Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám
NÓGRÁDI TÁSöE Útonálló gyilkosság nem volt TELEXEN ÉRKEZETT. Az 1987-es év kivételes év volt, abban az esztendőben csak egy emberölés és egy emberölési kísérlet történt a megyében, bár az azt megelőző években öt-hét emberölés bűncselekménye miatt folyt nyomozás Nógrádban. A tavalyi év azonban, úgy tűnik, rekordot döntött. Ez derül ki dr. Máthé István őrnagynak, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályvezetőjének szavaiból, akivel 1988. leg-' súlyosabb élet elleni bűn. ügyeiről, az emberölésekről beszélgetünk. — Ahogy országosan, úgy Nógrád megyében is emelkedett a bűnesetek száma, s ez jellemző az élet elleni támadásokra is. Tavaly összesen 15 emberölés történt a megvében, amelyek közül nyolc „csupán" kísérletnek minősíthető. A térségeket figyelembe véve Salgótarján és környéke a legfertőzöttebb, előfordultak ilyen tragikus esetek Nógrádszakál- ban, Balassagyarmaton, Bujákon. Rétságon, Etesen, Nagybátonyban, Litkén és Karancslapu.jtőn. — Már évekkel ezelőtt azt jósolták, hogy a munkanélküliség veszélyével, sőt annak létrejöttével nagyban megnőnek majd a garázda jellegű cselekmények, összefüggésben van-e valóban ezzel az emberölések nagy száma? — Nincs erről szó, s talán nemcsak azért, mert valójában munkanélküliségről még ma nem beszélhetünk. Az emberölési bűncselekmények elkövetői többnyire rendes munkahellyel rendelkező személyek, kereső foglalkozással. Tehát ez a növekedés nem hozható ösz- szefüggésbe a munkanélküliséggel, avagy annak veszélyével. — Tehát másról van szó. De azért az tagadhatatlan, hogy a nehezebbé váló körülmények. a társadalomban is érezhető feszültségek nem éppen ez ellen hatottak... — Ez nyilvánvaló. Az emberek az őket ért hatásokra, sérelmekre ingerültebben reagálnak, könnyebben ki. fakadnak. Amit korábban elviseltek hozzátartozóiktól, ismerőseiktől, azt most nem viselik el, és a késben látják a végső megoldást. Ezek a feszültségek lobbanékonyabbá teszik az erre egyébként. js hajlamos embereket, különösen azokat, akik garázda cselekményekért már máskor is voltak büntetve. A késben látják a megoldást ☆ Egy órával előbb még nem gondoltak rá — Azt hiszem, nem véletlenül említette a hozzátartozókat, ismerősöket. Ezek szerint ők leggyakrabban az áldozatok? — így van. Egyértelműen megfigyelhető ez a tavalyi eseteknél. A hozzátartozók, a rokonok ellen követik el az emberölések vagy kísérletek egyharmadát. Ide tartozik az is, hogy tavaly két nő újszülött gyermekét akarta eltitkolni, eldobni azok életét. Szégyenükben, félelmükben akartak megszabadulni a szülés után a csecsemőtől. Szerencsére mindkettejüknél megmenteték a gyereket, de jogilag ez is emberölési kísérletnek számít. A másik nagy csoportban az elkövetők és az áldozatok haragos viszonyban álltak egymással, és hogy ennek véget vessenek, került elő a konyhakés, zsebkés, sőt egy esetben még a szablya is. Az esetek harmadik részében pediig csak ismerősi viszony volt a cselekmény részesei között. — Ezek szerint „csak úgy az utcán” tavaly a megyében nem szúrtak le senkit... — Ha arra gondol, hogy az elkövető és az áldozata teljesen idegen lett volna egymásnak, akkor valóban nem volt ilyen ügyünk. Szaknyelven mondva: úton- állásszerű emberölés vagy kísérlet nem történt. Az viszont igaz, hogy míg korábban a legtöbb emberölés lakásban vagy legalábbis zárt helyen történt, mostanában egyre gyakoribb helyszín a közterület, az udvar, a lépcsőház. Kicsit megfigyelhető, hogy ez a bűncselekményfajta is kiment az utcára. Nem olyan szemér. mesek már az elkövetők, mint régebben. — Nem számítva a szülésüket félelmükben, szégyenükben eltitkoló két asz- szonyt. kik azok, akik az élet ellen támadnak: nehézfiúk, indulatokat megfékezni nem tudók, vagy előre kitervel- ten, megfontoltan — bocsánat a kifejezésért — gyilkolok? — Ez utóbbi egyáltalán nem jellemző. Tavaly úgynevezett intelligens elkövetés nem volt, sőt előre kitervelt módot sem lehetett megállapítani. Az emberölésekben az indulatok játszották a főszerepet. Olyan szituációk voltak ezek, amikor a tettes egy órával előbb még nem is gondolt arra, hogy valami törvénybe ütközet, és azok közül is az egyik legsúlyosabbat fog elkövetni. — Azért nem gondolt er. re, mert annyira indulatba jött hirtelen, vagy azért, mert annyira részeg volt? — Igencsak sarkított így a kérdés. De van benne valami. Több elkövető már büntetett előéletű volt, akiket erőszakos, garázda cselekményekért ítélték el, és többen, orvos;, vélemény szerint, személyiségzavarban szenvedtek. Az is elmondható, hogy majdnem minden esetben szerepet játszott az alkohol. Mégpedig mindkét oldalon: az elkövetőnél és az áldozatánál is. Jellemző szám: kifejezetten erősen ittas állapotban volt kilenc elkövető, sőt közülük ketten alkoholisták, ők többször is voltak kezelésen, de nem használt nekik. — Melyik volt tavaly az a korosztály, amelyik az emberölések, kísérletek fő részesének tekinthető? — Általában a harmincnegyven év körüli férfiak. Ebből a korosztályból került ki 1988-ban a tettesek, sőt az áldozatok zöme is. — Ha emberölésről van szó, sokan arra gondolnak, a cigányszármazásúak körében gyakoribb ez. Valóban íQy van? — Ezt nem lehet mondani. Ha csupán a tavalyi eseteket nézem, az elkövetek között közel azonos arányban vannak cigány, és nem cigányszármazásúak. — Végül az utolsó kérdés: a múlt esztendőben a megyében minden emberölésre fény derült? — Hosszú évek óta így van ez Nógrádban, s ígv volt tavaly is: sem kísérlet, sem befejezett emberölés nem maradt felderítetlen. Mindenesetre, hogy nem előre kitervelt, megfontolt cselekményekről van szó, köny- nyebb a felderítés. De hozzá kell tenni ehhez a szakmai felkészültséget is, ugyanis forrónyomos brigádunk szakértőkkel megerősítve rövid időn belül a helyszínen kezdi meg a nyomozást. Zsély András Nyolcféle modell Védőkesztyű a Salgóból Világviszonylatban megszüntették az azbeszt védő' kesztyűk alkalmazását, mert tartós viselésük azbesztózist okoz. Ez évtől hazánkban is tilos a használatuk, ám a kohászati üzemekben, öntödékben képtelenség dolgozni védőkesztyűk nélkül. A termékszerkezetét korszerűsíteni szándékozó salgótarjáni Salgó Cipőipari Szövetkezetnek kapóra jött a lehetőség, vállalkozott az újfajta kesztyűk kifejlesztésére, majd előállítására. A múlt esztendőben lefolytatott üzemi kísérletek tapasztalatai kivétel nélkül kedvezőek. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéjében dolgozók. — képünkön — többek között elmondták: az újfajta kesztyű puhább, mint az azbesztből készült, ebből következően jobb benne a fogás. Nem melegszik át, tehát hatékonyabb vele a termelés. Ráadásul az élettartama négyszerese az azbesztkesztyűének. Mindezek a kedvező tulajdonságok egyértelműen alátámasztják az új védőkesztyű alkalmazását. A Salgó egyelőre nyolcféle védőkesztyű modelljét készítette el. A gyártás feltételei is megteremthetők. Mivel országos igényről van szó, ezért ennek kielégítésére szándékozik a szövetkezet felkészülni. Becslések szerint tehát legalább 100 ezer pár védőkesztyű évenkénti legyártására van szükség. Az azbesztet drága pénzen importáltuk, a Salgó termékéhez, viszont a . szombathelyi Latex Lenfonó- és Szövőgyár biztosítja majd áz alapanyagot. Ebből adódóan, az újfajta kesztyű ára nem haladja majd meg az elődjéét. Fotó: Bábel Bosszú „Nem adtál vonalat, te nyomorult? Nesze neked egy kis ajándékkő!” (A megye- székhely Beszterce-lakóte- lepén kapta lencsevégre Rigó Tibor.) Áfészek a rákellenes alapítványért Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a különszám- lán, amelyre a fogyasztási szövetkezetek tagjai és alkalmazottjai fizettek be ösz- szegekef ,,A rák ellen, az emberért!” elnevezésű alapítvány javára. A „Szövetkezet” című hetilap szerkesztőségének múlt évi felhívására az áfészek, takarék. és lakásszövetkezetek kollektívái, szocialista brigádok, ipari üzemek dolgozói, üzletek, áruházak alkalmazottai gyűjtenek pénzt, s fizetik be a Dorog és Vidéke Takarékszövetkezetnél kezelt számlára. A befolyt ösz- szeget letéti jegyre váltják át. s így az idén az legalább 18 százalékkal kamatozik. Az akcióhoz csatlakozva, számos vidéki áfész-áruház és nagyobb bolt legforgalmasabb pontján pénzgyűjtő perselyt helyez el.' A Budapesti Közlekedési Vállalat kiselejtezett autóbuszt bocsát a szövetkezetek gyűjtési akcióját lebonyolítók számára, ugyanakkor azt is felajánlották, hogy egy javítóműhelyi brigádjuk a buszt felújítja, mozgó rákszűrő állomás céljára alakítja át a járművet. Kobrákkal a rekordok könyvébe... Egy 63 éves maláj férfi, akit környezetében a kígyók királyaként emlegetnek, szerdán kijelentette: elszánta magát, hogy bekerül a rekordok Guinness-könyvébe, oly módon, hogy száz kobra társaságában 14 napot tölt el egy akváriumban. Dasztagir Huszini már meg is állapodott egy múzeum igazgatójával abban, hogy egy akváriumot bocsát rendelkezésére, amelyben kedden kezdi meg békés együttélését a kobrák tömegével. A kísérlettel egyidejűleg a múzeumban kiállítás nyílik. ,,A kígyók és a társadalom” jelmondattal. önkéntes fogságában a kígyós malájnak ágya és televíziója lesz. A vállalás értelmében óránként 15 percre hagyhatja el az akváriumot. Sikamlós társainak száma az első nap kereken száz lesz, de naponta két újabb hüllőt tesznek melléjük erősítésnek. Dasztagir egyébként kígyóbűvölőként keresi kenyerét, de jeleskedik kígyóvadászként is, akkor, amikor háziasszonyok a konyhában, vagy a hálószobában veszedelmes hüllőkkel találkoznak és a segítségét kérik. Ki figyeli az adót? A félreérthetőség elkerülése végett itt az elején szeretném tisztázni : a salgótarjáni tv-átjátszó adóról lesz szó, az azzal kapcsolatos, évek alatt felgyülemlett problémákról. Legutóbb az ünnepek — karácsony, új év — után árasztotta el panasz szerkesztőségünket, s telefonálóink jelezték, hogy a Magyar Televízió mindkét műsora kifogásolható minőségben érkezik meg vevőjükhöz. A kép időnként töredezik, néhány percre „kimarad” az adó, sőt a szakmában jártasak a térerő csökkenését is felfedezni vélték. Mivel már számtalan esetben szóvá tettük a dolgot — hiszen a jelenség nem mai keletű — örömmel vettük, hogy a Nógrád Megyei Tanács múlt hét csütörtöki ülésén napirendre tűzte a megyei műsorszórás helyzetét. Ez az ügy ugyanis a közhangulatot nagy mértékben befolyásolja, s e sorok szerzője úgy döntött: megkérdezi a városban tevékenykedő, a témában jártas szakembereket, mi a ..hozzáfűzni valójuk az „adóügyhez”? Mielőtt észrevételeiket, javaslataikat közreadnánk, a körréktséghez tartozik, hogy elmondjuk: a posta illetékese, a szervizcsoport vezetője kérte, hogy továbbítsuk az önök észrevételeit hozzájuk, elkerülendő a „felesleges” (?) háborúságot. Személyes találkozókra ugyan nem volt hajlandó az illetékes, ami számukra egyet jelentett a távolság- tartással, s ennek megfelelően mi is távüzenet-köz- vetítésre vállalkozunk, e sorokon keresztül. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján rögzíthetjük, hogy az adó berendezéseinek folyamatos és rendszeres szervize nem megoldott, erre utal a gyakori meghibásodás, a néhány perces „kimaradás”. További bosszúságott jelentett, hogy északi szomszédunk a határtól nem mesz- sze új adót helyezett üzembe, körülbelül egy évvel ezelőtt, melynek a működési frekvenciatartománya megegyezik a salgótarjáni UHF-adóéval, azaz az MTV kettes műsorát sugárzó helyi adóéval — lényegesen nagyobb teljesítménnyel. Emiatt egyes lakóövezetekben a csehszlovák adó „elnyomja” a magyar adó sugárzását. Szakértőink véleménye szerint a budapesti központi szervizállományának leterheltsége igen nagy, hiszen az ország számos pontján található postai berendezés ellenőrzése, javítása tartozik hozzájuk. Korábban — évekkel ezelőtt — viszont volt egy másik lehetőség a tarjáni adó figyelésére, mégpedig Kékestetőn. (Az már fel sem merül, hogy az adó alatt kialakított szolgálati lakásban újra legyen üzemeltető-figyelő személyzet...) Ennek a műszeres figyelő rendszernek a visszaállítása nem igényelne Kékestetőn nagy átalakítást, s egyben azt is jelentené, hogy az adó felügyeletét onnan oldanák meg. Szakembereink elmondták továbbá, hogy a jelenlegi berendezések, antennák megfelelnek a kor színvonalának, de csak abban az esetben, ha a karbantartás rendszeres, s nem kell napokig várni, amíg a szerviz jelenlegi gárdája a helyszínre érkezik. (Már meg sem említjük, hogy a postának érdeke fűződik ahhoz, hogy a kiesési idő minél kisebb legyen, hiszen a „tiszta” üzem az ott dolgozóknak prémiumot jelent!) Végezetül megoldásnak látszik egy helyi üzemeltetői apparátus biztosítása, lévén, hogy a városban számos elektronikai cég profilja teszi lehetővé — felkérés esetén — a szervizelést. S az is felettébb furcsa, hogy a műsor figyelésével megbízott személy — aki ráadásul egy színes televíziót is kapott erre a célra — miért nem értesíti a diszpécserközpontot, a hiba jelentkezésekor? Ügy tűnik, társadalmi figyelőszolgálatot kell szerveznünk, s ennek egyetlen módja, hogy közre adjuk azt a telefonszámot, amin keresztül a probléma bejelenthető. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy először a központi antennarendszerekben keressék a hiba forrását, esetleg a vevőkészülékben, s csak akkor emeljék fel a kagylót, ha megbizonyosodtak a helyi rendszer jó működéséről. A témával kapcsolatban a megyei tanács közlekedési osztálya is egy sor levelet küldött már az illetékesekhez, s megannyi találkozójukon is szóvá tették a problémát. Előbbre lépés nem történt, bár némi biztatást ad, hogy az említett megyei tanácsi ülésen dr. Oláh László, a posta elnökhelyettese határozott ígéretet tett a mielőbbi intézkedésre. Számunkra közömbös, hogy a szerviz gyakorisága, vagy az adóberendezés korszerűbbre váltása hozza a megoldást, de végre lépni kéne már! Addig is a telefonszám: 331-750. . T. Németh László Villanymotorok Zalaegerszegről Egyedi és kis sorozatban évi 20 ezer villanymotort gyártanak Zalaegerszegen, az UNIFERRÓ Ipari Szövetkezetben. A szövetkezet ipari tevékenysége mellett jelentős műszaki szolgáltatásokat nyújt, a megye minden városában javítanak háztartási gépeket és elektroakusztikai berendezéseket. Képünkön: az egyik motortekercselő műhely. MTI-fotó: Czika László «Sí f «« •
