Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
1988. DECEMBER 10.. SZOMBAT NOGRAD 3 A munka rögös úQán A munkanélküliség főként azokra leselkedik, akiknek nincs szakképzettségűk, akik úgynevezett nehezen kezelhető emberek, vagy munka- képességük korlátozott. Ebben a tanévben Bátony. terenyén, a Kossuth Lajos Általános Iskolában, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon túlkoros diákjainak két ifjúsági osztályt is szerveztek. Kísérleti kérdőjelek — Két esztendeje foglalkoztunk már az ifjúsági osztályok indításának gondolatával, mert sok tanulónk nem végzi el a; előírt időben az általános iskolát, saját érdekükben pedig nem akartunk lútszatbizo- nyítványokat osztogatni — tudatja Gugi László, az iskola igazgatója. — Ha így tennénk, újratermelnénk az analfabéták rétegét. Azt akarjuk, hogy amikor elvégzik a nyolcadikat, any- nyi tudás birtokában legyenek, hogy boldogulni tudjanak vele. Nem könnyű az ifjúsági osztályokban tanító pedagó- gozók általános iskol íjának oktatásnak nincs központilag kidolgozott tamerve (hírlik, most dolgoznak rajta a Művelődési Minisztériumban), így a maguk készítette tanmenet alapján, a dolgozók általános iskolájának tankönyvét használják, az összevont 5—6. és a.z önálló hetedik osztályban. Nehéz a gyerekekkel való foglalkozás azért is, mert jobbára szociálisan sérült ifjak, olyanok, akiknek nem’ erősségük például az ab.'.ztraháió képesség. Herbályné Németh Katalin és Vargáné Séber Erika pedagógusok elmondják, hogy hétfőtől csütörtökig tanulnak a gyerekek. Délután fél háromkor kezdenek, az órákon a matematikai alapműveletekkel, magyarral, történelemmel, földrajzzal, biológiával és fizikával foglalkoznak; készségtárgyakat nem tanítanak. Házi feladatot nem adnak. A diákok ugyanis — tapasztalat szerint — nem szívesen töltenék szabad idejüket tanulással, de meglehet, meg is feledkeznének róla, mint ahogyan jópáran elfelejtik magukkal hozni a tankönyvet, máskor a füzetet vagy az írószert. Miért nem jut ideje egy diáknak az órára való felkészülésre, hiszen az a dolga? — méltatlankodhatnánk. Nos, a bátonyterenyei kísérletnek emögött rejlik a másik újdonsága. Ádám Zsigmond nevét viseli a bátonyterenyei nevelőotthon, olyan emberét, aki sokat tett az-ifjúság, a közösségformálás érdekében. — Mindig is foglalkoztatott bennünket a munkára nevelés kérdése — mondja Nagy Vilmos igazgatóhelyettes, aki a munkáltatásért felelős az intézményben. — Dolgoztak például a nevelőotthon másfél hektáros kertészetében, s emellett bedolgozást vállaltunk különféle cégeknek, vagyis csupa olyasmivel foglalkoztak eleddig lakóink, amelyeket itthon, helyben végezhettek. Már régóta keresünk egy munkahel) et, amelyik helyben tudta volna fogadni, foglalkoztatni a gyerekeinket. Ilyen partnerre a Nagybárkányi Kis-Zagv- vavölgye Termelőszövetkezetben találtunk. Csak becsülni lehet a termelőszövetkezet vezetőségének vállalkozását, hogy ebben a gazdasági helyzetben mertek reszkírozni, s vállalták a sok gonddal, felelősséggel és nem kis anyagi megterheléssel együttjáró feladatot. Le a kalappal a szövetkezet dolgozói előtt, akik a gyerekeket istápolják. Nemcsak a munkában, hanem részt vállalnak a nevelésükben és más módon is segítségükre vannak, amint azt az ott dolgozó diákok tudatták velünk. Huszonhat túlkoros tanuló kapott munkát a téesz sám- sonházi ipartelepén a nyomdában, a harisnya-, a fafeldolgozó-, a kannatömi- tő* papírgyártó és a vasipari tevékenységgel foglalkozó üzemrészekben. Mindany? nyian kisegítő tevékenységet végeznek, olyant, amelyet rövid gyakorlás után meg lehet tanulni. Lányok szökésben — Szándékunk az, hogy a gyerekeink megtudják, mit jelent a munka, a felnőtt közösségbe, a társadalomba való beilleszkedés. Hiszen tizennyolc évesen elkerülve tőlünk egyszerre szakadna nyakukba minden ezzel járó gond. Dr. Koós István nevelő- otthoni Igazgató azt is elmondta, féltek, s még mindig tartanak attól, hogy nem fognak helytállni a fiatalok, hiszen minden győzkcdés ellenére pillanatnyilag azt látják, hogy nekik egyszerre dolgozniuk és tanulniuk is kell. A kezdet kezdetén tudatták a munkahelyi vezetőkkel, dolguk nem lesz könnyű a gyerekekkel, kérték, bánjanak felnőttként velük, s akivel bárminemű gondok adódnak, azt küldjék vissza, vagyis mondjanak fel neki. — Sajnos, — tudatja ott- jártunkkor Kékesi Sándor, az ipartelep vezetője —, erre sor is került. Egy hónap után nyolcat nem tudtunk tovább alkalmazni. Tizennyolcán maradtak, bár csak tizenöten dolgoznak- Három leányzó ugyanis éppen szökésben van. Mostani viselkedésükből ítélve, várhatóan 10—12 fiatal az, aki képes lesz helytállni. Becsületes fiatalemberek Berze Imre, a faipari ágazat vezetője szerint — amit az ipartelep főnöke is alátámasztott — a nála dolgozó fiúk illeszkedtek be leghamarabb mind a közösségbe, mind a munkába. Akadt a fiatalemberek között, aki, mert lekéste a munkába induló buszt, képes volt kerékpárral kijönni Sámson- házára. Egy másik — családban él —, mert elaludt, édesanyjától kért igazolást a késedelem okáról, hogy tudják az üzemben, nem munkamegtagadásról volt szó. Bizonyítastni akarnialk ezek a fiúk, talán jobban, mint a többiek. Ennek is tudható be, hogy a munkahelyi vezető szerint van olyan köztük, akit később szívesen alkalmaznának. — Mert a szövetkezet vezetésének — így Kékesi Sándor — nem titkolt szándéka az sem, hogy — hiszen egyes területeken munkaerőgondok vannak — később munkatársakká lesznek a rátermettek. Az iskola végeztével lehetnének betanított munkások vagy tanulhatnának szakmát, de ež - mi sem győzzük hangoztatni — nyolc osztály nélkül nem megy! A tizenöt fiatal többségének szándékában áll a szakmaszerzés. A tizenhat éves Török István például nyomdász szeretne lenni, mert megkedvelte itt a szakmát. Baranyi János asztalosnak készül, de az ő dolga nehezebbnek látszik, hiszen tizenöt esztendős létére most járja az ötödik osztályt, A cigány származású — nyolcvan százalékuk az — ifjú iparkodik a munkában, de tanulni nem szeret. Azért is került intézetbe, mert idejét otthon, Szécsényben is inkább csavargással töltötte. A harisnyaüzemben dolgozó lányok — Tóth Istvánná gyerekfelügyelő segítségével — csomagolnak. Kovács Natasa szól rájuk: — Ne a szátok, a kezetek járjon, tudjátok, hogy már teljesítményben dolgozunk, nem órabérben. Attól függ mennyi lesz a borítékban, hogy hány párat csomagolunk napontaA többiek hallgatnak rá, jár a kezük, mint a motolla, — Az a baj, hogy a pillanatnyi hangulatuk erősebb, mint kitartásuk, iellángolrs szerint dolgoznak, van amikor kedvvel csinálják, máskor ímmel-ámmal, mert nem esik jól — mondja Nagyfalusi Sándorné üzemvezető. — Hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy a munkára nevelésben eredményeket érjünk el náluk, nagy-nagv türelemre és ösztönzésre van szükség. Az üzemi kollektíva — itt csak nők dolgoznak — befogadta őket, nem ódzkodnak attól sem, hogy cigány lányokat kell segíteniük, hiszen a dolgozók kózótt is szép számban akadnak helybeli cigány asszonyok. Csokoládéval kínálják őket, s mert a nőknél az érzelmi beállítottság talán erősebb, akárha sajátjukkal tennék oktatják-nevelik őket. s olykor ruhaneművel is kedveskednek. Kölcsönös figyelem A termelőszövetkezet — mint azt az együttműködési megállapodás is tartalmazza — gondoskodik a növendékek munkahelyre szállításáról, a visszaütaztatásról, biztosítja számukra a munkaviszonnyal járó szociális, egészségügyi juttatásokat, a dolgozókat megillető társadalombiztosítási jogokat. S ami a legfőbb: segíti az in-, tézeti növendékek egzisztenciájának megteremtését, lakást, rendszeres foglalkoztatást, továbbképzést ígér az arra érdemeseknek. Természetesen a nevelőotthon is számos felajánlást tesz a kapcsolatok erősítése érdekében, legfontosabb talán az, hogy a termelőszövetkezetben folyó társadal- mimunka-akciókat segíteni kívánják, s a betakarítási munkákból is részt kérnek. Hiszen tudják, olyankor minden kézre szükség van, hogy a búzából mihamarább friss kenyér kerülhessen mindenki — az inézetiek — asztalára is. Tuza Katalin Műszaki átadás előtt a tengizi nagyberuházás Vége felé közeledik a csúcsidőszak a magyar ipar történetének legnagyobb külföldi beruházásán Tengizben. A Vegyépszer irányításával több mint 40 magyar vállalat 5400 munkatársa dolgozik ott egy. évi hatmillió tonna kőolaj megtisztítását Idősorban kénteleníté* sét) végző üzem két sorának kialakitásán. A két és fél éve folyó építkezés első része hamarosan befejeződik, s a dolgozók a Jövő év tavaszától a második technológiai sor megépítésén fáradoznak majd. amelynek határideje 1991. MTÍ-fotó: Kisbenedek Attila Hétvégén sem henyélnek a KEMÉV szerelői. i 1111111 IH ü'tü Hári Ferenc és Cserép János, a Kőolajvezeték Építő Vállalat dolgozói á terveket nézik. Az emberi jogok napján Negyven esztendeje, 1948. december 10-én, fogadta el az ENSZ-közgyülése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a dokumentum, az ember; jogok nemzetközi védelmének jelentős erkölcsi erővel rendelkező okmánya. A nyilatkozat annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező, számottevő hatást gyakorolt, mind az államok alkotmányaira, mind a nemzetközi jog fejlődésére. Megalkotásában kiemelkedő szerepe volt René Cassin francia jogásznak, akit ezért a tevékenységéért később béke Nobel-díjjal tüntettek ki. Az egyetemes nyilatkozat kihirdetését követően az ENSZ az elvek nemzetközi jogi kötelezettségeként történő megfogalmazására vállalkozott. 1966-ra készült el a föld valamennyi országát egyesíteni kívánó két nemzetközi szerződés: a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmánya. Az egyezségokmányok egy évtized múltán léptek hatályba. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya az emberi jogok úgynevezett első generációját, az emberi méltóságot védő és az embert, mint politikai lényt megillető jogokat foglalta össze. Az emberi méltóságot védi például a személy; biztonsághoz való jog, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma, míg az embert, mint politikailényt illeti meg a választójog, az egyesülési jog, a gyülekezési jog, a sajtószabadság, a vallásszabadság. A gazdasági szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya az emberi jogok második nemzedékéhez tartozó jogokat tartalmazza, amelyek elsősorban a munkásmozgalom harcának eredményei. Ilyen például munkához való jog, a család, az anyaság és a fiatalkorúak védelme, a művelődéshez való jog. Mindkét egyezségokmányba belekerült — azonos szöveggel — az önrendelkezéshez való jog, a gyarmati rendszer felbomlásának jogi doktrínája. 