Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

2 NOGRAD 19S9. JANUÁR 18.. SZERDA Zörötanícskozás Becsben Európa nyitottabb mint volt Keddtől a világpolitika középpontjában áll Becs, Ausztria fővárosa. 35 ország külügyminiszterei dél­előtt kezdték meg háromnapos zárótanácskozásukat, hogy megpecsételjék a két éve kezdődött bécsi utó­találkozó eredményes befejezését. A plenáris ülést Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter nyitotta meg, majd George Shultz amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. A délelőtti ülésen szó­lalt fel Törökország, Nor­végia, Ciprus és Bulgária képviselője, délután- pedig Hollandia, Görögország, Svájc, Luxemburg és Iz- land külügyminisztere emelkedett szólásra. A távozó amerikai kül­ügyminiszter, George Shultz véleménye szerint 1975. a helsinki záróokmány aláírá­sa óta igen nagy haladás történt az európai együtt­működési folyamatban, mindazonáltal az ideális helyzetig ,,még hosszú út vezet”. Ezzel a filozofikus akkorddal zárult le Shultz külügyminiszteri pályafu­tása kedden délben Bécsben, miután rövid beszédet mon­dott az utótalálkozó zárósza­kaszában, s sajtóértekezle­ten válaszolt újságírók kér­déseire. Az amerikai külügy­miniszter már elutazott Becsből. Shultz véleménye szerint ,,a berlini fal továbbra is az, európai megosztottság szim­bóluma, embertelen épít­mény, elválasztja az embe­reket egymástól, így azt le kell rombolni.” A sajtóérte­kezleten egy kérdésre vá­laszolva azt is kijelentette, reméli, hogy az emberi jo­gok területén a Szovjetunió­ban folytatódik a haladás, így az Egyesült Államok delegációt tud küldeni az 1991-es moszkvai emberi jogi értekezletre. A sajtóértekezlet előtt el­hangzott felszólalásában is inkább az emberi jogi kérdé­sekre helyezte a nagyobb hangsúlyt a leköszönő' kül­ügyminiszter. Név szerint bí­rálta Csehszlovákiát és az NDX-t, mondván, hogy ép­pen a bécsi utótalálkozó záródokumentuma elfogadá­sának óráiban kemény rend­őrségi fellépés (történt Prá­gában és Lipcsében, ami ..közvetlen megsértését” je­lenti az érintett kormá­nyok által elfogadott elvek­nek. Románia kapcsán — valamint Bulgáriát említve — azt mondotta, hogy „az elmúlt években a kormány­politika különösen kemé­nyen sújtotta a kisebbsége­ket”. Mindazonáltal úgy*vé­lekedett, hogy „a Szovjet­unióban és Kel'et-Európa néhány országában derűsebb lett a kép bizonyos vonatko­zásokban”. Az amerikai ösz- szegzés szerint pozitív mér­leggel rendelkezik a Szovjet, unión kívül Magyarország és Lengyelország is. Mint fogalmazott: bár még mindig együtt kel], él­ni a hidegháború örökségé­vel, „az európai kontinens... sokkal nyitottabb, mint volt 1986 novemberében, amikor a Helsinkit követő harma­dik utótalálkozó Bécsben megnyílt”. A vasárnap kon­szenzussal elfogadott záró- dokumentum pedig-„minden eddiginél teljesebben juttat­ja kifejezésre a Helsinkiben lefektetett elveket”. A nyi­tottság folyamatát mindkét irányban fenn kell tartani — szögezte le George Shultz. Az amerikai külügyminisz­ter fellépésével, majd távo­zásával lezárult a kedd dél­előtti felszólalások sora. A záródokumentumot a kül­döttségek még vasárnap el­fogadták, azt nem írják alá — ez nem szokás az euró­pai utótalálkozókon. (MTI) Kínának hitelt nyújt az NSZK Csien Csi-csen kínai külügyminiszter a nyugat­német fővárosban megerősí­tette, hogy kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a nyugat-európai egységesü­lési folyamatnak, az Euró­pai Közösségek (EK) 1992- ben kiteljesülő belső piacá­nak. Egyidejűleg kiemelte a kelet-ázsiai térség fejlődé­sét, főként a kínai—szovjet kapcsolatok kedvező alaku­lását. A miniszter rövid látoga­táson tartózkodott Bonnban, s ez alkalomból tárgyalt -partnerével, Hans-Dietrich Genscherrel. A külügyi hi­vatal közleménye szerint utóbbi külön üdvözölte a Peking és Moszkva viszo­nyának előmozdítására tett lépéseket. Mindkét minisz- ier egybehangzóan üdvözöl­te a szovjet külpolitikában tapasztalható mélyenszántó előremutató változásokat. Genscher tájékoztatta vendégét a helsinki folya­matról, a bécsi utóértekez­let befejezéséről, valamint a leszerelési tárgyalások állá­sáról. Bonnban a vélemény- cserékkel összefüggésben pozitívan értékelték, hogy Kína újabban elhatárolódik a korábban általa támoga­tott kambodzsai „Vörös Khmer” partizánmozga­lomtól. Fontos lenne ugyan­is, hogy Kína a Norodom Sziha-nuk herceg körül tö­mörülő elemeket támogas­sa a kambodzsai rendezés érdekében. A két külügyminiszter — Hans Klein nemzetközi gaz­dasági együttműködési mi­niszter. társaságában — aláírta azt a megállapodást, amelynek alapján az NSZK, a külgazdasági állam] fej­lesztési segély legkedvezőbb feltételeit biztosítva 460 millió márka hitelt nyújt a sanghaji földalatti vasút el­ső szakaszának építéséhez. A hitelt negyven évre, 0,75 százalékos kamatra nyújták, visszafizetését csak fiz év után kell megkezdeni. A metróépítésben való nyu­gatnémet közreműködés — bonni vélemények szerint — jelentősen előrelendíti a kétoldalú általános gazdasá­gi kooperációt is. (MTI) Adómentesen növelhetők a bérek? (Folytatás az 1. oldalról.) nek — mondta Herczog László — például, ami a 3 százalékos béremelést il­leti. Az Országos Érdekegyez­tető Tanács legutóbbi, de­cember 22-i ülésén ugyan­is olyan megállapodás szü­letett, miszerint ajánlják a gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább 3 száza­lékkal. emeljék dolgozóik bérét. Ez azonban csak aján­lás, nem kötelező jellegű előírás. Így ennek megvaló­sítása a gazdálkodó szervek feladata. Végső soron, a he­lyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati vezetésnek kell megállapodnia a béremelések konkrét mértékében, ' idő­pontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazda­sági Kamara állásfoglalása, amelyben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos béreme­lést a vállalatok február 1- jétől hajtsák végre. A követelések között sze­repel az is, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a gaz­dálkodó szervezetek adó­mentesen hajthassák végre, így ugyanis a bérek növelé­sére a gyengébben gazdál­kodóknak is lehetőségük len­ne. Az adómentesség kérdé­séről komoly vita volt az ÓÉT ülésén. A bérek ilyen mértékű adómentes növelé­sét az érdekképviseleti szer­vek kezdeményezték, amitől azonban a kormány elzárkó­zott. Az Országgyűlés ugyan­is az ÓÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgaz­daság 1989. évi költségveté­sét, amely ezzel az adóbevé­tellel is számol. A bérek emeléséhez egyéb­ként az idén minden eddigi­nél kedvezőbbek a szabályo­zás által biztosított feltéte­lek. Tavaly egy jelentősebb béremelés után, akár ezer­százalékos adót is fizetniük kellett a vállalatoknak. Az idén viszont a bérek növek­ményét — bármekkora is le­gyen az — a nyereségadóval megeegyező mértékű, legfel­jebb 50 százalékos adó terhe­li. Sőt, a legeredményeseb­ben gazdálkodó szervezetek bizonyos feltételek teljesíté­se esetén már most is adór mentesen növelhetik a bére­ket. ' A gazdálkodók lehetőségei azonban igen eltérőek. Egy részüknek a két számjegyű béremelés sem okoz gondot, másutt viszont a bérek szin- tentartása is csak nehézsé­gekkel lesz megoldható. Az ÓÉT megállapodása ér­telmében július elsejétől a minimális bér 3700 forint. A szakszervezetek ennek az időpontnak az előbbrehoza- talát, illetve a minimális bér ennél is nagyobb összegben történő megállapítását köve­telik. Az ÓÉT a minimális bér kötelező felemelésével együtt olyan ajánlást is el­fogadott, hogy, ahol adottak a lehetőségek, ott ne várják meg a júliust, hanem már előbb emeljék fel erre a szintre a 3700 forintnál ala­csonyabb béreket. Ennek végrehajtása a gazdálkodó szervezetek anyagi helyzeté­től függ. A munkaügyi kor­mányzat véleménye szerint is szükség van a minimális bér folyamatos, átlagosnál nagyobb mértékű emelésére. A mértéket ás az időpontot illetően, azonban a döntés az ÓÉT hatáskörébe tartozik. Egyre sürgetőbben szorgal­mazzák a dolgozók, de a vállalatok fs a bérreformot, annak, tartalmáról azonban igén eitérőek-a nézetek. Vé­leményem' szerint a bérre­form célja • a piacgazdaság­hoz illeszkedő bérrendszer létrehozása, azaz, a piaci bé­rek kialakítása, annak az alapelvnek az egyidejű ér­vényesítésével, hogy a bár a megélhetés alapvető forrása. Ez azonban csak több lé­pésben mehet végbe. Az ÓÉT létrehozása és működ­tetése még csak az első lé­pés volt ezen az úton. Ezzel kapcsolatban fontosnak tar­tom, hogy az elkövetkezen­dő időszakban a tárgyalások a bérekről, s ne pedig a dolgozók számára követhe­tetlen adókról, szabályozók­ról folyjanak. mm Örmény pártfegyelmik Kizárták a pártból Szeged volt tanácselnökét A szegedi városi pártbi­zottság vezetői beosztásával való visszaélés és rágalma­zás miatt kizárta a pártból Papp Gyulát, Szeged volt tanácselnökét. A Magyar Nemzet hasáb­jain, október 3-án jelent meg az a cikk, amely a szegedi tanácselnök telekügyleteivel foglalkozott. Még ugyanab­ban a hónapban a szegedi városi pártbizottság vizsgá­latot indított a tanácselnök ügyében. A vizsgálat lezárult. A pártból való kizárásra azért került sor, mert — mint a vizsgálat során bebi­zonyosodott — Papp Gyula visszaélt a beosztásával. 1978-ban nehéz szegedi la­káshelyzetben közreműkö­dött abban, hogy akkor még egyetemista lánya a megyei tanácselnök keretéből kap­jon soron kívül tanácsi bér­lakást. Ezt a lakást később a lánya elcserélte, ugyan­csak soron kívüli elbírálás­sal, két nap alatt egy másik­ra, abba a házba, ahol apja lakott. A két lakást tavaly mind a ketten megvásárol­ták a tanácstól. Továbbá a több millió forint anyagi hasznot hozó telekügyletei­ben a tanácselnök elfogadta és természetesnek vette, hogy az államigazgatási szer­vek kivételezetten, gyorsí­tott módon, több esetben szabálytalanul intézkedje­nek érdekében. Az említett újságcikk megjelenése után adott nyilatkozataiban Papp Gyula azzal rágalmazta a szegedi városi pártbizottság vezetőit, hogy saját pozíció­juk erősítése érdekében koncepciós pert folytatnak ellene. Saját ügyeiről úgy próbálta elterelni a figyel­met, hogy a szegedi városi pártszékház felújításakor el­követett szabálytalanságok­ra hivatkozott, mondván, azok beleegyezése és tudta nélkül történtek. Papp Gyula, a határozat ellen 30 napon belül a Csongrád megyei pártbizott­ságnál fellebbezhet. (MTI) Ismét tüntettek Prágában Kedden már az egymást követő harmadik napon új­ra többeznes tömeg gyűlt össze a késő délutáni órák­ban Prágában a Vencel té­ren. A rendőrség többszöri felszólítás után ismét víz­ágyúkkal és rohamrendőr­ség bevetésével oszlatta fel a fütyülő, tapsoló, „szabad­ságot, szabadságot” jelszót kiáltozó, főleg fiatalokból álló tömeget. (MTI) A rendkívül bonyolult ör- ményországi helyzetben szá­mos párt", állami és gazda­sági vezető bizonyult tétová­nak, passzívnak, nem voltak képesek határozottan állást foglalni — állapította meg az örmény KP KB irodája hétfői ülésén, amelyről ked­den közölt beszámolót a Pravda. Az örmény párt vezető szerve kiemelte, hogy a helyzet destabilizációjáért, a nacionalista gyűlölet szítá­sának eltűréséért, tétlensé­gért és más jogsértésekért csak decemberben 13 veze­tőt zártak ki a pártból, 24 pártvezetőt váltottak le posztjáról (a városi és járá­si igazságügyi szervek éléről 12 vezetőnek kellett távoz­nia), és 68 pártfegyelmi büntetést szabtak ki. Több járási párt- és taná­csi vezető részesült pártbün­tetésben. Szigorú megrovást kapott a köztársasági okta­tási miniszter is, amiért nem akadályozta meg a tanulmá­Szerdától három napon át Albánia fővárosába érte­keznek a hat balkáni or­szág külügyminiszter-he­lyettesei. A tavaly június­ban Szófiában elhatározott tanácskozáson áttekintik a balkáni külügyminiszterek 1988. februári belgrádi érte­kezletén elért megállapodá­sok végrehajtásának ered­ményeit, valamint konkrét tervbe foglalják az idei ten­nivalókat. Várhatóan az év második felére kitűzik sa­ját harmadik találkozóju­kat, amelyen viszont a kül­ügyminiszterek — még Belg- rádban előirányzott — újabb értekezletének pontos jövő esztendei dátumát és helyét kell majd meghatározniuk. A balkáni országok köze­ledésének folyamata , nem­csak sokoldalú és sokágú, de meglehetősen különböző néze eket valló országokat kell benne közelíteni. A folyamat állomásaiként kü­Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára helyesli Francois Mit­terrand köztársasági elnök­nek azt a döntését, hogy nem hajlandó látogatást tenni Romániában. A főtitkár hétfő esti te­levíziós nyilatkozatában ki­jelentette, hogy egyértelmű­en és határozottan elítéli azt, ara; Romániában törté­nyi intézmények bojkottját és azt, hogy egyes oktatók és tanárok politikailag káros nézeteket terjesszenek a hall­gatók és diákok, iskolások között. Szigorú figyelmezte­tést kapott a nemrég kine­vezett örmény belügyminisz­ter, mert késlekedett a köz­rend védelmét szolgáló in­tézkedésekkel, s nem állított megfelelő követelményeket a személyi állomány elé. A nem megfelelő kádermun­káért pártbüntetésben ré­szesítették az egyik örmény belügyminiszter-helyettest és a köztársasági főügyész he­lyettesét is. Az örmény KP KB irodá­ja végezetül felszólította a pártbizottságokat, hogy szi­gorúan vonják felelősségre azokat a kommunistákat, akik nem lépnek fel a tár­sadalom nemzetiségi alapo­kon történő megosztása el­len, szélsőséges megnyilatko­zásokat engednek meg ma­guknak, nacionalista gyűlö­letet szítanak. (MTI) lönben az idén Törökor­szágban találkoznak a tér­ség külkereskedelmi, il­letve külgazdasági kapcso­latokkal foglalkozó minisz­terei. Románia az ipari és technológiai együttműkö­désről folytatandó eszmecse­rének ad otthont, Bulgáriá­ban ölt végleges formát várhatóan a térség ökoló­giai együttműködéséről kö­tendő megállapodás előze­tes szövege, Görögország­ban pedig dűlőre jutnak a gazdasági együttműködés lehetőségeinek ' vizsgála.tára szánt közös kutatóintézet létesítésének kérdésében. A tiranai tanácskozás fontos állomása Albánia nyitásának is. Nem csak azért, mert először a házi­gazdája egy jelentős nem­zetközi találkozónak, ha­nem mert először engednek be az országba hivatalosan, és szervezetten külföldi új­ságírókat. nik. — Ami ott van, az tűrhetetlen merénylet az emberi jogok ellen és az ilyen gyakorlatnak semmi köze a szocializmushoz — mondta. Georges Marchais leszö­gezte: Mitterrand elnöknek igaza van, amikor úgy dön­tött, hogy nem utazik Ro­mániába. (MTI) Balkáni találkozó Tiranában Marchais elítéli a román viszonyokat Az emberrablás fejleményei „Darabokban fogjuk visszaküldeni..." „Sohasem fogtok megtalál­ni bennünket és mi dara­bokban fogjuk Visszaküldeni nektek , Vander) Boeyriántsot — 'üzente, a belga exminisz- terelnök után nyomozó rend­őröknek hétfőn este egy .'is­meretién, aki a „szocialista forradalmi ' brigádok” nevé­ben a brüsszeli Le Soir szer­kesztőségébe telefonált. Egy másik hívás ugyanaz nap dél­után arra vezetett, hogy több száz rendőr kutatott át egy erdőt — eredménytelenül —, mivel azt közölték velük, hogy a politikus holttestét ott fogják föllelni. Nem sokat haladt a nyo­mozás vasárnap este óta, amikor a politikus eltűnését hírül adták. Vanden Boey- nants a belga politikai élet legvitatottabb személyiségé, ráadásul egy . felmérés, sze­rint. az ország talán . leggaz­dagabb embere. . Húsipari vállalko?ók,ént .kezdte, ké­sőbb.- építőipari cégek tulaj.- donosa lett, jelenleg példá­ul-az ő birtokában, van . -a■ brüsszeli vásárváros, ez a virágzó, épületegyüttes. Ép­pen ezért Louis Tobback belügyminiszter nem zárta ki, hogy Boeynants zsarolók kezébe került, sőt, szerinte ez a valószínű. Vanden Boeynants ellen azonban terrorista támadás is könnyen elképzelhető, bár az elrablását bejelentő szer­vezetek ismeretlenek a rend­őrség számára. Kétszeres ex- miniszterelnök és többszörös védelmi miniszter, aki rá­adásul korrupciós per vád­lottja is. volt, és adócsalá­sért, . okirathamisításért há­roméves felfüggesztett bör­tönbüntetést kapott, így „jel­képes” çélpontja lehetett bár­miféle fanatikus baloldali csoportnak. Vanden Boeynants egyéb­ként tudatéban volt annak, hogy veszélyben van. Több fenyegetést kapott az elmúlt időben. Amikor eltűnt, ép­pen a belügyminiszterrel lett volna találkozója, amelyet a múlt héten maga kért. A belga sajtó szerint valószínű­leg fegyverviselési engedélyt és rendőri védelmet akart kérni. De még így is akad­nak olyan feltevések, hogy Boeynants egyszerűen meg­szökött. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom