Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

2 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK »IIOGRÄD Gorbacsov beszéde az ENSZ-ben Politikai párbeszéd — leszerelés A világszervezet székházában a szovjet államfőt a kialakult szokásoknak megfelelően az ENSZ főtitkára ■ 7 protokollfőnöke kísérte a zöld márvány szónoki elvény elé elhelyezett székéhez. Corbacsovot a zsú- 1 At közgyűlési teremben helyet foglaló küldöttek és i ndégek — akik között ott volt George Shultz ame- ’kai külügyminiszter is — nagy tapssal fogadták. Be­medét élénk figyelemmel kísérték, s annak elhangzá­sán hosszan tartó tapssal köszöntötték a nagy je­lentőségű leszerelési intézkedéseket bejelentő állam­férfit. Tárgyalóasztalhoz ültek a Minisztertanács és a KISZ képviselői szerdán délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre államminisz­ter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára vezette. Nagyszabású fegyverzetkor- .itozásj intézkedéseket ja- \. asolt, egyoldalú leszerelési lépéseket jelentett be, átfo- gó képet adott a világhely- ..-.étről, egyebek között a re- ionátis problémákról Miha- !l Gorbacsov az Egyesült Nemzetek közgyűlése ülés­szakán szerdán elmondott beszédében. A szovjet vezető beszéde bevezető részében áttekin­tette a világ máj helyzetét. Megállapította: a világ elő­rehaladása ma csupán az emberiség egészének egyet­értésével valósulhat meg, az új világrend irányában. . Olyan határhoz értünk él, amikor az ellenőrizetlen, szabály ozatlan folyamatok i iupán zsákutcába vezetnek — mondotta. — A világ kö- ségének meg kell tanul­nia. hogy olyan módszerek­kel alakítsa és irányítsa a ■v „bemenő folyamatokat, amelyek segítségével meg­őrzi a civilizációt, biztonsá- ' -:‘)bá és kedvezőbbé teszi a világot a normális élet imára. Olyan együttmükö- désről van szó, amelyet jobb lenne’most már „közös al­kotásnak”, „együttes fejlő­déinek" nevezni. Mg már túlélte magát az a mód­szer, hogy a fejlődés mások kárára valósuljon meg. A jelenlegi realitások talaján állva lehetetlen az olyan ha­ladás, amelyet az emberek, más népek jogainak, sza­badságának megkárosításá­val, vagy akár a természet rovására próbálnak megvaló­sítani. Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel történő fe­nyegetés nem lehet a külpo­litika eszköze. Ez mindenekelőtt a nuk­leáris fegyverzetre vonat­kori k, de nemcsak erről van zó. Minden országtól, min­denekelőtt a legerősebbék- től meg kell követelni, hogy önként korlátozzák magúkat, -teljes mértékben zárják ki az erő alkalmazását. Az erőszak nélkül; világnak, amely esz­ményképünk. s amelyet nem rég Indiával együtt a delhi nyilatkozatban körvonalaz­tunk. ez az első és legfon­tosabb összetevője. Minden­kit felhívunk arra, hogy kö­vesse ezt a megfontolást. Mára teljességgel világos­sá vált, hogy a katonai erő felhalmozása egyetlen álla­mot sem tesz mindenhatóvá. Ezen túlmenően végső fokon meggyengíti a nemzetbizton­ság más összetevőit, ha va­laki egyoldalúan a katonai erőre támaszkodik. Számunkra az is világos, hogy ragaszkodni kell a vá­lasztás szabadságához. Ha ■ezt nem ismerjük el. akkor ez az egyetemes békére néz­ve is veszélyes következmé­nyekkel járhat. Mihai] Gorbacsov részle­tesen szólt arról, hogy ide­ológiától mentessé kell ten­ni az államközi kapcsola­tokat. „Nem mondunk le meg­győződésünkről. filozófi­ánkról, hagyományainkról, senkit sem szólítunk fel ar­ra, hogy mondjon le a sa­játjáról, de nem akarunk bezárkózni saját értékeink keretei közé. Ez szellemi el- satnyuláshoz vezetne, mert azt jelentené, hogy lemondunk a fejlődés olyan hatalmas erőforrásairól, mint amit az jelent, hogy minden nép­pel kicseréljük az eredeti, az általa létrehozott érté­keket. Az ilyen cserében min­denki megmutathatja rend­szerének, életformájának, értékeinek elsőbbségét, ezt azonban nem csupán pro- pagandajelszava-kkal, ha­nem tettekkel teheti meg. Ez a tisztességes ideoló­giai küzdelem, de az ilyen küzdelemnek nem szabad átterjednie az államok kö­zötti kapcsolatokra, kü­lönben ugyanis egyetlen vi­lágméretű problémát sem tudunk megoldani.” A szovjet vezető sürget­te a politikai párbeszéd len­dületének megnövelését. Nagyra értékelte az ilyen párbeszéd eddigi eredmé­nyeit. „Nézzék meg, milyen nagy mértékben változott meg kapcsolatunk až Egye­sült Államokkal — mondot­ta. — Lassacskán megala­poztuk egymás megértését, létrejöttek a bizalom ele­mei, amelyek nélkül a po­litikában nagyon nehéz len­ne előrehaladni. Még több ilyen elem mu­tatkozik Európában. A hel­sinki folyamat roppant je­lentőségű. Véleményem sze­rint teljes mértékben to­vábbra is érvényes, s min­den vonatkozásban meg kell őriznünk, el kelll mélyíte­nünk azt, — filozófiai, po­litikai és gyakorlati téren egyaránt, — figyelembe vé­ve persze az új körülmé­nyeket. A világ realitásai mi megmutatják: a nemzetközi előrehaladás normális és építőjellegű menetét bizto­sító párbeszédre van szük­ség valamennyi ország, a világ valamennyi körzete állandó és aktív részvéte­lével, íz olyan hatalmas or­szágok bekapcsolásával, mint India, Kína, Japán, Brazília és mások — le­gyenek akár nagy, akár kö­zepes, akár kis országok. Támogatom a politikai párbeszéd dinamizálását, azt, hogy a párbeszéd tar­talmas legyen, azt, hogy erő­sítsük a nemzetközi légkör megjavításához szükséges feltételeket. így könnyebbé válik számos probléma gya­korlati megoldása is. Ez nehéz feladat, de arra van szükség, hogy pontosan ezen az úton haladjunk.” A szovjet államfő kifej­tette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör ma­gának az a felismerés, hogy békés időszakra van szükség. Ma ez válik az uralkodó irányzattá, s ennek eredmé­nyeként lehetségessé vál­tak a nemzetközi helyzet megjavítását, a leszerelést elősegítő első reális lépé­sek is. „Mi következik ebből a gyakorlatban? Természetes és ésszerű lenne, ha nem mondanánk le a már elért pozitív eredményekről, ha továbblendítenénk mindazt a pozitívumot, amit az el­múlt évékben közös erőfe­szítéssel értünk el. Gondolok itt a nukleáris fegyverek problémájáról!, a hagyományos fegyverzetről, a vegyi fegyverekről foly­tatott tárgyalások folyama­tára, a regionális konfliktu­sok felszámolásához veze.tő politikai megoldások keresé­sére. Mindenek előtt pedig a politikai párbeszédre, amely egyre intenzívet) b, egyre nyíltabb, egyre lényeg­re törőbb, nem a konfrontá­cióra irányul, nem vádas­kodást szolgál, hanem az alkotó elképzelések megosz­tását. Politikai párbeszéd nélkül nem lehetséges a tárgyalások folyamata.” A szovjet vezető rámuts. - tott: a fejlődő államok fel­halmozódott adósságállo­mányát nem lehet vissza­fizetni, nem lehet az ere1- deti feltételeknek megfe­lelően visszakövetelni tőlük a hiteleket. A Szovjetuniói kész akár 100 évre kiterjesz ­teni a legkevésbé fejlett or­szágok számára a kölcsönök visszafizetésének moratóri­umát, számos esetben pedig; kész teljesen leírni azokat. A beszéd legnagyobb ér­deklődéssel fogadott részé­ben Gorbacsov közölte, a Szovjetunió határozatot ho­zott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. „Az elkövetkező két év­ben fegyveres erőink létszá­mát 500 ezer fővel csök­kentjük — mondotta. — Lényegesen csökkentjük ha­gyományos fegyverzetünket. Ezt a csökkentést egyolda­lúan hajtjuk végre, nem kötjük össze azt a bécsi utó­találkozón elfogadásra ke­rülő mandátum szerint meg­tartandó tárgyalásokkal. A Varsói Szerződésben lé­vő szövetségeseinkkel egyet­értésben elhatároztuk, hogy 1991-ig hat harckocsihad­osztályt vonunk ki az NDK- ból, Csehszlovákiából és Magyarországról. E hadosz­tályokat feloszlatjuk. A szovjet fegyveres erők ezen országokban állomásozó had- seregcsoportjaiból kivonjuk a deszantegységeket és szá­mos más egységet és alegy­séget, beleértve az átkelési deszantegységeket, azok fegy­verzetét és haditechnikáját. A három országban állomá­sozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetét 5 ezer harcko­csival csökkentjük. Vala- menyi olyan szovjet had­osztályt, amely egyelőre még szövetségeseink terüle­tén marad, átszervezünk, a maitól eltérő szervezetet adunk nekik, amely a harc­kocsik nagyarányú kivonása után egyértelműen védelmi jellegű szervezet lesz. Ezzel egyidőben csökkent­jük a Szovjetunió európai területén állomásozó fegy­veres erők létszámát, fegy­verzetének mennyiségét. Együttesen a Szovjetunió e részében és európai szövet­ségeseink országa; terület ?n a fegyverzetet 10 ezer harc­kocsival, 8 és fél ezer tüzér­ségi eszközzel, 800 harci re­pülőgéppel csökkentjük. E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai területén lévő had- seregcsoportosításoikat is. A Mongol Népiköztársaság kormányával egyetértésben hazatér az országból az idő­legesen ott állomásozó szov­jet erők jelentős része.” Gorbacsov rámutatott: a szovjet—amerikai tárgyalá­sokon a lehető legszélesebb aspektusban kell foglalkozni a gazdasági, a környezetvé­delmi és a humanitárius problémákkal is. A kormány tagjai és a KISZ vezetői immár má­sodik alkalommal találkoz­tak. A szándék az volt, hogy megvitassák: milyen további lehetőségek kínál­koznak az ifjúság helyzeté­nek javítására. A tanács­kozáson elfogadott napirend­nek megfelelően ezúttal a lakáshoz jutás esélyeinek növelésére, a pályakezdők első munkahelyhez való jo­gának biztosítására, a gyer­meknevelés költségeinek kompenzálására, a családi jövedelemadó-rendszer ki­dolgozásának felgyorsításá­ra és az oktatásügy pénz­ügyi támogatására vonatkozó konkrét javaslatokról foly­tattak eszmecserét a tárgyaló felek. Bevezető nyilatkozatában Nagy Imre kifejtette: a KISZ politikai szervezet, ezért nem egy adott réteg érdekeinek képviseletét te­kinti egyetlen feladatának. A KISZ nem az egyetlen képviselője a magyar ifjú­ságnak, de figyelembe kell venni, hogy megnyilatkozá­sai mögött 700 ezres tagság véleménye áll. A KISZ KB első titkára leszögezte: ön­álló, felelősen politizáló kormányra van szükség, s a mostani tárgyalást is en­nek a gondolatnak a jegyé­ben kívánják megtartani. Az ifjúságnak is érdeke, hogy az országnak erős, ha­tékony, intézkedésre képes kormánya legyen. E te­kintetben a legfontosabb kérdés, hogy a kormány milyen szociális, politikai, társadalmi bázisra támasz­kodva kíván politizálni. Az ifjúság jelentős része lehet e bázisnak. A kormány po­litikájának támogatása az I ifjúság részéről ugyanakkor J nem lehet, automatikus, ezt a támogatást előremutató rövid és hosszú távú prog­ramokkal kell megszerezni. Nagy Imre a továbbiakban hangsúlyozta: pluralista jog­Az 1988-as év első kilenc hónapjában összesen 77 ezer szovjet állampolgár kapott kivándorlási engedélyt — közölte a Moszkovsz.kije No- vosztyi munkatársával Ru­dolf Kuznyecov. A szovjet belügyminisztérium vízum­ügyekkel és külföldiek re­gisztrálásával foglalkozó Lemondott Ahromejev Egészségügyi okokra hi­vatkozva lemondott; tisztsé­géről Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsallja, a s?:ovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke. Ezt Genna- gyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvi­vője jelentette be szerdán a CNN amerikai televíziós ál­lomásnak adott New York-i nyilatkozatában. Geraszi­mov azt is jelezte, hogy Drnitrij Jazov hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter hivatalában marad. Geraszimov hangoztatta: a 65 éves Ahromejev le­mondása nincs összefüggés­ben a szerdai Gorbacsov- bejielentéssel. A marsall — mondotta — kizárólag egész­ségügyi okok miatt távozik a vezérkar éléről és Gor­bacsov elnök tanácsadója­ként tevékenykedik a to­vábbiakban. államra van szükség, ennek a kialakításában a KISZ támogatja a kormányt. A KISZ számára a kormánnyal való párbeszédben két út kínálkozik: vagy minden in­tézkedéssel kapcsolatban külön-küLön kialakítja az álláspontját az ifjúsági szö­vetség, vagy megállapodik a legfontosabb kérdésekben a Minisztertanáccsal, s ennek fejében minden más kérdés­ben a kormány támogatásá­ra törekszik. A KISZ ez utóbbi viszony kialakítását szeretné elérni. Ezt követően Nagy Imre a KISZ konkrét javaslatait is­mertette. A f oglialiko zita tás - politikával kapcsolatban in­dítványozta: a nagy létszá­mú korosztályoknak a 90-es évek elején történő munká­ba állását segítő intézkedés­sort februárig dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a kor­mány. Ügy vélekedett: az első munkahelyhez való jog minden fiatalt megillet, amennviben azonban ezt a kormánv nem tudja ga-ran. tálni, akkor a pályakezdők­re is terjesszék k; a munka- nélküli segélyt. Utalt arra, hogy a Munka Törvényköny­ve szerint a leszerelő sor­katonák, illetve a gves-ről, gyed-ről visszatérők két hét eltelte után elbocsáthatók a munkahelyükről. Javasolta: ezt a fajta -„védettséget” fél évre emeljék fel. A lakás- kérdéssel összefüggésben a KISZ álláspontja az: febru­árig készüljön el a kormány közép, és hosszú távú lakás­koncepciója, ezt bocsássák társadalmi vitára,, s a kor­mány nyilatkozzék a KISZ hosszú távú lakásprogram­járól. A kormány 1989-es lakásgazdálkodási tervét a KISZ elfogadhatatlannak tartja; úgy ítéli meg: a köz­ponti lakásalap létrehozása csak illúziókat kelt. a fiata­lokban, de nem jelent való­igazgatósága (OVIR) vezetője ebben a fél évben már má­sodszor ad tájékoztatást a népszerű hetilap hasábjain. Az OVIR .több mint 24 ezer felnőtt állampolgárnak adott engedélyt az NSZK- ba való kiutazásra. Ez az adat kétszer nagyobb a ta­(Folytatás az 1. oldalról.) közéletében — hangsúlyozta végezetül Andics Jenő. Ezt követően Pálfy Jó­zsef, a MUOSZ elnöke az egykori kolléga újságírópá­lyáját felelevenítő, szubjek­tív szavakkal emlékezett a 100 évvel ezelőtt született Szakasits Árpádra. A ma­gyar szociáldemokrácia élén meghatározó szerepet vállaló politikus újságírói életműve példázza, hogy az újság tör­ténelmet is „csinálhat”. Em­lékeztetett rá, hogy irányí­tásával készült a Népszava híres karácsonyi száma, a történelmi jelentőségű nép- frontos szám, a nemzeti összefogás első hirdetője a háború és a fasizmus elle­nében 1941-ben. Az ünnepi ülésen átadták az újságíró-szövetség külön­böző kitüntetéseit. Az élet? művet elismerő Aranyfóliát ezúttal 17 újságíró kapta; az 1988-as esztendő újságírói tevékenységéért odaítélt ságos megoldást. Javasolta: a lakás-kérdésről a realitáso­kat szem előtt tantva alakít­sanak k; új koncepciót, s egy hét múlva a KISZ és a- kormány képviselői újra vi­tassák meg ezt a kérdést. A szociálpolitikával kap­csolatban a KISZ indítvá­nyozza: fél éven belü] dol­gozzák ki a családi jövede­lemadó rendszerét. Javasol­ja, hogy a családi pótlék ösz- sz-egét gyerekenként 400 fo­rinttal növeljék. A KISZ igényli, hogy az 1989,90-es tanévtől kezdjék meg az ok­tatás finanszírozásának kor­szerűsítését, tegyék tartalma­sabbá a szakképzést, s nö­veljék az egyetemek, főisko­lák autonómiáját. A KISZ KB első titkárá­nak bevezetőjére reflektál­va Pozsgay Imre kifejtette: a kormány jóleső' érzéssel fo­gadja a KISZ részéről meg­nyilvánuló támogatási szán­dékot. Egyetért azzal, hogy önálló, politizáló kormányra van szükség. Utalt arra, hogy a KISZ-szel — amely nem érdekvédelmi szervezet —■ sajátos partneri viszony ala­kítható ki, s üdvözölte az ifjúsági szövetség nolitizáló hajlandóságát. Nemzeti mé­retű vereséget jeleníthet — figyelmeztetett —, ha olyan helyzet áll elő. hogy az if­júság nem bontakoztathatja ki képességeit, illetve ha egyes rétegei közönybe süly- lyednek, vagy lázadásra haj­lamos csoportokká szerveződ­nek. Emlékeztetett a KISZ álláspontjára, miszerint az ifjúság bizalmat ad a kor­mánynak, ha az tesz is ér­te valamit. Hozzátette: a kormány azt kéri, az ifjúság adjon bizalmat, hogy tehes­senek valamit. Az államminiszter egyet­értését fejezte ki azzal a gon­dolattal hogy a politikai in­tézményrendszer reformjá­ban közös az érdekeltsége a KISZ-nek és a kormánynak. Javasolta: a mostani tárgya­lás végén készüljön a kül­döttségek vezetőinek aláírá­séval ellátott hivatalos em­lékeztető, s ez tartalmazza a kormány ígéretét a KISZ javaslataival kapcsolatban. valyinái és harminchatszorosa a két évvel ezelőttinek — hangsúlyozta az osztályveze­tő. Izraelbe az idei év első 9 hónapja állatit 14 ezer szov­jet állampolgár kapott kiuta­zási en.gedélyt, ez is csaknem kétszerese a tavaly kiadott vízumok számának. nívódíjat a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió mun­katársai közül tizenhármán, a Szocialista Újságírásért ki­tüntetést tízen, vehették át. Az ülést követően koszo­rúzás! ünnepséget tartottak a Vörös Üjság emléktáblá­jánál. Az MSZMP agitációs és propagandaosztálya ne­vében Andics Jenő és Kar- valics László osztályvezető- helyettes, a Minisztertanács képviseletében Raft Miklós államtitkár, az MT Hivata­lának elnöke és Bercsényi Botond, az MT Hivatalának elnökhelyettese koszorúzott, A Népszabadság koszorúját Borbély Gábor főszerkesztő és Eötvös Pál főszerkesztő­helyettes, a Gutenberg Szak- szervezeti Szövetségét Cs. Nagy Lajos főtitkár, a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö- vetségéét Simó Tibor főtitkár helyezte el. Elvitték a ke­gyelet virágait az emlék­táblához a Bálint' György Újságíró Iskola hallgatói. (MTI) / Szovjet kivándorlók Ünnepi ülés a MUOSZ-ban A kormány és a KISZ képviselőinek megbeszélése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom