Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
1988. DECEMBER 5., HÉTFŐ NOGRAD 3 Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága napirendjén Javaslat a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága december 8-án Salgótarjánban tartja soron következő ülését. A testületet Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatja & Központi Bizottság november 22—i üléséről, majd Szalai László titkár előterjesztésében tárgyalják a párt (Szervezeti felépítésének korszerűsítésére készült javaslatot. \A gazdasági folyamatok 1988. évi várható megyei alakulásáról, a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesítéséről szóló jelentést és javaslatot a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság hevében Füssy József, a pártbizottság titkára térjeszti/elő. Az alábbiakban közöljük a testület elé kerülő írásos előterjesztéseket. Ajánlás az 1989. évi megyei gazdaságpolitikai tennivalók fő irányaira, a pártszervek feladataira I. A megye gazdaságának fejlődése 1988-ban részlegesen felelt meg a gazdasagi- társadalmi kibontakozás megyei politikai íeladattervé- hen megfogalmazott célkitűzéseknek. A külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos előirányzatok teljesülnek. Miközben az ipari termelés volumene várhatóan 2—3 százalékkal elmarad a tavalyitól, konvertibilis exportja kb. 25 százalékkal bővül, a szocialista kivitele 7—8 százalékkal mérséklődik. Az exporteredmények alakulásában stabilizáló tényezőt jelentenek a 70-es években létrehozott kapacitások. A hagyományos struktúra, az alig változó műszaki színvonal miatt azonban a kivitel erősen konjunktúraérzékeny, s jövedelmezősége nem javult. Az új közgazdasági környezetben szerény lépések történtek a vállalkozások bővítésére, a vállalati szervezetek korszerűsödésére. Ezzel együtt a gazdálkodás több negatív jellemzője felerősödött. A mezőgazdasági nagyüzemek növekvő mértékben járultak hozzá az exportképes árualapok bővüléséhez, a lakossági ellátás választékának növeléséhez. A lakosság életkörülményei rétegenként eltérően alakultak, általános közérzete romlott. A jövedelmek erőteljesebben szóródnak, reálértékben csökkentek. Tovább súlyosbodott a nehéz feltételek között élők helyzete. A tanácsok a központi forráscsökkentő intézkedések ellenére az alapellátást biztosíto-tták. II. Az MSZMP KB november 1—2-j ülésén elfogadott állásfoglalás végrehajtása, a megye gazdaságában felhalmozódott feszültségek mielőbbi oldása szükségessé teszi, hogy az 1989. évi gazdaságpolitikai munka fő irányaként: — a konvertibilis export további dinamikus bővítése, — a hatékony műszaki fejlesztésen alapuló struktúraátalakítás megkezdése és mielőbbi felgyorsítása kerüljön megjelölésre. Az üzemi pártszervek, -szervezetek. az irányító testületekben dolgozó kommunisták feladata, hogy kísérjék figyelemmel a gazdasági tervek helyi készítését és végrehajtását, s politikai kö vetelmé nyf á m a s z lássál segítsék ,elő a prioritások érvényre juttatását. „A” változat — A népgazdasági terv 1989. évi célkitűzéseivel összhangban szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó egységek további exportpiacok feltárásával, a jövedelmező exportárualapok bővítésével járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúly javításához. A konjunkturális lehetőségek kihasználása melleit kapjon elsőbbséget a nemzetközi versenyképesség tartós javítása, a piac aktiv befolyásolása. Ebben fokozottan támaszkodjanak a műszaki fejlesztés, a korszerűsített exportpályázati rendszer és az importliaera- lizálás lehetőségeire. Ügy látja, hogy az erőteljesebb strukturális változásokat vállaló gazdaságpolitikai alternativa elfogadásával a megyében is előtérbe kerülnek a gazdaságii szerkezet átalakításának stratégiai feladatai. Szükséges, hogy ennek koncepciójával a jövő évben minden gazdálkodó szervezet rendelkezzen. A munkahelyi pártszervezetek feladata, hogy igényeljék a helyi gazdasági vezetéstől a vállalatok perspektivikus fejlődését célzó el kép ze 1 és e k ki alakítását, a hatékonyságot, versenyképességet erősítő műszaki fejlesztési alternatívák kimunkálását, a végrehajtás megkezdését. — Az 1989. évi gazdaság- politikai — mindenekelőtt egyensúlyi — célkitűzések megvalósítása a rövid távon eredményt hozó feladatok megoldását is igényli. — Alapvető fontosságú, hogy a gazdálkodó szervezetek — a közgazdasági szabályozók változásához rugalmasan igazodva — biztosítsák működőképességük fenntartását, jövedelmezőségük, versenyképességük lehetőség szerinti javítását; — rövddebb távon is lehetséges és szükséges, hogy gyorsuljon fel a termékszerkezet megújítása, keresletorientált korszerűsítése. Adottságainkat szem előtt tartva — főként az exportpiacok állal igényelt területeken — bővíteni kell a magasabb feldolgozottságű, nagyabb szellemi. értéket képviselő termékek arányát, javítani a • minőséget; — az üzemek fordítsanak nagyO'b figyelmet az érdekek feltárására, ütköztetésére. Törekedjenek a társasági törvény adta lehetőségek kihasználására, a hatékonyabb működési normák kialakításéra. — A foglalkoztatáspolitika a struktúra átalakítását szolgáló különböző időtávú feladatok megoldását szolgálja. Alapvető rendező elve a munkaerő hatékony foglalkoztatása legyen. A vállalatok bátrabban éljenek a termékszerkezet korszerűsítésével összefüggő belső átcsoportosítás lehetőségével. A stratégiai fejlesztési koncepciókkal összhangban alakítsák a dolgozók szakma. és képzettség szerinti összetételét. A műszaki-technikai megújulás személyi feltételeinek biztosítása a szakember- képzés és -átképzés középpontba állítását, a gazdálkodó szervezetek, tanácsok és oktatási intézmények összehangoltabb együttműködését igényli. — Szükséges, hogy valamennyi gazdálkodó és tanácsi szerv vizsgálja és kísérje figyelemmel a lakosság, illetve a dolgozó kollektívák életszínvonalát befolyásoló döntéseinek hatását. Az üzemek részéről folytatódjék a teljesítményekhez igazodó bé rga zdál kodási gyakorlat, ennek kialakításában növekszik az érdekegyeztető fórumok szerepe. Fontos, hogy az é r t ékteremtés ben meghatározó szerepet vállalók (szakmunkások, műszakiak) elismerése javuljon. A tanácsok a kiemelt társadalmi programjaik folytatásával, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek terheinek enyhítésével segítsék elő az életszínvonai- pol'iitikai célkitűzések elérését. Folytatódjon a gazdaság hosszú távú fejlesztését megalapozó infrastrukturális feltételek megteremtése. A feladatok eredményes megvalósítása a gazdaságpolitikai pártmunka módszereinek korszerűsítését, a társadalmi-gazdasági re- f or m f oly ama tokh oz igazodó, ezek kibontakozását segítő munkaformák alkalmazását igényli. — A pártszervezetek munkájának megújítása során, a hangsúlyt a mozgalmi módszerekre, politikai befolyásuk szélesítésére, erőik jobb koncentrálására helyezzék; — a politikai munkában kiemelt fontosságú feladat megértetni a refarmfolva- matok továbbvitelének szükségességét, hangsúlyozni a párt meghatározó szerepét ezek kezdeményezésében és irányításéban; — a gazdálkodás helyi kérdéseiben a pártszervezetek növeljék a gazdasági vezetők önállóságát, biztosítsák egyszemélyi felelősségüket az eredményes gazdálkodásban, a vállalkozásokban, a munkahelyi rend, fegyelem szigorúbb követelményeinek érvényesítésében. Figyelmüket elsősorban a hosszabb távú folyamatokra, a tartós tendenciák minősítésére, az emberi tényezőkre, az ezekkel kapcsolatos vezetési feladatokra fordítsák. Munkájuk színterévé a vállalatirányító testületek illetve a szakszervezet helyi szervezetei váljanak, anol álláspontjukat az ott dolgozó párttagok, a kommunista közösségek révén érvényesítsék. „B” változat A gazdaságirányítás liberalizálásával, a piaci viszonyok előtérbe kerülésével tovább növekszik a vállalatok önállósága. A közgazdasági szabályozáshoz és a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás, a vagyon hatékony működtetése, gyarapítása, a jövőt megalapozó fejlesztési döntések meghozatala, végrehajtásuk megszervezése, a gazdasági vezetés feladata. Megvalósításukban az egyszemélyi vezetői felelősség követ keze t es é rvény esi tűse szükséges. A . pártszervek és -szervezetek gazdaságpolitikai munkájában a folyamatok elemzése, az eredményes működés helyi politikai feltételeinek megteremtése, az emberi tényezőkről való gondoskodás, a helyi társadalmi feszültségek kezelése kerüljön előtérbe. Ennek megfelelően a pártszervek és -szervezetek: segítsék annak megértését es gyakorlati érvényre juttatását, hogy a gazdasági stabilizáció egyben a politikai- társadalmi kibontakozás alapját, feltételét is képezi. Megvalósításához szükséges, hogy a gazdálkodó szervezetek megfelelő fejlesztési stratégiával, valamint — a nép- gazdasági tervvel konzisztens — 1989. évi előirányzatokkal rendelkezzenek. A jövő évi feladatok megoldása — mindenekelőtt az egyen-* súlyi követelmények teljesítése — a meglevő vagy rövid távon megteremthető gazdasági erőforrások hatékony kihasználását igényli; — fontos tennivalójuk, hogy a párt által kezdeményezett reformelgondolásokat széles körben megismertessék, elfogadtassák. Érveljenek a helyi megvalósításukat szolgáló intézkedések mellett, cselekvőén vegyenek részt a végrehajtásban. Ki kell alakítani a pártszervezetek új tulajdon- és társasági formákhoz való viszonyát, tisztázni az e területeken folyó pártmunka módszereit; — azokat a gazdasági vezetőket támogassák, akik: a változó környezethez igazodó vállalkozói magatartással, szervezeti- és működési formákkal fenntartják, javítják a vállalat életképességét; keressék a gazdaságban a tőkésexport-bővülés lehetőségeit; rendelkeznek hosszabb és rövidebb távú koncepciókkal; biztosítják a megvalósítás műszaki-gazdasági, személyi és szociális feltételeit, a munka magas szintű szervezettségét; következetesen érvényesítik a tel j es ítmény e 1 vet. A pártsizervek felelősek azért, hogy a vezetői munkaköröket rátermett, eredményesen dolgozó, vállalkozó szellemű személyek töltsék be. Szigorú következetességgel kezdeményezzék a magasabb követelményeknek eleget tenni nem képes vezetők cseréjét; — segítsék elő az eltérő érdekek felszínre kerülését, a belső érdekegyeztetési gyakorlat kialakítását; — a politikai munkában kapjanak megkülönböztetett figyelmet az életkörülményeket alakító tényezők. A pártszervezetek kezdeményezzék, hogy a legrászorultabb rétegek — az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok, a létminimum alatt élők — helyzetének javítása a szociális gondoskodás középpontjába kerüljön. A helyi társadalmi feszültségek enyhítését a kiemelt társadalompolitikai programok folytatásával is elő kell mozdítani; — tevékenységükben a mozgalmi módszerekre, politikai befolyásuk szélesítésére összpontosítsanak. Munkájuk szinterévé a vállalat- irányító testületek, illetve a szakszervezet helyi szervezetei váljanak, ahol álláspontjukat az ott dolgozó párttagok, a kommunista közösségek révén érvényesítsék. A megyei párbizottság szükségesnék tartja az országos pártértekezlet állás- foglalása végrehajtása érdekében a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését. Olyan politizáló pártra van szükségünk, mely a társadalmi, gazdasági reformfolyamat élére áll, politikái eszközökkel ösztönzi, gyorsítja a megyénk előtt álló feladatok megvalósítását. Mindez megköveteli, hogy a párttagság önállóan, aktívabban képviselje pártunk, politikáját, területenként és munkahelyenként is erősödjön a tenniakarás szocialista célkitűzéseink megvalósításáért. I. A pártalapszervezetek A politizálás alapvető színterei az alapszervezetek legyenek. Növekedjen hatáskörük, aktivitásuk, felelősségük a politika alakításában és végrehajtásában. Nagyobb önállósággal irányítsák, szervezzék a területük politikai életét, ösztönözzék a párttagság részvételét a feladatok megoldásában. 1. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a párttagok ott végezzenek alap- szervezeti munkát, ahol a felkészültségük, képességük, személyiségük kifejtése a leghatékonyabb és a politikai szükségletek leginkább indokolják. 