Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 5. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 6., PÉNTEK Van-e munkaerődöm ping ? (3. oldal) Gyönyörű iskola Szügyben (4. oldal) Nógrád pályáin '89 (7. oldal) Egy évig fizetnek munkanélküli-segélyt Hétszázmillió munkahelyteremtő beruházásokra Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint jelenleg mintegy 15 ezerre tehető a munkanél- küííek száma. A termékszerkezet-váltás felgyorsításával ez többszörösére nőhet. Ezért hozott a Miniszter- tanács rendeletet a munkanélküli-segély január 1-jei bevezetéséről. A részletes tudnivalókról és az idei foglalkoztatáspolitika legfontosabb kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön azÄBMH épületében. — Rózsa József, az ÁBMH foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője elmondta: a munkanélkülisegély összege, a dolgozó korábbi átlagkeresetétől és a munkakönyvi bejegyzéstől függ. A „munkaviszony megszűnt" bejegyzés esetén az átlagkereset 70 százaléka, a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzésnél 65 százalék, míg a „kilépett” bejegyzést követően az átlagkereset 60 százaléka jár. Ezek az összegek a 181. naptól kezdve 10 százalékkal csökkennek. Mint minden jövedelem, a munkanélküli-segély után is adózik az állampolgár. A segély összegéről elhangzott: a munkanélküliek túlnyomó többségének jövedelme az adó levonása után . is több lesz a létminimumként elismert 3600—3700 forintnál. A munkanélküli-segély három éven belül ösz- szesen 365 napra folyósítható. A rendelet ezzel kíván gátat vetni a munkakerülésnek, illetőleg annak, hogy a munkakerülő életmód kifizetődővé váljék. A munkanélküli-segély a lakóhely szerinti illetékes munkaközvetítő irodában igényelhető. Szükséges hozzá a személyi igazolvány, a munkakönyv, az utolsó munkáltató által kiállított MIL-lap, az adóigazoló lap, , valamint egy olyan munkáltatói igazolás, amely tájékoztatást ad az addigi átlagkeresetről, a munkaviszonyban eltöltött időről, és az esetleges tartási kötelezettségről. Az eddigi tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy főként a .segédmunkások válnak munkanélkülivé. A vállalatok a jelenleginél lényegesen több szakképzett dolgozót szeretnének foglalkoztatni. A felmérések szerint a vállalatok mintegy 70 ezer szakképzett dolgozót tudnának felvenni. Ezért az átképzésnek különösen nagy a szerepe. Ezzel, kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott: tavaly 700 millió forintot költöttek a foglalkoztatási alapból munkahelyteremtő beruházásra, és így közel 6 ezer munkahely létesült. A foglalkoztatási alap ösz- szege az idén 2,4 milliárd forint. Ebből fedezi a költség- vetés a munkanélküliek segélyezését, és várhatóan az idén is 700 millió forintot költ munkahelyteremtő beruházásokra. A cél az, hogy ezek a beruházások az eddigieknél is jobban igazodjanak a termékszerkezetváltáshoz. Ez csak úgy valósítható meg, ha a vállalatok és a népgazdaság foglalkoztatáspolitikai érdekei a korábbiaknál jobban összhangba hozhatók. Ennek érdekében az ÁBMH még az idén egy-egy átképzési, oktatási központot hoz létre Borsod és Baranya megyében. E központokban a Művelődési Minisztériummal és a helyi egyetemekkel, szakmunkás- képző intézetekkel együttműködve kizárólag munkanélkülieket képeznek át azokra a szakmákra, amelyeket a vállalatok igényelnek. Az ÁBMH-ban tartott sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az idén korszerűsíteni kívánják az újrakezdési kölcsön odaítélését. Eddig a maximálisan 300 ezer forint újrakezdési kölcsönt az OTP folyósította az érintetteknek. Az eljárás túl hosszadalmas és bürokratikus volt. Az ÁBMH most körlevéllel fordult a kereskedelmi bankhoz, és ebben kérte, hogy kapcsolódjanak be a kölcsönök kihelyezésébe. (MTI) 403 tüzeset volt tavaly Javult a megye tűzvédelmi helyzete Minden év januárjának első napjai a számvetések és a számadások ideje a vállalatoknál, intézményeknél és különböző szerveknél. A Nógrád Megyei Tűzoltóparancsnokság e napokban dolgozza fel az elmúlt év eredményeit, értékeli a megye tűzvédelmi helyzetét, annak alakulását, változását. A megyei tűzoltóparancsnokság és helyi szervei az elmúlt év során is nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények tűzvédelmi helyzete kedvezőbb legyen. Az erőfeszítések minden tekintetben pozitívan befolyásolják a tűzmegelőzést. Javult a vállalatok, üzemek vezetőinek hozzáállása a tűz elleni védekezéshez, fokozódott az állampolgárok tűzvédelmi fegyelme. A megye tűzoltóegységeit különféle eseményekhez 403 esetben riasztották a múlt év során. Ez a szám az előző évi adattal csaknem azonos. A riasztásokat követően a beavatkozások eredményesek voltak úgy a tüzek oltásánál, mint az egyéb eseteknél, így különösen a vízszí- vatásoknál, közúti baleseteknél, műszaki mentéseknél. Kedvező képet mutat a megye tavalyi tűzkárstatisz. fikája. Az előző évinél kevesebb tűzeset volt, s az okozott kár értéke is csökkent. Tűzesetek miatt ’88ban öt személy vesztette életét és tizenkilencen sérültek meg. A tűzkárstatisztika adatai — még ha kedvezőbbek is az 1987. évinél — mindenképpen figyelmeztetőek, hiszen továbbra is magas az elektromos áram, a tüzelő- berendezés, a dohányzás és a szabálytalan körülmények között, a szabadban végzett tüzelés okozta tűzesetek száma. A ,tűz elleni védekezés terén az elmúlt évben elért eredmények alapján remélhetőleg idén tovább javul Nógrád tűzmegelőzési helyzete, s a lakosok tűzvédelmi fegyelme. Ezék kedvezően befolyásolhatják a tűzkár- statisztikát isÀ kányási bányaomlásról jelentjük Két bányászt holtan hoztak a felszínre Folytatják a csapatvezető felkutatását Fekete zászlót lenget a jeges szél a kányási Béke-akna bejárata fölött. Gyászol az utóbbi időben amúgy js tengernyi nehézséggel kínlódó kollektíva. Amint azt tegnapi lapunkban megírtuk, január 4-én 12 óra körül- kőzetomlás történt a Ill-as siklói bányamező 26-os számú frontja előkészítő vágatának homloka közelében, vágathajtás közben, s a bányafolyosó teljes szelvényét nyolc méter hosszban betöltő homok három bányászt temetett maga alá. Kimentésük nagy erőkkel azonnal megkezdődött. A kányási és a vállalati központi bányamentők egy-egy raját, valamint a legjobb helybeli elővájók egy válogatott csapatát irányították a helyszínre. Kisegítőkkel egvütt több mint hetvenen vették fel a küzdelmet a homok fogságába került László Sándor csapatvezető vájár, Bódi Gábor beosztott vájár és Oláh László II. föld alatti szállító kiszabadításáért. Bármennyire is megfeszített erővel dolgoznak a mentésben résztvevők, próbálkozásaik mind ez idáig kudarccal végződött. Két bányászt holtan hoztak a felszínre, harmadik társukat pedig még nem sikerült megtalálni. . Szerdai lapzártánkat követően, este 9 óra után néhány perccel emelték ki a bányamentők a 41 éves, nős, kétgyermekes Bódi Gábort az őt megfojtó homok alól. A fényképek tanúsága szerint vékony arcélű, bajuszos fiatalember Szécsényfelfalu- ban, lakott, régi bányász volt. de Kányáson csak 1986. októbere óta kereste a kenyerét. Nemcsak szeretett családjának tagjai és barátai, hanem munka- és mun- kásertársai is gyászolják. Ezzel párhuzamosan kis- szelvényű bányafölyosót nyitottak a bányamentők a beomlott vágat bal oldalának irányába haladva, ahonnan egy órával korábban, tehát nyolc óra után pár perccel erőtlen kiáltásokat hallottak. Döbbenet az arcokon: nincs már remény. Oláh László utolsó útja. Fotó: Bábel László A Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezet szendehelyi ipari telepén az egyik jellemző tevékenység a gumifeldol- gozas. A préseléssel előállított gumitáblákból számos alkat részt készítenek a termelőszövetkezet dolgozói. Közelebb jutva, sikerült szót váltani a- hang tulajdonosával, aki Oláh László volt. Brigádvezetőjéről azonban ő sem tudott semmit. Mi csütörtökön reggel 9 óra tájban érkeztünk meg a kányási aknára, s kaptunk tájékoztatást a fentiekről Mákos Nándor üzemigazgatótól. Mint megtudtuk, a szerencsétlenül járt bányász, a jövesztő-rakodó gép közelében, a masina gémje alatt feküdt hátával a rakodólapon, a vágat hosszanti tengelyére merőlegesen. A feltevést a későbbiekben Szabados Gábor, üzemi főmérnök, a mentés irányítója, megerősítette. Oláh Lászlónak kérésére sűrített levegőt fuvattak be az őt kimenteni igyekvők, majd csövön vizet is eljuttattak hozzá. Mindazonáltal a mentést rendkívül óvatosan kellett végezni. A föld alatti szállító lábtól felfelé egészen derékig szorult az omladék alá, amely azonban egy rossz mozdulatra akár teljesen beboríthatta volna. Ez pedig egyenlő lett volna a megfulladásával. Ám a bányamentők rendkívül fegyelmezetten és precízen végezték kötelezettségüket... Háromnegyed 11-et mutatott az óra, amikor megérkezett a reményteljes hír: a mindössze 19 éves, nőtlen, szintén szécsényfelfalui lakosú fiatalembert kiszabadították huszonnégy órás fogságából. Mindannyian elindultunk a függőleges akna irányába, arrafelé, ahonnan a megmenekültnek a kasban való felérkezése volt várható. A felolvasóhelyiségben rendezkedtek be a kórházi mentők, hogy rögtön segíthessenek majd. Az ajtó közelébe volt készítve a melegítőfóliával letakart hordágy, melyen a vizes, mindössze 20—22 fokos hőmérsékletű homok alól kimenekített és vélhetően erősen lehűlt Oláh Lászlót a mentőig szállítani szándékozták. A gondos kezek odakészítették a műanyag flakonos infúziót, a fecskendőt, az injekciós tűket. Egyszóval, minden készen állt arra, hogy a másodszor is megszülető ifjú ember mielőbb megfelelő orvosi kezelésben részesüljön, majd eljusson a salgótarjáni megyei kórházba. Ám ekkor, akárcsak villanásszerű bombarobbanás, mindannyiunkat letaglózott a döbbenetes hír: meghalt az egyszer már megmentett bányász! Kevés a szó annak a rettenetnek a leírásához, amely pillanatok alatt meg- dermesztette a várakozókat. A diadalmas kimentésre számító embereken egyszeriben letargikus hangulat lett úrrá. Ebben a megbénult percben, szemeit eltakarva, tántorgó léptekkel elindult a kas irányába az áldozat bátyja, Oláh Tibor 21 éves, szintén kányási bányász. Mákos Nándor ment utána, hozta vissza és ültette le az egyik lócára. A nők közül többen is vele sírtak... Majd megérkezett a szomorú menet: bányásztársai hozták hordágyon Oláh Lászlót. Ellenségünknek sem kívánhatunk ennél borzalmasabb érzést! Csak percek múltán volt erőm felidézni az üzemigazgató szavait, miszerint a bánya saját halottjának tekinti, mind Bódi Gábort, mind Oláh Lászlót. Családjaik 50—50 ezer forint gyorssegélyt kapnak majd a bányászati se(Folytatás a 2. oldalon.)
