Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

2 NOGRAD SZOMBAT IAN JAR Az Elnöki Tanács ülése ___________________ . 0 ( Folytatás az 1. oldalról.) rendeletét módosította, il­letve azzal ellentétes rendel­kezéseket tartalmazott. A megváltozott befektetési le­hetőségek, a takarékbetétek mellett megjelenő alternatív pénzelhelyezési módok: a kibocsátott értékpapírok, köt­vények, vagyonjegyek, kincs­tárjegyek, letéti jegyek, va­lamint a gazdaságii társasá­gokban való részvétel és ezekbe történő befektetés le­hetősége új szabályozást igé­nyéit ek. A betételhelyezők számá­ra fontos biztosítékok — a takarékbetét titkossága, adó- mentessége és az állami ga­rancia — változatlanok ma­radtak. A törvényerejű rendelet alapján a pénzpiac lehető­ségeihez igazodva, az egyes bankoknak kell kidolgozni­uk és meghirdetniük az egyes betétkonstrukciók fel­tételeit is. Az új szabályo­zás 1989. február 1-jén lép hatályba. A takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításéit az e téren szer­zett tapasztalatok hasznosí­tása, a szövetkezetekre vo­natkozó új jogszabályokkal (Folytatás az 1. oldalról.) nem alkalmas kellő nyomás- viszonyok fenntartására a város vízellátásában. Ezért vált szükségessé 1986-ban a víz biztonságos behozatalára vonatkozó tanulmány kidol­gozása, s ez már foglalko­zik a távlati vízigények ki­elégítéséhez szükséges mű­szaki feltételekkel' is. A táv­lati igényeknek is megfele­lő vízmennyiség kellő nyo­mással történő bejuttatásá­hoz a meglevő rendszer meg­szakítása. két tározómeden­ce, valamint nyomásfokozó gépház, illetve párhuzamos vezeték megépítése szüksé­ges. Látható, hogy a város víz­ellátásának ügyével folyama­tosan foglalkozunk. Nyilván­valóvá vált, hogy Balassa­gyarmat város és körzete teljes vízigénye főként táv­lati szinten, helyi vízbázi­sokra alapozva nem elégít­hető ki. A vízellátás meg­nyugtatóan csak a dunai kapcsolat kiépítése után a nyugat-nógrádi térségi víz­műből történhet. A megyei tanács megrendelte a du­nai kapcsolat beruházási programját, a városi tanács pedig a Balassagyarmat— Dejtár összekötő vezeték ka­pacitásának bővítésére vo­natkozó tervdokumentációt. Ugyanakkor a dejtári kutak­nál szükséges munkákra a Nógrád Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat felkészült. való összhang megteremtése tette indokolttá. Ez a sza­bályozás egyben feloldja a takarékszövetkezeteknél a társadalmi és a gazdasági szféra bankműveleteinek ed­digi elkülönülését. A jogszabály, amely 1989. február 1-jén lép hatályba, magéban foglalja a szövet­kezetekről szóló törvény mó­dosítása miatt időszerű vál­toztatásokat is. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalta az 1988-ban előter­jesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az elő­ző évhez viszonyítva 11 szá­zalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott megyei város­sá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyil­vánításáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek várossá nyilvánítá­sát: A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskun- majsa, Kunszentmi'klós, a Békés megyéhez tartozó Bat- tonya, Gyomaendrőd, Mező- berény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéhez tartozó Putnok, Sa­Jelenleg nincs gond a vá­ros vízellátásában annak el. lenére sem, hogy a téli idő­szak csapadékmentes. Nyá­ron ugyanakkor 7200 köb­méteres csúcsfogyasztás is kimutatható volt, amj nagy­részt locsolásra, vízpazarlás­ra utalt. Ezért rendeltük el az elmúlt nyáron a locsolási tilalmat. Az egy főre jutó vízfogyasztás mintegy más- félszerese a meavei átlagnak, ugyanis Nógrád megyében az elmúlt évben 23 települé­sen volt vízkorlátozás, és ezek mind súlyosabbak vol­tak a városénál, aho] a leg­enyhébb fokozat elrendelésé­re — locsolási tilalomra — volt csupán szükség. Mindezek alapján elmond­ható, hogy részben a helyi vízbázis hiánya, részben a város fejlődése (mert ez is jelentős) részben a vízfo­gyasztás növekedése miatt a vízellátással kapcsolatos fel­adatokat kiemelten megkü­lönböztetett figyelemmel vé­gezzük, ám a takarékos la­kossági fogyasztásra nagy szükség van. Összhangban a megye víz­ellátási programjával ma már egyértelmű, hogy a víz­pótlás biztonságosan és leg­gazdaságosabban a Duna-par- ti szűrésű vízkészletek át­vezetésével valósítható meg. Ennek alapján merült fel — és kérte megyei tanácsta­gunk a Nógrád Megyei Ta­nács szeptemberi ülésén —, hogy a város vízellátását a nyugat-nógrádi térséggel azonosan a főhatóságok re­jószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Móraihalom, a Fe­jér megyéhez tartozó Gár­dony, a Hajdú-Bihar me­gyéhez tartozó Balmazújvá­ros, Bihankeresztes, Hajdú- dorog, Hajdúhadiháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Péter- vására, a Komárom megyé­hez tartozó Nyergesújfalu, a Nógrád megyéhez tartozó Bá- tonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez tartozó Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Sza- boIcs-Szatmár megyéhez tar­tozó Csen'ger, Nagykálló, Zá­hony. a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhe­gyes, Martfű, a Tolna me­gyéhez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszprém megyé­hez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Lete- nye. A várossá szervezés vég­rehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai gondoskodnak. Határozatot hozott az El­nöki Tanács a Koreai Köz­társasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szin­gionális rendszerként ke­zeljék és támogassák, és hogy ez természetesen mi­előbb kerüljön megvalósí­tásra. A tanácsülésen — melv a megye vízellátásának hosz- szú távú programját tárgyal­ta — jelen volt az illetékes miniszterhelyettes, aki a ja­vaslatot elfogadta. Ami a jövőt illeti: bízunk abban, hogy a következő tervidőszak első felében ki­épül a dunaj kapcsolat! A városi feladatokat folyamato­san végezzük. 1989 májusára elkészül a Balassagyarmat— Dejtár összekötő vezeték bő­vítésére vonatkozó kivi ‘éli tervdokumentáció. Annak alapján a kiviteli munkák — a Nógrád Megyei Víz. és Csatornamű Vállalat közre­működésével — megkezdőd­nek. Egyébiránt a vízellátás fejlesztésére hirdettük meg a tehót. 1986—87-ben kétmil­lió forintot használtunk fel a kutatásra. 1989. évj tervjavaslatunk­ban 5 millió forint felhasz­nálását javasoljuk a tanácsi testületnek. A teho esetle­ges eltörlése esetén — más feladatokról kényszerülünk átcsoportosítani pénzeszközt, mégis elhatározott szándé­kunk a vízbéhozaíal bizton­ságát mielőbb megteremteni, és a dunai kapcsolat kiépí­tésének időpontjára a táv­lati vízigény behozatalának a feltételeit biztosítani — tá­jékoztatta lapunkat a vízel­látás helyzetéről és a fejlesz­tési elképzelésekre! Balassa- gvarmat város tanácselnöke. Tanácskozott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá' gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vr tatott meg a további ér­dekegyeztető tárgyalások tó" máiról. Ennek során ki­alakították az Országos Ér­dekegyeztető Tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszerveze­ti álláspontot. A tanácskozáson elfoga­dott előterjesztést megkül­dik az iparági-ágazati szak- szervezeteknek azzal a ké­réssel, hogy tárgyalják meg. javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT el­nöksége az észrevételeket fi­gyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszerveze­tek végleges állásfoglalá­sát, A SZOT elnöksége — mi­vel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a tv 2. híradó kommentár­ja, félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt — szükségesnek tartja ismé­telten összefoglalni — ez év január 6-án már nyil­vánosságra hozott — állás­pontját a sztrájk jogi sza­bályozásának egyes fonto­sabb kérdéseivel kapcsolat­ban. A SZOT képviselője a kor­mány ülésén is hangsúlyoz­ta, hogy a sztrájk joga alap­vető kollektív munkaváú lalói jog. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájk­jognak a munkavállalói lét­hez, illetve a munkajog- viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gaz­dálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájk­nak annyiban, amennyi­ben meghatározója a mun­kaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munka- körülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos érte­kezletének abból a döntésé­ből is kiindulva amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határoz­za meg, az elnökség — mint ahogy korábban is hangoztatta — leszögezte, hogy a szolidaritási sztráj­kok lehetőségének korlátozá­sát sem fogadja el. A kormányszóvivői nyi­latkozat és a tv 2. híradó­ban elhangzott kommen­tár kapcsán a SZOT elnök­sége szükségesnek tartja is­mételten megfogalmazni azt az igényét, hogy állásfog­lalásait a tömegkommuni­kációs eszközök és egyéb hivatalos hírforrások min­denkor korrektül és tárgy­szerűen ismertessék. ten történő felvételéről. Várható-e vízhiány Balassagyarmaton Történelmi utunk flz MSZMP KB történelmi albizottságának ülése Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével teg­nap ülést tartott az a tör­ténelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társada­lom és a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődésének elemzésére életre hívott munkabizottság részeként tevékenykedik. A munkabi­zottság megalakulását az 1988-as májusi országos párt- értekezlet határozta el, hogy átfogó módón, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP által megtett törté- nelmii-polititkai utat, s ezzel járuljon hozzá a párt prog­ramnyilatkozatának felül­vizsgálatához. Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül, ne­ves szakértők is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas dokumen­tumot, amelyet Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője terjesz­tett elő. A történél mi-politikai ta­nulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő idő­szak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalíció jelentő­ségét az újjáépítésben és a demokratikus állam létrejöt­tében. Számos új összefüg­gést tár fél az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os ese­mények minden fontos moz­zanatára, szól a konszolidá­ciós időszak eredményeiről és ellentmondásairól. A rendkívül élénk vita résztvevői — Csóky Csaba, Huszár István, Ormos Má­ria, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdú Tibor és Ra­dies Katalin — hozzászólá­saikban utaltak arra, hogy hasonló színvonalú történel­mi-politikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp ala­posan az 1970-es és az 1980-as évek folyamatait, be­mutatva a társadalombani je­lentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszült­ségeket, és feltárva azok ki­váltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a közelmúlt érté­kelésében. így az is, milyen erők hatására következett be a fordulat az 1988. májusi pártértekezleten. A hozzá­szólók hangsúlyozták : az MSZMP-nek radikálisan, egyszer s mindenkorra sza­kítania kell a sztálinista örökség valamennyi marad­ványával, őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyenformán . alapoz­hatja meg a megtisztult szo­cialista politikát, s az or­szág, a nemzet a maga to­vábblépését a következő év­tizedben, s a XXI. század­ban. Az MSZMP KB történelmi alb izot t ságán a k tanú Írná ny a a Társadalmi Szemlé már­ciusi számáiban — a pénteki vitában elhangzott észrevéte­lekkel — teljes terjedelem­ben megjelenik. Ezzel az érdeklődők legszélesebb kö­re számára lehetőség kínál­kozik a dokumentum meg­vitatására és kiegészítésére. (MTI) Megkezdődött a MÚOSZ közgyűlése Hosszan tartó ügyrendi vita miatt még a kezdés után több mint 3 őrá' val sem került sor érdemi beszámolóra, vitára a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének péntek dél­után kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hoz­ták előre — az , egyébként 1990-ben- esedékes közgyű­lést. A tanácskozáson a ha­zai újságíró-társadalom több mint 5 és fél ezer tag­jának képviseletében mint­egy 600"an vesznek részt az építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. A közgyűlés azzal a cél­lal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folya­mathoz kapcsolódóan — megújítsák — az újságíró- szövetség tevékenységét. A MÚOSZ választmánya — a közgyűlést megelőzően — ad hoc bizottságot kért fel a helyi csoportokban, a szakosztályokban a szövetség munkájának korszerűsítésé­ről lezajlott beszélgetések tapasztalatainak összefog­lalására. A tanácskozást —, amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozs­gay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai — a Himnusz elhangzása után Pálfy József, a MÚOSZ el­nöke nyitotta meg. A végleges napirendről több mint 3 órás huzavona után úgy döntött a közgyű­lés, hogy az eredeti napi­rendi indítványt fogadja el. Ennek megfelelően tehát az érdemi vita a választott tes­tületek beszámolójával kez­dődött meg. Ezt követően a szövetség: ellenőrző, illetve etikai bi­zottságának jelentését hall­gatták meg a résztvevők. A közgyűlés ma a fő­titkár. illetve a választott testületek beszámolója felet­ti vitával folytatja munká­ját. (MTI) Megismételték tavalyi eredményüket (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyüzemben a köz­ponti feladat, — a haté­kony, termelékeny gazdál­kodás szolgálatába állítot­ták az összes lehetőségeiket, szabták meg a követelmé­nyeket. Ily módon sikerült megőrizniük helyüket a kö­zepes hatékonyságú gazda­ságok között. A jövőt szol­gálja a fejlesztésre és beruházásokra fordított 7 millió forint. Ennek ellené­re sem javult kellően a műszaki-technikai színvo. nal. A következetes, céltuda­tos munka eredményeként — beleszámítva a 9 százalé­kot képviselő bruttósítást is — 25 százalékkal nőtt a termelőszövetkezet dolgo­zóinak keresete. Figyelembe véve a meglévő bizonyta­lansági tényezőket, elkép­zeléseik szerint az idén árbevételük és nyereségük valamivel meghaladja az előző évit. A beszámolót követően Sipka József, a Rico-üzem vezetője a piacra kerülés gondját érzékeltette. Remé­nyi Miklós főkönyvelő is­mertette, hogy 1980-hoz ké­pest 88-ban 40 ezer forint­tal több az egy főre eső bér. Szilágyi Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának munkatársa a me­gye termelőszövetkezeteinek várható eredményeiről szólt, majd értékelte a bátonyte- renyei kollektíva munkáját. Hangsúlyozta, hogy a veze­tés időben felismerte, mer­re kell lépnie, nem sirán­kozott, hanem a tagsággal együtt kezdeményezve és vállalkozva megkereste sa­ját boldogulásának útját, módját. A gazdaság minden mutatója jobb a megyei át­lagnál. A küldöttek elfogadták a beszámolót, a hozzászólá­sokat, a választ, majd a legjobb dolgozók kitünteté­seket vettek át. Â hét kérdése MIKÉNT ÍRNAK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN A ROMÁNIAI FALUROMBOLÁSRÓL? Buldózerek pedig nincse­nek ! — állapította meg a héten a bolgár és az NDK- sajtó, miközben egyre több nyugat-európai állam emeli fel hivatalosan is szavát a településrendezésnek elke­resztelt román falurombolási program ellen. A szocialista oszágok saj­tója ez idáig visszafogottan kezelte a Magyarország és Románia közötti feszültséget, igyekezett kiegyensúlyozot­tan bemutatni a két ország álláspontját. A kapcsolato­kat különösen megterhelő okokról — a több mint tíz­ezer menekült kérdéséről és a településrendezésnek áldo­zatul eső nemzetiségi fal­vakról —, pedig tapintato­san hallgattak a lapok. A bolgár hazafias front és az NSZEP berlini pártbi­zottságának lapja a legnép­szerűbb újságok közé tar­tozik Bulgáriában, illetve az NDK-ban. Olvasottságuk ta­lán annak is betudható, hogy — a szocialista orszá­gok korábban általános saj­tóirányításának keretei kö­zött — a teljesen hivatalos pártállásponton túl is kö­zölnek írásokat. A két cikk abban is tartja maigát a korábbi gyakorlathoz, hogy a másik szocialista országról — ez esetben Romániáról — csakis és kizárólag hivatalos forrásra hivatkozva ad hírt. A bolgár lap esetében ez nem okozott semmi gondot, hiszen a szerző maga is ro­mán újságíró- Tőle nem meglepő, hogy arra a kö­vetkezetésre jut; „a falvak átszervezése és modernizálá­sa az egyik legközvetlenebb módja a dolgozók anyagi és szellemi környezete megja­vításának”. A berlini tudósító a hely­színen szerzett tapasztalatok összegzésekor fogadja el azt az érvet, hogy túl sok a falvak száma Romániában. A települések majd felének jövőjéről az állam igazán nem gondoskodhat, fennma­radásuk attól függ, hogy az itteni fiatalok hajlandók-e, a XX. század végén a rideg állattartást életcélul válasz­tani, s mai Ábelként pász­tornak lenni a havasokban. A falvakat tehát senki nem akarja letörölni a föld színéről, minden ilyen ál­lítás a nyugati sajtó rossz­indulatú rágalmazása — ál­lapítja meg a Berliner Zei­tung. Véletlen egybeesés is lehet: a berlini pártbizottság hivatalos orgánumában a cikk olyan időpontban je­lent meg, amikor a buda­pesti pártbizottság első tit­kára az MSZMP és az NSZEP közötti együttműkö­dés és intenzív tapasztalat- csere elmélyítését szolgáló látogatást tett az NDK fő­városában. Gőzön István

Next

/
Oldalképek
Tartalom