Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
1988. DECEMBER 1.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Szovjet exportra kerülő kamaszpólókat készítenek a Nógrádmegyeri Petőfi Termelő- szövetkezet magyargéci varrodájában. November végén háromezer darabot varrnak Ficsór Józscfné és munkatársai. —RT— Tél eleji munkák a gyümölcsösben Gyümölcsfáink körül a termés betakarítása után is van még néhány fontos tennivalónk. A téli araszolok ugyanis még november második felében, sőt december elején is rajzanak, s ez komoly veszélyt jelenthet a jövő szezonra nézve. Tavaszi kártételük megelőzése érdekében a hernyóenyves gyűrűknek és a hernyófogó övéknek jó állapotban a fák törzsén kell maradniuk. Az előbbi mellmagasságon felül, az utóbbi mintegy másfél arasszal alatta helyezkedjen el. Az övékben gyűlnek össZe az almamoly hernyói s más telelőre húzódó rovarok, míg a gyűrű a téli araszolok repülni nem tudó nőstényeit, hímjeit s a koronába tartó többi rovarfélét ejti rabul. Munkánk azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a hernyóenyves gyűrűk ragadóképességét rendszeresen ellenőrizzük s szükség szerint felújításukról is gondoskodunk. A szél olykor lombot, apróbb száraz ágdarabokat, füvet sodor a ragadós felületre, s ezek „hidat” képezhetnek a fa koronájába igyekvő pilléknek, ezért az ágdarabokat idejében távolítsuk el. Az utóbbi években, sajnos, sok helyen ismét fellépett a már leküzdöttnek hitt vértetű. Az általa fertőzött sebeket gondosan takarítsuk ki, majd kenjük be a sebgyógyító anyagok valamelyikével. Tüzetes szemrevételezéssel a kéregben szuvas foltokat fedezhetünk fel. Vágjuk ki ezeket éles késsel, a lehulló törmeléket gyűjtsük ösz- sze, s a bennük lévő szú- lárvákkal együtt haladéktalanul égessük el. Fagymentes időben hozzákezdhetünk a kéregkaparáshoz és a korona, karbantartásához is. A hámló kérgek, az ágzugok nagyon sok rovarnak, álcának, petének nyújtanak biztos védelmet részben a tél hidege, részben pedig a permedével szemben. Általuk indul meg tavasszal az első fertőzés, a tömeges szaporodás. A lemosópermetezés hatásossága múlik azon, hogy ezeket a gócokat felszámoljuk a téli időszakban. A koronában már a nyár folyamán felfigyelhettünk lankadó levélzetű, száradó ágakra, eltávolításuknak most jött el az ideje. A lehullott lombozaton nagyon sok gombacsíra van, amelyek zavartalanul áttelelve a tavaszi fertőzés kiindulópontjai lesznek. Megelőzhetjük ezt azzal, ha az avart kétszázalékos bordói lével, vagy téli hígí- tású mészkénlével lepermetezzük. A longbot — ha nem ássuk be — ne égessük el, ehelyett; vigyük a komposzttelepre, kiváló trágya lesz belőle. A gyümölcsfák törzsében kemény, havas teleken gyakran okoznak nehezen helyrehozható kSľt 'a táplálékot kereső nyu'lak. A védekezéssel ne várjuk meg a havat, a munka akkor már sokkal körülményesebb. Fáink másik réme a mezei pocok, amely a hó alatt teszi tönkre a kérget. Ellenük a forgalomban lévő szerek valamelyikét használjuk, ugyancsak a hótakaró érkezése előtt. A szerves anyagot — érett istállótrágyát, komposztot — ásás előtt terítsük szét a fák között, s ha indokolt mütrágyázzunk is. A talajmunka közben gondoljunk arra, hogy a fa tönké rendkívül érzékeny a hidegre, ezért azt gondosan takarjuk. Kulin Imre „Vakmerő” építőszövetkezet Kallón sem csőd a recept segített A partner vagyoni helyzete üzleti szempontból biztonságot nyújt, a megrendelőnek. Szinte vakmerőnek nevezhető ezek után, hogy a Kállói Építőipari Kisszövetkezet mindössze 5 milliós aportjával tavaly 60 millió forint termelési értéket állított elő, a figyelemre méltó 13,5 millió forint nyereség mellett. Ebben az évben ugyancsak ennyit tűzött ki maga elé a 130 fős kollektíva, melynek fele tagi viszonyban áll. Két évvel ezelőtti „nagy dobásuk” a Gyömrői Vasipari Kisszövetkezettel kötött megállapodás. A gyömró'iek felvetették, hogy éttermi zsúrkocsit kellene gyártani, melyet ők exportálnának. A sokféle változatban megtervezett, egyszerű, de mégis nyereséget hordozó terméket teljes egészében Kálión szerelik, csupán a hűtő-, illetve fűtőegységet vásárolják, valamint a krómozást adták ki bérmunkába. A kocsik a BNV-n is megjelentek, s mára vált lehetővé a nyugati export kiaknázása. Tárgyalnak franciákkal, nyugatnémetekkel; utóbbiak már jövő évben szeretnék látni a zsúrkocsi- kat. Á lengyel vevőnek a múlt hónapban 40 darabot adtak fel. Az NSZK-ból 400 darabos igény várható. Az alaptevékenység 40 milliója mellé újabb 12-t hoz a bérforgácsolás, emellett OKISZ-pályázat keretében kacérkodnak egyedi hőcserélő berendezések gyártásával is. A forgalmazó KIPSZER véleménye szeri n t 30—40 millió forint értékű hazai igény mutatkozik erre a légtechnikai szerkezetre, a jelenleg forgalomban lévők ugyanis nem piacképesek. A káliói építők rekordteljesítménye a községben épített óvoda, mindössze 5 millió forintért. A nyáron át. adott létesítmény azért került ily csekély összegbe, mert a kisszövetkezet minimális apparátust tart el. Jó manőverezési készségükre jellemző, hogy a megyében elsőként alakultak át kisszövetkezetté, mikor a szabályzók ezt lehetővé és kedvezővé tették. Ezek után talán azon sem csodálkozhatunk, hogy bátran vállalkoztak az aszódj fiúnevelő intézet tanműhelyének rekonstrukciójára, 55 milliós árbevétel reményében. téli átadásit. Könnyű nekik — mondhatnánk —. hiszen a szövetkezetben a művezetők egyben anyagbeszerzők, gépkocsivezetők, s bizonyos értelemben üzletkötők is! Néni ösztönzött a mozgóbér „Nincs eldugott pénzünk...” A bérvita után beszélgettünk Húszak Artúrral, a Nógrád Volán igazgatójával Hangos bérvita szított lángot október közepén a Nógrád Volán helyijáratas sofőrjei körében. Első ízben fordult elő ebben az évben, hogy a személyi jövedelemadót direkt módon vonták le a dolgozók béréből és az ezzel összevont rendkívüli prémiumból. S, bár sztrájk —, amiről városszerte beszéltek — nem tört ki, az érintett járművezetők és a vállalat gazdasági szakemberei kemény alkudozásba kezdte a feszültség levezetésére. A felmerült követelések jelentős részét nem teljesíthette a vállalat, ám a kassza mélye rejtett annyi pénzt, hogy némiképp enyhítsék az ingerült kollektíva hangulatát, figyelembe véve a realitásokat is. A tanulságokról kérdeztük Huszák Artúrt, a Nógrád Volán igazgatóját. — Szerencsétlen véletlen folytán sem a szakszervezeti bizottság titkára, sem ön nem tartózkodott itthon a feszültségek robbanásakor. Most, hogy elült a bérvita, hogyan látja a kialakult helyzetet? — Leszögezem, hogy munkabeszüntetés nem volt! Egyetlen járat sem maradt ki a bérvita miatt. Az eset számos tanulságot hordoz számunkra, melyeket a következőképpen fogalmazhatunk meg. Bár időben megmagyaráztuk dolgozóinknak, hogy mit jelent a direkt elszámolás, nem vettük észre, hogy nem értették meg. Nem mérlegeltük, hogy milyen feszültséget vélt ki a hóközd és a hó végi kifizetés. Tény, hogy megzavarja az elszámolást! Emellett az új salgótarjáni helyijárati rend is befolyásolta a hangulatot, hiszen mint minden változás, ez is kényelmetlenségekkel járt. Tanulság számunkra az is, hogy hiába vizsgáljuk mi a jövedelmeket, a dolgozónál á nettó bérek jelennek meg- Belát, tűk. hogy jelenleg a biztos alapbér ösztönzőbb a mozgóbérnél. S nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az emberek egyharmadának törvényes levonása van, például gyerektartás. Ezt a vállalat nem képes kompenzálni. nem js akarja, de mint motiváció jelentkezik. — A bérvitában a dolgozók szorgalmazták, hogy az éves forgalmi juttatást brut- tósítva kapják. Miért nem sikerült teljesíteni ezt a kérdést? — Egy dolgot világosan kell látnunk. Az összeg nem automatikusan jár, hanem a vállalat izzadja ki. Természetes, hogy a közelünkben 'lévő BKV a hirdetéseiben szereplő, évi 25 ezer forintos juttatással irritálja az ittenieket, hiszen mi mindössze 8 ezer forintot tudtunk bekalkulálni. Amíg azonban a-Nógrád Volán saját pénzből gazdálikodja ki a forgalmi juttatást, a budapestiek — nyilván a szak- emberhiány enyhítésére — állami támogatásból nyerik rá a pénzt! Számunkra a 8 ezer forint bruttósítása 7,5—8 millió forint többletet jelentene, aminek egyszerűen nincs fedezete. Ugyancsak nem volt alapja a 100 százalékos bérkövetelésnek sem. — A túlóradíjak, a hét végi műszakok rendezése milyen forrásból történt? — Amit jogosnak ítéltünk, azt a vállalati bérek újraértékelésével, ha úgy tetszik újrafelosztásával biztosítjuk, s nemcsak a helyijára- tosoknak, hanem valameny. nvi forgalmi utazó részére. Emellett komoly összeget képvisel a létszámunk csökkentéséből eredő bérmegtakarítás. Hangsúlyozom: nincs eldugott pénzünk, csakis a bér- és létszámgazdálkodás ésszerűsítése adhat fedezetet az igények teljesítésére. Nem a nyomásnak engedtünk, hiszen ez a tartalék bennünk volt, csak így a kelleténél hamarabb kellett „hozzányúlnunk”. Tartalékaink azonban ezzel kimerültek, tehát egy újabb bérvita már a vállalat jövőjét, 2300 ember sorsát veszélyeztetné. Egyszerűen nem vállalhatjuk az áremelések, az egyéni letiltások kiegyenlítését. Többletbérhez csakis többletmunka árán juthat a dolgozó! Az említett vita rendezése egyébként a jövő évben 9 millió forint kihatással van a bérgazdálkodásunkra. Ésszerű intézkedésekkel most még tudunk érezhető javulást elérni. S ebben a bizalmitestületnek óriási feladata van. Ám hadd jegyezzem meg: a korkedvezményes nyugdíjlehe- tőség és a 40 órás munkahét bevezetése nem vállalati kategória. A tanulságok alapján gyökeresen át kelt szerveznünk a gazdálkodást, s a jövő évet az érdekegyeztetés alapján kell megterveznünk. — A mainál keményebb feladatok vannak tehát a Nógrád Volán előtt. Ám a bénklubtagsáÉ* is feszített tempót igényelt; sikerül-e teljesíteni a szigorú követelményeket? — A megyében egyedül mi álljuk a sarat a bérklubban, s ez nem lebecsülendő teljesítmény. Az már látszik, hogy vagyoniarányos nyereségünk meghaladja a 13 százalékot, s a tőkésexportot is megdupláztuk. Állami támogatást — a központi alapból juttatott túlórapótlékon túl — nem vettünk igénybe, sőt, ha ezt a 300 ezer forintot. preferenciának minősítik, elképzelhető, hogy nem is fogadjuk el, a klubtagsággal járó kötöttségiek miatt. Fej- törtést okoz azonban az a kitétel, melynek értelmében bárminemű adósságunkat 30 napon belül ki kell egyenlítenünk. Köztudott, hogy a Nógrádi Szénbányák, minit legjelentősebb adósunk szanálása még nem ér.t véget. Fizetésük késedelme veszélybe sodorhatja a bérklubtag- sággal járó 6 millió forint elnyerését. Amennyiben a bánya nem hajlandó fizetni, lényegesen lecsökkemtjük a külfejtéseken dolgozó gépek, emberek számát, de így is kiszolgáltatottak maradunk. Késélen táncolunk, s ebben a helyzetben azt is világosan látnunk kell, hogy a párt- és gazdasági vezetők számára egy keményebb stratégia kidolgozása, s annak következetesebb végrehajtása hozhat eredményit. T. Németh László Az adószakértő válaszol Ha téves a számla... Az áfa befizetéséből miért nem vonható le a visz- szatérítés? Miért nem a nettó áfa-t kell bevallani és befizetni? (N. P.-né.) A kedves kérdezőnek szeretném elmondani, hogy kérdésének második része indokolatlan, ugyanis áfa-befizetésénél az általa fizetendő adóból a beszerzéseit terhelő adóösszeget az 1987. évi V. tv. 11. §-a szerint levonhatja (tehát a különbözhet, a nettó összeget kell befizetnie). Az áfa bevallásánál nemcsak az egyéni vállalkozónak, hanem a társas vállalkozóknak, sőt vállalatoknak is — a számviteli szabályzat szerint — bruttó módon, vagyis a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított és az értékesítése után a költségvetést megillető áfá-t külön- külön kell bevallani. Van-e valamilyen következménye, ha a szállító az általa kibocsátott számlában tévesen állapította meg az áfa-t? (Nagy Pál, Salgótarján.) Igen. Amennyiben a szállító az általa kibocsátott számlában a ténylegesnél alacsonyabb összegben tüntette azt fel, akkor a különbözeiét, valamint az adóhiány miatti bírságot meg kell fizetnie. Ha a ténylegesnél magasabb adóösszeget tüntetne fel a számlában, akkor nem keletkezik adóhiány, így bírság sem szabható ki. Különféle termék előállításával és szolgáltatások végzésével is foglalkozunk. Főkönyvi könyvelésünkben árbevételünket hogyan kell az áfa szempontjából csoportosítani (elhatárolni)? (Költségvetési intézmény.) A költségvetési szervek és intézmények árbevételeit a számviteli előírásoknak megfelelően (9. számlaosztály előírása) el kell különíteni : — az adóköteles termékek. szolgáltatások árbevételeit, — az adómentes térítések, szolgáltatások árbevételeit, — és azon ár- és egyéb bevételeket, amelyeket az általános forgalmi adó számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az adóalany a bevételi jogcímek (működési bevétel, ár- és díjbevétel, egyéb bevétel stb.) szerint köteles főkönyvi számlákat vezetni az általános forgalmi adó elszámolására a 921/ 1987. (Pk. 24.) PM XII. sz. számviteli közleményben foglaltaknak megfelelően. Felhívom figyelmüket, hogy ez a megbontás nem mentesíti önöket az adókulcsonként! analitikus nyilvántartási kötelezettség alól. Az analitikus nyilvántartások rendjét minden intézmény saját hatáskörében alakítja ki úgy, hogy az megfeleljen a jogszabályban előírt követelményeknek (tartalmazza az adó alapján a fizetendő adót, biztosítsa az egyeztetés lehetőségét a főkönyvi könyveléssel stb.). 9 é
