Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 8. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 10.. KEDD í Politikai kultúránkról (3. oldal) Tiltsuk vagy engedjük? (5. oldal) Á Vendéglátó lett a bajnok (7. oldal) rf| n 'I I ■ ZBKflfpn. Folytatja munkáját az Országgyűlés Ma délelőtt: Ma délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy foly­tassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak mun­káját. A törvényhozó testület ta­nácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó ter­vezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott inter­pellációk és kérdések szá­ma gyarapodott. A már ko­rábban jelzett témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és -végrehajtás, valamint a vámkezelés ; a hegyeshalmi közúti határátkelőn kiala­kult forgalmi helyzet; a pedagógusok évközben: át­helyezése; az állami válla­latok érdekeltségeinek kül­földiek részére történő el­idegenítése; a kisgazdasá­gok tápellátása és a tápfor­galmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szere­pelt témákon kívül kér­dést intéznek a képviselők az igazsá'gügymimszterhez a feddhetetlenség követelmé­nye, a Sztálin emlékét meg­örökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíj­törvény előkészítése, vala­mint az ipari miniszterihez a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az alkotmány módosításá­ról, az egyesülési jogról, il­letve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter terjeszti a parla­ment elé. Az alkotmány módosításával foglalkozó tör­vénytervezet indoklása le­szögezi: a politikai intéz­ményrendszer megfelelő üte­mű reformjához az új al­kotmány megalkotását meg­előzően több olyan törvény, illetőleg magas szintű jog­szabály megalkotása, módo­sítása szükséges, amely idő­közben is szükségessé teszi az alkotmány módosítását. A javaslat ennek megfelelő­en az Országgyűlés ügy­rendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslatok előkészítése során felmerült és szüksé­gessé vált módosításokat, valamint az alkotmánybíró­ság létrehozásához, a nép­szavazás törvényszintű sza­bályozásához, illetőleg a hon­védelmi kötelezettségen ala­puló alternatív polgári szol­gálat bevezetéséhez szüksé­ges módosításokat tartal­mazza. A gyakorlatban fel­merülő igényeknek megfe­lelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és köz­ség is létrehozhasson közös tanácsot. Saitólájékoztató az áremelések hátteréről Németh Miklós megbeszélése Andrej Lukanovval Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke, hét­főn a Parlamentben fogad­ta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kap­csolatok miniszterét, a magyar—bolgár gazdasá­gi és műszaki tudomá­nyos együttműködési bi­zottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózkodik Budapesten, v Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fo­gadta Nyers Rezső állam­miniszter. A megbeszélé­seken részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter, a bizottság magyar társel­nöke. Jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagy­követe. (MTI) A fogyasztói árak emelé­sének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a magyar sajtó székhazában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képvi­selői. Az áremeléseket a Mi­nisztertanács közleménye már vasárnap részletesen is­mertette, a lakosság tájé­kozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hó­napokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlege­sen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői tájé­koztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áreme­lésekre egyebek közt az állami támogatások leépí­tése, a költségvetési egyen­súly javítása miatt volt szükség. ‘ Szikszay Béla államtit­kár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi tá­mogatások összege 1988'ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az ál­lami lakásokhoz, az ivóvíz­hez, a csatornahálózat szol­gáltatásaihoz, az élelmisze­rek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutptt ked­vezményes áron a lakosság. Az egész évre tervezett ár­emelések egy főre vetítve ha­vonta 800 forintos többletki­adást jelentenek a családok­nak. A kereskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10—15 százalékkal kevesebb fogy majd, mint a múlt év azo­nos időszakában. A mező- gazdaságnak, illetve az élel­miszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb prob­lémát — hangzott el a tá­jékoztatón — a megtermelt áruknak ugyanis külföldön (Folytatás a 2. oldalon.) Az új év első napjaiban (a hét végén is) folyamatosan dolgoztak a Vegyépszer salgó­tarjáni gyárában. Az előkészítő üzemrészben most próbálják behozni a decemberi lema­radást, hiszen az anyaghiány késleltette munkájukat. A készregyártó üzemrésznek 50 darab siló a kötelezettsége NSZK-exportra, s az év első negyedében még további 150 darab vár legyártásra. Üj termékkel is foglalkoznak a BVK 'megrendelésére az oxigén- regenerátorral. Az 5200 folyóméter alumínium- és rozsdamentes acélcső beépítése pon­tos, precíz munkát igényel. — Bencze — Végső tiszteletadás Egyházasgergén A harmadik bányaszáIdozatot is eltemették Végső búcsú a sírgödörnél... Fotó: Bábel Szomorúfűz közelében alussza örök álmát László Sándor, volt kányási csapat- vezető vájár, akit hétfőn délután, az egyházasgergei temetőben helyeztek végső nyugalomra, ö volt a har­madik és sorrendben utolsó­ként a homok alól kiemelt áldozata annak a megrendí­tő tragédiának, amelyet a január 4-én, 12 óra tájban, az akna III-as siklói bánya­mezeje 26. számú frontja előkészítő vágatában bekö­vetkezett kőzetomlás oko­zott. Miként két társát, őt is saját halottjának tekintette a szénbányavállalat, s ennek megfelelően temették el. A kis falucska fölötti dombon levő temető ravatalozójánál végső tiszteletadásra egybe­gyűlt nagyszámú gyászoló tömegben ott álltak a Nóg­rádi Szénbányák és a ká­nyási bányaüzem vezetői, az egykori dolgozótársak — úgyszólván kivétel nélkül szénfekete díszegyenruhát öltve. Úgyszintén eljöttek leróni kegyeletüket a bá­nyászszakszervezet és a me­gyei vezetés képviselői — karjukon vérpiros színű, két szélén koromfekete szegélyű gyászszalagot viselve. Délután pontosan két óra­kor megkondultak a kato­likus templom érces hangú harangjai, majd a bányász­fúvószenekar lassú, bús gyászdallamokat játszott. Utána misét celebráltak az elhunyt emlékére. Ezt köve­tően, a hozzátartozók és a hajdani bányásztársak egy­mást váltva, néma vigyázz­állásba adták meg az utolsó tisztességet a 48 évesen, bá­nyamunkája végzése közben halálát lelt, szinte mindenki által sokra becsült és szere­tett László Sándornak. (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadás! előzetes Vékonyan csordogáló nyereség Az elmúlt gazdasági évben az újabb és növekvő elvoná­sok, az agrárolló még erőtel­jesebb nyílásának jegyében, kellett megyénk termelőszö­vetkezeteinek megbirkózniuk a szűk lehetőségeik teremtet­te mozgástérben, a nagyobb termelési-gazdálkodási köve­telmények teljesítésével. Mindezek kedvezőtlen hatá­sa tükröződik a gyorsan apa­dó, egyre vékonyabban csor­dogáló nyereségben. ☆ A magyarnándori termelő- szövetkezetben a külső hatá­sok nem tették lehetővé az idén sem, hogy a jól szer­vezett munka mellett is meg­haladják az évék óta elért 2—3 millió forint közötti nyereséget. A növekvő elvo­nás nagysága 1984-hez ké­pest 88-ban elérte a 12 mil­liót. Az alaptevékenység to­vábbra sem hoz nyereséget, de nem lesz veszteséges sem. Az állattenyésztésben a tá­pok drágulása, beltartalimi értékének folyamatos csök­kenése miatt megdrágult a broyler csirke előállítása. A költségnövekedést a végter­mékben nem tudták érvé­nyesíteni. A többletköltség ellensúlyozására hozzákezd­tek a libatömőalap előállítá­sához. Az itit elért nyereség pótolja a csirkénél jelentke­ző többletkiadást. Az előbbi­ek mellett az ismert okok miatt tovább csökkentették a húsmarhatartást, ugyanak­kor fokozták a külföldi és hazai bérhizlalást. Az ipari tevékenységek közül a varroda nyugati és szocialista exportra dolgo­zott, és minimális nyeresé­get hoz. Ennél sokkal na­gyobb jövedelmet biztosíta­nak a textilhuililíadék-begyűj- tő és -forgalmazó egységek. Bár a korábbiakhoz képest csökkenő, de még mindig számottevő nyereséges tevé­kenységgel járulnák a gaz­daság életképességéhez a bu­dapesti építő gyár- és gépsze­relő egységek. ☆ A berceli termelőszövetke­zetben négymilliót meghala­dó nyereséget várnák az el­múlt évi munka alapján. Előteremtésében meghatáro­zó szerepe volt az eredmé­nyes jpari tevékenységnek, mely kettős feladatot oldott meg. Egyrészt növelte a meglévő egységek gazdasá­gosságát, másrészt a helyi ipari lehetősógekeni belül szerkezetet váltottak. Az előbbi megvalósítását szol­gálta az egymillió forintért korszerűsített szécsénkei gal­ván- és festőüzem, mely hoz­ta az időarányos nyereséget, és lehetővé tette, hoigy az idén tovább növekedjen a termelés. Mivel a táskagyár- tó üzem nem hozott nyere­séget, abbahagyták gyártá­sát, és Becskén, a Salgótar­jáni Ruhagyárral kooperál­va, bérmunkában hozzákezd­tek varrodai termékek elő­állításához. Ugyancsak nye­reséget hoztak a gazdaság­nak a budapesti átalánydí­jas szerződés alapján műkö­dő egységek is. Egyébként az ipari ágazat a bevezetőben említett brut­tó nyereség 55 százalékát biztosítja. ☆ A szügyi termelőszövetke­zetben is elkészültek az elő­zetes számítások. Ezek sze­rint három-négy millió fo­rint közötti nyereség várha­tó. Ennek 80 százalékát az ipar adja. 1988-ban 660 ezer darab különböző méretű la­katot gyártottak és értékesí­tettek. A folyamatos mun­kát időnként zavarták az anyagellátási gondok. A nö­vénytermesztésben a 9 milli­ós aszálykár jelentősen nö­velte a veszteséget. A ki­esést némileg tudták csak ellensúlyozni a gabona és a burgonya tervezettnél jobb eredményével. Sikerrel zár­ta az elmúlt esztendőt az ál­lattenyésztési ágazat. Ezer darab hízómarhát adtak át értékesítésre, amelynek 7 90 százalékát exportálták. Az idén ugyancsak ezer darab hízómarhát kívánnak érté­kesíteni. Az iparban, arneny- nyiben a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek biztosítja a szükséges alapanyagot, ak­kor egymillió lakatot állíta­nak elő, s ezzel kielégítik a hazai igényeket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom