Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
PHADT y* ^röjfT *5PORT bPUH I % örUK 1 *v*_i Fotósszemmel '88 Vízben, vízparton képek: Rigó Adottak a túlélés lehetőségei ÁlSH-vélemény a sportfinanszírozás problémáiról Sakkhírek Tájfutás Pásztó a jovo évi Hungária Kupa házigazdája Véglegessé vált, hogy 1989-ben újabb rangos tájfutóviadalnak ad otthont megyénk. A Magyar Tájfutó Szövetség illetékeseinek tájékoztatása szerint július 26—30. között Pásztó térségében rendezik meg a tájfutó Hungária Kupa nemzetközi versenyt, melyre — a korábbi esztendők tapasztalatai talapján — 15 ország, mintegy 2000 sportolója várható! A szervezőbizottság januárban kezdi munkáját. Az már biztos, hogy a versenyközpont a pásztói isko* Letartóztatták Zelko Obradovicsot, a Partizán Beograd 'és a jugoszláv kosárlabda-válogatott 27 éves játékosát. Obradovics ellen — aki a? olimpiai ezüstérmes együttes egyik legjobbja volt — az a vád, hogy ki akart bújni a katonai szolgálat alól. A játékos hamis orvosi igazolással próbálta kieszközölni felmentését. lacentrumban lesz. A sportolók elhelyezése sem okoz majd problémát: a városi kemping, a strand környéke, a kollégium, valamint a szükségszállónak átalakítható helyi és környékbeli tornatermek biztosítják a szállást. A rangos viadal pályájának — terepének — kijelölését is megkezdték a szakemberek. Ezek a térképek egyelőre titkosak, s csak a versenyen válnak ismertté, de március végéig szeretnék ezeket teljesen elkészíteni. v-vS? Obradoviccsal együtt azt a pszichiátert is őrizetbe vették, aki — feltehetően némi pénz ellenében — olyan bizonyítványt állított ki, mely szerint a kosárlabdázó lelki problémákkal küszködik. Obradovicsra akár hároméves börtönbüntetést is kiszabhatnak a jugoszláv törvények szerint. A Nógrád Megyei Sakkszövetség 24 résztvevővel rendezte meg megyei aktívsakk - versenyét. A pénzdíjas viadalon az első öt helyezett részesült jutalomban. Az élcsoport végeredménye: 1. Egyed A. (N. Volán) 7,5, 2. Váradi O. (N. Volán) 6,5, 3. Gallai J. (N. Volán) 6, 4. Szepessy E. (SVT SC) 6, 5. Tódor A. (Nagybáátony) 6, 6. Ponyi (N. Volán) 5,5, 7. Szarvas S. (N. Volán) 5,5 ponttal. ☆ 18 csapat részvételével kezdődött meg Salgótarján bajnoksága. Az együttesek két csoportban, körmérkőzéses rendszerben küzdöttek a továbbjutást jelentő helyezésekért. Az A csoportból az SVT SC (26 pont), a Litke (22.5) , a 211. Sz. ISZI. (18,5), a Síküveggyár SE (17) és a Nógrád Megyei Tanács (16) jutott tovább. A B csoportból a Karancskeszi (22,5), a Sportcsarnok (22), a Kórház (19.5) , a KIOSZ (19) és a Posta (18,5) került a januárban rendezendő döntőbe. A továbbjutott 10 együttes január 7-én kezdi a döntőt, míg a két csoport 6—9. helyezettjei a vigaszversenyben játszhatnak a további helyezésekért. Letartóztatás Jugoszláviában Carl Lewis atléta és színész? Carl Lewis, a világ egyik legkiválóbb atlétája legalább három európai fedettpályás versenyen indul, de nem vesz részt a budapesti világbajnokságon — mondta Joe Douglas, Lewis menedzsere. A huszonhét éves amerikai atléta, aki a szöuli olimpián bajnok lett távol- ugrásban és a 100 méteres síkfutásban, valószínűleg kihagyja majd a szabadtéri évadban a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) által rendezett legrangosabb eseményt, a Világ Kupát is. — A Világ Kupa számunkra jelentéktelen verseny — jelentette ki Douglas. A hatszoros olimpiai aranyérmes Lewis jelenleg mindennap edz Houstonban, és tervei szerint ott is kezdi a fedettpályás idényt, mégpedig január 28-án. Február 10-én Spanyolországban, San Sebastiianban, két nappal később az NSZK-beli Stuttgartban, majd február 28-án, ismét Spanyolországban, Sevillában áll rajthoz. — Nekünk csak az olimpia és a világbajnokság igazán fontos, utánuk az olyan versenyek, mint a zürichi gála, vagy a brüsszeli Van Damme-emlékverseny jönnek a rangsorban, ezek sokkal magasabb színvonalúak, mint a Viliág Kupa — fejtette ki Joe Douglas. — Szeretnénk, ha az IAAF eltörölné- az utóbbit, és helyette inkább minden második évben világbajnokságot rendezne. Arról most nem esett szó, hogy Lewis mikor akarja befejezni pályafutását, de barátai tudni vélik, az amerikai csillag egyre kevesebb figyelmet szentel az atlétikának, lehetséges, hogy nemsokára, mint filmszínész is bemutatkozik. Aggasztó jelek mutatkoznak a magyar sportklubok gazdálkodásaiban. Nemrégiben három fővárosi nagy- egyesület, a Vasas, a Ferencváros és a Bp. Spartacus jelentette be szakosztályok megszüntetését, illetve sorsára hagyását, s a többi klubnál sem rózsásabb a helyzet. Az utóbbi időben a sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik ezzel a kérdés, sei, amely hovatovább úgy fogalmazódik meg: életben marad-e a magyar sport? Vajon mire lehet ,számítani az új esztendőben, s mit kíván tenni a sporthivatal az egyesületek fennmaradásának biztosításáért? — ezt kérdezte Oh. Gáli András, az MTI munkatársa dr. Molnár Istvántól, az ÁISH jogi főosztályának vezetőjétől. ‘ — A hivatal elsődleges feladata többé nem a pénzeszközök elosztása, hanem az egyesületek működéséhez szükséges feltételrendszer és a gazdasági szabályozás kialakítása. Vagyis: egyre kevésbé avatkozunk bele a klubok „bellügyeiibe”. — Üjfent adódik az alapkérdés: mire lehet számítani 1989-ben? — Meggyőződésem, hogy nem kerülnek nehezebb helyzetbe az egyesületek, mint amilyenben az idén voltak. A vállalatok szabadabban támogathatják az egyesületeket, hiszen most már nemcsak a jóléti alap, hanem költségeik terhére ;s juttathatnak pénzt. Továbbá már a gazdálkodó szervek tetszés szerinti mértékű tagdíjat fizethetnek. — Mi a helyzet az 50 százalékos vállalkozási adóval? — Az úi egyesületi jogról szóló törvény elismeri majd a nem profitelvű szervezetek létét. Ilyen lesz a sport- egyesület is, s mint ilyen bevételei után egy fillér adót sem kell fizetnie, abban az esetben, ha nyereségét kizárólag az alapszabályban megfogalmazott tevékenységének finanszírozására fordítja. Tehát például a labdarúgó-mérkőzések bevétele után sem kell adózni. — Mindezen intézkedések szavatolják a sportklubok fennmaradását? Véleménnyem szerint az utolsó pillanatban született ésszerű kompromisszum a kormányzat, az ÁISH és az egyesületek között. A közvetlen veszély ezzel — úgy vélem — elhárult. Persze nem lehetnek illúzióink. A jövőben csakis az alkalmazkodni képes sportegyesületek maradhatnak fenn, akkor, ha: változtatni tudnak eddigi szemléletükön, és megnövelik gazdasági aktivitásukat. Január első napjaiban egyébként leülünk a tizenkét kiemelt egyesület képviselőivel, s megvitatjuk, hogv hivatalunk költségvetéséből mekkora összeget juttatunk nekik — mondta befejezésül dr. Molnár István. Értékeltek a síküveggyári természetbarátok A Salgótarjáni Síküveggyár SE természetjáró-szakosztálya a napokban tartotta évzáró összejövetelét. Az egyesület klubházában megtartott rendezvényen Földi István szakosztályvezető számolt be az idei esztendő tapasztalatairól és értékelte a csoport munkáját, valamint ismertette 1989. legfontosabb feladatait. Az 1947-ben alakult szakosztály fennálásának történetében az egész országot bejárta. Tagjai ma is a régi jelszót vallják magukénak: vissza a természetbe! A lelkes csoport 1988-ban sikeres esztendőt mondhat magáénak. Túratervüket teljesítették és több országos rendezvényen is ott voltak. Kiemelkedő teljesítményüknek számít az országos kék. túra 50. évfordulója tiszteletére meghirdetett jubileumi Szent István-emléktúra 200 kilométeres — Mátravere- bély—Dobogókő — szakaszának teljesítése volt. Nyolc síküveggyári természetbarát vett ezen részt. Ugyancsak emlékezetes túra volt az országos kék túra dunántúli részszakaszának — Velem—Zalaszántó — 1837 km-es össztávja, melyet a szakosztály 11 tagja