Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

SPORT V 4. Mérlegen a megyei labdarúgó-bajnokság I. Ősszel is volt meglepetés Rádiós terv: per, hitelrontásért Miért nem közvetített Máltáról Vass István Zoltán? Mivel a Magyar Televízió hem közvetíthette a vasárnap délutáni vb-selejtező labdarúgó-mérkőzést Vallettából, a sportszerető magyar közvélemény csak a rádióból tudhatta volna meg a Málta—Magyarország találkozó eseményeit, eredményét. (A máltai televízió nem tervezte a közvetí­tést, s Knézy Jenőnek, a Telesport szerkesztőjének csak arra nyílott módja, hogy összefoglalót készíthessen a 90 percről.) Augusztus 21-én kezdődött és november 27-én fejező­dött be a Nógrád megyei labdarúgó-bajnokság 1988/89. évi pontvadászatának őszi szezonja. Tudósítóink segít­ségével a 15 forduló mérkő­zéseiről röviden tájékoztat­tuk olvasóinkat- Az alábbi­akban — a tudósításokra alapozva — a számok, sta­tisztikák tükrében pillantunk vissza az őszre. Emlékezte­tőül újra közöljük a tabella állását: 1. Nézsa 15 14­1 38- 6 28 2. K.-terenye 15 10 4 1 26-11 24 3. Pásztó 15 8 4 3 25-13 20 4. SVT SC 15 8 3 4 30-19 19 5. M.-novák 15 7 4 4 32-19 18 6. ötvözetgy. 15 6 5 4 16-11 17 7. örhalom 15 6 5 4 22-21 17 8. öblös SC 15 4 6 5 14-12 14 9. Szécsény 15 5 2 8 27-25 12 10. Bércéi 15 4 4 7 21-25 12 ll. K.-lapujtő 15 3 6 6 13-22 12 12. Szőnyi SE 15 5 2 8 16-27 12 13. É.-vadkert 15 4 3 8 21-35 11 14. Balassi SE 15 3 4 8 16-27 10 15. Nagylóc 15 3 3 9 15-38 9 16. N. Volán 15 2 1 11 10-31 5 Pásztón volt a legtöbb néző A sportág népszerűségéből adódóan, a megyei labdarú­gó-bajnokság találkozói hét­ről hétre ezrek kedvenc idő­töltései közé tartoznak. Bár összefoglalónknak nem cél­ja a más sportágakkal való összehasonlítás, annyit meg­állapíthatunk, hogy a pont- vadászat találkozói jóval több nézőt vonzanak, mint más labdajátékok? magasabb osztályokban játszó nógrá­di együtteseink találkozói... A megyei I. osztályú baj­nokság őszi idényének 120 találkozóját összesen 29 900 néző tekintette meg. Ez mér­kőzésenként 249 látogatót je­lent, ami figyelembe véve — például — NB 111-as megyei gárdáink meccseinek néző­számát, nem rossz arány ... A legnagyobb érdeklődés­sel Pásztón kísérik a helyi kedvencek játékát. Hazai ta­lálkozóikat 3150-en tekintet­ték meg. Mátranovákon is népszerű a foci, itt 3100-an látták csapatuk mérkőzéseit. Kétezres nézőszám fölé a Nézsa (2600), Kisterenye és Karancslapujtő (2300—2300) került. Nagyorosziban el­lenben csak lézengenek a szurkolók a Balassi SE meccsein. Ősszel mindössze 750-en látogattak el a kato­nacsapat hazai találkozóira. Az őszi nézőcsúcsot a Pásztó—Nézsa rangadón je­gyezhettük fel. Az összecsa­pást 800-an látták, 650-en voltak a Mátranovák—Pász­tó, míg 600-an a Szécsény— Nagylóc mérkőzésen. Ezek mellett még három bajnoki nézőszáma érte el a félez­ret: 500 szurkoló buzdította kedvenceit a Kisterenye— Nézsa, a Nézsa—Mátrano­vák és a Nagylóc—Pásztó mérkőzéseken. Botrányok nélkül Az elmúlt esztendőkben gyakran foglalkoztunk né­zőtéri bonyodalmakkal, sportszerűtlen jelenetekkel, netán félbeszakadt mérkő­zésekkel- Az 1988-as ősz ta­lán minden eddiginél nyu- godtabban zajlott le. Csu­pán egy összecsapás, az őr­halom—Bércéi mérkőzés fe­jeződött be a rendes játék­idő előtt. Mint ismeretes, az 1—1-es állásnál félbeszakadt találkozó két pontját 3—0-s gólkülönbséggel Őrhalom kapta. A játékvezetők működésé­ről nem kértünk értékelést. Tettük ezt azért, mert a ko­rábbiakban a bírói tényke­dés minősítéséért gyakori volt az összetűzés sportro- vatunk és a játékvezetői tes­tület között. Mindezek elle­nére számos információnk gyűlt össze a találkozókat irányító hármasok munkájá­ról. Ami örvendetes: több­nyire — az esetek 90 száza­lékában — dicsérő szavakat hallhattunk. 52 bíró működött a me­gyei I. osztály őszi találko­zóin. Elsősorban nógrádiak fújták a sípot, de fordulón­ként egy-egy összecsapáson a szomszédos Heves megyé­ből is közreműködtek játék­vezetők. A legtöbbször — négyszer-négyszer — Békési, Gabul, Kiss Gy. és Martin- kő fújta felnőttmeccsen a sípot. ­A fegyelmi helyzet javu­lását mutatja, hogy az őszi szezonban mindössze 11 ki­állítás történt. Az idő előtt zuhanyozni küldött labdaru­gók: Gali (Nézsa), Huszár (Szécsény), Gönczöl (Bércéi), Lászlók (Nagylóc), Bóta (Őr­halom), Lakatos (Mátrano­vák), Puruczki (Érsekvad- kert), Radics (Kisterenye), Kakuk (Bércéi), Dupák (Pásztó), Kanyó (Balassi SE). r Ersekvadkerti csúcsok Az őszi szezon 120 össze­csapásán 341 gól esett. (A félbeszakadt Őrhalom— Bércéi találkozót 3—0 arány­nyal vettük figyelembe!) Ez mérkőzésenként 2,84 átlagot jelent, azaz nem maradtak gólok és izgalom nélkül a szurkoló nézők. Persze • a góllövés nem minden alkalommal ment egyformán a játékosoknak. Az ötödik forduló nyolc ta­lálkozóján m;ndöis/.e tizen­hétszer zörrenteK -i há'ók. de az 1- és 12. játéknapon is csupán 18—18 gól esett. A gólcsúcsot a 14. forduló hoz­ta: ekkor 29-szer találtak a hálóba a csapatok. Ügy tű­nik, a csatárok a hajrára jöttek bele, hisz az utolsó, 15, játéknapon közel jártak a rekordbeállításhoz: 28-szor voltak eredményesek. Az egyes fordulók ered­ményeit böngészve, az Ér- sekvadkert sajátos rekord­dal büszkélkedhet. A legna­gyobb arányú győztesek és vesztesek közé is beírták nevüket. Szécsényben 7—2- re, míg hazai pályán a Mát- ranováktól 9—1-re kikaptak, ugyanakkor 7—1-re legyőz­ték a Nagylóc gárdáját. Ha­sonlóan nagy gólkülönbség­gel végződött találkozók: Nézsa—őrhalom 6—0, Né­zsa—Szőnyi SE 5—0. További eredmények (zá­rójelben: hányszor fordult elő az adott végeredmény): 0—0 (7), 1—0 (17), 1—1 (15), 2— 0 (18). 2—1 (19). 2—2 (4), 3— 2 (4), 3—1 (5), 3—0 (10), 3—3 (2), 4—0 (8), 4—1 (3), 5—1 (3). A legtöbbször a listaveze­tő Nézsa talált ellenfelei ka­pujába (38-szor), míg a leg­kevesebb gólt is az őszi baj­nok kapta (6-ot). A legtöbb­ször a Nagylóc kapujába ke­rült a labda (38-szor), míg a legkevesebbszer a Karancs­lapujtő örülhetett szerzett góljának (13-szor). Egy csapat, egy mondat Az alábbiakban a bajnok­ságban szereplő 16 gárda mindegyikéről rövid értéke­lést adunk a mérkőzések tu­dósításai és elért eredmé­nyük alapján: Nézsa: Egy botlásuktól el­tekintve, magabiztosan és megérdemelten haladnak ki­tűzött céljuk, az elsőség megszerzése felé. Kisterenye: Védelmük jól állt a lábán, csatáraik pedig a legjobb pillanatokban ta­láltak a hálóba, így teljesen megérdemelt második he­lyük. Pásztó: Ügy tűnik, hogy a régi óhaj, a magasabb osz­tályba jutás ebben a sze­zonban sem sekerül, noha ez a gárda jobb sorsra ér­demes. SVT SC: A tűzhelygyár egyes termékei a lakások­ban adnak meleget, a gyári csapat viszont szurkolói szí­vébe lopta ezt, kiforrott, egységes játékával. Mátranovák: Jelenlegi po­zíciójuk és játékerejük alap­ján a dobogóra esélyesek közé tartoznak. Ötvözetgyár: Ha helyzet- kihasználásuk javul és vé­delmük tavasszal is szilár­dan áll a lábán, ott marad­hatnak a középmezőny élén. Őrhalom: A játékos-edző, Pintér László bizonyította, hogy a kapuból is lehet „elő­re" irányítani a csapatot. Öblös SC: A mezőny egyik döntetlenspeoialistája kö­zepes teljesítménnyel, csak közepes eredményre számít­hat­Szécsény: A merészebb, olykor feljutási álmokat is szövögető csapat gyatra pro­dukciója több mint meg­lepő. Bércéi: Gólerős csatársor, gólérzékeny hátvédsor, sok váratlan eredménnyel és „eseménnyel”. Karancslapujtő: Erőtel­jesebb támadójátékkal előbb­re tarthatnának. Szőnyi SE: Jobbágyiban mind a csatároknak, mind a védőknek javulniuk kell az esetleges előrelépéshez. Érsekvadkert: A szenzá­ciós eredmények, a nagy meglepetések, a kiszámítha­tatlanság csapata. Balassi SE: Nagyorosziban régen láttak ilyen siralmas őszt, ezért szeretnék is mi­hamarabb elfeledni. Nagylóc: Az újonc csapat tavasszal bizonyíthatja, hogy nem „magas” számára az I. osztály, bár nehéz dolguk lesz. Nógrád Volán: A tavaly még dobogós helyért harco­ló közlekedésiek ezúttal örülhetnek, ha elkerülik a kiesést... (Következik: gólok, válo­gatottak, leg-ek.) Hiába készült azonban a rádiós Vass István Zoltán az élőközvetítésre, mind­össze a találkozó lefújása után adhatott kétperces összefoglalót — azt is tele­fonon. Miért maradt el az élőadás? — kérdezte az MTI munkatársa a népszerű rádióriportért. — Még a kiutazásomkor is bizonytalan volt, vajon sikerül-e megállapodni a máltai szövetséggel és a postával — válaszolta. — Vallettán, vasárnap kora dél­után végre úgy tűnt, minden rendben lesz. Ahogyan szo­kás, elfoglaltam helyemet a Ta’ Qali-stadionban, ott volt a keverőasztal, a két tech­nikus, de hiába hallóztam Budapestre, a vonal teljesen süket volt. Budapest és Val­letta között ugyan élt, de a máltai központ és a sta­dion között nem volt össze­köttetés. Nyugtattak a technikusok, hogy megoldják a gondot. Telefonon keres­ték azt az ügyeletest, akinek Elsősorban az iskoláskorú­ak, de újabban sok felnőtt is műveli a kellemes és kul­turált időtöltést jelentő, nagy kézügyességet igénylő és ki­tűnő szórakozást nyújtó gombfocit. Gyarapodnak a „sportág” baráti körei, klub­jai. Az Országos Asztali Lab­darúgó Szövetség arra törek­A balassagyarmati és a sal­gótarjáni sportfelügyelőségek kezdeményezésére indult út­jára a két város közti páros verseny, melynek első vetél­kedőjére idén tavasszal ke­rült sor. A megyeszékhelyen lebonyolított viadalon az Ipoly-partiak 47,5—44,5 arányban vezetést szereztek, így minimális előnnyel vár­hatták a folytatást. A páros verseny visszavá­góját a múlt hét végén Ba­lassagyarmaton rendezték. A városi sportcsarnokban a két csapat asztaliteniszben, sakk­kötelessége ilyenkor szolgá­lati helyén tartózkodni, és segíteni. Igen ám, de az illető kellemesebb vasárna­pi szórakozást talált, mert nem volt sehol... Vass István Zoltán el­mondta, hogy 1972-ben, a Floriana La Valletta—Fe­rencváros kupamérkőzésen járt hasonlóan. Akkor sem volt jó a vonal, de egy te­lefonkészülék segítségével közvetíthette a második fél­időt. Ilyen esetekben lehet-e pereskedni, hiszen a Ma­gyar Rádió 500 dollárt fize­tett a közvetítési jogért, nem beszélve a vonalkiépí­tés költségeiről? — Igen, ez a tervünk. A Magyar Postával érteke­zünk az ügyben. Végül is nem az a kellemetlen, hogy technikai hiba történt, ha­nem, az ilyesmiről nem tud­juk a csalódott rádióhallga­tókat tájékoztatni, illetve meggyőzni, hogy a baj nem szik, hogy tovább népszerű­sítse a játékot. Az asztali labdarúgás " (versenyszerű gombfoci) az ÁISH döntése értelmében 1989-től elismert és támogatott sportág lesz. December 14-én szerdán minden érdeklődő és a játé­kot kedvelő megismerkedhet az asztali labdarúgás forté­lyaival. A Salgótarjáni Vá­ban és teremfociban mérte össze erejét. A mérkőző felek 80 fős együtteseket vonultattak fel. A kiírás értelmében minde­gyik versenyszámban szere­pelt általános és középisko­lás korú fiatal, valamint fel­nőtt férfi és nő. Asztalite­niszben és sakkban a városok válogatottjai mérték össze erejüket, míg teremfociban a két iskoláskorosztály, vala­mint a férfi- és női csapatok csaptak össze. Asztaliteniszben és terem­fociban a gyarmatiak bizo­nyultak jobbnak, míg sakk­a mi gondatlanságunk kö­vetkezménye. Ezért hitelron­tás miatt lehetne bíróság­hoz fordulnunk. A Ta’ Qali-stadion ban nemcsak a rádiónak akad­tak nehézségei. Egy világ- bajnoki selejtezőn joggal várják el a vendégek tudó­sítói, az írott sajtó képvise­lői, hogy a munkájukhoz megfelelő számú telefonké­szülék és -vonal álljon ren­delkezésre. A létesítmény­ben ugyan remek sajtóköz­pont van, de külföldről csak egy (!) számon volt le­hetséges elérni a stadiont. Arra pedig egyszerűen „rá­ült” a máltai rádió, közölve, hogy majd ha befejezi mun­káját, akkor szabadítja fel a vonalat. Hogy mégis si­került egy-két Szerencsés magyar újságírónak haza* küldenie tudósítását az a Ta’ Qali menedzserének kö­szönhető, aki saját tele­fonját adta át a mérkőzés időtartamára. Végül is a Magyar Rádió hallgatói — ha áttételesen is — értesülhettek az esemé­nyekről. A Poptarisznya műsorvezetője állandó kap­csolatban állt az MTI-vel. A távirati iroda élő tele­fonvonala segített abban, hogy az éterből értesülje­nek a futballrajongók az eseményekről, a 2—2-ről. rosi Tanács meis-osztálva és az Országos Asztali Labda­rúgó Szövetség közös rende­zésében n salgótarjáni váro­si sportcsarnokban élvonal­beli játékosok részvételével mérkőzésekre kerül sor, va­lamint videofelvételeken iz­galmas csatákat tekinthetnek meg a jelenlévők. A kezdési idő 16 óra. ban a salgótarjániak diadal­maskodtak. A városok közöt­ti összesített pontversenyt — beleszámítva a tavaszi ered­ményeket is — Balassagyar­mat nyerte 98—90 arányban, így a díszes serleget az 1988. évi győztes Ipply-partiak őrizhetik. A két város vetélkedésének kapcsán felmerült annak öt­lete, hogy a jövőben von­záskörzeti válogatottak rész­vételével folytatódna a soro­zat. Ennek megvalósításá­hoz természetesen a többi sportfelügyelőség véleménye is szükséges... Izgalmasan alakultak az asztalitenisz mérkőzései. Gombfoci-bemutató a sportcsarnokban Városok páros versenye Balassagyarmatra került a vándorserleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom