Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
2 NOGRAD 1988. DECEMBER 2., PÉNTEK Á salgótarjáni pártbizottság új első titkára Plachý Péter 44 éves, Salgótarjánban Született, önmaga szerint is minden ehhez a városhoz ■ köti. Munkáséletét a bányagépgyárban kezdte, s mivel kosárlabdázott, így került a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe. Bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, vé- gigjárta a ranglétrát, s végül megválasztották a KISZ-bizottság titkárának. Útja a városi pártbizottságra vezetett, ahol hosz- szabb ideig dolgozott különböző funkciókban. Innen került vissza az SKÜ pártbizottságának titkári tisztségébe. Újabb váltás révén került a megyei párt- bizottság pto-osztályának élére. Húsz éve párttag, a felesége is kommunista. Két gyermekük van. Elvé\_______________________ gezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. Kitüntetései között őrzi a KISZ Érdemérmet, a Szakszervezeti munkáért elismerés arany fokozatát, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. _____ J M oszkvában a kínai külügyminiszter Csütörtökön délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. A kínai diplomácia vezetője Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter meghívásának tesz eleget, s az előzetes hírek szerint találkozik Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel és pártfőtitkárral is. Kínai politikai körökben rámutatnak, hogy a külügyminiszteri találkozó célja a kambodzsai kérdés megvitatása és a kínai—szovjet csúcstalálkozó előkészítése. Ez az első ilyen magas szintű látogatás három évtized óta. A legutolsó kínai— szovjet csúcstalálkozó 1959- oen volt, amikor Nyikita Hruscsov Pekingben találkozott Mao Ce-tunggal. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülésszaka A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön szavazat- többséggel módosította a szovjet alkotmányt, és elfogadta az új választási törvényt. Törvényerőre emelte a törvényekhez kapcsolódó elnökségi rendeleteket is, befejezve ezzel háromnapos munkáját. Csütörtökön Mihail' Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az LT Elnökségének elnöke záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a két törvény „új szakaszt nyit a szovjet államiságnak a demokrácián és az önkormányzaton alapuló fejlődésében". Gorbacsov beszédében részletesen foglalkozott a nemzetiségi kapcsolatok problémakörével, s megállapította: a küldöttek — a kifejtett nézetkülönbségek ellenére — egységesek abban, hogy a Szovjetunió valamennyi népének érdekeit szolgálja a „szilárd' szövetség = erős központ és erős köztársaságok” jelszó. Meg kell szabadulni a gyanakvástól, el kél! mélyíteni a köztársaság és a központ közötti, valamint a különböző köztársaságokban élő emberek közötti bizalmat — mondta. Az ország párt- és állami vezetői a szovjet parlament ülése után, még csütörtökön, Moszkvában találkoztak az örményországi és azer- bajdzsáni képviselőkkel, s a helyzet stabilizálását szolgáló intézkedésekről tárgyaltak velük. A testület erről a kérdésről határozatot: fogadott el, amelyben bölcsességre és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán dolgozóit. A határozat sürgette, hogy a két szomszédos szovjet köztársaság lakossága tegye félre a sérelmeket és hagyja abba a kölcsönös vádaskodást. A Legfelsőbb Tanács megbízta az LT Elnökségét, hogy a párt-, állami és társadalmi szervezetekkel közösen szervezze meg azoknak a képviselőknek a tanácskozását, akiket Kara- bah, az Azerbajdzsán SZSZK és az örmény SZSZK delegált az LT-be. A képviselői tanácskozáson vitassák meg a szóban forgó térség helyzetének normalizálásához, az azerbajdzsán és örmény nemzetiségű állampolgá rak internacionalista barátságának helyreállításához szükséges, halaszthatatlan intézkedéseiket — áll a határozatban. Az LT megbízta az azerbajdzsán és az örmény parlamentet: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a két testvéri köztársaság népei békében cs egyetértésben éljenek, aktívan dolgozzanak a szovjet szocialista társadalom életének megújulása érdekében. Az LT határozata célul tűzte ki, hogy mindkét köztársaság területén trenden szovjet állampolgár — nemzeti hovatartozásától függetlenül — az átalakítás teljes jogú és egyenjogú részesének érezhesse magát. A lakosság egészségi állapotának jobbításáért , Akadémiai älläsffoglaläs A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége november végi ülésén vitatta meg a lakosság egészségi állapotára ható tényezők vizsgálatának eredményeit. A széles körű szakértő bizottság által elvégzett elemzés megállapította: hazánk lak osságának egészségi állapota nagyon kedvezőtlen, és az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott. Kedvezőtlenül befolyásolják az egészséget egyes környezeti, fizikai és kémiai hatások, az egészségtelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a stresszhelyzetek. Hazánk lakossága túlnyomó részének egészsége többszörösen veszélyeztetett, ebben közrejátszanak a szociális és kulturális egyenlőtlenségek csakúgy, mint az egészségkárosító szenvedélyek, az egészségügyi intézmények hiányos ellátottsága, s az, hogy háttérbe azo- ruh a betegségek megelőzése. Az Akadémia elnöksége hangsúlyozta: az elmúlt két évtizedben bekövetkezett visszaesés a nemzetközileg általában megfigyelhető „modernizációs” egészségromlás-tendenciákhoz hasonló, méretei azonban súlyosabbak a más országok- belii, ilyen folyamatoknál. Ezért a testület szorgalmazta a jelenlegi kedvezőtlen egészségi állapotot előidéző okok további kutatását, az egészségmegőrzést elősegítő kormányprogram megvalósítását. Ehhez megfelelő társadalmi háttér, egészségügyi és életviteli kultúra kialakítása, a társadalom mozgósítása szükséges. Az egészségügyi kormányzat feladatait csak akkor teljesítheti — hangsúlyozza az elnökség —, ha jelentőségének megfelelően részesül a nemzeti jövedelemből, vagyis növelik az egészségügy anyagi támogatását. Szükséges az egészségügy irányítási és finanszírozási mechanizmusának reformja is. Hasonlóképpen elengedhetetlen az egészségügyi rendszer és hálózat átalakítása. a közegészségügyi rendszer működési feltételeinek jobbítása. Gondoskodni kell az ifjúság egészségének megőrzéséről, az iskolai egészségnevelésről, -oktatásról, úgyszintén a testi-lelki jólét feltételeinek megteremtéséről. A jelenlegi egészségügyi helyzet jobbítása nem csupán az egészségügyi kormányzat és szervezeteinek feladata — húzták alá az állásfoglalásban. Szükséges a társadalombiztosítási rendszer felülvizsgálata, az, hogy növeljék az egyének és a társadalom érdekeltségét a betegségek megelőzésében. Közvetetten az egészségmegőrzést segíti elő az életszínvonal csökkenésének megállítása, majd fokozatos emelése, és nem utolsósorban a környezetszennyeződés egészségre káros hatásainak mérséklése, illetve megszüntetése. A nehézségek ellenére a lakosság’ jelenlegi állapota m eg f elelő in t ézkedés ek k e 1. az egészségügyi kultúra ffejlesztésiével, az egészségromboló szenvedélyek elleni hathatós társadalmi küzdelemmel és az egészségügyi ellátás személyi és anyagi feltételednek megteremtésével jobbítható — hangsúlyozta az elnökség állásfoglalásában. A vizsgálat eredményit — mintegy ezer oldal terjedelmű anyagot és külön annak összefoglalóját — az Akadémia közzé kívánja tenni (MTI) Szóvivői tájékoztató íFolytatás az 1. oldalról.) a korábbiaknál nagyobb tá- mogatáscsökkentési tervet javasol a Minisztertanács. Ennek is megvizsgálták a különféle alternatíváit. Végleges döntést nem hozott a kormány, mert további egyeztetésekre van szükség. Ezt követően a Minisztertanács az 1989. évi bérmechanizmus korszerűsítéséről tárgyalt. Erről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatót. Elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt 20 évben a bérmechanizmust nagyon sok kritika érte. Az elmarasztalások fontos eleme volt a túlszabályozottság. A jövő évtől ezek a kritikák minden bizonnyal megszűnnek majd, mert a Minisztertanács mostani döntésével hatályon kívül helyezett 17 miniszter- tanácsi, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kiadott rendeletet. A jövő évi bérmechanizmus egyetlen minisztertanácsi rendeletben fog megjelenni. Ennek terjedelme csupán hét és fél oldal, s a mellékletek sem terjengősek — mondotta az államtitkár. Ezután arról szólt, hogy a bérreform első, nagyon fontos lépése valósul meg 1989- ben, amikor minden korábbi bérszabályozásnál és a kormány minden eddigi szándékánál liberálisabb bérmechanizmust vezetnek 'be. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a kormány lemondott arról az elhatározásáról, hogy amennyiben az Országos Érdekegyeztető Ta. nácsban a bérek szabályozását érintően valamiféle felső korlátban állapodnak meg, akkor ehhez szankciót rendel. A kormány nem vesz részt sem a mi ni má1 ’ s bérfejlesztésben. sem e§Y ilven felső korlátnak a k-i- a’okításában, ezt a szakszer- g lí ','rT"l.clir3ľ3 bízza. A vezetői érdekeltségről Ha a szakszervezet és a kamara megállapodik egy felső korlátban — ezt egyébként ajánlani fogja a kormány ;—, akkor ehhez semminemű szankciót nem rendel a Minisztertanács. A vezetői érdekeltségi rendszert felülvizsgálva a kormány úgy döntött, hogy teljes liberalizálást hajt végre ezen a téren, aminek lényege: a jövőben a vezetők érdekeltségét, prémiumát a munkáltató fogja meghatározni. További lehetőségeket kapott az anyagi ösztönzés azáltal is, hogy az adózott eredményből — a korábbiaktól eltérően — prémium, jutalom is kifizethető. Az ülésen döntöttek arról is, hogy a kormány képviselője az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a jövő hét elején megtartandó ülésén milyen álláspontot képviseljen a kivételek kérdésében. A kivételek között nagyon kevés olyan kérdés szerepel, amely sértené a jövő évi bérmechanizmusnak azt a rendezőelvét, amelyet úgy fogalmazott meg a kormány, hogy a szabályozás egységes és versenysemleges legyen. A Minisztertanács megerősítette álláspontjában azokat a preferenciákat, amelyek a külföldi részvétellel működő vegyes vállalatokat érintik, továbbá két olyan területen, amelyek elmaradása rendkívül súlyos, ezek a mező- gazdaság és az élelmiszerkiskereskedelem. A döntés ezekben a kérdésekben az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő heti ülésén születik meg. Ezt követően_ az újságírók kérdéseire’ válaszolt a kormány szóvivője és az ÁBMH elnöke. A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött: mi lesz a költségvetési intézményeknél dolgozókkal, akiknek már most is jóval alacsonyabb a fizetése, mint a vállalatoknál dolgozóké. Válaszában Halmos Csaba hangsúlyozta: a kormány a legutóbbi ülésén azt fogadta el, hogy többéves program keretében képzelhető el a költségvetési intézmények bérlemaradásának mérséklése. Az egyik üt a központi bérpolitikai intézkedés. A tervezési munka során korábban elhatározott 2 milliárd forint helyett — figyelembe véve a SZOT javaslatát — 1989ben összesen 4,1 milliárd forintos központi bérpoli- / tikai intézkedést hajtanak végre az oktatásban, az egészségügyben és a közművelődésben. Ezzel jelentős mértékben csökkenthetők, s a közművelődésben dolgozóknál minimálisra mérsékelhetők a hátrányok — jelentette ki az államtitkár. A Magyar Hírlap munkatársa megkérdezte: a gazdálkodói szektorban megszűnik-e a központi bérintézkedés ? Ezzé! kapcsolatban Halmos Csaba kifejtette: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a versenyszférában ez az eszköz nem alkalmas a problémák megoldására. A versenyszférában egységes követelményeket közvetítő mechanizmust kell alkalmazni, ezért a kormány olyan döntést hozott, hogy a jövőben központi bérpolitikai intézkedések csak a költségvetési területeken lehetnek. A Pest Megyei Hírlap munkatársa a tervezett bérmechanizmus bevezeté- cével kapcsolatban a vezetői fizetések alakulását firtatta. A korábbi, központilag szabályozott különböző mutatókhoz kapcsolt rendszer —, amely figyelembe vette a vagyonváltozást, az exportérdekeltséget, a munkáltató bizonyos cél jutalmát — nem tartalmazott olyan motivációs elemeket, amelyek ténylegesen közvetítettek volna a vezetőnek valamifajta központi törekvést — válaszolta Halmos Csaba. A forrásokat illetően azonban számolni kell a koriatokkal, a vezetői prémium forrása ugyanis minden bizonnyal az adózott nyereség. A Dunántúli Napló munkatársa a megyei kétszintű közigazgatás eddigi tapasztalatairól érdeklődött. A közigazgatás korszerűsítéséről Marosán György válaszában utalt arra, hogy a szóvivői tájékoztató időpontjáig ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott a Minisztertanács. Kifejtette: a köz- igazgatás korszerűsítésének meghatározó gondolata az, hogy minél nagyobb önállóságot kapjanak a helyi tanácsok, illetve egy adott megyében a községek minél közvetlenebb és szóró- 1 s.abb kapcsolatba kerüljenek a megyeszékhellyel. Ezt az igényt felismerve, a Minisztertanács ez év elejétől néhány megyében megvalósította a kétszintű irányítást. Ennek tapasztalatai nagyon kedvezőek. A községi tanácsok jogköre, mozgástere jelentősen bővült, és a megyeközpontok is látják a falvak problémáit. A Minisztertanács mostani ülésén megvitatják annak lehetőségét, hogy a jövőben a megyék saját kezdeményezésük alapján térhessenek át a kétszintű közigazgatásig. A Népszava munkatársa arról kérdezett, hogy a jövő évre meghirdetett: 6 százalékos reálbércsökkénés — amivel a szakszervezetek nem értettek egyet — továbbra is érvényes kormányzati elképzelés-e? Halmos Csaba elmondotta: nagy fontosságúnak tartja, hogy a szakszervezetek felmérték: melyek azok a fő kérdések, amelyekben nem tudnak kompromisszumot kötni, és a kormány tudomásul vette bizonyos források átcsoportosításának szükségességét. Ezzel fedezetet kell teremteni bizonyos bérpolitikai, sőt inkább szociálpolitikai intézkedésekhez. A kormány továbbra sem látja a terv egyensúlyát megalapozottnak, amennyiben a 6 százalékos reálbércsökkenéstől eltérnének. Ugyanakkor az eddigi döntések felülvizsgálatra kényszerítik a kormányt, főként a tervezőszerveket, a 6 százalékos reálbércsökkenést illetően. A kormány és a szakszervezetek további tervezőmunkában fogják egyeztetni, hogy a reálbércsökkenés mértékében történhet-e változtatás. Az előzetes számítások szerint 5—6 százalék közötti reálbércsökkenésről lehet szó. A bérreformról A Figyelő munkatársa feltette a kérdést: a kereset- szabályozás liberalizálása várhatóan hogyan fogja befolyásolni a kormány antiinflációs politikáját? Halmos Csaba válaszában hangsúlyozta: tekintettel ar_ ra. hogy a bérek szabályozása kikerült a kormány kezéből, a monetáris és a fiskális szféra más területein kell megtalálni azokat a beavatkozás; mechanizmusokat, amelyek garantálják a bérek és a teljesítmények további szoros együttmozgását, másrészt gondoskodnak a belső egyensúlyról. A bérreform sorsa, jövője a vállalatok kezébe került. Amennyiben nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, akkor az antiinflációs politika csak szép deklaráció marad, mert szükségessé válhatnak olyan intézkedések is, mint a fogyasztói árak emelése, s ,ez a hátrányos helyzetűeket fogja a legkedvezőtlenebbül érinteni. Nagyon sok múlik a vállalati belső érdekeltségi. rendszereken, a kamara és a szakszervezet magatartásán. Az egész társadalomnak fontos érdeke, hogy a vállalatok kellő önmérséklettel, a teljesítménykövetelmény határozott, markáns megfogalmazásával, jól éljenek ezzel a liberalizálási lehetőséggel. A Magyar Nemzet munkatársa arról tudakozódott, hogy a bérliberalizálással a bér ugyanolyan költséggé válik-e, mint az energia- költség. A bér majdnem költséggé válik 1989-ben — válaszolta Halmos Csaba. A bérmechanizmus a vállalkozói nyereségadó-törvénybe integrálódva úgy fog a jövőben funkcionálni, hogy a bérek növekményét egy, a korábbiakhoz képest enyhe, 50 százalékos adó fogja terhelni. Valójában költséggé válik a bér azokon a területeken, amelyeken a hozzáadott" érték és a bér együttmozgása megfelel annak a rendezőelvnek. amelyben a kormány a szakszervezetekkel és a kamarával megállapodik. Ezeken a területében ugyanis a mechanizmus ezt az 50 százalékos nyereségadót is visszatéríti, jövedelempolitikai kedvezményként. Továbbra is adó terheli a béreket ott, ahol nem tudják ezt az együttmozgást megteremteni. (MTI)
