Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

1989. JANUAR 31.. KEDD » NOGRAD 3 Nyitott mondatok Azon persze lehet vitatkozni, hogy mennyi is az a 100 millió forint. Nekem például túl­ságosan is tekintélyes összeg, hamarjában ta­lán nem is tudnék mit kezdeni vele. Amen'y- nyiihen azonban egy megye gazdasági szerke­zetének korszerűsítésére szánják, úgy leg­feljebb arra elegendő, hogy egyes vesztegelő lendkerekeiket forgásba lendítsen. Gondol­kodni azon érdemes, hogy melyek legyenek ezek a lendkerekek. Ha sikerül kiválaszta­ni velük a gazdasági gépezet olyan alkatré­szeit, melyek a csikorgó masina egészére is hatnak, nos, a százmilliócska akár meg is sokszorozódhat. A tervgazdasági bizottság november végi határozata értelmében Nógrád megye ez év­re 100 millió forintot kap a foglalkoztatás­politikai alap munkahelyteremtést szolgáló előirányzatából. Ezen túl előnyt élveznek a területfejlesztési alap központi előirányza­tára kiírt pályázatok közül is azok, melyek a nógrádi szerkezetváltás miatti foglalkoztatá­si problémák megoldását célozzák. Felada­tul jelölte meg többi között a tgb azt, hogy a Magyar Gazdasági Kamara bevonásával javaslat készüljön a kis- és középüzemek, magánvállalkozások bátorításának, ösztönzé­sének legcélravezetőbb formáira. Kisüzem az országban is kevés van, Nóg­rádiban még rosszabb a helyzet. Pedig a hoz­zánk látogató külföldi üzletfelek nem ok nél­kül kérdezősködnek: és hol vannak itt a kis­üzemek? Azok a kis, sokszor családi vállal­kozások, melyek a nagyvállalatok köré cso­portosulva jól kiegészítik azokat. Hogy hol vannak? Sehol. Pedig egy nagy szervezetben mindig drága a munkaerő. Nem véletlen, hogy a munka- igényes termékek sorra kiszorulnak a válla­lati- szervezetből. Ez ellen találták ki orvos­ságul a japánok a családi vállalkozásokat, s mi újabban a kft-ket többi között. (Amit persze nem feltalálni, hanem újra megtalál­ni kellett.) A 100 millió forintból elsősorban kisebb fejlesztéseket kívánnak támogatni, vár­hatóan limit meghatározásával. Számítani le­het arra is, hogv a gazdaságkorszerűsítés menedzselésére külön bank jön majd- létre. Mindez, s a saját erő bekapcsolása már kí­nálhat elmozdulási lehetőséget. Ma egy új munkahely megteremtése két­millió forintba kerül, a megyének megítélt tá­mogatási összeg ehhez képest is csekélynek tűnllk. A mindenáron való foglalkoztatás azonban senkinek nem célja. Értelme akkor van, ha az új munkahely egyúttal technoló­giai,. technikai fejlődést is hoz, javítva ezzel a ’foglalkoztatás hatékonyságát. Egyesek úgy vélik, célszerűbb volna adó- kedvezményekkel ösztönözni a hatékony fog­lalkoztatás bővítését. Mások viszont úgy lát­ják: az adókedvezmény akkor jöhet szóba, ha már beindultak â leragadt gazdasági folya­matok, ehihez viszont tőke kell. Ma a gazda­ság legalább annyira tőkeszegény, mint öt­letszegény. A szokatlan kockázattól való ria­dalom még csak tovább súlyosbítja a gondot. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat például eljutott már a felismerésiig: üdvös lenne kft formájában működtetni kisebb, önállóságra alkalmas szervezeteit. Nem akad azonban vállalkozó, a megifelelő embe­reket visszatartja a rizikó. A megyében meg­alakult lnne Line Hathatós segítségét tud adni a kft-k megszervezésére, de nem ártana egy olyan tanácsadó szervezet, marketing- iroda létrehozása sem, amelyet viszont a már megalakult új vállalkozásokat juttatja jó piachoz. A BRG salgótarjáni gyára exporttermékeit a fővárosban csomagol tatja, Nem ő az egyet­len. akinek gondot okoz az igényes adjusz­tálás megoldása. A tűzhelygyár viszont nem­régiben állította üzembe csomagológépét, szí­vesen vállalkozna más cégek gyártmányainak csomagolására js. Hogy erre milyen vállalko­zási forma látszik célszerűinek? Számolás kérdése. Egy biztos, helyben csomagoltatni mindenképpen olcsóbb, mint utaztatni a terméket. Ahány ötlet, a szerkezetváltás annyi nyi­tott mondatának a végére kerülhet pont. A befejező írásjelek mindegyikét persze nem lehet az ez évre szóló százmillió forint se­gítségével kitenni. De minél több a lelemény, a fantáziadús éca, annál nagyobb az esély az életképes, tőke- és nyereségérdekeit vállalko­zások létrejöttére, szaporodására. Sz. M. Ügyészségek vizsgálták a jogosítványok visszavonását Hazánkban' tavaly az első fél évbén 89 457 gépkocsi-ve­zetői engedélyt adtak ki, s 15 253’at vontak vissza. A legtöbbet ittas vezetés miatt kellett bevonni, szám sze­rint 8115-öt. Az indokok kö­zött szerepel továbbá a bal­esetokozás, s ritkán az egészségügyi alkalmatlan­ság is. A visszavonás gya­korlata • törvényes, a jogsza­bályoknak megfelelő volt, ám a helyszíni elvétel szabá­lyait nem mindig tartották be — szögezi le a Legfőbb Ügyészség jelentése, amely egy országos ügyészségi vizs­gálat tapasztalatait összege­zi. Más szempontok szerint is csoprtpsították az adato­kat: eszerint mintegy 8 ezer jogosítványt szabálysértési hatóság vont be, s csaknem 6 ezer gépkocsivezetőt a bíró­ság tiltott el a vezetéstől. Az adatok értékelésénél figyelembe vették a közúti balesetek — ezen belül is a sérüléssel járók — számá­nak növekedését, s az itta­san vezetők arányának emelkedését is. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a rendőrségi nyilvántartá­sokból jelenleg nem lehet megállapítani, összesen hány személynek van jogosítvá­nya. A jogszabályok'értelmében a büntetőeljárás jogerős be­fejezéséig elvett jogosítvá­nyokat az ügyész megkeresé­sére újabb vizsga letétele nélkül akkor is vissza kell adni, ha több mint egv év telt el a bevonás óta és a bíróság nem tiltotta el az illetőt a járművezetéstől. A vizsgálat megállapította, hogy e rendelkezések alapján az ügyészek több esetben ered­ményesen intézkedtek. Bizonyos szabálysértők ve­zetői engedélyét a rendőr- hatóság 2 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra bevon­hatja, ám figyelemmel kell lenni a vétkes, valamint cse­lekménye körülményeire. flz első magyar— úf-zélandi vegyes vállalat A Nikex Külkereskedelmi Vállalat és a Jászberényi Ap­rítógépgyár vegyes vállala­tot alapított az új-zélandi Tidco céggel, illetve annak angol leányvállalatával. A Tidco Anix Kft. mintegy 40 millió forintos alaptőkével jött létre, 60 százalékban kül­földi tőkerészesedéssel. Az első magyar—új-zé­landi közös vállalkozás a Tidco cégnél kifejlesztett univerzális törőgépeket gyárt­ja majd a magyar partner üzemében. A gyártási doku­mentációt az új-zélandiak adják át, ennek értéke be­leszámít a tőkehozamukba. Az így készülő törőgépek technikai alapelve teljesen eltér az eddig használt be­rendezésekétől. A - kő, ka­vics, érc, szén, vagy a beton törését nem acélelemekkel végzik majd, mint eddig, mert azok hamar elkopnak, hanem úgynevezett kőágyra röpítve. A kő kővel való tö­rése lényegesen növeli a tö­rőgépek élettartamát. A vállalkozás a következő hónapokban készíti el a null­szériát, az első gépet bemu­tatják a tavaszi BNV-n. A szériagyártás 1990-ben in­dul, abban az évben 20 be­rendezést készítenek, később évi 80-at. Addig felmérik a hazai igényeket és az ex­portlehetőségeket is, min­denekelőtt azokon a piaco­kon, ahol nem gyártanak ilyen gépeket, így a szocia­lista országokban, továbbá Olaszországban, Ausztriá­ban, illetve Török- és Gö­rögországban. A magyar pi­acon arra számítanak, hogy az eddig importált hasonló berendezéseknél legalább 20—30 százalékkal olcsób­ban értékesíthetik ezeket a gépeket, s így versenyképe­sek lesznek. Az Rí,GÉP iiátsifl gyárának hagyományos terméke a sonka pack id. Az üvegszál-erősítésű poliésztergywi- • tóból készült kódból az idén 209 darabot szállítanak az ország htkü/cmeipek. — bp — Rend kell, s nem csupán az utcákon! Pozsgay Imre válaszolt fiatal közgazdászok kérdéseire Vasárnap fejeződött be Salgótarjánban, a fi­atal közgazdászok két­napos országos konfe­renciája. Az összejöve­tel első előadását Pozs­gay Imre, a Politikai Bizottság tagja, állam­miniszter tartotta, s mondandója után vála­szolt a jelenlevők kér­déseire. Az alábbiakban ebből adunk összeállí­tást. — Voltaképpen mit akar­nak a szervezkedők? — Egy jogállam nem fir­tathatja szándékukat, csak a törvények tiszteletben tartá­sát kérheti számon. Az al­ternatív szervezetek 'nem tartoznak elszámolni politi­kai szándékukról,, mégis rá­kényszerülnek; ahhoz ugyan­is, hogy tagokat toborozza­nak, vilégossá kelil tenni akaratukat, programjukat. Döbbenetes, hölgy a szocia­lizmus, annak vállalása azoknak a szervezeteknek is gondot , okoz, akik egyéb­ként ezt a formációt tartják a legjobbnak. Óvakodnak a szocializmust, mint prog­ramot a zászlajukra .tűzni, mert sztálinista formája diszkreditálta magát a rend­szert. Úgy is mondhatjuk, ez volt a szocializmus tatár­járása. Az nem hisz’ a szo­cializmusban, aki ezzel a ténnyel nem mer szembe­nézni! A szocializmust per­sze egyetlen szervezetnek sem muszáj beleírni prog­ramjába, nincs olyan törvé­nyünk, mely ezt kötelezővé tenné. Egyet azonban tudo­másul kell venni : abban a tisztulási folyamatban, mely­nek most tanúi vagyunk, a szocializmus lesz az érvé­nyes vezérlő eszme! — A tulajdonformák moz­gásáról sok szó esik. Milye­nek lesznek hát a tulajdon- viszonyok? — Iménti előadásomban leszóltam az állami tulaj­donformát,, de annyit azért hozzá kell tenni: ez is lehet hatékony! A kérdés az, hogy piaci vagy bürokratikus, kí­nálati hiányt teremtő rend­szerben működik-e. Valódi piaci viszonyok közt az ál­lami és a magántulajdon is lehet hatékony, s ugyanúgy mindkettő meg is bukhat. Egy vegyes tulajdonú társa­dalomban ugyanis az a fő kritérium, hogy melyik ho­gyan állja a piaci versenyt. Eszerint alakulnak tehát a tulajdonformák közit! ará­nyok is, nem pedig egyfaj­ta delrazás szerint. Az ál­lam persze beavatkozhat a tulajdoniszerzésbe, ezt egyéb­ként a tőkésáWam is meg­teszi. Alkotmányos garancia ' arra kell, hogy önkényes konfisk állások nem lesznek a külföldi tőke cSák ilyen biztosíték mellett hajlandó kockáztatni. — Ha az állami tulajdon ma nem képes hatékonyan működni, miért nem szá­molják fel? — Nem ez a megoldás, az állami tulajdont nem kell felszámolni. De le kell szál­lítani jelenlegi piedesztáljáról, a gazdasági törvények biro­dalmába kell helyezni, hogy a szakrális szféra helyett va­lóságos mozgástérbe kerül­jön, A közösségi tulajdon- formák híján az összes lé­tező tulajdonformákat az ál­lami tulajdonba terelik ösz- sze. De minél álltalén-Ssabb a tullaj donforma, annál in­kább létrejön egy olyan for­máció, melyet világhírű köz-» gazdászunk, Kornál János puha költségvetésnek nevez. Ez pazarló felhasználáshoz, a teljesítmények elmaradá­sához vezet. Rövid távú,’ rab­ló érdékeket érvényesítő szisztéma ez. Az állami tu­lajdon túlsúlya nem Igazán szocialista jegy, símivaló nincs fölötte. — Melyek a szocializmus megőrzésre érdemes értékei? — Az értékek nem első­sorban a tulajdonviszonyok szerveződésében keresen­dők, noha ezek is roppant beszédesek. Az ipari kon­centráció nálunk a 70-es években érte el csúcspont­ját, ekkor átlag ötezer dol­gozó jutott egy vállalatra. Ugyanez időben az USA-ban öt ven. A puha költségvetési kormányzat rendszerében erre szükség is volt a terv­alku hadseregének felvonul­tatásához. Hiszen gondoljunk csak bele, ötezer ember ne­vében mégis csak nyomo­sabb a követelés benyújtá­sa, mint ötven dolgozó igé­nyét megfogalmazva. S még egy megjegyzés a tulajdon- viszonyokat illetően : a szö­vetkezeti tulajdont kár len­ne bárminemű szerveződés nevében az ablakon kidob­ni, a benne rejlő erő ma is érték ! Az önszerveződő kö­zösségek sora is az. Gondol­junk vissza az időben: 1944—45 ford utó jelkor sorra jöttek létre a népi bizottsá­gok, az önszerveződő közös­ségek, a munkásönszerve­ződések (üzemi bizottságok), az államosítás aztán az ösz- sz.es munkásbefolyást kita­karította az üzemekből. Ez is tény. Ezért mondtam az országgyűlésen azt, hogy a magyar kapitalizmus sem­mivel sem volt jobb kapita­lizmusnak, mint a mai szo­cializmus szocializmusnak. Nem győztem eleget magya­rázkodni érte, mert érdekes módon mindenki csak a mondat második felét hal­lotta meg, pedig első fele legalább annyira fontos! — Ma, amikor a kormány a politika iránti bizalom- vesztést tapasztaljuk, ön ho­gyan érzi magát? — Közérzetem elsősorban politikai szándékomtól függ. Való igaz, hogy. az alkal­mazkodó, jól rejtőzködő, kontraszelektív típus előtt mindig nagyobb a karrier, a személyes megmérettetés­hez azonban a politikai eti­ka is hozzátartozik. Akinek ilyen nincs,, annak meg Kell válnia posztjától. ( De tény az is, 'hogy ez egzisztenciálisan, szerkezetileg nincs benne a mai rendszerben. Most gon­dolkodnak á bizalmi szava­zás intézményéről. Ma in­kább azt nézik, képes-e egy vezető akár meggyőződé­se ellenére is végrehajtani a határozatokat? Figyelembe kell venni azt is, hogy a vezetői pozícióból való ki­kerülés nálunk nemcsak presztízsvesztéssel, hanem általában mélységes társa­dalmi lesüllyedéssel is jár. Engem ez egyébként nem zavar, magammal elrendez­tem ezt a dolgot. — Mi a véleménye a vál­sághelyzetekről ? — Az ország jelenlegi ve­zetése éppen egy kormány­zati válság nyomán került a helyére. Ám megtörténhet, hogy még mielőtt, bármit is tehetne, megvonják tőle a bizalmat. Ugyanis számolni kell azzal, hogy legitimizá- ciós válság is van, az Hlla- mi költségvetés deficitje mellett legitimizációs deficit is. Az állampolgár infantilü- zált, gyerekes módon reagál minden k o n f 1 ik t u sh ely.zetre. minden elvonásra. Éppen válsághelyzetben van nagy jelentősége a szervezetekkel, egyesületekkel való együtt­működésnek, ehhez azonban arra is sz-ükség van, hogy valamennyien definiálják önmagukat. — Nem gondalja-e, hogy az MSZMP az „oszd meg és uralkodj” elve alapján akar­ja kezelni az alternatív mozgalmakat? — Nem gondolom. Pilla­natnyilag a saját megosz­tottságával van elfoglalva, ilyesmiről már csak ezért sem lehet szó. S az sem hol­mi politikai ravaszságnak tudható be, hogy fél évvel elihalaisztottuk a párttörvény megalkotását, most megle­hetősen nagy káosz lenne belőle, márpedig nekünk el­sősorban nyugalomra, rend­re van szükségünk. — A szocializmus védel­méről most sokszor hallani. Ki kit véd meg és hogyan? Lehet, hogy az említett fe­hérterror veszélyét majd vörösterrorral akarják elhá­rítani? — Semmiféle terror nem kell. Rend kell, de a rend­csinálásból az erőszakot, mint módszert kii kell iktat­ni. És nemcsak azért, mert a modern világban, s min­denekelőtt Európa szemében ez zsenant módszer, hanem azért, mert még csak nem is hasznai. Nem szükséges túlságosan ipesszire men­nünk a példáért, elég, ha a szocialista világban szétné­zünk, máris látjuk, hogy az utcákon ideig óráig lehet erőszakosan rendet csinálni, de a fejekben nem. Márpe­dig az igazi, a tartós rend ott kezdődik! Szendi Márta Ólommentes benzint árusító kutak Megjelent az Áfor új tér­képe, amelyen a 95 oktános euroszuper minőségű ólom­mentes benzint árusító kút" jait tünteti fel. Lényegesen bővítették ezt a hálózatot, s tavaly megnégyszereződött e környezetkímélő üzemanyag forgalma. Vidéken ,a koráb­bi 25 helyett 40 benzinkutat rendeztek be az ólommentes üzemanyag kiszolgálására. A nyilatkozatokból —, amelyet a MERKUR össze­gezett — kitűnik, hogy a Skoda és a Polski Fiat 126 P/650E kocsik kivételével, valamennyi Ladához, Volgá­hoz, továbbá a Dácia 1310- hez, a Trabant Specialhoz, a Wartburg 1,3‘hez. ' a Moszkvics 21.412-höz, a Bar­kas B 1000 mikrobuszhoz használható ólommentes ben­zin. A nálunk gyakoribb nyugati kocsik közül az Opel Kadett LS, a Maruti 800 és a Volkswagen Golf is mű­ködtethető ilyen üzemanyag­gal. Kívánatos azonban, hogy minden harmadik, vagy negyedik tankolás a hagyo­mányos, tehát az ólmot tar­talmazó üzemanyaggal tör­ténjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom