Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen érkezett. Az Ipoly Nógrádszakálnál... Vízállásjelentés a háttérből Az Ipoly november 13-án 8 órakor a tengerszint felett 47 centiméter. Kép: Rigó Tibor Urbán József 1987-ben ' a munka ünnepén vette át elődjétől a vízállásjelző-be- osztást. ötvenévesen egyedül neveli 12 éves kislányát, s a 3700 forintos rokkant­nyugdíj — bizony — ket­tőjüknek kevés. Eredeti fog­lalkozását tekintve műsze­rész-karbantartóként te­vékenykedett Balassagyar­maton. Számára a negyed­évenként kapott 3500 forint is különös fontossággal bír. A vízállásjelző előd lebé­nult, azóta ő jár ki az Ipoly- hoz mindennap. — Lehet karácsony, szil­veszter vagy József-nap, ha esik, ha fúj, jelezni kell a központnak — mondja Urbán József. — Nyáron reggel hét órakor adom a vízállásjelzést, mert koráb­ban világosodik, télen pe­dig nyolckor hívom az ügye­letet. A faluból ritkán moz­dulok ki, nem sok dolgom van máshol. Egyébként sem ugrálhatnék, mert naponta dolgozom, ha véletlenül még­is elszólítana valamilyen ha­laszthatatlan ügy, akkor megbízom az egyik ismerő­sömet, helyettesítsen. Az Ipoly Nógrádszakálnál még a régmúltat idézi, ön­feledten kanyarog a med­rében. Horgászok merenge­nek a parton. Bár a víz­állásjelző nem szeret hor­gászni, mégis tiszteletben tartja a csendes őrületet. Urbán József legtöbbször biciklin teszi meg a közel két és fél kilométer utat. Van, hogy szemébe vág a hó, s gallérjába kapaszkodik a szél, mégis boldogan vág neki a megerőltető útnak. Kezdetben a pénzért csi­nálta, ma már annyira meg­szerette, hogy nem tudna élni nélküle. — Telefonon adom le a jelentést — folytatja. — A mai távközlési viszonyok között, néha hőstettnek/ ér­zem ha sikerül időben le­adni a jelentést. Különösen ünnepek idején vagyok baj­ban. Vonalszakadáskor saj­nos csak másnap tudja meg a rádió hallgatósága az Ipoly vízállását Nógrád­szakálnál. Egyébként szom­baton és vasárnap a se­gélykérő telefonon továbbí­tom az információkat Szé- csénynek, majd ők küldik Pestre. A vízállásjelző feladat­körébe tartozik a jég vas­tagságának a mérése is. Eh­hez naponta koptatni kell ezt a huszon-egyriéhány lép­csőt, amely sokszor jéggel párnázott. Ugyancsak embert próbáló időszak az áradás ideje. Például II. fokú ké­szültség idején hatóránként kötelező a vízállásjezlés. Ilyenkor a pénz is több, de nem pótolja semmi az átvirrasztott éjszakákat. Meghibásodás nemigen fordul elé, mert elég egy­szerű műszer méri a vízállást. Ráadásul gyakran jönnek el­lenőrizni, karbantartani Pestről a műszereket. Az óra — felhúzás esetén — egy hétig működik. Ilyen­kor kartont kell cserélni. Megbízhatóak az eszközök, meghibásodás nem is fordul elő. Lényeges művelet még a fogaskerekek beállítása és a tű beillesztése. — Ha cigánygyerekek hul­lanak az égből — vagy ha hóvihar tombol, akkor is le kell adnom a vízállás­jelzést — mondja Urbán Jó­zsef. — Mi lenne ha a rádió kihagyná Nógrádszakált?!... Szép és nehéz feladat ez. Addig csinálom, amíg ki bírok sétálni, kerékpározni az Ipolyhoz. Azzal ámítom magam, hogy egészségügyi sétákat teszek. A vízállás jelentő teszi a dolgát, s ha a rádióban halljuk a névtelen adat­közlő információit, most már tudjuk, Urbán József van mögötte. Ádám Tamás A valódi minőséget fizetjük meg? Piacfelügyelők a ruházati kereskedőknél Ki a felelős azért, ha az első osztályúnak miinősített csizmának ráncos a bőre, foltos, festékhibás? S, va­jon mi vezérli a boltot, hogy a vegyesen, első és másodosztályban, érkezett árukat az eladótérben már csak első osztályúként he­lyezi a polcra? Található-e minden ruházati terméken magyar nyelvű minőségtá­jékoztató? S, vajon miért nincs megyénkben a keres­kedelemben minőségi ellen­őri munkakör? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a Nógrád Megyej Tanács VB kereske­delmi osztályának kereske­delmi és piacfelügyelőisége, a legutóbbi vizsgálat során. Az ellenőrzés elsősorban a ruházati kereskedelemben tapasztalható minőségátvé­teli rendszert vette górcső alá, társadalmi ellenőrök segítségével. Megyénk 6 központjában, 4 nagykeres­kedelmi egységénél és 22 boltjában a fogyasztói ér­dekvédelem érvényesítését kutatták. A központok közül egyedül a Centrum Áruház foglalta össze ügyrendben az említett feladatot. Álta­lánosságban elmondható azonban, hogy a vállalatok, szövetkezetek nem szabá­lyozták kellően a minőségi átvétel részleteit, módsze­reit, s az árualapok biztosí­tását célzó megállapodások is csak pénzügyekre ter­jednek ki. Leginkább el­fogadható a Centrum Áru­ház és a NÓGRÁDKER gya­korlata, míg a szövetkeze­teknél az ellenőrzés felté­telei is hiányosak. A minő­séghibás árutételek miatt Nem szabályozták kellően * Hol maradnak a címkék? * Minőséghibás áruk kiesett forgalom „behajtá­sára” nem indítanak eljá­rást, mert a jó kapcsolatok fenntartásában érdekeltek. (Egyedül a NÓGRÁDKER kap visszatérítést, mivel tagja a ruházati minőség- ellenőrzési szervezetnek.) A vizsgálat a nagykeres­kedelmi részlegeknél azt is feltárta, hogy az import* áru-befíozatal a partner áru­házában megtekintett min­ta alapján történik, minő­ségvizsgálat lefolytatása nélkül. Csak az összes tétel beérkezése után küldenek mustrát a KERMI-nek. Az importáruk esetében fordult elő, hogy egyes sportcipők, overallok — a KERMI-vizs* gálat alapján — nem felel­tek meg a magyar szab­ványban rögzítetteknek. Ilyen esetben a reklamáció hosszadalmas procedúra; a NÓGRÁDKER bolgár mű­szőrme-reklamációja egy éve húzódik, a szécsényi áfész pedig a lengyel im­portból származó sportcipők reklamációját nem is tudta érvényesíteni. ­A boltokban a gyakorlat, a dolgozók szakmai ismere­te szolgál a minőségi átvé­tel alapjául1. Ezért fordul­hatott elő, hogy 1930 tétel­ből 445 nem felelt meg az osztályba sorolásnak, am;i névleges értékben 205 ezer forint! A címkék gyakran leesnek, vagy egyáltalán nincs az árun. Előfordult, hogy atlétatrikóból I. és II. osztályos is érkezett, az eladótérben ennék ellenére csak az I. osztályút találták meg a felügyelők... A 24 próbavásárlás során 3 alkalommal károsították meg a vevőt, összesen 88 forinttal. Két esetben a vevő javára számláztak. Egy íz­ben sorozatos árdrágítást észleltek, további 1620 fo­rintért. A szakemberek 204 530 forint értékű árut zároltak minőségbiba miatt. Elrendelték a hiányzó mi­nőségtanúsító címkék pót­lását- Hét esetben vonták felelősségre — összesen 11 ezer forint megfizettetésével — az alkalmazottakat, egy pedig figyelmeztetés volt. A megállapításokat megküld­ték az érintett igazgatóiknak, szövetkezeti elnököknek, melyben felhívták a figyel­müket a hiányosságokra, s a szükséges tennivalókra. A megfelelő intézkedések el­mulasztása esetén — újabb hiányos minőségátvételt ész­lelve — elrendelik az áru(k) minőségvizsgálatát, melynek költségeit a felelős dolgozó téríti meg. Adóbevallás kisiparosoknak A Kisiparosok Országos Szervezete az idei adó könyv­viteli lezárásához és az adó­bevallások kitöltéséhez szük­séges ismeretek elsajátításá­hoz az elmúlt hetekben há­romnapos tanfolyamokat szervezett. Hazánkban jelen­leg mintegy 154 ezer kis­iparos dolgozik, s mintegy 60 százalékuk a lakosságnak nyújt különféle szolgáltatást. Az adózás módszere a kis­vállalkozók túlnyomó többsé­ge számára túlságosan bo­nyolult, a szabályokat az iparosok nem ismerik kellő­képpen. Ugyanakkor az adó- bevallási ívek késedelmes benyújtása miatt, vagy a rossz kitöltése követ­kezményeként a kis­iparosok — minden más adózóhoz hasonlóan — bír­ságot fizetnek. Ennek elkerü­lésére szervezett a KlOSZ.or- szágos továbbképző köz­pontja előadásokat. Ezeken eddig mintegy 500-an vet­tek részt. a HÉT várható eseményei Hétfőn a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén a többi között a város idegenfor­galmáról tanácskoznak. A Technika Házában elnök­ségi ülést tart a Műszáki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Kedden az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága szék- házában, az MSZBT megújulásának feladatairól ta­nácskoznak az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnö­kei. Új kihívások a gyermekmozgalomban — ebben a témában tart együttes tanácskozást a Miskolci Akadémiai Bizottság neveléstudományi munkabizott­ságának Nógrád megyei csoportja és a megyei úttö­rőelnökség. Szurdokpüspökiben tanácskozik a pásztói városkörnyéki bizottság, több más mellejt a testne­velés és a sport helyzetéről. Csütörtökön a műszaki fejlesztéssel kapcolatos ha­tározat végrehajtásáról tanácskozik a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága. Történeti kiállítás nyílik Salgó­tarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban. Pénteken amatőr képzőművészek mutatkoznak be Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban. Sportunkról, sportunkért címmel gálaműsor lesz Ba­lassagyarmaton, a katonai kollégium dísztermében, olimpiai bajnokok élménybeszámolójára is sor kerül. Kétszer emelték a varrónők bérét Megváltozott a tőkésmegrendelő kívánsága Az Adidas-modell a kazári üzemben készült. —kép: kulcsár— A Senior Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységében már kirajzolódik az idei munkát tükröző kép: 300 millió forint árbevételre szá­mítanak a kazáriak. Ebből 154 millió forintot képvisel a belföldre szállított áruk — férfi-, női és gyer­mek-tréning, valamint sza­badidő-ruhák — értéke. Ugyanolyan pontosan és a kívánt minőségben teljesítet­ték a megrendeléseket, mint ahogy azt a tőkésmegren­delő is elvárja. A szállítmá­nyokat a RÖVIKÖT Nagy­kereskedelmi Vállalat kapta. A novemberi 20 millió fo­rintos értéket képviselő szál­lítmányok után december­ben, a karácsonyi ünnepek­re még két küldemény szol­gálja a belföldi igények ki­elégítését. A hazai ellátásban megha­tározó szerepet vállalt a ce- redi termelőszövetkezet var­rodája, ahol 80 asszony, lány állítja elő a keresett ruhá­zati cikkeket. A szocialista exportot a Szovjetunió megrendelései képezik. Oda ugyancsak a vállalat saját alapanyagá­ból küldenek kötött férfi- és női holmikat. Az év végéig a kollektíva eleget tesz éves szerződéses kötelezettségének, amely 20 millió forintos ár­bevételt hoz. A továbbított áruk minőségére elmarasz­talás nem érkezett Kazárra. A szocialista exportot a be­dolgozók állítják elő, még­hozzá hatékonyan. Továbbra is jelentős részt képvisel a tőkésexport. Még a harmadik negyedév elején is úgy számoltak, hogy az ADIDAS cégnek szállítandó szabadidő-ruhákból 140 mil­lió forint bevételük lesz. Közben megváltoztak a fo­gyasztói igények. Az értéke­sebb szabadidő-ruhákból ke­vesebbet, a kisebb értéket magába foglaló pólóingekből pedig többet kért a meg­rendelő. Az átállás nem volt zavartalan. Idő kellett, amíg az új termékgyártáshoz szük­séges gyakorlatot elsajátítot­ták. Az októberi kisebb mennyiség után, november­ben már naponta 500—600 kifogástalan minőségű póló­ing került le a szalagokról. A termékváltás egyúttal azt jelenti, hogy év végéig a tervezett összeg helyett csu­pán 111 millió lesz a tőkés­exportból adódó bevétel. Á jelenlegi termelési ütem garancia arra, hogy szerző­déses kötelezettségeiknek minden piacon eleget tesz­nek. Megtehetik, mert nőtt a részmunkaidősök száma és javult munkaidő-kihasz­nálásuk. A maradéktalan tel­jesítéshez szükséges túlórá­kat — a fékezett ösztönzés ellenére is — vállalták a dolgozók. Jótékonyan hatott a munkakedvre, a szorga­lomra, az igényességre a varrónők kiemelt bérezése. Az első fél év eredményei után 13, októberben pedig újabb 3 százalékkal emelték mintegy 150 dolgozó bérét. Az ez évi feladatok gond­ját a karácsonyi ünnepekig szeretnék maguk mögött tud­ni. Ugyanis a két ünnep kö­zött érkeznek be a jövő évi megrendelés teljesítéséhez szükséges anyagok. .Annyit már most is tudnak, hogy a következő év első munka­napjaiban az ADIDAS cég részére szabaidő-ruhák és pólóingek kerülnek le a sza­lagról. Gombatermesztés kisvállalkozásban Fólia alatt is termesztenek laskagombát a Csepeli Du­na Tsz-ben. Erzsébeti terü­letükön negyven embernek kisvállalkozásban adták át a termesztést, fit fólián kívül az alapanyagot is a terme­lőszövetkezet adja, s az ér­dekeltté tett termesztőktől vissza is vásárolja a termé­ket, melyet az NSZK-ban, Ausztriában, , Svédországban, illetve a belföldi piacon ér­tékesít. Képünkön: Palkó Antalné és szülei exportra szedik a gombát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom