Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 23. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 27.. PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató (2. oldal) Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? (3. oldal) Család, otthon, szabad idő (5. oldal) Kik azok Tanácskozott a KISZ Nágrád Megyei Bizottsága a műszakiak? Elégedett lehet, aki bekukkant a nagyvállalat fejlesz­tési osztályára. A konstruktőröket rajzasztal fölé hajolva látni, szorgalmasan vonalaznak, rajzolják az új termék, alkatrész ábráját. Ebből valami új gyártmány születik, re­mélhetően jól eladható. Örülhet a szív, ha hallja a fül, licencet vásárol a vál­lalat. A licencből ugyancsak új termék lesz, remélhetően jól eladható. Felpezsdült az öröm a hír olvastán: beosztott műszaki­ak kiemelt anyagi megbecsülése elei is elhárult az aka­dály a tanácsosi, főtanácsosi cím adományozásáról szóló rendelettel. Csakhogy. A vonalazással foglalatoskodó konstruktő­rök lényegében a műszaki rajzolók teendőit végzik. S míg buzgón töltögetik az árkus lapokat a rajzokkal, nem tesznek egyebet, mint tudásukat, tehetségüket herdálják. A külföldről vásárolt licenc valóban jó dolog. Akkor, ha értékes műszaki tartalma mellett ez a gazdaságosabb megoldás. De mit szóljunk arra, ha a vállalat inkább ki­ad jó néhány millió forintot a licenore, mintsem rászán­na pár százezer forintot, hogy saját mérnökeivel tervez­tesse meg azok szabad idejében? A tanácsosi, főtanácso­si címről szóló rendéletet tényleg megtapsolták a válla­latoknál. De hogy alkalmaznák is? Alig-alig hallani róla, vagy tán egyáltalán nem. (Az SKÜ-ben ugyan nemrégi­ben kineveztek valakit tanácsosnak, aki azóta már való­ban beosztott mérnök.) Legtöbb helyütt egyébként a kol­lektív szerződés passzusai közé sem vezették át ezt a le­hetőséget. Olvasom, hogy a Nógrád megyében készülő termékek­ben vajmi kevés az azokat külföldön is kapóssá tevő műszaki, szellemi érték. Hallom lépten-nyomon. elégedet­len a vállalati műszaki értelmiség, mert nem felkészült­ségének megfelelően foglalkoztatják, anyagi megbecsült­sége pedig egyenesen kritikán aluli. Egy jó szakmunkás vastagabb borítékot visz haza, mint egy beosztott, s ugvancsak tehetségesnek ismert mérnök. Ds elégedetlen a vállalatot vezető szakember is, mert nem tapasztal kel­lő vállalkozókészséget a műszakiak körében. Ráadásul még a szakmunkások csapata sem elégedett. Nem is le­het, hiszen sikertermékek híján a vállalati bevételek is csak csurrannak, cseppennek, nekj sem jut, belőle annyi, amennyivel munkáját megfizetve érezné. Most ott tartunk valahol, hogy saját farkába harapott a kígyó. Produkáljatok, s akkor majd több lesz a bér is — hallják a műszakiak. Nekünk már ma meg kell élni — mondják ők, és sietve mellékkereset után néznek. Ami önmagában nézve még nem is volna olyan nagy baj akkor, ha legalább tudásuknak megfelelő, azt bővítő megbízatás­sal egészítenék ki jövedelmüket. Csakhogy az esetek zö­mében nem így van. sőt. A második gazdaságban végzett munka kétszeresen is a szellemi leépülés veszélyét hor­dozza. Egyrészt azzal, hogy a munka a mérnök felké­szültségéhez mérten primitív, másrészt azzal, hogy elveszi az időt a folyamatos színttartó, vagy szintét emelő ön­képzéstől. Amire egyébként soha olyan szükség nem volt, mint éppen ez idő szerint. Jó egy évvel ezelőtt az SVT-ben több pályázatot írtak ki egves feladatok 'megoldására. Jelentős témákat aján­lottak ezekkel a műszaki és gazdasági szakembereknek, de a pályadíjak is tekintélyesek voltak. A fogadási kész­ség azonban alulmúlta a reményeket: több téma gazdát­lan maradt, a kidolgozott pályázatok nagy része viszont használhatatlannak bizonyult. Nem kell a pénz az alul­fizetettségre panaszkodó értelmiségi rétegnek? Aligha er­ről van szó. Az ok inkább a feladatok összetettségében, ennél fogva időigényességében s új közelítési módjában keresendő. A saját munkaterületükön egyébként kiváló szakemberek nem találták meg az összehangolás módját, többek közt azért sem, mert a mérnök nincs beoltva közgazdászszé­rummal, a közgazda viszont nem tud mérnökszemmel néz­ni. A feladatokat azért megoldották a gyárban: utasítás­ra, munkaköri kötelezettségként. Nincs jó hangulatban ma a műszaki értelmiség, s erre minden oka megvan. Mégis nagy igazságtalanság volna azt állítani, hogy a mérnökök nálunk csak panaszkodni, sóhajtozni tudnak, s várják a szájukba röpülő sült ga­lambot. A salgótarjáni városi pártbizottság kezdeménye­zésére velük létrejött párbeszéd is igazolja: érzékelik a megújulási folyamatban betöltött-bétölthető jelentőségü­ket, s dolgozni, tenni akarnak. Legfőbb ideje volna tehát kimunkálni azt a stratégiát, s taktikát, mely segít tudásuk bőségesebb kamatoztatá­sában. Ehhez viszont mindenekelőtt olyan alapos, elem­zőmunka szükséges, mely feltárja a megújulás motor­jaként is emlegetett értelmiségi réteg gondjait, feltérké­pezi lehetőségeit. Effajta felmérés a megyében utoljára a 70-es években készült, s azóta sok víz lefolyt a Dunán. Márpedig, ha számítunk rájuk, a legkevesebb, amit tud­nunk kell, az az, hogy kik és milyenek is ők voltaképpen? Sz. M. „Csőd szélére sodródott a mozgalom" Boldvai László a támogatás csökkentéséről A KISZ XII. kongresszu­sának előkészítésével kap­csolatos feladatokat beszél­ték meg a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának tag­jai, a testület csütörtökön megtartott ülésén Salgótar­jánban, Puszta Béla me­gyei KISZ-titkár előterjesz­tésében megvitatták az ezzel összefüggő javaslatokat és meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Az előkészítő munka alap- elvei között megfogalmaz­ták, hogy a meghirdetett politikai platform keretein belül bármilyen szerveződés létrehozható. Ezek szabadon társulhatnak egymással és a kongresszust megelőzően az igazolt taglétszám alapján külön-külön, vagy közösen választhatnak küldötteket. A KISZ Központi Bizott­sága a hagyományos és az új törekvések támogatására tartalékalapot képez, amit — az igazolt taglétszám arányábaji — a február 10- ig jelentkező szervezetek vehetnék igénybe. A várost, Áz alkotmányos /rend védelme Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az ialkotmánybíróság létrehozá­sát — vélekednek az új al­kotmányt előkészítő szak­emberek. A nemrég elkészült alkotmányszabályozási kon­cepciótervezetben rögzítet­ték az alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vo­natkozó javaslataikat. Megí­télésük szerint ez a bíróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, ön­álló testületként működne, bírált az Országgyűlés vá­lasztaná. Szervezete elnök­ből, elnökhelyettesből, bírák- ból és hivatali apparátus­ból állna. Az alkotmánybí­rákat az Országgyűlés vá­lasztja majd a nagy tekin­télyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók (Folytatás a 2. oldalon.) városi jogú nagyközségi KISZ-küLdöttgyűIéseken az aktívák elemzik eddigi ’te­vékenységüket, meghatá­rozzák keretprogramjukat, és megválasztják tisztségvi­selőiket. Április elsejére hívja össze a megyei küldöttérte­kezletet a KISZ megyei bi­zottsága, amelyen maximum száz küldött vesz részt. A küldöttgyűlés feladata lesz többek között, hogy kiala­kítsa a KISZ platformjához, szervezeti szabályzatához való viszonyt, és áttekintse a XI. kongresszus óta vég­zett munkát. A testület ezután az idei költségvetéssel kapcsolatos javaslatokat vitatta meg. ☆ Boldvai Lászlót, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságéi­nak első titkárát arról kér­deztük, hogyan érinti a KISZ költségvetési támoga­tásának ötvenszázalékos csökkentése a megyei ifjú­sági szervezetet. Elkészült az Országgyű­lés által tavaly életre hívott bős—nagymarosi ad hoc bi­zottság idei programja, amely a vízi erőmű építésével kap­csolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyo­mon követni. A húsztagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akkor alakult meg, amikor a parlament tudomá­sul vette az építkezés foly­tatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíz- tisztítási program megvaló­sítása után indulhat. E szem­pontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság, s tapasztalatairól időről idő­re beszámol a parlamentnek. — A csőd szélére sodró­dott a mozgalom, a KISZ és az úttörőszövetség, ugyan­is a kettőnek közös költség- vetése van. A csökkentés re­álértékben legalább még plusz tízszázalékos meg­vonást is jelent. A régi if­júságpolitikai feladatok szenvednek csorbát: a diá­kok, úttörők, kisdobosok tá­boroztatása, s a különböző képzési formák. — Mennyi volt tavaly a megyei KISZ költségvetési támogatása és mennyi az idén? — Tavaly 24 millió fo­rintunk volt, idén 17 mil­lió forintot haigvtak jóvá. Ebből kellett 86 foglalkoz­tatott emberünk — függet­lenített munkatársak, gond­nokok, takarítónők — bérét is fedezni, ami önmagáiban a járulékok nélkül 7 millió forintot tett ki. — Milyen intézkedésekre gondolt a KISZ, hogy még­is kijöjjön a pénzéből? — Már két éve húsz szá­zalékkal csökkentettük a (Folytatás a 2. oldalon.) Amint dr. Berdár Béla or­szággyűlési képviselő, a bi­zottság elnöke Kruppa Gé­zának, az MTI munkatársá­nak elmondta: a testület a beruházással kapcsolatban biztosítja a parlamenti nyil­vánosságot, ami garanciát jelenthet, hogy a vízi erőmű a lehetőség szerint a legkis- sebb mértékű környezeti ká­rosítás árán épüljön fel, il­letve működjék. Ennek érde­kében a bizottság idei fela­datai közé tartozik a szenny­víztisztítási program meg­valósulásának vizsgálata is. A bizottság felkérte a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztériumot, állít­son össze jelentést e prog­ram végrehajtásáról, s vegye föl ez ügyben a kapcsolatot a csehszlovákiai építőkkel, hogy tájékozódhassák az ot­tani munkákról. H bős—nagymarosi ad hoc bizottság idei programja Az év végétől januárra is áthúzódott a feldolgozási csúcs Mohorán, a Drogunion Gyógynövénybegyűjtő és Forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalatnál. A felvételen is látható somkórófííből a vágás és osztályozás atán 5 tonnát exportálnak az NSZK-ba. — bp — Grósz Károly interjúja a finn Kansan Mseinek Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára csütörtö­kön fogadta Markku Vaiinót, a Finn Népi Demokratikus Szövet­ség napilapja, a Kan- • san Uutiset külpolitikai rovatvezetőjét, és in­terjút adott számára. (MTI) Szakszervezeti árellenürzések A szakszervezetek a hiva­talos statisztikáktól függetle­nül maguk is Végeznek ár­színvonal-számításokat, s et­től az évtől az átlagon belül külön is vizsgálják, hogy az árak alakulása miként befo­lyásolja a társadalom egyes rétegeinek életszínvonalát — tájékoztatták a SZOT-ban az MTI munkatársát. Számí­tásaik alapjául azoknak a társadalmi aktivistáiknak az információi szolgálnak, akik az ország különböző megyéi­ben, városaiban folyamato­san figyelemmel kísérik az alapvető élelmiszerek, a leg fontosabbnak ítélt termékek, szolgáltatások árszínvonalá­nak mozgását. A szakszervezetek árfigye­lő hálózatukat társadal­mi árellenőreik több mint tízezeres táborára támaszkodva tavaly hozták létre, eredetileg az új adó­rendszer hatásának vizsgála­tára. A gyorsuló infláció, a dolgozók életszínvonalának romlása azonban arra kész­tette a szakszervezeteket, hogy szélesítsék ezt a tevé­kenységüket. Az egyre nehe­zebb gazdasági helyzetben ugyanis mind jelentősebbé válik, hogy a szakszerveze­tek megfelelő adatokkal, in- íormációkkal rendelkezzenek reális követeléseik, igényeik megfogalmazásához. Az ár­színvonal emelkedéséről a népgazdaság egészére a szak­szervezetek már tavaly is végeztek önálló számításo­kat. Mind differenciáltabb társadalmunkban azonban az átlagszámok egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy érzé­keltessék a lakosság életszín­vonalának tényleges változá­sát. Ezért a szakszervezetek az idei évtől azt is elemzik, hogy az árak emelkedése mi­lyen terheket jelent a társa­dalom egyes rétegei számá­ra. Angolai pártkiildöttség látogatása Az MSZMP KB meghívá­sára január 21—26. között hazánkban tartózkodott az MPLA-Mun*kapárt küldött­sége Paulo Miguel Junior, a gazdasági és szociális ügyekért felelős KB-titkár vezetésével. A küldöttséggel tárgyalásokat folytatott Ivá- nyi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, szociális és egészségügyi miniszter, Kovács Imre, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője és Gyür­ke József, a nemzetközi párt­kapcsolatok osztályának he­lyettes vezetője. A küldöttség csütörtökön elutazott Buda­pestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom