Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-12 / 295. szám
1988. DECEMBER 12., HÉTFŐ NOGRAD 3 Nyilvánosság, demokrácia, szocializmus December 9-én, pénteken ünnepelte Balassagyarmat felszabadulásának 44. évfordulóját. Az ünnep első alkalommal egész ■napos rendezvénysorozattá bővült, amelyben délelőtt a helyi szakmunkásképző intézet által szervezett „Kossuth-könyv napja” című eseménysorozat köszöntötte a várost, délután pedig a hagyományos ünnepi tanácsülésre került sor. Összeállításunk a nap három kiemelkedő eseményét idézi fel. Azt te politikai fórumot, amelyen a város diákságának kérdéseire a megye és a város párt- és állami vezetői válaszoltak. Majd arról a kerekasztal-be&zélgetésről szólunk, amelyen hazánk iés a KGST viszonyáról, a mező- gazdaság helyzetéről, valamint a város fejlesztési gondjairól esett szó. De megismerkedhetnek az ünnepen Pro Űrbe kitüntetéssel jutalmazottakkal is. Mostani beszámolónk három fő momentumot emel ki az ünnepi eseményekből, ám ezek mellett könyvkiállítás, történelmi- politikai vetélkedő, valamint az első alkalommal megrendezésre került „Kossuth Kupa” pénzdíjas kézilabdatorna is szerepelt az ünnepi programban. Tisztelet és megbecsülés Kettős portré emlékéremmel Egy öntőmunkás és egy vezérigazgató. Szilágyi István és dr. Laczkó Mihály az idei kitüntetett. A város majd’ húsz éve alapította a díszpolgári címet és a városért végzett kiemelkedő munkáért járó emlékplakettet, amit újabb időkben emlékéremnek neveznek. Talán túlzó szerénységgel, mert nevezhetnénk az utóbbit „Pro Vrbe Balassagyarmatnak”. De jelképszerű vonás több is akad a most kitüntetettek élete, munkája s mindezek elismerése nyomán. Szilágyi István és dr Laczkó Mihály nagyjából egyidősek és így együtt, kitüntetéssel a kezükben, az ünnepi tanácsülés karéjában a sikeres városi ipartelepítés két kollektíváját képviselik. A munkásváros (az is) Balassagyarmat meghatározó gyárait; Szilágyi a fémipari vállalatot, dr. Laczkó a kábelgyáriakat. A történelmi igazságtevés jelképe az a puszta tény is, hogy Szilágyi István abban a Nógrádgárdonyban született, ahol a múlt idők városi iparosodását ellenző és a változásoktól a szocialista eszmék betörésétől irtózó, de másként meg nagyon is várospártoló gróf Mailáth István volt a birtokos. Üjabb időkben innen nőtt ki Szilágyi István, aki gyerekként szüleivel be-bejárt a városba vásárolni, majd Pesten a Ganz-MÁVAG-ban kitanulta az öntőszakmát és visszatérve Nógrádba maga is első lakója lehetett a város első lakótelepi (a korabeli KISZ kezdeményezte a Sivítón a város peremén) kerületének. És egyben munkása a balassagyarmati iparnak, annak ami korábban teljességgel hiányzott. Szilágyiék gyarma- tiságában is minden együtt van — hogy miként integrálja az a város új lakóit, amelynek minden korban Szilágyi István volt mire és miért bevonni városközösségbe polgárait. Ipari erősödés, városfejlődés, gyarmativá válás örök cselekvéssel (nagy szervező Szilágyi István, erről maga a kitüntetést pénteken, az ünnepi tanácsülésen átadó dr. Győri Sándor tanácselnök külön is szólt!) és a nevéhez fűződő mozgalomféle, az önerős csatornaépítés a realitás érvényesüléseként. „Láttam vébétagként is, hogy mindenre nem telik... A mi utcánkban kezdtük az önerős csatornázást, jelenleg háromnégy gyarmati utca lakói járják ezt az utat és élnek jobb színvonalon...” A szünetben azt kérdeztem tőle, hogy miért szereti Balassagyarmatot, most mégis erre a kérdésre kérem az egyszavas választ — milyennek látja a várost? — Fejlődőnek — jön azonnal a valóban megalapozott vélemény az egyik alapozótól. Dr. Laczkó Mihályt a Magyár Kábel Művek vezérigazgatóját gyarmatiként fogadják, hiába jön a fővárosból. — Kitüntetés? Megbecsülés inkább, én annak nevezném. i Dr- Laczkó Mihály A kábelgyári kezdet itt valóban egy zöldmezős telepítés volt! Bátor kezdeményezés, amelyben a város és az ipar közösen lépett... Volt, aki akkoriban így vélekedett „mit akartok ti ott ipart telepíteni, hiszen szamócát szednek ott az emberek...” Más szóval nem értenek azok ott az iparhoz. Azóta? A világ egyik legmodernebb gyára működik Balassagyarmaton. Az elismerés most nekem szól de szóljon mindenkinek, aki itt él és dolgozik a kábelgyárban. A kiválóan képzett jó kollektívának, az 1,6 milliárdos termelési értéknek és annak, hogy a világ harminchat országába exportálunk termékeinkből. A város és a gyár együttműködésében a kábelgyári szempont érvényesül, miközben Balassagyarmat fejlődése is gyorsulhat és ez a szempont a legfontosabb: ne csak a gyárkapun belül érezzék, hogy kábelgyáriak, azon túl a városban, az élet sok pontján is. Tisztesség és erény a gyár dolgozójának lenni. Politikai fórum a diákságnak A nap egyik legérdekesebb eseménye a politikai fórum volt, amelyen Dev- csics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, ország- gyűlési képviselő, Forgó Imre, az MSZMP balassagyarmati bizottságának első titkára, dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Győri Sándor, Balassagyarmat Város Tanácsának elnöke, Nagy László, a megyei KISZ-bizottság titkára, Gergely Jenő történész, vala' mint dr. Stemler Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója válaszolt a közép- iskolások kérdéseire. A legtöbb kérdéssel a helyi, valamint a megyei vezetőkhöz fordultak a diákok. Dr. Győri Sándor tanácselnöktől az oktatási-művelődési központtal kapcsolatos információkat kértek. Az átadásihatáridő-csúszás mellett az intémény külsejére vonatkozó fenntartásaiknak is hangot adtak néhá- nyan, mondván, hogy az emberek zsinagóga, ravatalozó és más efféle „beceneveket” adtak az épületnek. Dr. Győri Sándor elmondta, hogy országos pályázatra beküldött huszonhat pályamunka közül választották ki a részben már megvalósított tervet, egy szakemberekből álló zsűri véleménye alapján. Az esztétikai bírálattal várni kell, amíg az épület élnyeri végleges formáját — vélte dr. Győri Sándor. A határidő módosítását azzal indokolta, hogy enélkül a kivitelező vállalatot, a NOTÉV- ot szanálták volna, s a tanácsnak új kivitelezőt kellett volna keresni. Ez szintén sok problémát vetne fel. Hogy áll a városi televíziózás ügye? — e kérdésre ugyancsak dr. Győri Sándor válaszolt. — Az oktatási-művelődési központban — előreláthatólag február végén, március elején adják át az első fázist — megvalósulnak a tévézés alapfeltételei, hiszen egy stúdióközpont áll majd a város és az ott dolgozók rendelkezésére. A műsor- sugárzással kapcsolatos kérdésekről már folynak a tárgyalások a tanács és a posta között. A fiatalok lakáshoz jutásának gondjai is felmerültek a fórumon A tanács elnöke elmondta, hogy az épülő lakások több mint. ötven százaléka a fiatalok igényeit elégítik ki, a fokozatos megoldásokat viszont sokan nem fogadják el, a lakásgondot azonnal és véglegesen akarják megoldani. A tanácselnök arról is tájékoztatta a diákokat, hogy Balassagyarmaton nyolc, Erdélyből származó család él s lakásgondjuk megoldódott. Forgó Imrét, a párt balassagyarmati bizottságának első titkárát arról kérdezték, van-e a városban alternatív szervezet, kik a tagjai, s milyen a programjuk. Balassagyarmaton a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete működik — mondta Forgó Imre. — Tagjai leginkább értelmiségiek, van köztük népművelő, muzeológus, zömében azonban pedagógusok. Az alternatív programban Forgó Imre véleménye szerint sok a jószándékú javaslat, a párt kész az együttműködésre, amennyiben közös ügyet szolgálnak. Tartalmaz azonban féligazságokat is az említett dokumentum, s bizonyos esetekben nyitott kapukat dönget. Stílusa kívánnivalókat hagy maga után... Ezzel azonban nem áll egyedül. Sok kérdés, észrevétel hangzott el az oktatás helyzetéről. — A jövőben a szakmunkásoknak késznek kell lenniük a váltásra, nincs arra garancia, hogy mindenki el tud helyezkedni a végzett szakmájában. A szakmunkás- képzést szélesebb alapokra kell helyezni, s kívánatos lenne érettségivel együtt elsajátítani egy-egy szakmát, amint a fejlett országokban teszik — többek között ezeket mondta el a szakmunkásképzés jövőjéről dr. Boros Sándor. Hiányzik a megyében a jól képzett műszaki értelmiség, ezért a megyei tanács sokoldalúan támogatja a műszaki főiskolán, illetve egyetemen tanuló diákokat. Nagy László, a KISZ megyei bizottságának titkára hozzátette, hogy az ifjúsági szervezet felvetette a távoktatás lehetőségét, ez ügyben tárgyalások folynak a Művelődési Minisztériummal. Devcsics Miklóst, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát a tanácsi elosztási rendszerről kérdezték. Sokak véleménye szerint e szisztéma nem megfelelő, túlságosan Salgótarján-cent- rikus a fejlesztés. Devcsics Miklós elmondta, hogy tíz- tizenöt éve a megyeszékhelyek fejlesztése volt a kiemelt feladat. Napjainkban a kisebb településekre fordítanak nagyobb figyelmet, a legkisebbek fejlesztése azonban még a jövő feladata. Arra a kérdésre, lesz-e Nóg- rádban pártértekezlet, azt válaszolta, hogy ennek eldöntése a pártbizottságok feladata. A több mint kétórás fórumon még számos érdekes kérdés elhangzott, hasznos lenne a felnőtt lakosság részvételével is megismételni. A 217. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet klubjában rendezték meg a történelmipolitikai vetélkedőt, amelyet az ISZI II. á. osztályának csapata nyert. Gazdasági kerekasztal a jövőről A Szántó Kovács János gimnázium klubjában dr. Horváth Jenő, a Kossuth Könyvkiadó főszerkesztője és Zentai Csaba, az MSZMP városi bizottságának titkára gazdaságpolitikai kerekasz- tal-beszélgetésen válaszolt a városi értelmiség, az üzemek, intézmények képviselőinek kérdéseire. A beszélgetés elején meglehetős alapossággal, a KGST gazdasági, jogi alapjairól, a megalakulás körülményeiről esett szó. Válaszában dr. Horváth Jenő elmondta, hogy a nem megfelelő működés okai közt találjuk: a jelenlegi tagországok korábban nem voltak kereskedelmi kapcsolatban egymással. — A KGST nem igazán a közös érdekek integrációja. Mindenki kapcsolódik a Szovjetunióhoz, de egymáshoz csak közvetve — jelentette ki dr. Horváth Jenő. Arra a kérdésre, hogy a szocialista országok gazdasági szervezete valóban több kárt okozott-e a magyar gazdaságnak, mint a II. világháború — Zentai Csaba így válaszolt: a kiaknázatlan lehetőségek valóban veszteséget jelentenek. Mindketten hozzátették azonban: nem volna korrekt mai gondolkodásmódunkkal megítélni a korábbi döntéseket. Ezek után szó esett még a transzfer rubelről, a KGST-n belül gyártott áruk minőségi követelményeiről, a tagországok dollár- és rubelexportjának összefüggéseiről. Majd arról: miért nem dotáljuk jobban a mezőgazdasági termelést, hiszen a fejlett országokban is kap az ágazat segítséget. — Van állami támogatás, de csökken — kezdte válaszát Zentai Csaba. — Jövőre 10 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint 1988-ban volt, de ebből 4 míJliárdot visszakapnak a mezőgazda- sági üzemek a termelői árak emelése révén. Elmondta rpég, hogy a legnagyobb gondja a mező- gazdaságnak: egyre jobban nyílik az agrárolló, amely folyamatosan drágítja a működési feltételeket. Megoldásképpen meg kellene vizsgálni, valóban szükséges-e mindenütt, mindent termelni ? Természetesen a mezőgazdaságban van még tartalék energia, hiszen az idén csaknem ötven százalékkal mérséklődött a korábbihoz képest a vesztesége. Ugyanakkor kérdés továbbra is, hogyan lehet jobban használni a szövetkezeti tulajdont? Saját házunk tájáról szólva elmondta: Balassagyarmaton és környékén nincs veszteséges mező- gazdasági üzem. Érdekes, hogy a hét téeszben és az állami gazdaságban az árbevétel 60 százaléka az alaptevékenységből, 40 pedig az ettől eltérőből származik, mégis az eredmény nagyobb részét az utóbbi, negyven százalék adjaA mezőgazdaság után életszínvonal. A XIII. kongresszuson Grósz Károly ennek emelkedését ígérte — kérte számon egy kérdező. A válaszadók utaltak rá, hogy a kongresszus idején a gazdasági kilátások sokkal jobbak voltak. Az 1985— 1987-es évek jó eredményei válóban arra engedtek következtetni, hogy életszínvonal-emelkedésre lehet számítani. Viszont a májusi pártértekezlet már megállapította, hogy ez az álláspont túlhaladott, ezért is szükséges a kibontakozási program. A beszélgetés végére maradtak Balassagyarmat város fejlesztésével kapcsolatos kérdések, javaslatok. Szó esett a lakásépítésről. A városban 330, a körzetben 270 épült, de a tervezettnél több volt. Jelenleg 150 olyan igénylőt tartanak számon, akiknek egyáltalán nincs lakása, száz olyat, akik rossz körülmények közt élnek. Ugyanakkor tanácsi lakás a tervidőszakban 84 helyett csak 12 épült, ez pedig meglehetősen lassította a lakásmo- bilitást. A városfejlesztés másik nagy területe, a gázberuházás is „terítékre” került. A válaszok, amelyek adatokkal igazolták a 350 milliós beruházás megvalósulását, bizonyították a program elkezdése és folytatása a szigorodó gazdasági környezet mellett is sikeresen zajlik. Az oldalt írták: Varta Mária, Hlavay Richárd, T. Pataki László. Fotó: Bábel László.