2. A politikai, ütközet színtere fokozatosan áttevődik a lakóterületre. Meg kell gyorsítani az ott működő alapszervezetek megerősítését, Indokolt, hogy az üzemekből, intézményekből, kereskedelemből, szolgáltatásból, oktatási, köz- művelődési területekről — az önkéntesség betartásával, — minél többen vállaljanak lakótérületi munkát. 3. Meg kell szüntetni a községi és lakóterületi alap- szervezetek jelenlegi széttagoltságát. Az is indokolt, hogy jobban igazodjanak a választói körzetekhez. 4. Korszerűsíteni szükséges az üzemi pártszervek és szervezetek munkamódszerét. Kerüljön előtérbe a szakszervezetben végzett politikai munka. A kommunistákon keresztül érvényesüljön a párt befolyása a gazdasági folyamatokra. 5. Növekedjen a politikai munkában a pártcsoportok szerepe. Létrehozásuk biztosíts,a minden fontos területen a párt szervezeti jelenlétét. II. A pártbizottságok Irányítási területükön érvényesítsék, képviseljék határozottabban a párt politikáját. Megnövekedett felelősséggel szervezzék és ellenőrizzék végrehajtását. Szervezeti testületi megújulásukkal legyenek a politikai, gazdasági reform helyi kezdeményezői. A megyei pártbizottság 1. Testületi megújulását követően: a) Szüntesse meg a jelenleg működő pártépítési, ifjúságpolitikai, agitációs és propaganda, gazdaság- és szövetkezetpolitikai munka- bizottságait. b) Hozza létre a pártpolitikai, tá rs a d al om po 1 i tik a i, gazdaság- és szociálpolitikai bizottságokat. c) Hozzon létre tanácsadó testületet. d) Működtessen konzultatív tanácsot és szükség szerint alkalmi bizottságot is. 2. A testületek, a létrehozott új bizottságok tévé-' kenységének kiszolgálására szervezze át a megyei apparátust. 3. Négy nagyközséget — Mátraterenye, Karancs- lapujtő, Romhány, Palotáshalom — a megyei pártbizottság közvetlenül irányít. Az érintett irányító párt- bizottság és pártszervezetek egyetértésével fokozatosan térjünk át a kétlépcsős irányításra. a) 1989. január 1-vel 17 községi pártszerv közvetlen megyei irányítás alá helyezze: Cered, Diósjenő, Drégelypalánk, Endrefalva, Érsekvadkert, Jobbágyi, Kazár, . Kálló, Litke, Nagybár- kány, Nógrádmegyer, Űr- halom pártbizottságokat, valamint Nagylóc, Szügy, Tar, Vanyarc, Mihálygerge pártalap szervezeteit. b) A tapasztalatok ismeretében 1990. január 1-től további 29 község pártszervezetét is közvetlenül -irányítsa. 4. A párttagsággal, az alapszervezetekkel javítsa közvetlen, személyes kapcsolatát. Ennek érdekében szervezze a testületi tagok látogatását, hozzon létre széles körű aktívahálózatot. 5. A pártbizottság erősítse befolyását a szervezetekben. Hozzon létre és működtessen kommunista csoportot a megyei tanács, Hazafias Népfront, az SZMT testületéiben. Városi, városi jogú nagyközségi pártbizottságok Javasolja a megyei párt- bizottság az egytestületes pártbizottságok létrehozását. Ezt küldöttértekezleten kell megválasztani: a) 1988. december 31-ig Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Nógrádi Szénbányák pártbizottságnál. b) 1989. évben a Salgótarján, Bátonyterenve párt- bizottságainál is. Ágazati pártbizottság A megyei pártbizottság egyetért a kereskedelmi— pedagógus—szolgáltató pártbizottságok Salgótarjánban történő megszüntetésével. Ilyen jellegű bizottság létrehozását nem javasolja. Lakóterületi pártbizottságok Kezdeményezi Salgótarján, Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonytere- nye térségében a pártbizottságok folyamatos megszűnését. Az alapszervezetek közvetlen irányítását az illetékes városi, illetve városi jogú pártbizottságok lássák el. Üzemi, intézményi, hivatali, községi pártbizottságok. Szervezeti felépítését az irányító pártbizottságok tekintsék át és ha indokolt, korszerűsítésüket kezdeményezzék. Záradék: A megyei pártbizottság által elfogadott határozata a NÓGRÁD-ban jelenjen meg. A megye pártszervei és szervezetei tervezett szervezeti intézkedéseiket előzetesen a megyei párt- bizottság FITO-nak jelezzék.
