Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. . . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÖ: 8.20: Mellényzseb 8.30: Tamássy Zdenko szerzeményeiből 9.00: Operettfinálék 9.30: Hírek, érvek, ellenérvek 10.00: Diákfélóra 30.35: Labirintus 11.34: Prenn Ferenc hányatott élete 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin 16.05: Csipkeborok, csipkeág 16.20: Régi magyar irodalomról kezdőknek 17.00: Saint-Saens: Az állatok farsangja — szvit 17.30: Táncházi muzsika 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.22: A Rádiószínház bemutatója. Van itthon elég krumpli? 20.12: Üj nótafelvételeinkből 20.30: Költészet és valóság 21.05: Hot Club 22.05: Hírvilág 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus énekel 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Operaest 23.50: Mozart: G-dúr rondó. K. 250. PETŐFI RADIO: 8.05: Bundschuh István . stájerciterán játszik 8.20: A Szabó család 9.05: Napközben 12.10: Strauss-művek fúvószenekarok előadásában 12.31: Verbunkosmuzsika 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv. Illeték- alku 16.00: Kirándulás a spanyol popzenében 17.05: ..Fecsegő-Recsegő” 17.30: Táskarádió Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Sikerlista ’88 22.05: Benkő Dániel gitározik 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze 0.02: Két Menner-induló a győri szimfonikus zenekar fúvósegyüttesének előadásában BARTÓK RÁDIÓ: 8.08: Felejthetetlen hangversenyek 10.31: Barokk muzsika 11.25: Gagliano: " Dafne 12.34: Századunk zenéjéből 13.05: Rádiószínház. Mi történt Goga városában? Slavko Grum színművészek rádióváltozata 14.05: Bemutatjuk új felvételünket. Franck: Pre- lüd, korái és fúga 14.27: Riccardo Muti vezényli a Philharmonia zenekart 15.10: Pophullám 16.00: Montezuma 17.00: Nyitnikék 17.30: Zenekari muzsika 18.30: In limba materna 19.05: Diákfélóra 19.35: A Magyar Rádió országos fafúvósversenye 22.00: Vivaldi: d-moll versenymű 22.14: Kincs, ami nincs 22.44: Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 37.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szerkesztő: Jakab Mária. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: A varieté világa 10.15: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hazai tükör 18.35: Reklám 19.00: Olvassatok mindennap! 19.05: Esti mese (FF) 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tévétorna 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Szomszédok Teleregény — 42. fejezet 20.45: Van öt perce? 20.55: Hírháttér 21.40: Reklám 21.45: Megengedett sebesség Politikai kabaré Főszerkesztő: Farkas- házy Tivadar. Irta: Berki Tamás, Dalos György, Farkasházy Tivadar, Forgács Gábor, Ihos József, Koltai Róbert, Markos György, Nádas György, Nagy Bande András, Sándor György.- Usztics Mátyás, Verebes István. Szereplők: Sándor György, Markos György. Nádas György, Boncz Géza, Verebes István, * Jordán Tamás. Spind- ler Béla, Helyey László. Karácsony Tamás, Kom- lós István, Serf Egyed. Tóth Béla, Bajor Imre. Nagy Bandó András, Agárdi Gábor, Bozóky István, Csákányi László. Erdődy Kálmán, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Raksányi Gellert, Szabó Sándor, Tor- gács Gábor, Berki Tamás. 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Telesport Magyarország—Svájc Férfikosárlabda Európa- bajnoki selejtező Közvetítés Sopronból 19.10: Albrecht Dürer Gottfried Edel filmje 19.25: Správy 39.30: Nasa obrazovka 20.00: Jean Samion (Kanada) a Videoton interjazz- fesztiválon 20.25: Régi holland mesterségek. Gyémántmetszés' Holland rövidfilm. 20.40: Képújság 20.50: Születésnapi beszélgetés Doráti Antallal — ism. 21.30: Híradó 2. 21.45: Egy igazi úr Spanyol film (1981) (16 éven felülieknek!) 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: NSZK tv-film — ism. 10.45: Tv-játék — ism. 12.00: Tévébörze 16.20: Orion — magazin 17.00: Orvosi tanácsok 17.10: A nap percei 17.20: Művelődési sorozat 17.50: Ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története 20.20: Publicisztikai magazin 21.05: Dalok a képernyőről 21.35: Autósok-motorosok magazinja 22.15: Oblomov — szovjet film befejező része MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Hupikék törpikék és Tcrpicur. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A kilencfar- kú macska (16). Színes olasz bűnügyi film. — Kamara: Az öltöztető (16). Színes angol filmdráma. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Arany- eső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. Háromnegyed 6 és 8-tól: Kalózok. Színes, látványos romantikus francia kalandfilm. — Kamara: A hajnal. Szí íes francia—izraeli film. — Pásztói Mátra: A halálraítéltek utcája. Színes, szinkronizált ausztrál filmdráma. — Szécsé- nyi Rákóczi: Istenek fegyvere. Színes, látványos, hongkongi kalandfilm. — Jobbágyi: Rocktérítő. Színes, zenés magyar film. — Nagylóc: Tuti dolog. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. „Olajos" történeti pályázat Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kőolaj", földgáz- és vízbányászati szakosztálya, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Magyar Olajipari Múzeum történeti pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a magyar olajipar iránt érdeklődők mind szélesebb rétege kapcsolódjon be az iparág életével, történetével kapcsolatos anyaggyűjtésbe és -feldolgozásba. Pályázni lehet a kiírás időpontjáig (idén augusztusig) másutt még nem közölt és más pályázaton nem szereplő egyéni, vagy csoportos pályamunkákkal a technikatörténet, technológiatörténet, gaz: daság", üzem- és vállalat- történet, a munkaerő fejlődésének története, a testületi vezetés és munkás- fórumok szerepe a vállalati döntések előkészítésében, vezetési módszerek, az üzemi demokrácia fejlődésének története, a vállalati jogalkalmazás és igazságtörténet, a munka- és életkörülmények fejlődésének, a szocialista mun- kaverseny-, a brigád- és törzsgárdiamozgalom története, az olajipari települések története, a szociális és kommunális ellátottság alakulásának története, a sport-, a közművelődési ellátottság története, életrajz-, visszaemlékezés, krónika- témakörökből írt pályamunkákkal. Ezenkívül technikatörténeti értékkel bíró — lehetőleg működőképes — makettekkel és oktatáshoz, bemutatáshoz felhasználható kisebb gépek, berendezések, műszerek, szerelvények stb. metszeteivel. A pályázaton csak jeligével beküldött munkák vehetnek részt. A pályázatokat három példányban a Magyar Olajipari Múzeum címére (Zalaegerszeg, Pf.: 68. 8901) lehet beküldeni 1989. május 31-ig. Az eredményhirdetésre jövő októberben kerül sor. ,, Kiskertészek ” A Magyargéci Általános Iskolában virágos tantermeket hoztak létre. Az osztályok kinevezett növényfelelősei ápolják, locsolják a cserepes Ültetvényeket. Képünkön Berki Viola és Radvánszki Ivett „kiskertészek” kezelik a virágokat. —RT— FILMJEGYZET Fatuity György, költő „látjátok, nem hiába firkálok, mert ha ezt a verset ki nem gondolom, fölöttem folyna már régen az árok, s csalán nőtt volna már a gyomromon.” Néhány esztendővel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy egész estét betöltő portréiilrmmel álljon a közönség elé a rendező. Bár voltak kísérletek, de azt hiszem, hogy ez a műfaj elsősorban a tévéseket ihlette jobbnál jobb alkotások elkészítésére. Meghittebb ugyanis otthon a képernyő előtt egy monológ, amelyről azt gondolom: csak hozzám szól. S mennyivel masabb, ha a vászon innenső oldalán több száz ember ül. Ilyenkor megszűnik a személyes, az intim kapcsolat. De napjainkra már a filmművészet stílust is és témát is változtatott. Azt nem állítom, hogy egymást törik az emberek egy-egy izgalmas dokumentumfilim megtekintéséért. de remélem ennek is elérkezik m,ajd az ideje. Vagy a szellem igényessége nő. fel egy minőségi választékhoz, vagy pedig ez ingerszegény világban a megfelelő érzékenységű közeget kell megtalálni az adott jó műhöz. Ez utóbbi megvalósításához van iitt most egy kiváló lehetőség. Mert a Faludy György, költő című másfél órás Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia rendezte film ez új stílust és témát megtestesítő portré- vázlat közönségért kiált. Nemcsak értőt, vitázót, hanem ráosodálkozót és hitet- lenkedőt is vár. Mit is jelentett nekünk eddig a harmincasok, a negyvenesek nemzedékének Faludy neve? Nem mást, mint tiltást, a titkon kéziratban terjesztett Villon- verseket. Sokáig azt hittük (az iskolában szerzett hiányos ismeretanyagunkból fakadóan), hogy a szabadossága miatt vált szamiz- dattá az ominózus kötet, s ez az oka névtelenségének, éltűnésének. Ez a tévhit most eloszlattatott. Faludy élit, mégpedig nagyon kalandos életet, él most már mindannyiunk lelkiismeretében rehabilitáltan a torontói kőrengetegben. Faludy egyedül nekem beszéli el a sorsát, úgy érzem egyedül hozzám szól a kopár képsorokról, pedig nemcsak én váltottam jegyet. Varázsa, mágikus kisugárzása van ennek a 78 éves emigráns magyar költőnek. Fogva tartó fegyvere egy megviselt arc, s egy lebilincselően romantikus életút, amelynek a recski internálótáborban. a 'Csákánykő-hegyen megéltelbeszélt részletei sohasem törlődhetnek ki emlékezetünkből, mert Recsk megengedhetetlen módszer. Ez nem egy idegenlégiós Szahara-története, hanem ap éhenhalatás, s a szenvedések elviselésének és a túlélés stációinak megrendítően igaz monológja. Az elgyötört rabok erőre kapnak az esteli agytornától: ,',a szellem megmozdítja a testet.” A koholt vádak alapján meghurcoltak hittek abban, hogy saját bátorságuknak is van funkciója. Az igaztalanul elítéltek lelkierejét táplálta az a tudat, hogy ,,Nem génektől jön a boldogság / s nem a sors hozza el Talány. / Az ember ott kezdődik, mondják, f amikor átlép önmagán.” Recsk szerencsére letűnt, de tanuljunk belőle: szolgáltassunk igazságot az ártatlanoknak és a bűnösök bűnhődjenek meg. A szabadság és a demokrácia pedig legyen természetes állapot. Az emlékezet idős korban már különösen szelektív, erősen válogat. A nagy ívű élet freskójáról hiányzó üres foltokat a mester ma még megfestheti. A tabló így lesz csak igazán kész. Bár ő már a végső számadással sem adós, hiszen teljes életútjának foglalatát adja a Monológ életre-halálra című versében: „így lettem én a föld szerelmese. 1 a nagy ra. jongó, felhők Rómeója. I holt városok alatt a trubadúr, I gót csipkedíszek faragója rímben ' s éjféli fürdés pogány ünnepének / mezítlen papja, míg időm lejárt / s eltűntem én, a múló fenomén ! a fenomének örök tengerén.” Buzafalvi Győző Vanyarci hagyományőrzők Tizenöt év a pódiumon Pávakörök százai léptek közönség elé még két évtizeddel ezelőtt. Műsorukat hallhattuk a rádióból, láthattuk őket többször is a televízióban. — Nem tudnánk mi is hasonlót csinálni? — kérdezte asszonytársait 1973-ban a vanyarci Hugyecz And- rásné —, ma tanácselnök —, s azok igent mondtak. Harmincötén írták be nevüket abba a naplóba, amelyben lapozgatva az együttes sikereiről értesülhet az olvasó. — Még abban aiz esztendőben színpadra lépett . a pávakör — mondja a tanácselnök asszony, aki ma is a csoport vezetője. — Az élő hagyomány, a népdalkincs gazdag volt miná- lunk. Akkoriban a helyi eredetű dalok — elsősorban a szlovák népdalok — gyűjtése, átmentése volt szándékunkban. A szándékot tettek követték. Olyannyira, hogy a megye legkisebb településeire is meghívást kaptak, sőt bemutatkoztak szűkebb hazánk határain túl is. — Repertoárjuk változatlan maradt? — Nem, hiszen a pávakor sem a rég; már. öt éve együttessé szerveződtünk, az egykori kórus táncosokkal gyarapodott, Buda József vezetésével. Sorra feldolgozzuk és pódiumra visszük a népszokásokat: a kisz^járást, a lakodalmast, a ' fonóbeli hagyományokat, a farsangi játékokat, mostanában pedig gyűjtjük a karácsonyi szokásokat. — Kik az együttes segítői? — Szakmai téren sok segítséget kapunk a megyei művelődési központtól. De feltétlen meg kell említenem a csehszlovákiai nagykürtösi járási művelődési központ munkatársának, Juraj Matiasnaik a nevét, aki amellett, hogy segít bennünket a felkészülésben, szinte már csoporttagnak számít nálunk. Az alakulás óta másfél évtized telt el, s a vanyair- ci szlovák nemzetiségi együttes ma is fennáll, s tegyük hozzá nem csak a község kulturális életét gazdagítják műsoraikkal, hanem a falu és a megye jó hírét is öregbítik hazai (például Békés, Fejér megyei, szentendrei, budapesti) és külföldi (a cseh»szlovákiai Hrusovban, Detvan és Prie- vidzán) bemutatóik alkalmával. Természetesen az elismerések sem maradtak kj az együttes életéből; kétszeres megyei nívódíjasok, megkapták a népművelési intézetét is, az idén a Művelődési Minisztérium Szocialista Kultúráért kitüntetését. — Az elismerésekkel járó pénzjutalmat mire költik? — Nem osztjuk szét magunk között, hiszen van mire költeni. Volt, hogy csizmákat csináltattunk belőle, máskor közös kirándulásainkra fordítottuk. Mert nem csak az érdeklődési körünk egyezik, egyébként is szeretünk együtt lenni, megértjük egymást. Másként elképzelhetetlen lenne, hogy ennyi idő után is fennmaradjunk, hogy olyan eseményre kerítsünk sort, mint november elején, amikor fennállásunk tizenöt éves évfordulóján jubileumi műsort adtunk Vanyarcon. Jól fogadott a közönség, örültünk a sikernek. (T. K.) Marcus Aurelius újra nyeregbe szál ľ' Hét esztendő után ismét „nyeregbe szállt” Marcus Aurelius császár. A hadvezér mintegy 1800 éves bronzszobrát még 1981- ben restaurálás céljából levették lováról. Marcus Aurelius büszke bronzalakja a XVI. század óta díszítette az olasz főváros leghíresebb dombját, a Capitoliumot, ahová Michelangelo a tér kialakítása során 1538-ban helyezte. Az idő múlásával s az olasz főváros hatalmas forgalmából eredő káros gázok miatt a bronzlovast 1981-ben el kellett távolítani helyéről. Az emberalakot leemelték lováról, és láncokon egy nagy terem mennyezetére függesztették, hogy centiméterről centiméterre megtisztítsák a rárakódásoktól, és egyben restaurálják. Időről időre az olasz sajtó azt firtatta: mikor kerül vissza a helyére — s visszakerül-e egyáltalán — Marcus Aurelius szobra? A szakemberek erőfeszítéseit azonban most siker koronázta: a császár mintegy hatszáz kilogrammot nyomó szobrát visszahelyezték a több mint másfél tonnás ló nyergébe.
