Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

Nógrádi Tükör „Tanulva A salgótarjáni 211-es Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanműhelyében elektromos műszert készí­tenek a jövő műszerészei. 11 Üzem és iskola együttműködése a szakképzésben A szakmai ismeretek vál­lalati és üzemi igényeknek megfelelő elsajátítására a tanulóknak leginkább a vállalati tanműhelyekben van módjuk. Így kerülnek legközvetlenebbül kapcsolat­ba a gyakorlatban alkalma­zott technikával, eljárások­kal1. A balassagyarmati 217. Sz. ISZI-nek minden tanulója valamely termelőegységnél tölti gyakorlatát. Az iskolá­nak mintegy 43 üzemmel van együttműködési megál­lapodása a szakképzésre. Emellett az utóbbi időszak új jellemzője, hogy a magán- kisipar egyre élénkebb ér­deklődést mutat a tanuló- képzés iránt. Bár a költségek ezen a téren is évről évre emelked­nek, a két évvel ezelőtti 25 helyett az idén 70 magán­kisiparos vette fel a KIOSZ- on keresztül a kapcsolatot az iskolával. A szakképzés fejlesztésére társadalmi munkaórákat, illetve ennek anyagi megváltását ajánlot­ták fel. Az iskola gyakorla­ti tantervekkel ellátta a képzésben résztvevőket. A Á speciális szakképzés A speciális szakiskolában differenciált, az egyéni ké­pességeknek megfelelő szak­irányú képzés folyik. Ez lehetővé teszi, hogy az egészségileg problémás fia­talok (akik a régi elneve­zés szerinti kisegítő iskolát végezték el), két év során betanított munkássá válja­nak, vagy ha képességeik megengedik, szakmunkás­bizonyítványt szerezzenek. Tanulmányaik alatt hasonló kedvezményben részesülnek, mint más szakmunkástanu­lók. Pályairányításukban a megyei pályaválasztási cso­port működik közre. A bátonyterenyei 209. Sz. ISZI-ben a speciális képzés második éve folyik. Szoro­san kapcsolódik a Salgótar­jáni Ruhagyár bátonytere- nyei gyárához és a Fűtőber* hez, ahol a gyakorlati okta­tás történik. A lányok betanított varró­nőként, a fiúk betanított szerkezetlakatosként helyez­kedhetnek majd el a bizo­nyítvány megszerzése után. A tanulható szakmák köre a vállalati munkaerőigé­nyek alakulásával a követ­kező időszakokban változ­hat, módosulhat. jövő időszak képzési lehető­ségének egy fejlődő módját látják a magán-tanulókép­zésben azért is, mert az állami és szövetkezeti terü­letek ifjúsági munkaerőigé­nye, tanulóigénye csökken. Az iskola együttműködik a vállalatokkal a képzés feltételeinek korszerűsítésé­ben — eddig a szakmunkás- képzési alapon keresztül. Ez a rendszer a jövő évtől várhatóan megváltozik, az előzetes információk szerint a képzésben részt vállalók előnyére. (A szakmunkás- képzési alapból1 eddig na­gyobb arányban részesedett: a Balassa Ruhaipari Szövet­kezet. Ipoly Bútorgyár, Bu­dapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysé­ge, a Salgótarjáni Ruhagyár, a NÁÉV). Más feltételek kö­zött történik a fiatal szak­munkások képzése a salgó­tarjáni 211. Sz. ISZI-ben. Ebben az iskolában lehető­ség van a saját tanműhely­ben is — korszerű körülmé­nyek között — korszerű is­mereteket elsajátítani. A megfelelésben a sor a fiatal tanulókon, szakmunkásokon van. A lányok szakmatanulásá­nak jellemzői nem sokat változtak az utóbbi 10 év alatt. A részükre ajánlható választási lehetőségek azo­nos összefüggésben vannak a megye gazdasági szerkeze­tének alakulásával, A lányok — köztudottan — szorgalmasabb tanulók az általános iskolában. Gimná­ziumi felvételükre kielégítő minőségben és számban volt és van lehetőség. Egyetlen terület kivétel ez alól : a két tannyelvű gimnáziumokba való felvétel, amely újdon­sága, korszerűsége megnyer­te a tanulók és szüleik tet­szését. Ezen a téren a beis­kolázás lehetősége még szű­kösebb a reális igényekétől. A szakközépiskolai képzé­si formák közül változatla­nul kedvelt a közgazdasá­gi, és egészségügyi típusú. Miivel a pályaválasztás idő­szakát éljük, javasolni tud­juk a fent említett egyik szak megjelölése után má­sodikként valamelyik megyei gimnáziumba kérni a felvé­telt. A lányok szakmai kép­zését ugyanis a gimnáziu­maink gyakorlati fakultációi jól kiegészítik. Több bizal­Á technikus- képzés A korszerű műszaki isme­retek a középfokú képzés­ben az új típusú techniku­mokban jelentek meg a 80- as évek közepétől. Mivel ez elsősorban technikai-mű­száki jellegű ismereteket jelent, így elsősorban a fiúk választási lehetőségét növel­te. Az ötéves képzési idő alatt az első két évfolyamon az általános műveltséget fej­lesztő tantárgyak szerepel­nek. Harmad-negyed évfo­lyamon már a szakmai is­meretek dominálnak. Az érettségi vizsga a negyedik év végén történik. Nógrád- ban ebben a tanévben fog­nak vizsgázni az első tech- níkusnövendékek, mintegy 160-an. Az ötödik évfolya­mon továbbtanulók speciá­lis ismereteket sajátítanak el, a technikusi oklevél kö­vetelményeit. Ám, akiket a főiskola-egyetem vonz, mind az érettségi, mind a techni­kumi minősítő vizsga után megpróbálhatják. A szak­irányú intézményekben — várhatóan — nagyobb siker­rel. Nógrád megyében techni­kusi végzettséget lehet sze­rezni Salgótarjánban: gép­járműtechnikus szerelő, ál­talános villanyszerelő techni­kus, elektroműszerész sza­kon, a 211. Ipari Szakmun. kásképzőben. A Stromfeld Aurél Gépipari Szakközép- iskolában: gépgyártás-tech­nológus, általános gépszere­lő és karbantartó, valamint gép- és készülékszerkesztő szakon. Az építőipari szak- középiskolában magasépítési szakon (a jövőben érettségi­vel rendelkezők másfél éves tanulmányi idő alatt építő­anyag-ipari szakon, munka mellett). Bátonyterenyén, elsősorban lányok részére a ruhaipari szak képzése fo­lyik, Szécsényben pedig a mezőgazdasági üzemek ré­szére mezőgazdaságigép­szerelő technikusképzés tör­ténik. Az itt tanultak meg­közelítik a műszaki főisko­lák ismeretanyagait, a ta­nulók szorgalmára és szak­maszeretetére nagy szükség van. mat érdemelnének a válasz­táskor. A jó szorgalmú, közepes­nél jobb tanulmányi ered­ményű lányok szívesen ta­nulnak a kereskedelemben. (A jelentkezés mindig több­szörös.) A más ágazatoknál észlelhető csökkenő munka­erőigény szerencsére megyei összesenben e területen még nem érzékelhető. A magán­kereskedelem igénye inten, ziven nőtt, bár méreteiben, arányában még fejlődhet. A hároméves szakmai képzés közül a nőiruha-ké­szítő a legkedveltebb, per­sze, a lehetőség is itt a tegnapibb. Évente 220-^250 diáklány kezdi tanulni a szakmát. Emellett a 10—15 fő megyei szintű beiskolá­zás textiltisztító, sütő, cipő­készítő szakon már lehető­ségként is kevés. Ellenben néhány — hagyományosan fiúsnak tartott — területen (esztergályos stb.) várnák a lányok jelentkezését. De ez a várakozás évek óta hiá­bavaló. Annak ellenére, hogy a munkakörülmények sokat fejlődtek az elmúlt évek alatt. — Apa! És én? — kérde­zi egy ismerősöm általános iskolát jövőre végző, látha­tólag igen érdeklődő fia, megszakítva beszélgetésün­ket. — Hát — válaszol böl­csen az apuka —, ha tudni akarsz valamit, gimnázium­ba mégy. Ha meg akarsz élni, szakmát tanulsz. A fiúcska nemigen érti a sommás választ, hogy mi­ért is nem férhet meg a szellemi hatalom igénye a szakmai képzettség által biz­tosítható anyagi-társadalmi elismertséggel De a tovább­tanulás egész életre kiható döntése a pedagógusokat és az oktatásban, művelődés- politikában dolgozókat is foglalkoztatja. Hogy a to­vábbtanulók szándékaikat és a realitást mérlegelni tudják, fontos, hogy ne elő­ítéletekből fakadó ferde tük­rök alapján döntsenek. A diák'ok többsége már bizonyos elképzeléssel ké­szül a középiskolába. Vagy egy szakma vonzerejét hoz­za a családból, barátoktól, és szakmunkásképzőbe je­lentkezik, vagy a felsőfokú továbbtanulási igénye mi­att megpróbálkozik a gim­náziummal, vagy egy sajá­tos szakterület megismeré­sére szakközépiskolába ké­ri fölvételét. A tanulók jó része, akik még nem alakí­tották ki jövőképüket, az általános képzést és művelt­séget nyújtó gimnázium mel­lett döntenek. Oktatásunkban ennek a szelektív iskolának —, hisz egy korosztály csupán egy­negyede tanul itt — alapve­tő feladata, hogy általános műveltséget nyújtson, képes­sé tegye diákjait a tovább­tanulásra. fölkészítse őket az iskola befejeztével a mun­kába állásra. Ha az első, az alapműveltség biztosítása fo­gódzókat jelent, akkor ez az intézmény a holnap értelmi­ségének előképző iskolája, és így betölti a sorrendben második szerepét is. De mit is tartalmaz az ál­talános műveltség? Tudás ez is, de nem szűkíthető csu­pán tárgyi ismeretanyagra, hanem bővebb azzal, hogy a nemzeti-nemzetközi humán kultúrát a Jegátfogóbban közvetíti, ízlésre, kulturált­ságra, a könyv értő szerete- tére, magának az emberi természetnek gondolat- és lélekközelbe juttatására és az ezen alapvető emberi jel­lemzők iránti- igény felkelté­sére törekszik. Ezen alapvető és egyben nemes emberi szándékokat megyénk gimnáziumai tar­talmas oktató-nevelő mun­kájukkal kívánják elérni, így a többnyire gazdag ismeret- anyaggal rendelkező gimna­zistáink közel 50 százaléka eredményes felvételi vizs­gát tesz. A sorrendben harmadik szerep a munkába állás, így a társadalmi munkameg­osztásba való beilleszkedésre föl kell diákjainkat készíte­ni, s ennek gazdája a gim­názium. Az 1986-tól életbe lépett oktatási törvény is hangsú­lyozza: „A gimnázium a ta­nulók pályaválasztásának se­gítéséről, egyéni érdeklő­désének kielégítéséről, ké­pességeinek kibontakozásá­ról és munkába állásának előkészítéséről — a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve — választ­ható elméleti, illetőleg gya­korlati tantárgyak oktatásá­ról is gondoskodik.” Az el­méleti fakultáció elsősorban a továbbtanulók számára az általuk választott tantár­gyakból magasabb heti óra­számmal lehetőséget ad az alapórán szerzett ismeretek elmélyítésére és egyben a felvételi vizsgára való föl­készülésre. Megyénk gimná­ziumai a III. osztálytól szinte valamennyi felvételi tárgy­ból — némelyikből már az első osztálytól — meghirde­Szakmát tanuló lányok a változó világot” tik az elméleti fakultatív órákat. A munkába állás előké­szítésére a gyakorlati fakul­táció szolgál, így a diák a III. osztálytól kezdve több le­hetőség közül választhat : gép- és gyorsírás, számító­gép-kezelői, gépjárműveze­tői, könyvtárkezelői, nevelé­si ismeretek, kémiai anyag- vizsgálat stb. Igény jelentke­zik az államigazgatási és a sajnálatos módon a fakulta­tív tárgyak közül az idén — központi rendelkezés miatt — kimaradó vámkezelői is­meretek tárgy, és más von­zó, illetve a helyi gazdasági sajátosságok miatt jól hasz­nosítható felkészültség iránt (pl. művészeti és ipari for­matervezéssel kapcsolatps is­meretek). Ezen életadta tan­tárgyak, témák köre iskola­profilonként más és más. A János Gimnázium és Szak- középiskola, dolgozók gim­náziuma, a városi művelő­dési központ és a városi könyvtár) valóban az új tí­pusú kultúrközponttá nő­heti ki magát. Már az idei tanévtől új­szerű nyelvoktatásával nyi­totta meg jövőbe táruló ka­puit a pásztói Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola —, melynek épületbővítési terve már kész —, ahol ötéves, két tanítási nyelvű (magyar, fran­cia) gimnáziumi képzés in­dult — más idegen nyelve­ket is oktatva — országos beiskolázással. Az idén fel­vételt nyert tanulóknak be­kerüléskor még nem kell a francia nyelvet ismerniük, hiszen az első, pontosabban a nulladik év célja lesz — néhány tantárgy szintentar­Tornatermi foglalkozás a Madách Imre Általános Iskola é9 Gimnáziumban. gyakorlati fakultáció előnye, hogy a gimnazista egyik érettségi tárgyként ezt vá­lasztva, záróvizsga-bizo­nyítványt szerez, mely az abban feltüntetett munka­kör betöltésére jogosít. Középfokú képzési szerke­zetünk, így gimnáziumaink is, váltottak és befogadóan készülnek további változá­sokra, egyre inkább, jobban kialakul a társadalmi, gaz­dasági igények felé tolódás, s mindinkább elfogadottá válik az a gondolkodásmód, hogy a gimnazista magasabb színvonalú általános isme­retei, jobb kifejezőkészsége, valamilyen szintű nyelvtu­dása, esztétikai érzékeny­sége elősegítik konvertálha­tóságát, alkalmazkodását, tudásának többféle alkalma­zását, átképzését. Így egyre inkább alaptalanná válik a gondolatsor elfején elhang­zott egyoldalú apai válasz­intelem. Településstruktúránknak megfelelően a megyeszékhe­lyen kívül Balassagyarma­ton, Bátonyterenyén és Pász- tón folyik gimnáziumi okta­tás. Három tiszta profilú ilyen intézmény van (Balassi Bálint, Bolyai János, Váci Mihály Gimnázium), két szakközépiskolával működő (Mikszáth Kálmán Gimnázi­um és Postaforgalmi Szak- középiskola, Szántó Kovács János Gimnázium és Szakkö­zépiskola), valamint a ta­valy indult, és még e tan­évben általános iskolával működő, korszerűen felsze­relt Madách Imre Gimnázi­um. Ez utóbbi számítástech­nikai és művészeti ismere­tekkel kívánja gazdagítani kínálatát. Speciális képzés négy in­tézményünkben folyik: A Balassi Gimnáziumban ma­tematika, orosz, angol, fran­cia és német; a Bolyai Gim­náziumban orosz és angol; a Madách Gimnáziumban test­nevelés; a Szántó Kovács Jánosról elnevezett közép­iskolában pedig ének-zene tantárgyakból. Ez évtől korszerű neve­lési központ kezdi meg mű­ködését Balassagyarmaton, mely négy intézmény integ­rálódásával (Szántó Kovács tásán túl —, hogy olyan színvonalon legyenek képe­sek diákjai az idegen nyel­vet elsajátítani, amely szint biztosítja, hogy a felsőbb osztályokban a matematikát, fizikát, történelmet, földraj­zot, majd a biológiát is fran­cia nyelven tanulják. Az ötéves képzés során egy al­kalommal az adott nyelvte­rületen mélyíthetik, szélesít­hetik tovább nyelvismeretü­ket, olyan szintre jutva, hogy már az érettségi letétele előtt legalább egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgának si­keresen rugaszkodjanak ne­ki. Hasonlóan úttörő törekvés indult el néhány évvel ez­előtt a Bolyai János Gim­názium német—angol töm­bösített nyelvoktatásával. Az idegen nyelvek tanítása te­rén történő előrelépésünk­nek még egy mérföldköve a kétéves külkereskedelmi idegen nyelvi (német) leve­lező képzés a Táncsics Mi­hály Közgazdasági Szakkö­zépiskolában — mely kiegé­szítő érettségit ad — újító és igen hasznos kezdemé­nyezés. Emellett természetesen a bevált nyelvoktatási for­mák (alap, haladó, fakulta­tív, speciális) tovább élnek, a még kötelező orosz nyel­ven túl angolt, németet, franciát, és olasz nyelvet oktatva. A második idegen nyelv szakos tanárhiány ugyan már mérséklődik, de óraadókkal és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők, kel még nem teljesen meg­nyugtatóan, de megoldott a tanítás. Gimnáziumainkban a tan­órai és az ezen túli lehető­ségek egyre színesedő és szé­lesedő tablója tárul a növen­dékek elé, az elsősorban raj­tuk és tanáraikon múlik, hogyan használják ki és mennyire teszik élet- és él­ményszerűvé, majdan igazi tudássá átváltható, komoly felkészültséggel átadott, bel­ső fogadókészséggel átvett műveltségalapokat, kerete- kst Pelle Attila Szerkesztette: Kelemen Gá­bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom