem étteremben fogyasztják el a kedvezményes ebédet? A napokban a Nógrád megyei vendéglátó egyik melegkonyhás falatozójának pénztárában szintén előttem állt a sorban egy hölgy, aki ezzel a jeggyel kb. 40 csomag cigarettát vásárolt. A pénztárosnő megrökönyödésemre elmondta, hogy ez a vásárló is étkezési jegyre vásárolt. Elgondolkodtam: A városi tanácsnak érdemes-e ilyen körülmények között nyomtatni, és azt kiadni. Nem volna célszerűbb, ha jegyek helyett közvetlenül pénzben fizetnék ki a jegyek árát? Hiszen lényegében úgy is azt vásárol a kedves vevő, amit akar. Mucsi Lajos Salgótarján Nyitott levéltárak A Szovjetunió Központi Államii Levéltárában a közelmúltban mintegy 500 ezer olyan dokumentumot tették a kutatók számára szabadon hozzáférhetővé, amelyekhez eddig csak különleges engedély birtokában lehetett hozzájutni — közölte hétfőn az intézmény vezetőjének nyilatkozata alapján a TASZSZ hírügynökség. Ezek közé tartoznak egyrészt szovjet államhatalmi, á 1 la mi gazga t ási, szakszerv e- zeti szervek és testületek dokumentumai, másrészt a cári Oroszország intézményeinek a XIX. és XX. századi levéltári anyagai, valamint a polgárháború korából a fehérgárda dokumentumai. Borisz Kaptyelov, a levéltár igazgatója azt is közölte, hogy több, eddig teljesen zárolt anyag titkosságát részlegesen feloldották. E kategóriában tartoznak például az orosz ortodox egyház levéltári anyagai. Ezekhez ezentúl külön engedély birtokában hozzáférhetnek a kutatók. Folyamatban van továbbá a titkosság feloldása a 20-as és a 30-as években felszámolt intézmények és szervezeték dokumentumai esetében. A központi levéltár mintegy 150 esztendőre visszamenően őriz fontos dokumentumokat. Ipari skanzen Az Ózdi Vasgyár alapításának 125. évfordulóján 1970‘ben nyílt meg a 102. Számú Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet udvarán a Kohászati Gyártörténeti Múzeum szabadtéri bemutatója, az ipari skanzen. Azóta is itt helyezik el azokat a nagyméretű gépeket, berendezéseket, amelyek az Ózdi Kohászati Üzemekből kiöregednek. A szép környezetben lévő szabadtéri múzeumot érdemes felkeresnie annak, aki Ózdon vagy a környéken jár. sekre is, akik szívesen neTöbb évtizedes szolgálat után Kiállítás Nagyorosziban 1988. december 29'én és 30-án kisállat- és díszmadár-kiállítást szervezett a Szondi György Kisállattenyésztő Egyesület. Az alig Jél éve született egyesület 16 tagot tart nyilván. Programjuk sokszínű. IÉrdeklődést kívánnak kelteni a kisállattenyésztés és díszmadártenyésztés iránt. Szeretnék megismertetni ezek gazdaságos takarmányozását, szaporítását, valamint segítséget kívánnak adni ezek értékesítéséhez. Gyetvai Józsefné Nagyoroszi, Kiss J. út 35. Falugyűléseken Zöldért-tájékoztató A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat képviselői ezekben a hetekben gazdagyűléseken, falugyűléseken tájékoztatják a kistermelőket a várható piaci kilátásokról és arról, hogy milyen zöldségféléket érdemes termelni. A Duna—Tisza közén egyes termékekből évről évre visszatérő túltermelés vagy hiány kivédése mellett a szerződéskötéseket megelőző eszmecsere a Zöldért idei terveinek megalapozását is szolgálja. A nagy forgalom, kis haszon elvének alkalmazásával országszerte hírnevet szerzett Bács-Kiskun Megyei Zöldért az idén is két fő célt tűzött maga elé: a hazai piacon széles választékú, nagy tömegű és viszonylag olcsó árukkal versenyben maradni, a külpiacon pedig kiváló minőségű termékekkel újabb megrendelőket szerezni. A tőkésexport növelésének nyilvánvalóan alapfeltétele ; hogy mit és milyen minőségben termel a Zöldérttel kapcsolatban álló másfél száznyi nagyüzem tagsága és az egyénileg szerződő töbibezernyi kistermelő. Éppen ezért a most zajló megbeszéléseken a vállalat nemcsak arra ad eligazítást, hogy milyen zöldségféléik keresletének csökkenése várható, hanem irányárakkal, illetve garantált védőárakkal ajánlatot is tesz más növények termesztésére. A piackutató szakemberek szerint, ha nem csökkentik a területet, a Duna—Tisza közén az idén sem lesz eladható a fejes káposzta, a cékla jelentős része, s dömping lesz tölteni való fehér paprikából. Paradicsomból viszont a tavalyi tízezer tonnának háromszorosát, pri- taminpaprikából a múlt évi 2500 tonna kétszeresét is megveszi a termelőktől a vállalat. Üj növényként szeretnék meghonosíttatni Bács- Kiskunban a Kalifornia csodája elnevezésű paprikafélét. A két esztendeje végzett üzemi kísérletek tapasztalatai alapján a legbiztonságosabban termeszthető hat hibridfajta palántáját önköltséges áron adják a termesztésre vállalkozóknak. (MTI) Tiltsuk vagy engedjük? Fiatalok és az alkohol Alig telik el nap, hogy a sajtóban, rádióban, vagy a televízióban orvosok, pszichológusok ne nyilatkoznának az alkoholról, annak káros hatásairól. De mást hallunk a szakember éktől és mást tapasztalunk a mindennapi életben. Alkoholmentes szórakozóhelyekkel jóformán alig találkozunk, ugyanakkor gomba módra szaporodnak a szeszes italt árusító helyek. Az alkoholisták száma sem csökken, sőt egyes rétegekben emelkedik. Talán a fiatalok alkoholizálása a legszembetűnőbb, amely napjaink egyik égető problémáját jelenti. Bár rendelet tiltja az alkohollal való kiszolgálásukat, mégis egyre több az ittas, sőt részeg fiatal. A vendéglátó- egységekben táblákon figyelmeztetik a vendégeket a belkereskedelmi miniszter rendeletére, mely szerint 18 éven aluli személyt szeszes itallal kiszolgálni tilos. De ki figyel oda? Mintha csak a helyiség díszei lennének a táblák. Ellenőrzéseink során az üzlet alkalmazottai arra hivatkoznak, hogy ránézésre nehéz megállapítani az életkort, és ha sok a vendég, nincs is mód ezt firtatni. Ugyanakkor egyoldalúnak tartják a tiltó rendelkezéseket, mert szabálysértés esetén csak őket vonják felelősségre, azt aki az italt rendelte, nem. Kétségtelen, ha a fiatalkorú felelősségre vonására is lenne jogszabályi lehetőség, hatásosabbak lennének az ellenőrzések. Nem olyan régen még az volt a természetes, hogy a felnőttek maguk hívták fel a vendéglátóegység alkalmazottjának a figyelmét a tiltó rendelkezések betartására, vagy együtt léptek fel a jogszabály érvényesítése érdekében. Manapság ez már nem így van. Úgy tűnik, mintha tudatosan a vendéglátóegyiségekbe csalogatnák a fiatalokat, ugyanis az őket vonzó diszkók zömét az italboltokban és eszpresszókban tartják, ahol természetes részükről az alkoholfogyasztás. A kultúr- ott honok és művelődési házak az esti órákban zárva vannak, de annál zajosabb az élet a kocsmákban. Fiatalok mondják, minek menjenek a művelődési házakban, hiszen ott még fűtés sincs, nem pedig rendezvény. Annyiban talán egyet lehet velük érteni, hogy az italboltokban mindig van fűtés —, ha mástól nem, az alkoholtól —, és esetenként diszkót is szerveznek, hiszen a nagyobb bevétel érdekében erre mindig akad vállalkozó, aki az ítalméréstől sem riad vissza. Ma már a kultúrotthonok csak akkor vehetnék fel igazán a versenyt a vendéglátóhelyekkel, ha azonos feltételeket bi ztosítanának a fiatalok számára. Egy-két helyen erre mór tettek kísérletet, de ez nem talált követőkre. Úgy tűnik, hogy a fiatalokat az ilyen rendezvények során nem is a tánc, hanem inkább az alkohol érdekli. Amennyiben ez így van, akkor adott a kérdés: Tiltsuk, vagy engedjük a fiatalok alkoholfogyasztását? E tekintetben megoszlanak a vélemények. Egyesek amellett kardoskodnak, hogy már 16 éves kortól megengedhető lenne a fiataloknak az alkohol kiszolgálása és fogyasztása, míg mások szerint radikálisabb eszközökkel kellene fellépni ez ellen. Úgy gondolom, mindkét felfogás helytelen. Megengedni ugyanis semmiként sem lehet, mert az alkohol még a felnőtt-társadalomban is igen sok gondot okoz, nem még a fiataloknál. A direkt tiltás sem vezethet eredményre, hiszen erre js tudnánk számos ellenpéldát felsorakoztatni. Mi legyen a megoldás? Ha valljuk, hogy a fiatalság a felnőtt-társadalom tükörképe, akkor talán a személyes példamutatás lenne a leghatásosabb módszer. A felnőtt-társadalomra hárul a feladat, hogy megtanítsa a fiatalságot kulturált módon élni, szórakozni és ehhez megteremtse a szükséges feltételeket. Ebben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a család, amely a fiatalság magatartásának, erkölcsi arculatának legfőbb formálója. A rendőrség ezt, a már lassan tömegméretűvé vált, társadalmi problémát egyedül megoldani nem tudja, szükséges az állampolgárok — természetesen beleértve a fiatalságot is — cselekvő együttműködése. Király Mihály rendőr százados Cókszor észre sem vesz^ szűk, hogy apró tévedések áldozatai vagyunk. Nem mindenki nézi meg a számlákat, vajon jól szárn- fejtette-e a hivatal. Embere válogatja. Közel egy hónapja véletlenül megnéztem az átutalási betétszámlámat. Akkor fedeztem fel, a megyei hőszolgáltató vállalat szép csendben leinkasszált róla ezer- egynéhány száz forintot, fűtést díj címén. A bökkenő mindössze annyi, hogy fél éve már nem ott lakom. Annak idején szabályszerűen kijelentkeztem, minden létező helyen bejelentettem, úgy látszik hiába. Ez az összeg — bizony — magam fajtának nem kevés. Mentem az OTP- hez, nem rájuk tartozott. Mentem a városgazdálkodási vállalathoz, ők sem voltak illetékesek. Végül a megyei hőszolgáltató vállalat balassagyarmati részlegénél kötöttem ki. Ott annyira meglepődtek. alig tudtak szólni. Én is! Nos a labirintus végállomásán megígérték, hogy intézkednek, visszakapom a pénzem. Már egy hónapja várom... Bezzeg a hivatal, az igen, ők nem tolják ki a határidőket. Az OTP-től a minap kaptam három csekket. Rajita kemény, határozott, felszólítás: 8 napon belül fizessek be építési kölcsön kamata gyanánt 15 ezer 100 forintot. Mi az egy kétgyermekes, bérből élő családnak? Egyébként is minek építkezett? Legalább előtte egy levélben figyelmeztettek volna, készüljek fel, gyűjtsem össze a pénzt ! A jó múltkor az Élet és Irodalmat nem kaptam meg, pedig már hosszú ideje előfizetője vagyok. A posta még csak azt sem mondta, elnézést. Naivan vártam, várom, ' o o Apró igazságtalanságaink Áz egyiknek szabod, a másiknak nem ■ majd visszatérítik — legalább az árát. Más. Keserűen panaszolta az egyik ismerősöm, letiltotta a balassagyarmati tanács a fizetéséből a tehót. Mondom, úgy kell neked miért nem fizetted be. Meséli, befizette volna ő örömmel, de az építkezés (most épít) ka- valkádljában egyszerűen elfeledkezett róla. A felszólító levelet hiányolja, és szégyel- li a munkahelyén a történteket. Egyébként a tehóval sok gondja van a hivatalnak é^ a lakosságnak egyaránt. Ludányhalásziban például sokan nem látják át miként történik a mentesség elbírálása. Hasonló anyagi körülmények között élők egyike mentesül alóla, másika nem. Kiváltságosok vannak, vagy csak a tájékoztatás hiánya? Ugyanitt egyik nyugdíjas kap segélyt, van aki nem részesül benne. Ugyanez a helyzet a vissza nem térítendő lakásépítési kölcsönnél is. Lehet, hogy csak tanulni kéne a demokráciát?! Sokszor az az érzésem, a tanács és a lakosság között hatalmas űr tátong. Már- már ellenfeléknek tekintik egymást. Pedig — az alkotmány szerint a tanács a lakosság érdekeit képviseli. Gyakori hibája a hivatalnak, hogy skatulyáz. Nézzük csak meg például az alacsony nyugdíjból élőket. Egységesen alkalmazzák a kategóriákat akár egyedül él, akár ketten vannak a nyugdíjasok. Ha 6 ezer forint két ember nyugdíja, ott is 3 ezer forint esik egy főre, ahol egyedül él az idős ember ott is. Ki vitatja azt, mindkét családnál fűteni kell. A tüzelő vásárlása egyformán nehezedik rájuk. Vitathatatlan, akik ketten vannak azoknak könnyebb a vásárlás. Ha humoros kedvemben lennék még azt is hozzátenném, ők akár össze is bújhatnak, egymást melegíthetik. De az egyedül élőnek senkije sincs. A hivatal a fentiekkel mit sem törődik. Apró igazságtalanságaink rossz közérzetet szülnek. Pedig sokszor csak emberség kellene. Ádám Tamás