Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
1989. JANUAR 21., SZOMBAT NOGRAD 3 Az adószakértő válaszol Gázos kedvezmények Vita előtt — vita közben II politikai nyilvánosságról, a bizalom erősítéséről, a felelősségről a salgótarjáni pártalapszervezetekben Tájékoztatni szeretnénk a lakosságot, mikor csökkenthető (30 százalékkal) a személyig jövedelemadó közmű- fejlesztési hozzájárulás címén, de nem egyértelmű előttünk 7 az idevonatkozó jogszabály. Külön érdekelne bennünket a gázközmű-fejlesztési hozzájárulás. (Városi jogú nagyközségi tanács jeligére.) Az év során megfizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, közműfejlesztési, társulási, illetve vízgazdálkodási társulási érdekeltségi hozzájárulás, valamint •távközlési alaphálózat fejlesztése érdekében közvetlenül ilyen célra fizetett hozzájárulás esetében az év során. megfizetett összeg 30 százaléka vonható le. Az ütés közműfejlesztési hozzájárulások a 18/1983. (X. 16.) ÉVftí—PM együttes rendeltet szerinti fogalmakat kell érteni, és figyelmen kívül kell hagyni ebben .az esetben a 7/1984. (I. 17.) Mt. számú, valamint a 1 1984. (I. 17.) TpM , számú rendeleteket, vagv.s e két utóbbi rendelet alapján szedett önkéntes fogyasztói,, illetve hálózatfejlesztési hozzájárulás esetében nem alkalmazható a személyi jövedelemadó- csökkentése. Az elmondottakból következik, hogy a közműfejlesztési hozzájárulás — a gázközmű fejlesztése is — címén akkor lehet a kedvezményt az állampolgároknak érvényesíteni, ha a közműfejlesztés társulásos formában valósul meg, vagy tanácsi beruházás esetében, a tanács által határozattal való -kötelezés esetében. A vezetékes gázszolgáltatás fejlesztési hozzájárulása (gázszolgáltatási társulati érdekeltségi hozzájárulás) a törvény értelmében figyelembe vehető személyi jövedelemadó-kedvezményként. Mikor és milyen formában kell kérni a fizetendő adóból a levonást, illetve a visszatérítést? (T. P., K. M. balassagyarmati lakosok.) A kedves kérdezőknek, valamint több, telefonon érdeklődőnek, az alábbiakat felelem, az előbbi kérdésre adott válaszom kiegészítéséül, A gázvezeték építéséhez közműfejlesztési hozzájárulásként befizetett összeg 30 százaléka az 1 1987. évi VI. törvény 20. § (1) bekezdés c) pontja alapján, adókedvezményként érvényesíthető, ha erre a célra szolgáló társulást hoztak létre, illetve ha tanácsi határozattal rendelkeznek. Az adókedvezményt az 1988. évi adókötelezettségének elszámolásakor lehet igénybe venni, attól függően, hogy a munkáltatójával számolnak-e el, avagy más jövedelmek esetén az adóbeKönnyítések a külkereskedelem szabályozásában A kereskedelmi miniszter január 1-jei hatállyal módosította a külkereskedelmi tevékenység egyes feltételeit. En-nelk alapján a külföldi részvétellel működe gazdasági társaságok a továbbiakban a csak magyar tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetekkel megegyező feltételek között folytathatnak külkereskedelmet. Megszűnt az a korlátozás, hogy e társaságok csak a hatósági engedélyükben meghatározott tevékenységi kör keretei között exportálhattak, illetve importálhattak. A gazdasági tevékenység folytatására jogosult természetes személyek (kisiparosak, kiskereskedők), valamint a képző-, ipar- és fotóművészek, illetve az általuk létrehozott alkotó közösségek március 31-től — bizonyos keretek között és feltételek mellett — a termeléshez, illetve az export- tevékenységhez szükséges termékeket a külpiacról beszerezhetik. A miniszter szűkítette az úgynevezett kivételi listát, azoknak a termékeknek a körét, amelyeket csak a Kereskedelmi Miniszteri u m határozata alapján, és az abban foglaltaknak megfelelően lehet exportálni, illetve importálni. Ennek eredményeként a konvertibilis elszámolású országokban értékesített termékeknek a korábbi 54 százaléka helyett csupán 36 százalékát, míg az onnan behozott termékek 40 százaléka helyett 20 százalékát tartalmazza a lista. Az exportkivételi listán a mezőgazdasági termékek közül már nem szerepelnek: a bor, a pezsgő, a zöldség- és gyümölcsfélék, a tejtermékek, a méz. a vágott baromfi ('kivéve, ha az export a közös piaci országokba, illetve Ausztriába és Svájcba irányul), a vadgazdálkodási termékek, a tenyészállatok, valamint a halászati termékek. Az importkivételi lista az alábbi termékékkel szűkült: tejtermékek, déligyümölcs (kivéve a citrom), pörkölt kávé és kávékivonat, vetőmagok és szaporítóanyagok, malomipari termékek. Lényegesen kevesebb ipari terméket tartalmaz már az új exportkivételi lista. Így nem tartoznak mór e körbe az ércbányászati termékek, a nitrogéncsoport, az alifás és az aromás vegyületek, a gumiipari alapanyagok, a gumikeverékek. Az import- kivételi listáról — többek között — az alábbi ipari termékek kerültek le: ércbányászati termékek (kivéve vasérc), vaskohászati alaptermék, acél, melegen megmunkált vaskohászati termékek (kivéve: pelletezett érc, zsugorítmány), közúti gépjármű, nitrogéncsoport, alifás és aromás vegyületek, egyes gyógyszertermékek, műtrágya, növényvédőszer- kompozíció. Jelentős változás, hogy a jövőben már nem engedély- köteles a belkereskedelmi árucsere, beleértve a határ menti árucserét is, valamint a kereskedelmi közvetítői, ügynöki, illetve képviseleti tevékenység. ☆ A bejelentett intézkedések a külkereskedelem liberalizációjának folytatását je- leiitik. Egy éve vált lehetővé a magyar vállalatok számára, hogy a termékek egy meghatározott részével alanyi jogon külkereskedhessenek. Az úgynevezett kivételi listán nem szereplő termékek esetében akkor megszűnt a korábbi előzetes engedélyezési eljárás. Elen. gedővé vált, ha az érintett vállalat bejelenti szándékát a Kereskedelmi Minisztériumnak, s amennyiben a iog- szabálvi feltételek adottak, a minisztériumban 30 napon belül bejegyzik a külkereskedők névsorába a céget. A kivételi listás termékek kereskedelméhez viszont továbbra is szükség volt a minisztérium előzetes engedélyére. Az intézkedések eredményéként sok új cég kapcsolódott be a külkereskedelembe, számuk ma már meghalad ja' az ezret, közülük 850 gazdálkodó szervezet és 280 pedig magánszemély. A politikai munka, a pán munka nyilvánosságáról egyre több szó esik a pártalapszervezetekben. A la kosság. a párttagok azt várják, hogy a pártbizottságok, a pártszervek és az -alapszervezetek is úgydoL gozzanak, hogy a politikai döntésekben érvényesüljön a párttagok szándéka akarata. A salgótarjáni városi pártbizottság az érdemi változások legfontosabb feltételeit v politikai munka nyilvánosságában, a mostaninál korszerűbb, a politikai intézményrendszer reformjának megfelelő munkastílus és munkamódszer meghonosításában, a testületek folyamatos megújulásában látja. Mit tesz mindezekért a pártbizottság? Erről beszélgettünk Füzesi Istvánnal, a városi pártbizottság titkárával. vallás benyújtására kötelezettek. Ha a munkáltatójukkal számolnak el, a tanácsi igazolást a munkáltatójuknak kell bemutatni. Amennyiben a bevallás benyújtására kötelesek, akkor az igazolás alapján a bevallás megfelelő rovatába (53-as számú bevallás 64. sor)' kell feltüntetni az adókedvezményt. Ügy hallottam, hogy január 1-től megszűnt a magánszemélyek forgalmiadóbeszerzési számlája. Nekem eddig még nem rendezett forgalmiadó-tartozásom van. Fizethetem-e adómat a 750—453358—0897 számú csekken? (Egyéni vállalkozó jeligére.) Az említett számú csekket 1989. január 1-től valóban nem Vehet már használni adóbefizetésre, hiszen megszűnt („Nógrád Megyei Tanács VB a dóm eg állapító hivatal forgalmiadó-beszedési számla”). Ez azonban nem jelenti azt, hogy f orga Írnia dó- h á tra lé kát nem kellene rendeznie. 1989. január 1-től, a magánszemélyek forgalmi adóját (tehát áfa-t nem), az 548—168640 számú „Adóelszámolási iroda egyéni vállalkozók általános forgalmi adó és késedelmi pótléka kezelési' számlára” kell befizetni. Az erre szolgáló csekk, az adófel- ügyelőségen (Salgótarján, Liget út 5.) beszerezhető. Tudnivaló kisvállalkozóknak A egyéni vállalkozók 1989-ben választhatnak, hogy vállalkozásuk jövedelmét teljes egészében bérként felhasználva, a személyi jövedelemadózás szabályai szerint, vagy a vállalkozási nyereségadó alapján adóznak. Amennyiben ezt az utóbbi formát választják, az 1988. évi IX. törvény 1. paragrafusának 4. bekezdése szerint eleget kell tenniük a vállalkozási nyereség hatálya alá adóalanyként történő bejelentkezési kötelezettségének. Ezt legkésőbb március 31-ig tehetik meg. A vállalkozási nyereségadó alapján adózó egyéni vállalkozók a törvény által előírt számviteli nyilvántartásaikat is március 31-ig fektethetik fel és jelenthetik be az adóhatósághoz, hogy a könyvvitel rendjéről szóló jogszabály alapján milyen könyvvezetési kötelezettség alá tartoznak. — A végrehajtó bizottság még az elmúlt év szeptemberében megvitatta a politikai nyilvánosság tapasztalatait, szélesítésének legfontosabb feladatait. Szükségesnek tartotta azonban, hogy a tapasztalatokat és a tennivalókat megbeszélje a párttagokkal. A város 38 párt" alapszervezetében mintegy félszáz vitára, véleménycserére került sor. A végrehajtó bizottság ezt követően alakította ki teendőit a politikai nyilvánosság folyamatos szélesítéséért, a hozzá kapcsolódó eszközrendszer megújításáért. — Hogyan összegezhetők az • alapszervezeti viták legáltalánosabb tapasztalatai? — A beszélgetések életszerűbbé tették tapasztalatainkat, a párttagok ajánlásai pedig teljesebbé, konkrétabbá íeladattervünket. A legtöbb észrevételt, tanácsot felelősséggel, a változás szándékával tették szóvá. Ezeket hasznosítottuk. Természetesen valamennyi észrevételt, ajánlást nem tudtunk figyelembe venni az állásfoglalás kialakításánál. A politikai munkában —, s nem csupán a városipártbizott- ságnak, az üzemi, az intézményi alapszervezetekben is — szólni kell a tapasztalatokról, a tanulságokról. Vállalni keli a vitát a szélsőséges nézetekkel, véleményekkel, mert ilyenek is voltak, ilyenek is élnek a párttagok körében. — Hogyan értelmezik, hogyan7 ítélik meg a város párttagjai a politikai nyilvánosságot, ennek gyakorlatát? — A politikai nyilvánosságról, megújulásának folyamatáról ma sokféle nézet él. Törekvésünk, hogy a politikai döntés közérdeket, a lakosságét és a párttagságét egyeztetve szülessen meg. Én magam a nyilvánosságról szólva, a legfontosabbnak a sajtónyilvánosság és a véleménynyilvánítás szabadságát tartom. Számomra az is természetes, hogy a nyilvánosságnak nemcsak a kritika, a felelősség is velejárója. A nyilvánosságról ezért nemcsak a bizalomhiánnyal, a vezetőellenességgel, a képviseleti demokrácia eszközrendszerének, módszereinek lebecsülésével, a gazdasági változások kilátástalansá- gával összefüggésben lehet szólni. A párttagok sem ezt tették. A legtöbb helyen elmondták, a nyilvánosság hozzátartozik a párt politikai gyakorlatához. Ezért szükségesnek tartják mindenekelőtt a párton belüli nyilvánosság, a helyi nyilvánosság szélesítését, a rendszeres véleménycserét a párttagokkal. Ezeken a beszélgetéseken helye van a vitának is. Hiszen az így kialakított állásfoglalás készteti cselekvésre a párttagokat. Mert csak így érezhetik, hogy nem formális, hanem valóságos szerepük van a politikai élet alakításában, ellenőrzésében. Mint mondották, ez a gyakorlat ösztönözheti, szolgálhatja a legjobban az önálló alapszervezeti munkát. S ez a nyilvánosság segíthet a megcsappant bizalom helyreállításában, erősítésében is. * — Mit tesz mindezek érdekében a városi pártbizottság? Hogyan módosítja eddigi munkamódszerét? — Azt gondolom, folyamatosan bővítenünk kell a politikai munka nyilvánosságának tartalmát és eszköz- rendszerét is. Ennek első lépése a testületi demokratizmus, a testületi nyilvánosság szélesítése. Ezalatt azt értem, nyíltabbá kell a döntésekről érdemben, tenni a testületi üléseket, s közérthetően tájékoztatni a közvéleményt. A jelenleginél több lehetőséget kapjanak a párttagok a határozatok előkészítésében, a vitában, a fontosabb döntések előzetes véleményezésében. A pártbizottság, a végrehajtó bizottság idei munkaprogramja már ezt a szemléletet és gyakorlatot tükrözi. Kialakításához széles körből kértünk és kaptunk ajánlásokat. S a munkaprogramokat nem tekintjük megváltoztathatatlannak. Ha a politikai munka mást kíván, akkor változtatunk az elképzeléseken. — Gondosabban készítjük elő a testületi üléseket is. A közelmúltban vitattuk meg a műszaki és a közgazdászértelmiség szei'epét a kibontakozásban. A testületi ülés előtt kértük az iSZMT, .a MTESZ, a TIT, a pénzügyi és számviteli főiskola tapasztalatait. A nagyüzemi párt- bizottságoktól ugyancsak sok hasznos információ érkezett. Most a testületi döntés után a műszaki értelmiség képviselőivel beszéltük meg a tennivalókat is. Arra törekszünk, hogy döntéseink megalapozottak legyenek. Ebben sokat segíthet a testületnek az apparátus, valamint az állandó és az ad hoc bizottságokban tevékenykedő szakemberek. — A nyilvánosságban tehát nem kevés szerepe van a megbízható, pontos, időben kapott információnak. — Valóban. Fontosnak tartom, hogy a párttagok ismerjenek minden olyan tényt, összefüggést, testületi döntést, amelyek befolyásolják életüket, érdekeiket. Ehhez természetesen meg kell változtatni az információs munka tartalmát, rendszerét is. Az események regisztrálása helyett olyan információkra van szükség, amelyek kendőzés nélkül mutatják a közhangulatot, s ily módon érdemben segítik a politikai döntések előkészítését, mérik hatásukat. Azt gondolom továbbá, hogy az információhoz mindazok jussanak hozzá, akiknek szükségük van erre. A titkári tájékoztatók rendjét ennek megfelelően módosítottuk, differenciáltabbá tettük, sajátos feladataikról is véleményt cseréltünk. Nagyobb figyelmet fordítunk arra is. hogy a pártbizottságra érkező információk — a párttagokat foglalkoztató kérdések — ne maradjanak válasz nélkül. Most újra pártvita előtt állunk. A Központi Bizottság kéri a párttagok véleményét a munkahelyi és a lakóterületi pártalapszerve- zetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, valamint a párt választási rendjéről. Arra törekszünk, hogy a testületi tagok minél több beszélgetésen vegyenek részt, ismerkedjenek a munkahelyi kollektívákkal is. Mert a rendszeres, személyes kapcsolat a párttagsággal, a tisztségviselők, a pártapparátus tagjainak rendszeres részvétele az alapszervezetek fórumain, nem csupán az információszerzés legmegbízhatóbb, leghatékonyabb módszere. Az őszinte beszélgetések. viták mozgalmasabbá, élőbbé teszik a pártmunkát, erősítik a bizalmat a tisztségviselők és a párttagok között. Azt gondolom, ma mindegyikre nagy szükségünk van. V. G. Félmillió munkavédelmi kesztyű A Bátonyterenyei Zagyvavölgye Alésinel 50# e*er pár munkavédelmi kesztyűt készítettek as elmúlt évbe«. A?, tdén új üzemi épületbe költözik a részleg ét, «0 fővel bővítik a kollektívát.
