Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 310. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. DECEMBER 30., PÉNTEK ~] inács Ülést tartott a Minisztertanács (3. oldal) A im ír I ? . r l ■ r r m rr jovo net radio- es tv-musora (4—5. oldal) Itt az „utca embere" beszél (7. oldal) A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Az Országgyűlés 1988. november 24-25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai télok megvalósítására. A kormány ennek alapján í— figyelembe véve az Országgyűlés december 20— 22-ei ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, ivalamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített '— eszközrendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesültlek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600—700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubelelszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1—1,5 százalékot. Kiemelkedő a mező- gazdasági termékek termelé- •sének — az aszály ellenére elért — jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a kívánatosnak: elsősorban az alapanyag-ipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozó- iparé stagnál. c) Az összességében csökkenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált központi árintézkedések hatására — megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiadó-rend- szer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Bővültek a tőkeáramlás formái és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. Az állami költségvetés Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon szűk gazdasági mozgástér mellett úgy kell megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozó- készség és -képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy. hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Bruttó hazai termék termelése Ipari termelés Országos épités-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Bruttó hazai termék belföldi felhasználása Lakosság fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Közösségi fogyasztás Népgazdasági beruházások Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni ; kedvezőbb helyzetjövedelem-újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költségvetés 20 milliárd forint körüli hiányá az előző évinél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos — tartalék nélküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású — többletnyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A bankszféra a vásárlóerő szelektív szűkítésének feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései ellenére — nem tudta a költségvetéstől átvenni, összességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső egyensúlyi követelmények közötti összhangot még nem sikerült kielégítő mértékben megteremteni. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, de a tartós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a világgazdasági fejlődés fő vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhek és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormányprogram számolt. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez, képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50— 100 millió dollárral kisebb passzívum, rubelelszámolásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubelelszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: kb. 0 százalék —1 — 0 százalék kb. —2 százalék 0 — 1 százalék kb. —1 százalék kb. 0 százalék kb. —1 százalék —8------7 százalék 1 — 2 százalék (f. k.) ka ben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben á szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1989. évi gazdasági fejlődés lő vonásai Közös gondolkodás, racionális gazdálkodás Szóvivői nyilatkozat a pártmonka aktuális kérdéseiről Mint már hírt adtunk róla, a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén több — a pártmunka megújításával, a következő időszak politikai feladataival összefüggő — kérdést tárgyalt. Mit emelne ki ezek isorából? — kérdeztük dr. Csongrády Bélát, a jét. — Nem könnyű a választás, hiszen valamennyi napirendre került téma lényeges abban a folyamatban, amely a megyében is zajlik az országos pártértekezlet szellemének érvényesítése, a párt politizáló jellegének erősítése érdekében. Az előterjesztésekben és az azokat követő vitában azok a politika^ gazdasági, ideológiai kérdések és fel adaték kaptak hangort, amelyek ma különösen aktuálisak, mind a szemléletformálás, mind a gyakorlati muníka szempontjából és — tapasztalataink szerint — a közvéleményt is leginkább foglalkoztatják. Ezék jórészt egybeesnek a Központi Bizottság december 15-i ülésén elemzett belpolitikai témákkal. A végrehajtó bizottság értelemszerűen azt vizsgálta, hogy az általános kérdések miiként vetődnek fel a megyében és melyek a sajátos tennivalók. — A testület megítélése szerínt a helyi pártszervek és -szervezetek hogyan igazodnak a megváltozott feltételekhez és követelményekhez, hol tart a megújulás folyamata? — Az első lépések ugyan elhúzódtak, de az elmúlt hónapokban felgyorsultak a változások. Csak példaként említem, hogy befejezés előtt áll az egytestűletes irányításra való áttérés. A nagyüzemi, városi küldöttértekezletek általában konstruktív, jó légkörben zajlottak le. 1989. január 1-töl újabb 16 közigazgatási egység párt- szervei, illetve szervezetei dolgoznak közvetlen megyei irányítással. Minden szinten jelentős mértékben módosult a párttestületek ösz* szetétele, a megyei pártbizottság mellett új munkabizottságok kezdték meg a munkát. Most van átalakulóban a csökkentett létszámú apparátus szervezeti rendje is. E változások azonban nem öncélúak, a pártértekezleti állásfoglalásból következő tartalmi célkitűzések megmegyei pártbizottság szóvivővalósítását szolgálják. Egyúttal azt is lehetővé teszik, hogy figyelmünket, erőinket a legfontosabb területre, az aktívan, ütőképesen politizáló, önállóan gondolkodó és cselekvő alapszervezetek kialakítására fordítsuk. A megyei pártbizottság már eljuttatta a pártmunka szervezeti megújítására vonatkozó elképzelését az alsóbb szintű irányítószervekhez, az alapszervezetekhez és közös gondolkodás keretében kívánja kialakítani álláspontját. Hasonló céllal kerül a napokban valamennyi párttag kezébe a Központi Bizottság által kiadott tervezet, amely két témában — a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, feladatairól, illetve a párt választási rendjéről — igényel véleményt. A párt- viták célja, hogy a párttagok javaslataikkal segítsék elő a megalapozott döntéseket, részesei legyenek a párt működése alapvető kérdéseit érintő állásfoglalások kialakításának. — A végrehajtó bizottság milyen mértékben foglalkozott a politikai felépítmény működésében is kötelező racionális igazdálkodás kérdéskörével1? — Az élet követelte, hogy ez a téma is napirendre kerüljön, annál is inkább, miért az Országgyűlés jelentősen csökkentette a társadalmi és tömegszerveze- teknek nyújtandó anyagi támogatást. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ez a folyamat a pártban már korábban elkezdődött. Lényegében ezt szolgálta a Politikai Bizottság 1986-os határozata is. A tagdíjaikból épített oárf- intézményeket a megyében már régóta több céllal hasznosítjuk. Több helyütt például általános iskola működik a pártházaikban, Salgótarjánban pedig körzeti orvosi rendelő. Pásztón a városi könyvtár is a mozgalmi házban kap helyet. A már néhány éve elkezdődött tárgyalások eredményeként a közeljövőben realizálódik, hogy az oktatási igazgatóság épületét a pénzügyi és számviteli főiskola veszi át. Ezzel javulnak feltételei, bővülhet tevékenysége. A párt- oktaitási intézmény pedig a városi pártbizottság épületében fog működni, s így az apparátus jóval kisebb helyen lesz kénytelen elférni. A hallgatóknak viszont nem kell messze menniük a friss iródalomért, hiszen ott helyben van a Kossuth Könyvkiadó megyéi kirendeltsége is. A végrehajtó bizottság ajánlotta rná!S politikai szervek, intézmények, sőt a vállalatok száméira is, hogy hasonló szellemben tekintsék át a személyi feltételek helyzetét, az objektumok hasznosítását. Konkrétan is megfogalmazódott például, hogy a szakszervezet oktatási intézményét a tanáccsal, a szakmunkásképző intézettel együttműködve érdemes lenne továbbképző bázissá alakítani, ahol egyrészt szakmát lehetne tanulni a fiataloknak, az érettségivel rendelkezőknek, de segítené az átmenetileg munka nélkül maradottak új pályára irányítását is. Egy ilyen intézmény kialakítását Balassagyarmaton is érdemes lenne fontoilóra venni. Most mindenesetre egy bizottság alakult — a párt, a tanács, a KISZ, a szakszervezet és a NEB megyei képviselőiből —, amelyik komplexen áttekinti az óbjiéktumok helyzetét, célszerű hasznosítását. Napjainkban ugyan olyan időket élünk, amikor erre feltétlenül szükség van, de a későbbiekben azzal is számolni kell, hogy a gyarapodó pénzintézetek, adóhatóságok számára megfelelő helyet kell biztosítani. — Végezetül engedjen meg egy szokatlan kérdést. Ismeretes, hogy a végrehajtó bizottság nagyobb részt kicserélődött. Milyen személyes benyomásokat szerzett első ülésükön? — Ügy tapasztaltam, hogy az új végrehajtó bizottsági tagok elfogódottság nélkül, magasfokú elméleti felkészültség é,s konkrét helyzetismeret birtokában már az első alkalommal is igényesen, gondolatgazdagon vettek részt a vitában, a felmerülő kérdések véleményezésében. — Köszönjük tájékoztatását, válaszait. Egy belga gyártmányú 43 millió forintba került pattantó-, csiszoló- és beégetőautomatát helyeztek üzembe a Salgótarjáni öblösüveggyárban. A berendezéssel óránként maximálisan 2400 poháron végzik el a szükséges műveleteket. A termékek jelentős részét az USA-ba szállítják.