teljesített. A síküveggyáriak eredményesen szerepeltek az építők XV. országos természetjárótalálkozóján. A Debrecenben lebonyolított rendezvényen 29 csapat vetélkedésében a 7. helyen végeztek. A szakosztály 1988-ban 32 túranapon 244 fő részvételével 4745 kilométert teljesített. Ezt a szintet szeretnék jövőre is megtartani, úgy, hogy tovább népszerűsítsék a természetbarát-mozgalmat és újabb híveket toborozzanak, szakosztályukba. Keményvári István HÁTTÉR Átigazolási talány Nem vagyok atléta szakember, így hát me. gyénik sportolóinak egyegy versenyen elért helyezését aligha tudnám reálisan értékelni. No persze nem egy országos bajnoki cím, vagy pontszerző helyezés megítéléséről van szó, ezt még a laikus elhelyezi a rangsorban. Például egy egyesületi, vagy tájjellegű viadalon aratott siker értékéről, nehéz véle- ményit alkotni... A rangsorok azonban önmagukért beszélnek! Lévén év vége, nyilvánosságra került a magyar atlétika szakosztályi rangsora, több más sportág mellett. A sportok királynőjének meglehetősen hosszú listájában megyénk hét egyesülete érdekelt. Hogy a rangsorokban melyik, hol végzett, az most másodlagos tényező, bár a gondolatmenetben nem mellé kés. Nem vagyok atléta szakember, számolni azonban még kisiskolás koromban megtanultam. Ezért is pillantottam bele érdeklődéssel a Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos kiadványába, s nyomban kerestem két egyesületünk: az SKSE és a Balassagyarmati HVSE helyezését. Gyorsan megtaláltam, s örömmel tapasztaltam, hogy a tarjániak megőrizték a korábbi években megszerzett pozíciójukat: 28. helyezésükkel, 1140 megszerzett pontjukkal továbbra is a B kategóriás minősítésű szakosztályok közé tartoznak. Tíz sorral lejjebb megleltem a balassagyarmatiakat is. Ök 705 ponttal a 38. helyen állnak. C kategóriásként. A dologban ez idáig semmi érdekes sincsen, hiszen az SKSE összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között dolgozik a gyarmatiaknál. A két szakosztály közti különbség csak akkor válik jgazán izgalmassá, ha a megszer. zett pontok összetételét is megvizsgáljuk. Mivel nem vagyok atlétikai szakember, ezért a matematikát hívtam segítségül az összehasonlításhoz. Található a rangsorban egy „átigazolási pontok” rovat, mely alatt a Bgy. HVSE-nél 321 szerepel. Nem kellett sokáig gondolkodni ennek megfejtésében: a tavasszal az SKSE-hez igazolt három gyarmati fiú: Kovács Dusán, Hlavay Krisztián és Nánássy Péter pontjai ezek. Az atlétika átigazolási szabályai ugyanis lehetővé teszik a kettős elszámolást az átigazolás évében. Azaz: jár pont az anyaegyesületnek és az új gazdának is! Ettől kezdve a számolgatás gyorsan ment. A három fiú által szerzett 321 pontot levontam az SKSE összpontszámából. 819 maradt, mely a tarjániaknak csupán a 36. helyezéshez lett volna elegendő! C kategóriához... Így aztán gyorsan rájöttem, miért is mehetett olyan csendesen, minden hírverés nélkül a gyarmatiak átigazolása idény közben, s miért volt szüksége biztos pontiszerzőkre az SKSE-nek... Mert azt tudni kell, hogy Kovács, Nánássy és Hlavay átigazolásuk után is Balassagyarmaton edzett és edz Szabó Béla irányításával. A babérokat viszont más klub aratja le, az ugyanis senkit sem érdekel, hogy eredményeikért a balassagyarmatiak is kapják a pontokat. Hogy a fiúknak mit jelentett az egyesület- váltás, azt nem tudom. Lehet, hogy két szögescipővel és két versenyen még pluszként indulhattak. De annyi biztos, hogy a Bgy. HVSE vesztett az ügyön, hisz ezek a fiúk még sok pontot szállíthattak volna az elkövetkező időkben is gyarmati szakosztályuknak. És nemcsak hazait, hanem nemzetközit is. . . Mondhatnánk mindegy, hisz a pontok a megyében maradnak. Igen ám, de vajon se" gítétt-e ez az ügy szűkebb pátriánk atlétikáján? Ennek megválaszolásához pedig nemhogy atlétikai szakembernek, matematikusnak sem kell lennünk... Vaskor István
