Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
4 NOGRAD 1989. JANUAR 28., SZOMBAT Látvámfért — Nagif íván-díj A kitüntetett: Presits Antal dekoratőr A Nógrád Megye: Múzeumok Igazgatósága által a belső múzeumi munka ösztönzésére 1984-ben létesített Nagy Iván-díjat a napokban Presi'ts Antal dekoratőr kapta eddigi magas színvonalú szakmai tevékenységéért, ezen belül 1988-ban végzett munkájáért. A díj átadásira a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban kerül' sor. A díj elsősorban a tud - mányos és a közművelődés; feladatok minőségi elvégzésének elismerésére léted; '■ ám mint látjuk — ez . rencsésen. a legtágabb 'teretek között történik. Emlékeztetőül jegyezzük rrv-g. 1984-ben dr. Praznovs/ky aT — hály. 1985-ben dr. Szvircsek Ferenc, dr. Horváth István és dr. Belitzky János. 1986-ban Vonsik Ilona. 1987-ben pedig dr. Kovács Anna kapta a Nagy Iván-díjat. Mivel lehet ezt kiérdemelni? Miután a megyei múzeum szervezet belső díjáról van szó. egy egész éven át folyamatosan vezetett pontozás: rendszer segít az értékelésben. amel'- esv híján húsz szempont szerint történik. A többi között lehet pon szerezni önálló kiadvány megírásával, egyéb tudományos publikációval, kutatással, de előadások tartásával, lektorálással, tárlatvezetéssel. kiállításrendezéssel, kiállítások művészeti tervezésével stb. is. A múzeumi tárlatokhoz kötődő látványtervezés, a forgatókönyv kivitelezésének munkája szervesen beleillik a minőségi feladatok sorába. Ezek Presits Antal tevékenységének hangsúlyait jelentik. Itt elegendő utalni például a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban tavaly megnyitott Körösi Csorna Sándor-ernlékkiállítás. vagy a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban ugyancsak múlt évben nyílt Közhangulat Salgótarjánban 1918—1919 című kiállítás látványtervezésére. Mindkét múzeumi tárlat kedvező szakmai és közönségvisszhangot váltott ki. Presits Antal több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. Kaposvárott született 1942-ben, Budapesten elvégezte a kirakatrendező- és dekoratőriskolát, képzettsége dekoratőr. Tanulmányainak befejezése után először szülővárosában dolgozott kirakatrendezőként. Onnan 1971ben került Salgótarjánba, a megyei művelődési központba, 1977-től a múzeumi szervezet dolgozója. A múzeumi és műemléki hónap alkalmából tavaly megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. A többi között nevéhez fűződik a salgótarjáni tavaszi tárlatok kivitelezése, ezt a kiállítást 1988-ban már tizenötödször hozta közel a közönséghez. Kivitelezője a salgótarjáni országos rajzbi- ennáléknak is. Hosszú időn át a salgótarjáni nemzetközi művésztelep művészeti gondnokaként tevékenykedett 1986-ig. Számos múzeumi kiállítás sikere fűződik tevékenységéhez. Az utóbbi időben különösen nagy eredményeket mondhat magáénak a látványtervezésben. Jelenleg az egyik legnagyobb szakmai feladatot jelenti számára az új állandó kiállítások előkészítése a még hosz- szabb ideig felújítás alatt lévő balassagyarmati Palóc Múzeumban. Éveken át tartó szívós munkát jelent számára is mindaz, amíg az új koncepció jegyében rendezendő dokumentumanyagból látvány lesz. (te) G if értek a múzeumba ! Három évvel ezelőtt kezdődött a ..Gyertek a múzeumba!" címet viselő köz- művelődési játék a Nógrádi Sándor Múzeum szervezésében. Az. inté/.ménv célja az volt — mn és ;■ jövőben is az a szándéka —, hogy a város általános és középiskolás diákjaival olyan kapcsolatot teremtsen, amely révén az ifjak felnőttként is múzeumlátogatókká, művészetkedvelőkké és műértőkké váljanak. — Azzal számolnunk kell — tudatta Hidváry István, a múzeum népművelője —. hogy a város felnőttlakossága nem él az évi 6-*-9 időszaki kiállítás révén szerezhető esztétikai élmény- szerzés lehetőségével. Mondta azt is, hogy az évek óta sikeresnek számító „Kiállításról kiállításra" elnevezésű program. amely az üzemek szocialista brigádjainak ismeretszerzését volt hivatott szolgálni, kezdetben sikeres voit. ám mára — s ebben nyilvánvalóan ludas a mostanra kialakult gazdasági helyzet is — kezd kifulladni. — A fiatalok számára szeretnénk vonzóvá tenni a múzeumi közművelődést. Nem csak a fent említett játékkal, hanem tervezzük azt is, hogy részt veszünk a fakuPációs foglalkoztatásukban, szakköröket indítunk és — az igények szerint — speciális múzeumi foglalkozások megtartására is vállalkozók leszünk. A miértekre válaszom az, hogy gyermekként kell és lehet közönséget szervezni. A vállalkozás sikerességében bízvást reménykedhetnek a múzeumiak, most különösen, hogy a városi tanács meis-oszíálya is támogatja az ügyet. A Nógrádi Sándor Múzeumban a tavaly betérő látogatók száma huszonhatezer volt, s közülük tizenhétezer a diák, vagyis hetven százaléka a nézelődőknek.. Ez már önmagában is jelez valamit, amiben nem kis szerepe van a „Gyertek a múzeumba!” akciónak. Az általános iskolák közül tizenhárom, a középiskolák közül pedig öt vett részt ebben. S hogy milyen eredménnyel ? — A felsős általános iskolások és a középiskolások egyegy kiállítással kapcsolatban feladatlapokat töltöttek ki, az alsós kisdiákok pedig rajzaikkal szerezhettek pontot iskolájuknak. Háromezernél többet készítettek élményeik alapján, s ezek legsikerült- jeibbet ki is állítjuk — mondja a múzeumi népművelő. Az értékelést elvégezték, s ennek alapján az általános iskolák közül legeredményesebbnek a II. Rákóczi Ferenc iskola bizonyult Salgótarjánból. Második helyen a Somoskőújfalui, harmadik helyen pedig a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola végzett. A középiskolák sorában első lett a Madách Imre Gimnázium, második.a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskola. A városi tanács meis-osztálya a legkiválóbb pedagógusokat — Hódi Mihály, Tomka Lászlóné, Gór- dos Jánosné és Lukácsi Dezsőné (általános iskolai nevelők), Sztermen Ildikó, Szepesi Antalné és Árpád Sándor (középiskolai tanárok) — is megjutalmazta munkájukért. (tuza) Úszás bébikorban Legkisebbek úszótanfolyama az NSZK-ban. Előfordul, hogy előbb tanulnak meg úszni, mint járni. Földrengések a világon — kronológia Az áldozatok számának sorrendjében: • — 1556-ban a kínai Sanhsziban 330 ezer ember vesztette életét. — 1976. július 28-án a Richter-skála szerint 7,8-as erősségű földrengés szinte a földdel tette egyenlővé Északkelet-Kína Tangsan városát, 240 ezren haltak meg. — 1920-ban a kínad Csiang- szu tartományban 180 ezer hatottja volt a földrengésnek. — 1923 szeptemberében a Tokió környéki földrengés több mint százezer ember életét oltotta ki. Az utóbbi húsz év több mint ezer áldozatot követelő földrengései : — 1968. augusztus: körülbelül 12 ezer ember halt meg az Irán északkeleti részén levő Kurasanban. — 1970. március: több mint ezei'egyszáean meghaltak Törökország Gediz nevű városában. A település csaknem teljesen lerombo- lódott. — 1970. május: hetvenezer ember pusztult el és hatszázezren váltak hajléktalanná Peruban, amikor az ország északi részén található Yungay üdülővárost és környékét hatalmas földrengés rázta meg. Közvetlenül utána az egész várost lavina temette be. — 1976 február: Guatema- lavárostól északra a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés után 320 kilométer hosszú, 2,5 méter széles és 3 méter mély ha- sadék keletkezett. A katasztrófában 23 ezren vesztették életüket. A tadzsikisztáni föld- | I rengés ismét szomo- | rú aktualitást ad a tör- | ténelem legpusztítóbb § földrengései felidézésé- | nek. A négy Iegsúlyo- | sabb (százezernél több I halálos áldozatot köve- | telő) földrengés a Tá- | I vol-Keleten volt. — 1976. augusztus: a Fü- löp^szigetekhez tartozó Min- danao-szigeten 8 ezren haltak meg, amikor egy földrengést követően hatméteres szökőár borította el a szigetet. 150 ezren hajléktalanná váltak. — 1976. november: Törökországban a Van-tó környékén négyezren haltak meg egy földrengés során. — 1977. március: a Bukarestet és környékét ért földrengés 1500 áldozatot követelt. tizeneg'yezren megsebesültek és a város súlyos károkat szenvedett. — 1978. szeptember: a Richter-skála szerint 7,7-es erősségű rengés rázta meg az iráni Tabas városát. Az első nagy rengés és az azt követő utórezgések során huszonötezer ember halt meg. — 1980. október: az algériai fővárostól 160 kilométerrel délnyugatra levő El Asznám százezres városában 4500 ember halt meg. — 1980. november: a Dél- Olaszországot sújtó földrengés központja Nápoly közelében volt. Az áldozatok száma 4800. — 1982. december 13.: Észak-Jemen Dhamar tartomány ában háromezren vesztették életüket. — 1983. október: a török- országi Pasinterben háromezren halfák meg, — 1985. szeptember 19.: a Richter-skála szerint 8,1-es erősségű mexikóvárosi földrengés több mint tízezer halálos áldozatot követelt, és hatalmas pusztítást végzett. — 1986. október 10.: San Salvadorban a 7,5-ös erősségű rengés következtében 1500-an meghaltak, húszezren megsebesültek és háromszázezren hajléktalanná váltak. — 1988. november 6.: Kína Jünnan tartományában ezer ember meghalt és négyezer megisébesülit a 7,6-os erősségű földrengés során. Félmillió ember vált hajléktalanná1. — 1988. december 7.: Le- ninakán volt az epicentruma az örményországi, a Mercali-skála szerint 8-as erősségű földrengésnek. A halálos áldozatok száma a hivatalos adatok szerint 28 ezer; legalább félmillióan maradtak hajléktala- lanok. A földrengés eltüntette a föld színéről Spitak városát. — 1989. január 23.: az örményországi romeltakarítás még távolról sem fejeződött be, amikor a nem túl távoli Tádzsikisztánt sújtotta 7-es erősségű földrengés. A kronológia készítésének időpontjában még nem álltak rendelkezésre pontos adatok a pusztulásról ; a halottak számát ezer körűire tették. JUBILEUM '89 Bemutató a Fővárosi Nagycirkuszban A Fővárosi Nagycirkusz szovjet artistaművészek közreműködésével „Jubileum '89'’ címmel mutatta be új műsorát. Fotó: Földi Imre Panarín illuzionista. Semsur-csoport. Akrobaták medvékkel. A Jermolásevcsoport lovasrevüje.
