Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 291. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 7., SZERDA > ■' " " ....... Á megújuló nőmozgalom (3. oldal) Hintőpor (4. oldal) Úttörősarok (5. oldal) 0 nyilvánosság kihívását vállalni kell Irta: Berecz János M a a magyar sajtó napján egy olyan hivatás művelőit köszöntjük, amely napjaink mindinkább szakosodé vi­lágában is az egyetemesség hordozója. A toll, a mik­rofon, a kamera és a- fényképezőgép mestereit köszöntjük, akik naponta híradást adnak a sokszínű magyar valóságról és a határainkon tűi is ezernyi eseményről, akik nem csu­pán közvetítik, de véleményükkel, gondolataikkal gazdagít­ják is azt a párbeszédet, amely a sok kis közösségből fel. épülő társadalmunkban jelenleg zajlik. Akiknek megszólalni napi kötelesség, ám önmaguk és olvasóik előtt megszólalá­suk tartalmává,] és ily módon hatásával is számot kell vet­niük. Minél összetettebb, bonyolultabb egy közösség vagy akár a társadalom helyzete, az újságírás annál izgalmasabb, egyben íelelősebb, embert próbáló feladat. Valódit írni könnyebb akkor, ha bővül a választék, ha tarka a kép, hiszen annak bármely színfoltja a valóság egy-egy részlete. Az újságíró, hivatás azonban ennél többet követel, olyan helyzetben, ami­kor felgyorsulnak az események, amikor a társadalmi köz­hangulat is dinamikusan változik, súlya megnő. Ilyenkor az újságírónak is naponta mérlegre kell tennie saját egyéni munkásságát, s a mérleg másik serpenyőjében a nemzet sor. sa, fennmaradása áll. Egy — csak félig vállalt — politikai alapállás, egy — csak hozzávetőlegesen felszínesen elfoga­dott program a szép szavak ellenére is leleplezi hamisságát. Csupán arra alkalmas, hogy megzavarja a tisztulás szelle­mét, etikai, politika,; terepeken zajló folyamatait, türelmetlen­séget és neheztelést váltson ki, ellene hasson az egységben cselekvésnek. A magyar sajtó napja nem az ilyenkor szokásos kitűnte_ tésektő'l, gratulációktól válik igazán ünneppé. Tudnunk kell, hogy az emberek nap mint nap vérmérsékletük szerinti ér­zékenységgel, tudati, különbözőségekkel dicsérik vagy szid" ják a sajtót. Ez a mindennapi figyelem talán mégkitünte- tőbb is. mint az évente egyszeri. Abbó] következik, hogy az újságíró a nyilvánosság embere, alanya, egyben tárgya is a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságának, amely legiti. málja rendszerünket. A ma zajló folyamatokban a tömegkommunikáció, így az újságírás is része’ a nép által gyakorolt hatalommá alakuló társadalomnak, része és egyben alakítója js a politikai in­tézményrendszernek, tükre a jogállamiságnak. Pártunk ezért is foglalkozott és foglalkozik májusi értekezlete ót,a mind mélyrehatóbban a politikai nyilvánosság ezen belül, sa­ját működése nyilvánosságának kérdéseivel. Ezért fogalmaz, fa meg és bocsátotta vitára állásfoglalás-tervezetéit, ezért kezdeményezi új tájékoztatási törvény megalkotását. E tervezetek és dokumentumok sajtószabadságot akarnák, amely igazán csaik altkor van, ha művelik. Társadalmunkat a gondolat és a gondolkodás szabadságának teljessége minő­síti. Hogy mindez megnyilvánulhassák, ahhoz belső szabad­ságra és annak nyílt vállalására van szükség. Egy korszerű szocializmus hatékony politikai működést igényel. A haté­kony és eredményes reform pedig csak nyilvános társadal­mi akaratként, azt támogató mozgalomként számíthat siker­re, amely teljesítőképes, tehát jobb életszínvonalát nyújtó gazdaságot teremt. A párt májusi országos értekezletén kinyilvánította, hogy határozott szándéka a politikai nyilvánosság gazdagítása. Ebben a megújuló politikai nyilvánosságban természetesen részben mások a követelmények a párt saját sajtóorgánu­maival szemben és megint más követelményeket érvényesí­tenek a lapalapítók saját sajtótermékeik esetében. Megje­lennek más színezetű lapok is. A párt iránt elkötelezett új­ságíró-közösségeknek ezért egy olyan időszakra kell félké. szülniük, amikor nyílt politikai csatározások is zajlanak a lapok hasábjain nemcsak az országos, hanem a helyi poli­tika kérdéseiről is. A lapok tartalma a kibontakozó demokratikus viszonyok között a műhelyekben dől el. A pártnak ezért alapvető ér­deke, hogy az újságíró-társadalommal partneri viszonyt épít­sen ki és tartson fenn. Nem arról van szó, hogy egy koráb foi sajtói,rányítási gyakorlatot az adminisztratív irányítás annak ellentétével a parttalan magárahagyatottsággal cserél­jünk fel. Sokkal inkább arról, hogy a saját politikánkat kép. viselő sajtó súlyának megfelelően helyzethez, szerephez jus" son a kibontakozó demokratikus közéletben. H ogy sikerül-e megteremteni a nemzeti méretű közmeg­egyezést, hogy az élet minden területére kiterjedő re­formok milyen társadalmi támogatásra találnak, hogy a párt súlya, ereje mekkora lesz a közéleti vitáiban, és a re­formok valóra váltásában, ezek a kérdések elsősorban nem az országos fórumokon dőlnek el. Politikánkat annak gya_ korlat; megvalósítása minősíti, aminek pedig a terület, az alapszervezet a színtere. A megyei pártlapok e helyi nyilvánosságnak fontos fó­rumai, egyben a helyi demokrácia kifejeződési formái is. Ilyen döntéseknél lehetnek jelen, sőt lehetnek azok részesei, melyek a legközvetlenebbül érintik az olvasókat. Olyan esz­köz a megyei lap, melynek segítségével a döntések ellenőr­zése is lehetővé válik. Ha a jogállamiság útján továbbhaladva maguk js mernek bátrak lenni, ha vállalják a mai állapotokat meghaladni 'akarók melletti elkötelezettséget, a vitatkozó szellemű esz­mecserét, a fürge, rugalmas és önálló gondolkodást, akkor a megyei lapok magabiztosan vállalhatják azt a kihívást, amit számukra a plurálissá váló nyilvánosság jelent. Nem feled, hetik ugyanakkor, hogy a nemzeti érdekeket szolgáló, a szocialista Magyarország építését vezető párt felelős képvi­selői. Rendhagyó vb-iilés Salgótarjánban Kényszerű visszalépések előtt Munkaterven kívüli ülésre hívták össze kedden Sal­gótarjánban a városi tanács végrehajtó bizottságát. Egyet­lenegy napirendi pont várt megvitatásra, mégpedig a jövő évi gazdaságfejlesztési terv és a költségvetés. Rend­hagyó volt a testületi ülés annyiban is, hogy most — ellentétben mint minden más alkalommal — a vb nem hozott határozatot. Az összejövetel célja az volt, hogy a tanács vezetői a vb- tagok véleményét is meg­ismerve vegyenek részt csü­törtökön a megyei tanácson azon a pénzügy; egyezteté­sen, amelyen a céltámoga­tások jövő évi elképzelései­ről is szó esik. Ugyanakkor abban is a testületi tagok javaslataira voltak kíváncsiak, a tanácsi tisztségviselők és szakható­sági osztályvezetők, hogy a tervezettnél lényegesen • ke­vesebb pénz miatt, ami jö­vőre a tanács rendelkezésé­re áll, milyen beruházások­étól célszerű leginkább visz- j szalépni. (Egyébként 1989" ben 500 millió forinttal ke- I vesebb pénze lesz a tarjáni j tanácsnak annál, mint ami- I re még a VII. ötéves terv j összeállításakor számítot- í tak.) És egyes beruházások- j tói való visszalépés a jelen­I légi helyzetben szükségszerű, ugyanis a tanács nagymér­tékű eladósodása sem en­gedhető meg. Ez utóbbival a tegnapi I ülésen egyetértettek a vb- ! tagok is, abban azonban 1 már különböztek a vélemé" ! nyék, hogy a jövő évi ia- j kásépítkezések közül melyik I maradjon el. Élénk vitát és bizonyos értetlenséget vál­tott k; az, hogy az építőipari I vállalat a jövő évben a nyu- ' gáti városrészben építendő lakások négyzetméterét — I ajánlata szerint — 33 ezer jforintért építené meg, sőt i egyes lakásoknál ez az ár- ' ajánlat már 40 ezer forint/ ; négyzetméter lenne. Irreáli- jjsian magasan határozták meg • az itt létesítendő kereskedel- ’ mi egységek árát is az épí- J tők — 84 ezer forint négy­zetméterenként —, ezért et­től a beruházástól több társ­szerv már most visszalépett. Üdvözlő távirat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Mauno Koivisto elnöknek Finnország nemze­ti ünnepe alkalmából. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke Harri Hol- keri miniszterelnöknek, Sta- ] dinger István, a'z Országgyű­lés elnöke Matti Ahdénak, ? a finn parlament elnökének, J Várkonyi Péter külügymi- i niszter Kalevi Sorsa külügy- I miniszternek küldött üdvöz* j lő táviratot. (MTI) Sajtóattasék Nógrádban A diplomataküldottség tagjai a salgótarjáni Balassi Bálint megyei könyvtárral ismerkednek. —kép: kulcsár— Magyarországra akkredi­tált sajtóattasék látogat­lak el tegnap Nógrád me­gyébe. A Külügyminiszté­rium meghívását elfogadó 45 sajtóattasé — köztük a szovjet, az amerikai, az an­gol — először Salgótarján­ban a városházát kereste fel, ahol dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhe­lyettese és C. Becker Ju­dit, a városi tanácselnök adott tájékoztatást a me­gye, illetve a város életé­ről. Ezután rövid városnéző sétán kalauzolta végig a vendégeket Kálovits Géza, az IBUSZ megyei igazga­tója, majd a Balassi Bálint megyei könyvtárban Koj- nok Nándor igazgató és Szabó Ernőné igazgatóhe­lyettes mutatta be az idén átadott könyvtár esztétikus és kényelmes termeit. A délutáni program Hol­lókőn kezdődött, itt a régi hagyományok szerint só­val és kenyérrel fogadták a diplomatákat, majd meg­tekintették a világörökség listájára felvett hollókői Ófalut. Az egynapos láto­gatás a sziráki Kastély-szál­lóban fejeződött be. A diplomaták azon kí­vül, hogy a megye idegen- forgalmi nevezetességeivel és új létesítményeivel is­merkedtek, nógrádi látoga­tásukat felhasználták arra is, mint ahogyan a szerve­zők elmondták, hogy a me­gye társadalmi, politikai életéről is bővebb informá­ciókat szerezzenek. Kérdé­seikre a nyíltság jegyében vendéglátóik és kísérőik, köztük dr. Boros Sándor készséggel válaszoltak. A sajtóattasék különös érdek­lődéssel firtatták a nemze­tiségi politika megyei ér­vényesülését. A KOTRA cég Salgótarjánban Alig találnak vennivalót a dél-koreaiak Pontosan egy esztendeje nyitotta meg budapesti kép­viseletét a dél-koreai KOT­RA cég. Kereskedelemfej­lesztési társaságról van szó, mely egyfajta gazdasági missziós szerepet tölt be: mindent vesz és elad, mely­ben fantáziát lát, informá­ciók közvetítésével segít a dél-koreai magáncégek euró­pai üzletkötésében. A KOT­RA egyébként állami cég, nem profitérdekeltségű. Ha­zánkban eddig két közös vállalatot hozott tető alá. s a világ nyolcvan ország­ban van jejen. Hétfőn és kedden észaik- magyarországi vállalatokkal ismerkedett a képviselet a Magyar Gazdaságii Kamara Észak-magyarországj Bizott­ságának segítségével. Hong, Chul-Mirft, a budapesti kép­viselet igazgatóját és helyet­tesét, Ryu, Jong-Hunt kedden a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Salgótarjá­ni Síküveggyárban fogadták tájékozódó útjukon. — Hong úr, önök második napja járják az északi régió vállalatait. Mik az első be­nyomásaik, van mit vásárol­ni tőlünk? — Vennivalót eddig alig találtunk. Ami minket érde­kelne, arra vagy nincs ka­pacitás. vagy van, csaik már eladták Nyugait-Európába. De ne feledje, ez első talál­kozásunk volt csupán! Is­mertettük az együttműködési lehetőségeket, és vendéglá­tóinktól is sók ötletet kap­tunk. Ügy tűnik, az együtt­működési készségre nem le­het panasz! Ha a gazdaságát viharos gyorsasággal fejlesztő Dél. Koreának fontos a velünk való együttműködés, akkor a mi számunkra százszorosán az. Hogyan látják e tájékozó­dó látogatás jelentőségét a fogadó vállalatok? Dr, Szabó István, az SKÜ vezérigazgatója: — A KOTRA cég elsősor­ban kereskedelmi jelegű, de tőkéspartnert is hozhat nekünk. Nem lehetetlen, hogy éppen vendégeink közvetíté­sével juthatunk hozzá ai technikánk, technológiáink: fejlesztéséhez szükséges esz­közökhöz. A struktúraváltást ugyanig nem úgy képzeljük el, hogy eztán vékony drót ‘helyett vastagaibbat gyártunk, hanem úgy, hogy kiléphes­sünk a gépipari piacra, vagy oda, ahová éppen érdemes. De ha „csak” annyi a láto­gatás eredménye, hogy ál­tala újabb csatorna nyílik meg a konvertibilis piacokra, már az is nagy siker. Juhász Gyula, a Salgótar­jáni Síküveggyár igazgatója: — Világbanki információk­ból tudjuk, hogy a KOTRA cég komoly elhatározással nyitott képviseletet hazánk­ban. Űj formákat keresve kereskedelmi és egyéb kap­csolatokat akar kiépíteni ve­lünk. Vendégeinknek azért örülünk, mert érdeklődésük beleillik gyárunk jövőjét érin­tő szerkezetváltási és export­terveibe. — sz. m. — Villamos üzem a tsz-ben Karancslapujtőn a Ka* rancs Termelőszövetke­zet villamos üzemében motorjavítással, moto­rok állórészeinek teker­cselésével és biztonsági transzformátorok gyár­tásával foglalkoznak. Az utóbbiból, ami a fel­vételen is látható, 300-— 400 darabot készítenek évente a Budapesti Röntgentechnikai Vál­lalatnak, míg motor- állórészből több mint 20 ezer darab kerül ki az üzemből évente. — bp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom