Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

2 NOGRÄD 1989. JANUAR 7., SZOMBAT Eltemették Szocialista tömegtájékoztatás A pluralizmus nem jelszó, hanem az újságírás gyakorlata Boldizsár Iránt Gyászolók sokasága kí­sérte utalsó útjára pénteken a Farkasréti temetőben a 76 éves korában elhunyt Boldizsár Iván állami díjas írót, újságírót, országgyűlé­si képviselőt, az Országos Béketanács elnökhelyette­sét. A ravatalnál a bará­tok, pályatársaik, tisztelők mellett lerótták kegyeletüket az Országgyűlés, a Műve­lődési Minisztérium, a Ma­gyar Írók Szövetsége és az Országos Béketanács képvi­selői. * A ravatalnál elsőként Kö- peczi Béla akadémikus em­lékezett Boldizsár Ivánra. Felidézte a folyvást magas hőfokon élő, a koráról, kör­nyezetéről mindent tudni kívánó toliforgatót, aki — mint a kultúra diplomatá­ja — fáradhatatlanul közve­tített a különböző nemzeti kultúrák között. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács el­nöke, Boldizsár Iván béke- mozgalmi munkásságáról szólt a ravatalnál, majd a pályatársak, az írószövetség nevében Hubay Miklós író emlékezett az elhunytra. Szólt Boldizsár Iván kez­deményező szelleméről, kon- fliktusérzékenyséigéről és a konfliktusok közepette, egyensúlyt e reimt ő képessé­géről. Személyes találkozásokra is emlékezett a ravatalnál Hubay Miklós, többek közt a két esztendővel ezelőtti­re, miikor Boldizsár Iván csendben távozott az írószö­vetség közgyűlésről, ám egy évvel később elgyedül emelt szólt a parlamentben az írók életfeltételeinek rosszabbodása ellen. A búcsúztatók után végső nyughelyére kísérték Boldi­zsár Ivánt, akinek sírját elborították az emlékezés, a kegyelet koszorúi és virág­csokrai. , (MTI) Várkonyi Péter Párizsba utazott Pénteken délután eluta­zott Párizsba Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, aki kül­döttség élén részt vesz a vegyifegyverek eltiltásának kérdéseivel foglalkozó nem­zetközi konferencián. ☆ Várkonyi Péter külügy­miniszter pénteken találko­zott Reis Malile albán kül­ügyminiszterrel, aki átuta­zóban néhány órát Buda­pesten töltött. A miniszte­rek rövid megbeszélésen át­tekintették a két ország kapcsolatainak időszerű fel­adatait, bővítésének lehető­ségeit, és véleményt cserél­tek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről. (MTI) A vélemények szocialista pluralizmusa nem jelszó, ha­nem a szovjet újságírás min­dennapos gyakorlata. Ezért a különböző írások — kivé­ve a szerkesztőségi cikkeket és a hivatalos állásfoglalá­sokat — a szerző, a cikket jegyző újságíró véleményét fejezik ki, s nem az SZKP vezető testületéinek, a szov­jet minisztertanácsnak az áláspontját, ahogy ezt sok­szor külföldön értelmezik — írja az Izvesztyija csü­törtöki számában N. Jermp- lovics. A szemleíró szerint, a szo­cialista országok életével fog­lalkozó szovjet újságírók nehezebb helyzetben vannak, mint a belpolitikai szakírók, hiszen a nyíltság hatására egyre kevesebb az országon belüli tabutéma. Sajnos, előfordul, hogy a barátok valóban megsértőd­nek, belügyeikbe való be­avatkozásnak tekintenek egyes sajtóanyagokat, majd pártvonalon, diplomáciai csa­tornákon keresztül tiltakoz­nak. Hasonló eset az Izvesz­tyijával is előfordult — írja Jermolovics, — Előfor­dult már, hogy a dolog egé­szen egyes lapszámok elkob" Állásfoglalás A Szabad Demokraták Szö­vetségének ügyvivői testüle­té és a Menedék Bizottság, az erdélyi menekültek ügyé­ről, a visszatol on colásról, il­letve a menekülttáborokról nyilatkozatot adott ki,- s azt pénteken eljuttatta az MTI- hez. A két szervezet tagjai töb­bek között szorgalmazzák : Magyarország fogadjon be mindenkit, aki Romániából hozzánk menekül, s a ma­gyar hatóságok ne tegyenek különbséget a menekültek között nemzetiségük, útiok­mányuk megléte, illetve hi­ánya, a menekülés módja és gazdasági vagy politikai in­doka alapján. A két szervezet szüksé­gesnek tartja, hogy senkit ne szolgáltassanak ki a ro­mán hatóságoknak, sőt: a magyar szervek vizsgáljak felül, és mondják fel a kiadatások hivatkozási alap­jául szolgáló 1964. évi ma! gvar—román egyezményt és az 1986-os határrendészeti egyezményeket. Az SZDSZ ügyvivői testületé és a Me­nedék Bizottság javasolja, hogy Magyarország csatla­kozzon a genfi menekült- ügyi konvencióhoz és tegye lehetővé ENSZ Menekültügyi Hivatal működését. Amíg erre nem kerül sor, ellenzik a menekülttáborok felállítá­sát, mert azok — szerintük — nem szolgálnák a mene­kültek érdekét. zásáig fajult. így például, a múlt év elején az_ NDK-s előfizetők nem kapták meg a Novoje Vremja három szá­mát. Nem kapták meg az NDK-beli előfizetők a „Szputnyik” októberi számát sem, amelyben Sztálint — egyebek között a háború kezdetekor játszott szerepé­ért — bíráló anyagok voltak, s az év végén a folyóiratot levették az előfizethető la­pok jegyzékéről. Jermolovics beszámol ró­la, hogy semmiképpen nem tudott egyetérteni az NDK rádiójának képviselője ál­tal a múlt év végén, Szófiá­ban, a nemzetközi újságíró­tanácskozáson hangoztatott érvekkel, miszerint a szocia­lista országok sajtójának meggondolatlan írásai néha „az ideológiai ellenség mal­mára hajtják a vizet”. A nyíltságnak is lehetnek há­tulütői, s nem kétséges, hogy a burzsoá propaganda fel­használhat bizonyos adato­kat, tényeket e közlésekből. Az így okozott kárt azon­ban százszorosán ellensú­lyozza a nyíltság politikai haszna, az a tény, hogy a kendőzetlen tájékoztatás Peou Semeth, a Kambod­zsai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a Ramada Szállóban. Megjelent a fogadáson Eleki János, az Elnöki Ta­nács tagja, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Tété" A kambodzsai politikai rendezés keretében Vietnam legkésőbb ez év szeptemberé­ben kivonja csapatait az or­szág területéről — jelenítet­ték be pénteken, egyidejűleg Hanoiban és Bhnompenben. A kambodzsai fővárosban Heng Samrin pártfőtitkár jelentette be a csapatkivo­nás^ végső határidejét, hoz­záfűzte, hogy e döntés vég­rehajtását hatékony nemzet­közi ellenőrzéssel kell ösz- szekapcsolni. Hanoiban Ho The Lan külügyi szóvivő nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a külügyminiszté­rium közleményét. A doku­mentum hangsúlyozza, hogy az újabb csapatkivonás rengeteg érvtől fosztja meg ellenfeleinket. Jermolovics szociológiai felméréseket is idéz, amelyek szerint szov­jet állampolgárok tömegei hagyták abba külföldi rádió­adások adásainak hallgatá­sát, s mind nagyobb biza­lommal fordulnak a saját tömegtájékoztatási eszközök felé. Elfogadhatatlannak neve­zi a szovjet újságíró a bol­gár küldöttség képviselőjé­nek, a BTA hírügynökség munkatársának azt a Szófiá­ban elhangzott javaslatát, hogy a szovjet sajtó csak akkor írjon a bolgár belpo­litikai élet egyes negatív je­lenségeiről, ha azokról már a bolgár sajtó beszámolt, -s a bolgár távirati iroda ezt a beszámolót továbbította. Jer­molovics szerint, ez elég idő­igényes, a dolgok elvesztik aktualitásukat, miközben a szovjet hallgatóra már ont­ják az információk saját ér­telmezését az idegen rádióál­lomások. Az Izvesztyija szemleírója felveti: ha ilyen rendszer érvényesül, akkor mi keresnivalója van Szófiá­ban az eléggé nagy létszá­mú szovjet tudósítói gár­dának? (MTI) nyi Pál, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nöke, Szíjártó Károly leg­főbb ügyész, Őszi István, külügy min iszter-hely ettes, Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi élet számos más személyisége. Ott volt a diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja is. (MTI) megkezdésével egyidőben tűzszünetet keli, hirdetni és meg kell szüntetni az ellen­zék valamennyi ágának kül­ső fegyveres támogatását. A múlt év májusában be­jelentett újabb csapatkivo­nási szakaszban december végéig a Kambodzsában tar­tózkodó vietnámi önkéntesek fele 50 ezer katona tért vissza hazájába. Az ország­ban jelenleg még 50 ezer vietnami katona tartózkodik, a phnompeni vezérkar pa­rancsnoksága alatt. A tavalyi bejelentés szerint az utolsó csapatok kivonását — a poli­tikai helyzettől függően — 1989 végére, vagy 1990 ele­jére tették. Kambodzsai fogadás Vietnam szeptemberig kivonja csapatait Kambodzsából A Panam tájékoztatása a Kennedy repülőtéren történt incidensről A románok nem válaszolnak Fonalasgomba a Sebes-Körös vizében A magyar utazóközönség tájékoztatása érdekében a Magyar Távirati Iroda a Panam légitársaság bu­dapesti irodájához fordult in­formációért az egyesült álla­mokbeli Kennedy repülőté­ren szerdán este történt in­cidenssel kapcsolatban. A Panam — budapesti irodájának közvetítésével — arról tájékoztatta az MTI*t: szerdán két francia televíziós újságíró kísérletet tett arra, hogy a New York-i John Fitzgerald Kennedy repülőtérről Párizsba tartó gépekre az ellenőrzésen át­juttatva, álbombákat csem­pésszenek fel. Az újságírók így akarták „levizsgáztatni” a Panam, a TWA és az Air France légitársaságok biztonsági rendszereit. A TWA biztonsági szolgálata azonban azonnal felfedezte a ,-,csínytevést” és értesítette a rendőrséget. A rendőrség a történtekről tájékoztatta a Panam és az Air France képviselőit is, s a Panam- nak szánt csomagokat, még mielőtt azokat ellenőrizhet­ték — röntgensugárral átvi­lágították — volna, a rend­őrség elvitte. Így tehát nincs szó arról, hogy az említett csomagokban elrejtett. ál­bombákat a biztonsági szol­gálat nem-vette volna ész­re. (MTI) Fonalasgomba-szennyezést észleltek az utóbbi napok­ban a Körösvidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei a Se­bes-Körösön. Mivel a víz fel­színének 60—70 százalékát vattaszerű szennyeződés bo­rítja, csütörtökön délután első fokú vízminőség-védel­mi készültséget rendeltek el. A vízminták vizsgálata kimutatta, hogy a folyó vi­zében tömegesen elszaporod­tak a fonalasgombák és a télepes baktériumok, s ugyanakkor jelentős a víz ammónia- és fenoltartalma is. Az igazgatóság tájékoztat­ta a szennyeződésről a víz­használókat, s egyben leállí­tották a vízkivételi művek működését. A Sebes-Körös vizének minőségromlása sú­lyosan érinti a biharugrai halgazdaságot. A gyulai székhelyű Körösvidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közös határvíz­vizsgálatot kért péntekre az illetékes román vízügyi szervtől a szennyezés ere­detének föltárása, illetve a szennyezés megszüntetése ér­dekében, ám választ nem kapott. (MTI) A hét két kérdése MIÉRT LŐTTÉK LE A LÍBIAI GÉPEKET? Szakértők valószínűleg végtelen vitákat folytathat­nának arról, hogy valóban fenyegetően lépett-e fel az a két MÍG—23-as líbiai re­pülőgép, amelyeket nem messze Líbia partjaitól, nemzetközi vizek felett lőt­tek le a Kennedy anyaha­jóról felszálló amerikai va­dászrepülők, s még az is vitatott, hogy fel volt-e fegyverezve a két líbiai gép. Az ügy katonai vonat­kozásai azonban minden­képp másodlagosak. Általá­nos megítélés szerint ha­sonló légi manőverek a vi­lág számos más pontján számtalanszor előfordulnak, s mégse vezetnek ilyen sú­lyos összetűzéshez, amelyet világszerte elítéltek, s ame­lyet még Washington leg­szorosabb szövetségesei se igen tartanak indokoltnak. Az Egyesült Államok — ezúttal Líbia állítólagos ve­gyifegyvergyártására hi­vatkozva — már hosszabb ideje fenyegetőleg lépett fel Líbiával szemben. A CBS amerikai televíziós tár­saság közvetlenül az inci­dens előtti napon még azt jelentette, hogy az Egyesült Államok támadást tervez a Tripolitól ötven kilométer­re fekvő vegyiüzem ellen', amelyben Washington sze­rint vegyifegyvereket állí­tanak elő. A Pentagon fel­mérte még a várható szél­erőt és szélirányt is, hogy kiszámíthassa, milyen irányban terjednének az üzemből kiszabaduló vegyi­anyagok egy esetleges bom­batámadás után. A CBS akkor úgy érte­sült, hogy a támadást ja­nuár 11—20. között hajtják végre, miután véget ér a Párizsban a hét végén össze­ülő nemzetközi konferencia, amelyen a vegyifegyverek gyártásának tilalmáról tár­gyalnak. Az Egyesült Ál­lamok ezen a konferencián is érvként akarja felhasz­nálni Líbia állítólagos ve­gyi fegyvergyártását, ame­lyet Tripoli egyébként ha­tározottan cáfol. Washing­ton ugyanakkor maga is kénytelen, szembenézni szá­mos bírálattal, mivel ta­valy, az év végén kezdték el az Egyesült Államokban a legkorszerűbb és nehezen ellenőrizhető veigyifegyver, a kétösszetevőjű bináris­fegyverek gyártását. Washington és Tripoli feszült viszonya egyáltalán nem újkeletű. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt, 1986 áprilisában amerikai repülőgépek rajtaütésszerű csapást mértek a líbiai fő­városra. Akkor azt hozták fel érvként a támadásra, hogy Kadhafi „támogaltja a nemzetközi terrorizmust”. Egyidejűleg különböző szankciókat is életbe lép­tettek, g az intézkedéséket a múlt héten meghosszab­bították, de a terrorizmus elleni vádakat most kiegé­szítették a vegyi fegyverek gyártásával is. A további eseményeket most aligha lehet megjósolni : nem vilá­gos, hogy a repülőgépek le- lövésével Wan.hington „le­tudta-e” az esedékes kato­nai akciót, vagy csupán egy nagyobb támadás előjátéká­ról volt szó. MIÉRT MARADT KORMÄNY NÉLKÜL JUGOSZLÁVIA? A gazdasági gondoktól és nemzetiségi feszlütségek- től gyötört jugoszláv bel­politikai 'élet már eddig is számtalan, váratlan ese­ményt hozott de a múlt hét végén még a legedzettebb megfigyelőket js meglepte a legújabb fordulat. Testületi­leg lemondott ugyanis a ju­goszláv kormány, amire egyébként a világháború óta nem volt példa. Braniko Miikulics miniszterelnök az­zal magyarázta lépését, hogy a parlament nem szavazta meg a költségvetést, amely­nek elfogadását a Nemzet­közi Valutaalap a további támogatás feltételeként szab­ta meg. A lemondás mindenképp meglepetés, annak ellené­re, hogy a kormányt szünte­lenül támadták, s teljesen tehetetlennek nevezték. Az elemzők a hevesebb kiroha­násokat azonban többé-ke- vésbé parlamenti retoriká­jának tartatták, s úgy vél­ték, hogy igazán nem kí­vánja egyik vezető sem el­távolítani a kormányt. A bársonyszék aligha vonzó hely manapság Jugoszláviá­ban: az infláció, a terme­lési visszaesés, a munka­nélküliség, az áruhiány és az energiahiány, olyan évek óta hurcolt és szinte meg­oldhatatlan nehézséget je­lent. A lemondást közvetle­nül megelőző KB-ülésen fő­ként a sikertelen antiinflá­ciós politikát támadták, s felrótták, hogy a kabinet stabilizációs intézkedései sorra csődöt mondtak. A kormányválságtól füg­getlenül a többség feltétle­nül végre akarja hajtani a piacgazdaság bevezetésére vonatkozó reformot. Ez a törekvés nagyon régi, de most az ilyen gazdaságpo­litikára még a korábbinál is nagyobb szükség van, mivel épp ennek révén ke­rülhetne Jugoszlávia köze­lebb Nyugat-Európáboz. Belgrádban most főként az EGK-hoz való csatlako­zás kérdését vizsgálják, s többen úgy foglaltak állást, hogy mindenképp szükség van a közeledésre. Stipe Su- var, a JKSZ elnökségének elnöke azonban leszögezte, hogy a csatlakozást úgy kell végrehajtani, hogy ne ve­szélyeztessék Jugoszlávia pozícióját az el nem köte­lezettek mozgalmában, s, hogy ne kössék azt politikai engedményekhez. A gazdasági reformok esélyeit azonban Jugoszlá­viában is a politikai refor­mokkal összefüggésben vizsgálják. Nyugati elem­zőik megkérdőjelezik, hogy valóban van-e őszinte tö­rekvés a belgrádi vezetés körében egy plurális politi­kai. modell bevezetésére, s valóban hajlandó lesz-e a hatalom megosztására a párt. Stipe Suvar nyíltan leszögezte, hogy erre nem készültek fel. Brüsszelben viszont azt hangsúlyozzák, hogy a csatlakozás enélkül elképzelhetetlen. Az EGK-t illetően ezért egyelőre csak a korábbi együttműködési formák szélesítése várható, s hasonló kényszerhelyzet­tel kell szembenéznie Mi- kulics utódjának más téren is. B. Walkó György Voroncov tárgyalása az afgán ellenzékkel Julij Voroncov első kül­ügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió kabuli nagykö­vete nénteken találkozott a pakisztáni központú afgán ellenzék képviselőivel. Részletek egyelőre nem ismeretesek. A felek a ta­lálkozó előtt nem nyilatkoz­taik. Egyes jelentések sze­rint a hétpárti ellenzéki koalíció négy tagszervezete távol maradt tárgyalások­tól, jelen volt viszont az Iránban működő afgán el­lenzék képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom