Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
1988. DECEMBER 31.. SZOMBAT NOGRAD 3 „Érdekviták közepette szülessenek a döntések” Interjú dr. Körmendy lózsellel, a Nógrád Megyei Tanács elnökivel Évzárás van, mégis inkább évnyitónak tekinthető a megyei tanács egy hónapja megválasztott elnökének — ebben a beosztásban — a tanácsi munka. Am, hogy a dolog mégsem egészen így van, az kiderül már az első kérdésre ,adott válaszból, hiszen dr. Körmendy József 18 évig volt a megyei tanács vb-titkára, vele beszélgetett fZsély András, lapunk belpolitikai rovatvezető-helyettese. — önt nemrég választották meg a megyei tanács elnökévé. Mik az elképzelései, alapvető törekvései a jövő évben? — Mint a tanács tagja, s a vb titkára eddig is részese voltam a döntéseknek. Így természetes, hogy a korábban elfogadott és a ma is időszerű hosszú távú programok, koncepciók és a már módosított középtávú tervünk megvalósításán kívánok munkálkodni. Folytatjuk a terveinkben meghatározott időtálló feladatokat, építünk eddigi eredményeinkre, s kihasználjuk az ennek alapján megindult kedvező folyamatokat. Az is világos, hogy következetesen igazodnunk kell a megváltozott helyzethez és körülményekhez. Több kérdést új módon szükséges megközelítenünk, s programjainkat is új elemekkel indokolt bővítenünk. Munkánk során a lakosság érdekeit és a települések szükségleteit tartjuk szem előtt. Szeretnénk megelőzni a feszültségek kiéleződését, s az utólagos magyarázkodást. Több fontos kérdésben a reformfolyamatnak megfelelő szemléletváltozást kívánunk elérni. Előtérbe helyezzük az új megoldások iránti fogékonyságot, a kezdeményező- és vállalkozókézség kibontakoztatását. Ez nem könnyű, hiszen számos esetben saját belső túlszabályozottságunk és a központi rendelkezések sokasága is akadály ebben. Nyitottabb tanácsi munka — Mostanában várhatóan új törvények születnek, amelyek a tanácsi munkát sem hagyják érintetlenül. Hogyan készülnek e nagy jelentőségű törvények fogadására? — Valóban nagy horderejű — a politikai intézmény- rendszer reformját szolgáló — törvények megjelenése előtt állunk. Ezek fogadására már most fel kell készülnünk, ami aktív részvételt jelent számunkra az új alkotmány, a tanácstörvény, a költségvetési törvény társadalmi vitájában, szakmai megalapozásában. Döntőnek tartjuk, hogy ielkészüljünk ipegismertetésükre, elfogadtatásukra, érvényesítésükre. Ám amíg ezek nem lépnek életbe, addig is próbáljuk a mai kereteket legdemokrati- kusabban kihasználni és érvényesíteni munkánkban a nyíltságot. Azt szeretnénk, ha a testületekben, a bizottságokban még élénkebbé válna az élet, s kifelé is nyitottabbá válna az itt folyó munka: ha erősödne a testületi tagok kapcsolata a lakossággal, más politikai, társadalmi szervezetek képviselőivel. — Miként ítéli meg a tanácsok lakossági kapcsolatát? Hogyan kívánják ezeket kifejleszteni? — Javult a tanácsok kapcsolata a lakossággal, s ezt annak ellenére mondhatom, hogy ma sokkal kritikusabb minden állampolgár a testületi tagokkal, a hivatali apparátussal és az intézmények dolgozóival szemben. Fokozódtak a politikai kihívások is a tanácsok irányában. Ügy gondolom, hogy ezekre határozottan, következetesen reagáltunk, de természetes, hogy e téren is minden szinten tovább kell javítani érzékenységünket, vitakészségünket. A fokozódó igényeknek nem mindig tudunk eleget tenni. Egyes kérdések megválaszolásánál, rendezésénél bizonytalanságot érzékelünk. Helyenként a szakmai munka sem elég igényes. Elhúzódnak ügyek, sőt időnként a fejlesztések, a beruházások és a felújítások is. A jövőben nagyobb lendületbe akarjuk hozni a tanácsok lakóterületi tevékenységét, hiszen ez a politizálás egyik legfontosabb színtere. Érdemi, folyamatos párbeszédet kívánunk kialakítani és meghonosítani a választópolgárokkal. Erre jó lehetőséget adtak a most lezajlott falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások, ahol egyebek mellett a jövő évi tanácsi gazdasági tervek koncepcióját ismertették, vitatták. E téren politikai párbeszédre és együttműködésre törekszünk minden olyan erővel és szervezettel, amely a szocialista alkotmányosság betartásával részt vállal a megyei tanácsi feladatok megvalósításában, vagy éppen a kibontakozás alternatív útjait keresi. Négynél több tanácsülés — Említette a népképviseleti munkát. Mi lehet ezen a területen a továbblépés fő iránya? — A lendületesebb testületi munka és népképviseleti tevékenység a városi, a községi tanácsoknál és a megyénél. Ennek megfelelően készülnek a jövő évi munkaprogramok, üléstervek, amelyek azt az alapvető célkitűzést szolgálják, hogy minden lényeges kérdésben a tanácstestületek döntsenek. így várhatóan a jövő év folyamán például az eddigi négynél több tanácsülés lesz. Alaposan végig akarjuk gondolni minden tanácsnál a döntési mechanizmus fejlesztését. Ügy látjuk, hogy ennek érdekében még nagyobb nyitottságra, a demokratikus módszerek további szélesítésére és az eltérő érdekek konkrétabb felszínre hozatalára van szükség. A tanácsoknak sokkal érzékenyebbeknek kell lenniük . döntéseik társadalompolitikai hatásaira. Várhatóan még érde. mibb érdekviták, összeütközések közepette születnek majd a testületi döntések. Mindezekre tekintettel az apparátus, a tisztségviselők egyik fő feladatának tartom — a szó igazi értelmében — a tanácstestületek, a választópolgárok — szolgálatát. — Általában problémáink gyökerei a gazdaság ne• hézségeiben keresendők. Mik a legfőbb tapasztalatai e téren? — Ismert, hogy a kormány stabilizációs programja a lakossági fogyasztás mellett a közkiadások mérséklését is az előrelépés elengedhetetlen feltételeként fogalmazta meg. Ezért nekünk is tudomásul kellett vennünk, hogy a -tanácsok forrásai beszűkülnek, és a szabályzók módosításainak hatására már az első három évben 1,4 milliárd forinttal kevesebb pénzből kellett gazdálkodnunk, mint ahogy a VII. ötéves tervben eredetileg számoltunk. Ez a tervidő- Sizak 20 milliárd forintos költségvetéséhez viszonyítva is tetemes kiesés. S szükségessé tette, hogy újragondoljuk, -módosítsuk eredeti céljaink rangsorolását. Határozottan intézkedtünk arra is, hogy az egységes pénzalap felhasználásán belül, az elsődleges feladat az intézmény működtetésének biztosítása legyen. Tervezettől gyorsabban: ivóvíz, gáz — S milyen változások voltak a fejlesztési elképzelésekben? — A fejlesztési elgondolásokat úgy módosítottuk, hogy a fejkvóta a községekben ne csökkenjen; 1988' ban a lakásellátás javítása a VII. ötéves terv alsó határának megfelelően alakuljon; pénzügyileg legyen megalapozott a közoktatás- és közműfejlesztési célok megvalósítása. .Ügy ítélem meg az eddigi eredményekből, hogy ezek teljesülnek. Ugyanakkor egyes területeken a tervezettől gyorsabb ütemben haladtunk előre. így például az ivóvíz- hálózat továbbépítésének programjában, vagy a megye nyugati részének gázellátásában. Elképzeléseinkhez képest viszont néhány beruházás — mint a balassagyarmati oktatási és művelődési központ — csúszásán kívül, még a lakásépítésben látok megtorpanást. Az egészségügyi ágazatban pedig nem indult meg ebben az évben a szociális otthoni férőhelyek építése, de a gép- és műszerellátásban már az idén teljesítettük a VII. ötéves tervet. Saját hatáskörben jelentős anyagi erőforrásokat csoportosítottunk át — az országos gyakorlattól eltérően — a pedagógusok, az orvosok bérhelyzetének javítására. Sokféle módon segítettük intézményeink szakembereinek lakáshoz j'utá- sát is. Áz alapellátás színvonalát 1988-ban még kielégítően meg tudtuk őrizni. Fejlesztéseinkben jelentős törés nem történt. Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem. hogy tanácsaink egy része hiteleket vett fel. kötvényeket bocsátott ki. — Éppen ezeket érzékelve, mennyiben változik meg a tanácsok tevékenysége, van-e mit megőrizni, avagy hol jelentkeznek a megújulás jelei? Lehet-e már körvonalazni a megyei tanács új esztendőre szóló programját? — Természetesen, lehet. A jövő évi teendők előkészítésén túlvagyunk. Több testületi ülés, a helyi tanácsokkal folytatott többoldalú konzultáció, a szakmai viták, a politikai, társadalmi szervekkel történt véleménycserék és a falugyűlések tapasztalatainak feldolgozása kapcsán jövő évi tervjavaslataink már megalapozottnak tekinthetők. A szigorúbb költségvetési feltételek és a közhangulat egyaránt az/t indokolják, hogy a tervezőmunkában és a közpénzek jövő évi felhasználásánál a gazdaságosság, a hatékonyság és a célszerűség még következetesebben érvényesüljön. Fontos társadalompolitikai feladatnak tartjuk, hogy az egyes rétegek ellátási feszültségei ne éleződjenek jelentősen. Ösztönözni és támogatni kívánjuk az olyan új kezdeményezéseket, vállalkozásokat, amelyeknek eredményeként kedvezőbbé válik e rétegek, vagy szőkébb csoportok helyzete, s egyben javul a lakosság közérzete. Tízmillió forint lakásra — fiataloknak Jelentőségéhez mérten kívánunk foglalkozni az ifjúság életkörülményeivel, gondjaival, különösen első lakáshoz jutás és pályakezdés segítésével. A megyei tanács például a következő két évre 10 millió forint támogatást nyújt a KISZ megyei bizottságának a fiatalok lakáshelyzetének javítására. Továbbra is fokozott figyelmet fordítunk az értelmiség problémáinak rendezésére, tevékenységének megbecsülésére. Már idén is érdemi intézkedéseket tettünk a várható munkaerő-foglalkoztatási feszültségek megelőzésére. Több mint 50 millió forinttal támogatta a megyei tanács új munkahelyek létesítését, főleg a gazdaságilag elmaradott térségekben. Emellett nagyobb gondot fordítunk az átképzés feltételeinek javítására, és szükség szerint készülünk a munkanélküliek segélyezésével összefüggő feladatokra. Növeljük az időskorúak, a többgyermekes családok szociális támogatását. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyek révén, a lakosság közérzetét javító intézkedések, megoldások születhetnek. Ebben fontos szerepet szánunk a megyei pályázati rendszer továbbfejlesztésének, az anyagi forrásúk célirányosabb fel- használásának és a vállalkozói leleménynek, a megújulási készségnek. — Milyenek a tanácsi gazdaság jövő évi konkrétabb kilátásai? — Ahogy már utaltam erre, a tanácsi gazdálkodás anyagi feltételei tovább szűkülnek. A jelenleg ismert központi költségvetési előirányzatok alapján a működésre, fenntartásra, csak az idei 'színvonalat megtartani, megyénkben mintégy 400 millió forint hiány mutatkozik. A szabályozott fejlesztési lehetőségek 1989-ben 330 millió forinttól, 1990- ben pedig várhatóan 360 millió forinttal maradnak el a VII. ötéves terv eredeti ütemeitől. Mindez mutatja, hogy a jövő évben lényegesen. nagyobb erőfeszítést igényel a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az érdékeltségi bevételek (lakossági, vállalati közreműködés) és más pótlólagos források bővítésére már csak szűk körben van esély. Ennek ellenére változatlanul fő célunk a kiemelt közoktatási, egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása. Bár az árak emelkedése egyes területeken kedvezőtlenül érintheti ezek színvonalát. — A lakossági kapcsolatoknak van még egy nagy területe: az állampolgárok hatósági ügyeinek intézése. Miként értékeli ezt a munkát? — Az ügyintézés kulturáltsága, milyensége jelentősen befolyásolja az állampolgá- rók közérzetét és a tanácsokról alkotott véleményét, összességében úgy látom, hogy az ügyfélfogadás körülményei folyamatosan javulták. Erre a számítógépes lehetőségeket hasznosító, korszerű salgótarjáni ügyfél- szolgálat a legjobb példa. De mindenütt megoldották a tanácsok az ügyfelek fogadását az általános munkaidőn túl. Gyorsult az ügyintézés. A fellebbezések aránya nem éri el a két százalékot. Mindezek mellett is igaz és jogos a lakosság kritikája: esetenként valóban nehézkes, körülményes és késedelmes az ügyintézés, megalapozatlan vagy éppen lélektelen, felületes a döntés. Egyes tanácsoknál még hiányoznak a kulturált ügy- félfogadás körülményei is. Ezért jól érzékelhető eredményt kívánunk elérni a bürokratikus jelenségek visszaszorításában, a jogsértések megelőzésében és az ügyintézés gyorsításában. Az pedig eltökélt szándékunk, hogy megőrizzük a közéleti tisztaságot, megakadályozzuk a hatalommal való visszaélést, a korrupciót és a protekciót. •— Hogyan alakulnak jövőre a tanácsok kapcsolatai a termelőüzemekkel? — Koordinációs tevékenységünk a nem tanácsi gazdálkodó szerveknek a központi programokhoz való erőteljesebb kapcsolódósát szorgalmazza. Ezenkívül a termelő infrastruktúra fejlesztésében vállalt kötelezettségeink megvalósítására törekszünk. Ilyen beruházások a telefonhálózat fejlesztése, a 21-es út új szakaszának építése, a gázprogram folytatása Rútságon, Balassagyarmaton, a községi törpe vízművek megvalósítása, főleg Szécsény térségében, a dunai vízátvezetés előkészítése. .. A kereskedelem mellett segítjük az idegenforgalmi vállalkozásokat, A környezetvédelemben pedig a meglévő szennyezések fokozatos felszámolása mellett szem előtt tartjuk a megelőzést: folytatjuk a körzeti hulladéklerakók kiépítését és az átmeneti veszélyes hulladéktároló feltételeinek megteremtését. — A tanácsi intézmények anyagi lehetőségei korlátozottak. Hogyan lehet ezt a szakmai munka igényesebbé tételével ellensúlyozni? — Fontos célunk az intézmények önállóságának további növelése. Szeretnénk elérni, hogy az egészségügyben a munka középpontjában az egészségmegőrzés álljon. Növekedjen a betegségmegelőzés, az egészséges életmódra nevelés, az egészségügyi] felvilágosítás presztízse. A nevelő-oktató tevékenységben ma és holnap is az alapkészségek fejlesztését, a tanulók erkölcsi-világnézeti és testi nevelését helyezzük előtérbe. Minden településen támogatjuk az önszerveződő művelődési közösségek, kulturális egyesületek, baráti körök, szabadidős-társaságok létrehozását, a köz- művelődés társadalmasítását és demokratizálódását. Tizenhét község — közvetlen irányítás — Kérem, mondjon néhány gondolatot a megyei irányítás korszerűsítésének várható fő irányáról? — Január elsejével az eddigi négy nagyközség mellett 17 község kerül közvetlen megyei irányítás alá. Ezzel újabb jelentős lépést teszünk a helyi önállóság, öntevékenység és a vele együttjáró felelősség kiszélesítésére és a megyei irányítás korszerűsítésére. Az 1989-es év egyik fontos feladata, hogy megteremtsük a közvetlen kaposolat teljes körű kiépítésének legfontosabb feltételeit. A megyei irányítómunkánkban a normativitást helyezzük előtérbe. Éppen ezért tovább gazdagítjuk, differenciáljuk, de egyszerűsítjük a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait irányító munkánkat. Olyan rugalmas irányítási rendszer kifejlesztésén dolgozunk, amely mesz- szemenően figyelembe veszi a korszerűsítés egyik fontos célját: a helyi önkormányzatiság kiteljesedését, a nagyobb mozgás- és döntés- szabadságot. Természetesen a megye és a község közvetlen kapcsolata a községektől jS nagyobb öntevékenységet, felelősséget kíván. Fokozottabb érdekük lesz a sokirányú együttműködés, a kölcsönös érdekeltségen alapuló kistérségi kapcsolatok erősítése. Itt egy új típusú együttműködésről van szó, amely nem „felülről” szabályozott, hanem önálló kezdeményezésen, ön. mozgáson alapuló társulási forma. Készülünk a jövő évben arra is, hogy a két városi jogú nagyközségi tanácsunk — Bátonyterenye és Rútság — városi rangot kap. — A változó irányítás mellett hogyan alakul a megyei szakigazgatási szervezet struktúrája? — A megyei irányítás hatékonyabbá tételének fontos része a szakigazgatási szervezet korszerűsítése is. Ennek tervezete elkészült, s azt testületi döntés után, sajátosságainknak megfelelően és a közponi szervezeti változásokhoz is igazodva fokozatosan megvalósítjuk. Alapvető célunk: a tényleges feladatókra orientált, kevesebb döntésű szintet tartalmazó, integráltabb szak- igazgatási szervezet létrehozása és a megyei irányítás normatív jellegének megteremtése. Arra törekszünk, hogy a megyei apparátusban felügyeleti jellegű, menedzselő, szolgáltató típusú munkastílust honosítsunk meg. Ezért fontos, hogy tovább növekedjen a megyei apparátus kezdeményező-, vállalkozókészsége és az új iránti fogékonysága. Végezetül megjegyzem, meghatározónak tartom azt, hogy megőrizzük, illetve növeljük a tanácsi munka rangját és megbecsülését. Ennek természetesen elsősorban g,z a feltétele, hogy mi, akik a tanácsokban dolgozunk, még igényesebben, színvonalasabban végezzük feladatainkat» ■s