1948. december 10-én, a már ENSZ-tag szocialista országok tartózkodtak az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadásáról tartott szavazás során. Ennek oka többek között az volt, hogy ez a dokumentum nem ítéli el közvetlen módon a fasizmust. Később a szocialista államok álláspontja megváltozott az emberi jogok nemzetközi védelmének kérdésében, ezt mutatja, hogy az egyezségokmányokat a kelet- európai államok megerősítették és belső jogukba iktatták. Ugyanakkor a szocialista országok többsége megőrizte kétségeit abban a tekintetben, hogy célszerű-e olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek a polgár; és politikai jogokkal kapcsolatban lehetővé teszik az államok egymás elleni, illetve a saját állampolgárok egyéni panaszát. A kelet-európai államok közül egyedül a Magyar Népköztársaság, amely 1988. szeptember 7-én elfogadó nyilatkozatot tett az államok egymással szemben; eljárása kérdésében és csatlakozott az egyes állampolgárok egyéni panaszát lehetővé tevő fakultatív jegyzőkönyvhöz is. Ez a tény azt mutatja, hogy az emberi jogok kérdése az utóbbi időben új megvilágításba került' hazánkban. Egyre inkább elfogadottá válik nálunk is a nézet, hogy az emberi jogok mind teljesebb érvényesülése a társadalom működésének hatékonyságát növeli. Immár túlhaladott a politika; jogokat luxusként kezelő sztálini elmélet, amely együtt járt a jogi garanciák lebecsülésével. Az utazási szabadság kiterjesztése, az egyesülési és a gyülekezési jog törvényi szabályozása, illetve az új alkotmány létrehozása mind ezzel összefüggő esemény. Az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszakán a magyar diplomácia fontos kezdeményezést tett, Várkony; Péter külügyminiszter javasolta a nemzetiségi jogok deklarációjának a kidolgozását. Ez a hazánkat különösen érintő terület sajnálatosan elhanyagolt a második világháború utáni univerzális jellegű nemzetköz; jogban. Az emberi jogok problémája a helsinki folyamatban is kitüntetett szerepet kapott. A Szovjetunióban zajló nagy változások nyomán mind erőteljesebben érvényesül az a felismerés, hogy az emberi jogok európai vér delmével kapcsolatos valódi együttműködés stabilizáló hatású tényező az államok közötti kapcsolatokban. Vannak azonban olyan államok, amelyek nem vallják magukénak az előbbi álláspontot és ezzel veszélyeztetik a bécsi utótalálkozó sikerét. Az emberi jogok nemzetközi védelmének kérdése mind fontosabbá válik az olyan nem-kormányközi szervezetek életében is, mint az ENSZ-társaságok Világszövetsége. A Magyar ENSZ Társaság ehhez a folyamathoz kapcsolódva döntött arról, hogy egy, az emberi jogokkal foglalkozó bizottságot hoz létre. A bizottság társelnöke: Nagy Gyula evangélikus püspök és Herczegh Géza akadémikus. Dr. Kardos Gábor, Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottsága OMFB-tanulmány a környezetvédelemről A főváros környezeti helyzetével, a távlati feladatokkal foglalkozik az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy közelmúltban készült tanulmánya. A vastag kötet célja, hogy az elemzésen kívül megoldásokat is javasoljon. Az elemzés a többi között megállapítja, hogy naponta mintegy 460 tonna szerves anyag — 50 tonna Olaj, zsír, 180 tonna lebegő anyag, 21 tonna ammónia, 3 tonna szerves szintetikus tisztítószer és fél tonna fenol — jut a Dunába a Budapesten keletkező szennyvizekkel. A cél, hogy a távlati fejlesztési program eredményeként csak tisztított szennyvíz kerüljön a Dunába. A tanulmány a sok környezetvédelmi kérdéssel együtt a talajok nehézfémszennyezettségével is foglalkozik. Megállapítja, hogy egy közelmúltban végzett vizsgálat mintegy 1300 mintája kedvezőtlen helyzetről tanúskodik. A talajba kerülő nehézfémek különösen veszélyesek, hiszen nem bomlanak el. A további szeny- nyezés elkerülése érdekében itt is több javaslatot tesznek a szakértők.
