Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN ERKEZETT. . . Vélemény „Köszönöm, Uram, hogy hívtál... KOSSUTH RÁDlQ: 8.20: Társalgó 9.44: „Nem ér a nevem, káposzta a fejem” 10.05: Kapcsoljuk a szegedi körzeti stúdiót. XJj tanszék születik 10.25: „A kivágott fa is él. . .” 10.38: Nótacsokor 11.20: Az abonyi fúvós- zenekar játszik 11.38: Glemba. 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelodiak 15.00: Zsebrádió-színház Háromszög 15.22: Ránki György: Fekete szőlő, párbeszéd népdalokban 16.05: Éneklő ifjúság 16.21 : Képek és jelképek 16.51 : Beszélgessünk. . . Esik a hó 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Verlioka 19.59: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 20.30: Számolnak velünk? avagy: szellemi exportunk az NSZK-ban 21.00: Reiner Frigyes öröksége. VI 3. rész. A XX. századi zene karmestere 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót» 23.40: Operarészletek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Kálmán Imre operettjeiből 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. 12.10: Ifj. Berki László és Berki László népi zenekara játszik 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: A népzene folytatása 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Randevú a Jókai klubban 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tárcsázz! 18.30: Talpalávaló 19.08: Fiataloknak! 20.30: Operettfinálék 21.05: Almáskert 21.24: „Ahogy mi zenélünk” 21.55: Zeneközeiben a hallgató BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Ruppert István orgonahangversenye a Mátyás-templomban 10.06: Barokk muzsika 10.33: Zenekari muzsika 11.44: Haydn: A patikus. Háromfelvonásos opera 13.05: Találkozás Varga Imrével 13.55: Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéjéből 14.26: Zenekari muzsika 15.05: Zenei tükör 15.40: Bergeni fesztivál 1988. VI 1. rész 16.55: Béketörténet. VI 5. rész 17.12: XX. századi operákból 17.54: X. Europa Cantat. Pécs 1988. XXX 1. rész 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Ernest Ansermet vezényel 20.50: Üj lemezeinkből 21.10: Részletek az 1988. évi drezdai dixielandfesztivál műsorából IV 3. rész 21.30: Teddy 22.00: Muszorgszkij— Rimszkij-Korszakov: Borisz Godunov — Forradalmi jelenet 22.21: Zenei panoráma 22.50: Az irodalomtudomány műhelyei MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Válaszolunk hallgatóink leveleire. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíj ásóknak 9.10: Mi-tu-ház 9.25: Színház az egész világ 10.20: Panoráma 11.05: Tanglewood n/2. rész: Szóval karmesternek készül? 11.55: Mozgató 12.00: Képújság 16.45: Hírek 16.50: RTV-közönségszolgálat 16.55: Pannon krónika 17.05: Nachrichten — Hírek német nyelven 17.10: Unser Bildschirm 17.40: Gazdasági negyedóra 17.55: Alapítvány: Szegedért 18.25: Műsorajánlat 18.30: Kalandozások a zene- történetben. XVI/14. rész: A századforduló 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Polip Olasz bűnügyi tévéfilmsorozat VI/1. rész 21.10: Reklám 21.15: Stúdió ’89 22.00: Sass Sylvia Portré nyolc képben 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2 Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben A dohányzásról 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! 19.00: Washingtoni szerető Amerikai tévéfilm Van öt perce? J. S. Bach : II, Brandenburgi verseny — I. tétel 21.00: Híradó Reklám 21.30: Válás Angol tévéfilmsorozat VI./l. rész 22.00: Nézőpont 22.45: Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tévéfilm — ism. 10.35: Sportvisszhangok — ism. 11.45: Tévébörze 16.10: Objektív — magazin 16.40: Ipari tanulóknak 17.10: A nap percei 17.20: Tévéenciklopédia a művészetről 17.50: Fúvószene 18.20: Esti mese 18.30: A természetvédelemről 19.30: Híradó 20.00: Csak te meg én — tv-játék 1. rész 21.00: A világ 1988-ban 22.00: Koncert — komoly zene 2. MŰSOR: 17.05: Kelet-szlovákiai magazin 17.25: Ukrán népdalok 17.55: Dunai mesék — tévéfilm befejező része 18.25: Bizalmas levelek 19.00: Torna 19.10: Esti mese 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A tanító — kubai film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Micimackó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: A velencei nő. (16) Színes amerikai—olasz koprodukció. — Kamara: Rock Rióban. (16) Színes, zenés brazil film. — Kohász: Hupikék törpikék és Törpicur. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. — Balassagyarmati Madách: A birodalom védelme. Színes, szinkronizált angol film. — Kamara: Suttogások és sikolyok. (18) Színes svéd filmdráma. — Bátonyterenyei Bányász: £n szép kis mosodám. (18) Színes angol film. — Bátonyterenyei Petőfi: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: A fekete özvegy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Rétsági Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes. szinkronizált francia filmvígjáték. Szokás szerint elkészül majd a szilveszteri tévéműsorok nézettségi és tetszési indexe, amiből a népes alkotógárda levonhatja magának a megfelelő tanulságokat. Én, mint egyszerű néző — biztos nem vagyok egyedül véleményemmel — azt tartom az óévbúcsúztató, a két csatornán folyó nonstop adás legnagyobb erényének, hogy gyakran hagyta, engedte felállni, levegőhöz jutni azokat, akik most is a képernyőre esküdtek. A könnyedén lebegő, ám olykor vaskos humorsorozat nem nyújtott maradandó élményt. A politizáló műsorok (Árkus, Hofi, Nagy Banda) csak azt mondták el, amit az utca embere legalább ugyanúgy ismer. Se újnak, se bátornak nem nevezhetők az elhangzottak: a többség a saját bőrén érzi mindezeket. Tisztában van mindenki az olyan ,,bölcsességekkel”, hogy a bizalom nem akkor kell, amikor már nincs. Divat szidni kormányunkat, persze a gyökerekhez azért nem tanácsos nyúlni, pedig a romlás csak elkezdődött valamikor, és ennek vannak konkrét felelősei is! Számomra vissza-tetszően hatott a Színházi buli című produkció is, mert nemcsak engem, de gondolom sokakat is irritál a gazdagság látványa. Sok volt a szexből, mely időnként átcsúszott pornóba. Az alpárian harsány és olcsó elemek túlsúlya is zavart, jóllehet a szilveszteri blokkoktól nem azt várjuk, hogy a komolyságukkal kápráztassanak el bennünket. Tavaly ilyenkor még javában tartott az alkoholstop, most viszont bőven folydogál.t az ital. S aki a jól kevert műsorkoktélban megtalálta a ked- vérevalót, az kipihenve szil. veszteri fáradalmait, az újév délutánján ismét elfoglalta megszokott helyét a tévé előtt. A fiatal művészek stúdiA Magyargéci Általános Iskolában jelenleg 55 gyerek tanul. Ez a létszám nem magas, ám ha figyelembe vesszük, hogy csak három pedagógus tanít összevontan, más képet kapunk. Az elsősök és a harmadikosok együtt tanulnak. — A gyermeklétszám az utóbbi két évben folyamatosan emelkedett — mondja Antal Ferencné, a tagiskola vezetője. — Valószínűleg jövőre még többen tanulnak majd. A tanulók elhelyezését valahogy megoldjuk. A padláson vannak még padok, azokat lehozzuk, s remélhetőleg nem lesz fennakadás az oktatásban. A tanítók létszáma azonban kevés lesz. Mindenképpen szükséges legalább egy pedagógus. Az iskolában két tanterem van. Négy éve épült a napközisterem és a konyha. Ekkor újították fel a fűtési rendszert, azóta központi fűtés üzemel. Tornaszoba nincs. Télen a tantermekben, nyáron a sportpályán tornáznak a gyerekek. A pedagógusok tele vannak ötletekkel. Az eszközellátottság megfelelő, magnóval, írásvetítővel, lemezjátszóval rendelkeznek. Színes televíziójuk viszont nincs. A régi fekeójának stábja „Köszönöm, Uram, hogy hívtál...” című felemelően szép portréfilmmel lepte meg a közönséget. Kusza életvitelünkbe, zavaró^, ideológiai közéle. tünkbe fénycsóvaként robbant be Wagner Viktória mélyen vallásos életének története, s annak számunkra is oly fontos erkölcsi tanulsága. A ma még közöttünk élő, a nyolcvanas évei felé közeledő idős hölgy eseményekben rendkívül gazdag pályáját az emberekről való gondoskodásnak szentelte. Családi indíttatása predesztinálta erre a hivatásra. Szegény, korán elözvegyült édesanyjának hat gyerekét igen komisz körülmények között egy rosszindulatú mostohával kellett nevelnie. Így szinte természetes, hogy annak idején az Istenbe vetett erős hit volt az, ami az elárvult családot összetartotta. A hittel együtt erősödött a segíteni akarásuk. Az, hogy minden szeretetne éhes ember mellé \oda akartak állni. ígv korán belépett a Schlachta Margit által alapított — 1923—49 között működő — Szociális Testvérek Társaságába, ahol elsőként foglalkoztak hivatalosan szociális munkával a nővérek. Anya-, gyermek- és nővédelmet tanult, majd 1930-ban zöldkeresztes védőnői képesítést szerzett, s ekként tevékenykedett nyugdíjaztatásáig1935. június 9-én tett fogadalmat, s lett felszentelt apáca. Jósága, feltétlen elvhűsége miatt a történelem vihara ugyan sokszor megtépázta, ám ‘a hite nem rendült meg. A Szegváron megélt zsidó elhurcolások, s a dogmatizmus egyre gyötrel- mesebb megnyilvánulásai, Kistemplomtanyán a vallásossága miatti összeütközések, majd 1950-ben a rendháza szélnek eresztése sem törték meg erejét. Kiskundorozsmán új felate-fehér készülék már régen megérett a cserére. — Az iskolában van egy kis könyvtár is — folytatja az iskolavezető. — Ez a lakosság rendelkezésére is áll. Közel kétezer kötet közül válogathatnak az érdeklődők. Most 96 állandó olvasónk van. A fiatalok az ifjúsági irodalmat, a gyerekek a meséket, az idősebbek inkább a krimiket kedvelik. Majd minden hónapban szervezek valamilyen rendezvényt. Az anyagi lehetőségek szűkösek, így az olcsó programokat helyezem előtérbe. Havonta szervezek rajzversenyt a gyerekeknek. Gyakoriak az előadások is. A minap tartott egy előadást Krúdyról Faishing Károly- né, a szécsényi könyvtár vezetője. A barátságos kisiskolában jól érzik magukat a tanítók. Bacsáné Balázs Katalin most végzi a jászberényi tanítóképző főiskola harmadik évfolyamát. — Csak a legjobbakat mondhatom a tanításról ' — mondja a fiatal pedagógus. — Nagyon szeretem a gyerekeket, számomra a munka öröm. Bár nem könnyű egyeztetni a tanulással, de megoldható. A főiskolán is tanítottunk, a gyakorlattal PP datok várták. Védőszárnyai alá vette a cigányokat, akikről mindenki azt mondta : itiveletek semmire se lehet menni. Emberi szavára megmozdult a lenézett és kitagadott etnikum. Elismerést, viszonzást soha nem remélt, hiszen Isten kiválasztottjaként csak az égiektől várta a fizetést. Szenvedélyes, szuggesztív egyénisége — ha átállt volna a másik oldalra — akár miniszterségig vihette volna. Ám soha nem akart — imperátor természete ellenére sem — vezető szerepet. Félt, hogy visszaélne a hatalommal. A hit számára nem románc volt, hanem az igazi élet (megtestesítője. Nem idejét múlt ez a magatartás, hiszen egy középiskolás színjátszó ígv érvelt a rádióban: a hitből épített várak nem biztos, hogy légvárak. Szerény körülmények között élve, ajtaján, ablakán mindennap bekopogtat valaki jó tanácsért, lelki segélyért, mert még ma is ő ,,A VÉDŐNŐ”. Az emberek megosztják vele örömüket vagy bánatukat. Egyedül él, de nem magányos. Sorsával nem elégedetlen, mert mindig a „másnak több baja van!" elv vezérelte. Mécs László Üveglegenda című versének sorai ars poeticaként érzékeltetik Wagner Viktória ma is példaerejű humanitását: „Sem sivatagban, sem őserdőben nem lakott, / emberi örömök alá máglyát nem rakott. / Ruhája tiszta ivóit, nem csupa folt, / és mégis, mégis remete volt. / Haját megfésülte, fehérneműt váltott, / kalapjához tűzött jószagú virágot, / nem hervasztá orcáját, mint az őszi hold, / és mégis, mégis, mégis remete volt. / ölelni akarta ezer édes inda, (/ de üvegbúra ‘védte, üveglegenda. / Átlátszó magánya mindig ráhajolt, / azért mindig, mindig, mindig remete volt. összehasonlítva sok eltérés mutatkozik. Ott nem tetszett az, hogy mintaosztályok, mintapedaigógusok vannak. Aki tanított valaha igazi iskolában, az tudja, a legritkább esetben alakulnak ki tökéletes osztályok. Az elmélet és a gyakorlat sincs mindig összhangban. A harmadik tanító is fiatal. Lehoczky Klára alátámasztja a kolléganőjétől hallottakat. Meséli, hogy a gyerekekkel nincs különösebb baj. Rendesen jármaik iskolába a cigánygyerekek is. Tisztelettudóalk a tanulók. Bár tavaly az egyik Botrányok könyve Furcsa könyv jelent meg az év végére Ausztriában, kurta címmel: „Kicsoda?”. A címválasztás arra utal, hogy a kötet a „Ki kicsoda?” típusú életrajzlexikonokkal tart rokonságot, ám azoknak szokatlan változatát képviseli: az 1945 utáni osztrák közélet botrányainak főszereplőit mutatja be. A szerzők — Hans Weiss és Krista Federspiel „szabadúszó” újságírók — a szokványos lexikonstílusban, de merőben sajátos tény- válogatással teszik ezt: rendkívül szűkszavúan, csak pár sorban ismertetik a közéleti tényezők „hivatalos életrajzának” adatait, hogy aztán annál részletesebben taglalják botránykrónikájukat, azaz tevékenységük „kínos” részét, negatív oldalát, amelyet a „komoly” életrajzok nemigen tartalmaznak. Számos ismertetőt írtak olyan személyekről is, akiket a közvélemény kizárólag „botrányhősökként” tart szá- , mon. Könyvüket ; nevezhették volna akár „szórakoztató belpolitikának” is, hisz voltaképpen több mint negyven év osztrák történelmének fonákját ábrázolja, amely — mi tagadás — sok helyütt izgalmasabb, szórakoztatóbb a hivatalos belpolitikai krónikánál. A szerzőpárosnak bőven kínálkozott az érdekes mondanivaló, hisz Ausztriát maguk az osztrákok is gyakran minősítik „botrányköztársaságnak”. Való igaz: az osztrák sajtó mindig tele van botrányokkal, botrányízű ügyekkel és „szennyestere- getéssel”, mintha a politika és a közélet csak az ismert személyiségek ballépéseiből, visszaéléseiből állna. Ám Ausztriában aligha fordul elő sokkal több botrány, mint másutt. Inkább arról van szó, hogy az osztrákok szeretnek tudni és beszélni az effajta ügyekről, ragaszkodnak botrányosan viselkedő prominenseik nyilvános „kivesézéséhez”, hogy az illetők ezáltal is, vagy — ha más módon nem vonhatók felelősségre — legalább ezáltal bűnhődjenek elítélhető lépéseikért. negyedikessel meggyűlt a baja. A „Kongának” becézett nagyfiú sokszor szem- telenkedett és v is,szaf éléséit. De az ilyen megnyilvánulások — szerencsére — nem gyakoriak, s nem veszik kedvét a tanítóknak. A Nógrádmegyeri Általános Iskolához tartozó magyargéci tagiskola tanítói lelkiismeretesen dolgoznak, értik egymást; ezért js maradhatott meg — a gondok ellenére is — az idilli, alkotó légkör. Adám Tamás Kép: Rigó Tibor Hajdúffy Miklós rendező készít tv-filmet a 30-as években játszódó Zsolt ,Béla-színdarabból, az Oktogonból. A film szereplői között található Garas Dezső, Pápai Erika, Harkányi Endre, Martin Márta, Rá- tonyi Róbert, Bán János és Miklóssy György. A vezető operatőr Boldizsár Károly. Buzafalvi Győző Tagiskola Magyargécen Konga sokszor szamtolenkodieff Antal Ferencné, a tagiskola vezetője olvasni tanítja a gyerekeket.
