Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Mi lesz az érzelmekkel? 9.00: Klasszikus operettek­ből 9.30: Merre tart Litvánia 10.05: Századunk zenéjéről 10.35: Labirintus 10.50: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 11.05: Járdányi Pál: Vörös- marty-szimfónia 11.38: Glemba 12.45: Válaszolunk hallgató­inknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Tibeti dalok 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra 16.05: Mesebolt 16.18: A régi magyar iroda­lomról 16.58: Prokofjev: Péter és a farkas 17.30: Népdalok 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Eliső kézből — ’88-ról 22.00: Hírvilág 22.30: Diszkotéka 23.30: Otto Schul of és Nýifeo* laj Mednyikov zongo­rázik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: öt penny 8.20: A Szabó család* (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvóstáncok 1«:25: Néhány szó zene köz­ben 12.30: Nemzetiségeink zené­jéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: „Fecsegő-Recsegő” 17.30: Táskarádió 18.30: Slágerlista 19.05: Nótakedvelőknek 20.05: A Poptarisznya dalai­ból 21.05: Kattogó Kabaré 22.05: A francia sanzon isme­retlen arcai 22.51: Hausmann-fúvósművek 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze. X/9. 24.00: Vírágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari njruzsika 9.59: Purcell: A tündérkirály­nő. Az opera hangver­seny-előadása 12.15: Zengjen a muzsika! 12.45: Weiner: V. diverti­mento 13.05: Színészvizsga ’88 13.25: A magyar muzsika múltjából 14.00: A kamarazene ked­velőinek 15.10: Pophullám 16.00: Zenekari muzsika 17.00: Nyitnikék 17.30: Rádióhangversenyek­ről 18.00: Donizetti operáiból 18.30: In limba materna 19.05: Tűnődés a tünetekről 19.35: Klasszikus kórusmu- • zsika 20.00: Bemutatjuk új felvéte­leinket r 20.22: Operaest. Geszti* Szil­via felvételeiből 21.10: A lausanne-i kamara- zenekar hangversenye 22.24: Napjaink zenéje 23.00: Fiatalok stúdiója MISKOLCI STÜDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. 17.35: A Tiszá­tól a Dunáig. Zenés magazin.'7’ (Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika., 18.25— 18.30: Lap- és műsórelőzetes. Szerkesztő: Jakab Mária. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: 9.00: 9.05: 9.15: 9.45: 10.05: 11.30: 16.25: 16.30: 17.00: 19.05: 19.15: 19.20: 19.25: 19.30: 20.10: 20.20: 20.50: 21.00: 21.05: Tévétorna nyugdíjasoknak Képújság Teledoktor Bolondságok II. rész. (Ism.) Benji. XIII 7. rész Pudingfejű Wilson Amerikai tévéfilm Képújság Hírek Kelet-Afrikában Hazai tükör Esti mese Lottósorsolás Tévétorna Reklám Híradó Reklám Szomszédok. Teleregény. 44. fejezet Van öt perce? Reklám Tizenkét hónap az erdőn 21.30: Unokáink sem fogják látni 22.10: Schumann: a-mol(l zongoraverseny 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Magyar évszázadok 18.10: Hosszú út a dűnéken VII 4. rész 19.25: Správy 19.30: Nasa obrazovka 20.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. (Ism.) 20.10: Képújság 20.15: Kisfilmek a nagyvilágból 20.40: A Brooklyn-híd Az amerikai dokumen­tumfilm a híd építésé- . nek történetét mondja el, melyről 1883-ban a Harpers Weekly maga­zin így írt: ,,A sors úgy hozta, hogy legidőtál- lóbb emlékművünk, amelyből a messze utá­nunk jövők is megtud­nak majd rólunk vala­mi keveset, alighanem egy merőben gyakorlati hasznú építmény lesz: nem templom, nem vár­kastély, nem palota, ha­nem egy híd.” Rendezte és fényképez­te: Ken Bums. Magyar szöveg:* Schéry András. Szerkesztőd Gi- mes Katalin.^ Szakértő: dr. Hegedűs István. Vá­gó: Adám Gyöngyi. Gyártásvezető: Kasz­nárné Nagy Éva. Szink­ronrendező: Andor Pé­ter. 21.20: Az óriás, a törpe és a langaléta. Angol rövidfilm. A délnyugat-afrikai Etosha nemzeti parkban élő állatok — a fekete orrszarvú, a dik-dik an­tilop és a zsiráf — cso­dálatos módon élnek együtt anélkül, hogy ár­tanának egymásnak. Készítette: Des és Jen Bartlett. 21.45: Híradó 2. 22.00: TIR. Olasz—magyar tévéfilmsorozat. A potyautas 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Hercegnő arany­csillaggal 10.20: Tv-sorozat. Ism. 11.20: Vetélkedő. Ism. 14.45: Holnaptól kezdve nem varázsolok 16.10: Orvosi tanácsok 16.20: Zenés, szórakoztató műsor 17.00: A nap percei 17.10: Orion magazin 17.50: Honfitársak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története ,v> 20.30: Publicisztikai magazin 21.15: Dalok a képernyőről 21.35: Labdarúgó­összefoglaló 22.25: Koncert 2. MŰSOR: 16.10: A gyerekek és az alkoholizmus 16.30: Kikülíjptt mun­katársaink jelentik 16.50: A nyelvünkről 17.20: A 80-as évek fiatalsága 17.45: Békák és más halak 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Portréfilm 20.20: Jóslat. Tv-játék 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Kis vonatrablás MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Micimackó. -Szí- nes, szinkr. amerikai rajz­film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A velencei nő (16). Színes amerikai—olasz koprodukció. — Kamara: Szenvedély (16). Színes svéd film. — Balassa''0 gyarmati Madách: fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: Cukor­falat. (16). Színes, NSZK-beli filmvígjáték. — Madách Ka­mara: Érintés (16). Színes svéd—amerikai film. — Pász­tó: A birodalom védelme. Szí­nes, szinkr. angol film. — Szécsény: Rocktérítő. Színes, zenés magyar film. — Jobbá­gyi: Istenek a fejükre estek. Színes, szinkr. botswanai filmvígjáték. — Nagylóc: Há­lószobaablak. Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. NÓGRÁDI TÁJAKON. .. £23) TELEXEN ÉRKEZETT.. . Rajz füzet a régi Hungaroton- újdonságok az áj esztendőben A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 1989‘es -első negyedévi ki­adási terve számos érdekes komoly- és népzenei felvé­telt tartalmaz. Januárban jelenik meg többek között Johannes Brahams IV. (e- moll) szimfóniája (Opus 98) a Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus ze­nekarának előadásában, Le­hel György vezényletével, és a The King’s Singers együttes lemeze. ’ Míg januárban három új hanglemez megjelentetését tervezik, addig februárban nyolcét. Ezek között lesz egy összeállitás Johann Sebastian Bach orgona­muzsikájából. A műveket Spányi Miklós szólaltatja meg a szombathelyi Kál­vária-templom Eule-orgo- náján. Telemann D-dúr kürt­versenye, Haydn Esz-dúr versenye két kürtre és ze­nekarra, D-dúr kürtverse­nye és Leopold Mozart Va­dász-szimfóniája egy leme­zen hallható majd a Liszt Ferenc kamarazenekar, va­lamint Friedrich Ádám, Ma- ruzsa Tibor, Borza István és Nagy Miklós kürtművé- »sízek tolmácsolásában. A Kodály Zoltán karmű­vészete című sorozat hato­dik darabjában egyebek mellett elhangzik két zobor- ■/Vidéki népdal és négy olasz madrigál is. Márciusban tíz lemez ki­adását tervezi a Hungaro­ton. Latin nyelven hangza­nak el a prágai gregorián énekek a Schola Hungarica előadásában. Perényi Mik­lós gordonka- és Kocsis Zoltán zongoraművész két hanglemezen is szerepel Kodály-, Bartók-, J.„ S. Bach-, Debussy- és Fauré- művékkel. Vivaldi concer- tói bizonyára sok örömet szereznek a szép és jó muzsika barátainak; a kö­zépkori hangszereken meg­szólaló Capella Savaria együttest Németh Pál veze­ti. A népzene iránt érdek­lődők számára jelent kü­lönleges eseményt a nyol­cadik magyarországi tánc­háztalálkozó antológiája a magyar népzenei antoló­giasorozat negyedik da­rabja, az Alföld zenéjével, valamint a gyimesi népze­néből ízelítőt adó énekes, hangszeres válogatás. A magyar romantika hab- zásában fölcsillan ez a vár­rom is. Petőfi Sándor Salgó című költeményében imi­gyen : „Nógrád s Gömör közt hosszan nyúlik el A Mátra egyik erdőséges ága, Miként sörényes, elfáradt oroszlán Nézvén sötéten messze tájakig.” A régi irodalmi hagyo­mány főként az Ipoly-parti Balassagyarmathoz' kapcso­lódik. A helyi hagyomány kiemelkedő szigeteként tart­juk számon a mai Nógrád" ban Cse'sztvét, amely Ma­dách Imre, Horpácsot, amely Mikszáth Kálmán örökségé­re emlékeztet. Mikszáth egyenesen tündérkerfként ír­ja le szűkebb pátriáját, amelynek kevésbé tündéri tájai közül is több bekerült az irodalomtörténetbe. Pél­dául Móricz Zsigmond meg­fordult Salgótarjánban. Dré" gelypalánkon is riportozott. A zenetörténet Rózsavölgyi Márk révén ugyancsak őrzi Balassagyarmat nevét. Ezek természetesen csu­pán utalások, a sort hosz- szan lehetne folytatni, de most nem az irodalomtörté­netről van szó. Régi rajztüzetet forgatok, benne a régi Nógrád tájai. Azért tudni kell, a mai Nógrádnak is vannak a vi­dék és az itt lakók iránt sze- relmetes érzéssel eltelt raj­zolói. A mostanában eltávo­zottak közül él még az em­lékezetben Jánossy Ferenc alakja, aki Balassagyarmat vagy Iványi Ödöné, aki Sal­gótarján földjében nyugszik. Vizuális jegyzetek, rajzok százait hagyták az utókor­ra erről a tájról, városok most már csak rajzaikon lé. tező épületeit, utcáit, tere­it, házakat, temetők hangú" A természettudományok és a társadalomtudományok területén elért kiemelkedő tudományos eredményeik elismeréseként a Szovjet Tu­dományos Akadémia ked­latát, jellegzetes figurák és fák portréit. A közöttünk élő rajzolók közül ugyancsak több festő­művészt említhetnék, de talán elegendő, ha most csu­pán Farkas András, Réti Zoltán vagy Radics István nevére utalok. Ez a sor is hosszabb lehetne. Arról nem is szólva, hogy a salgótar­jáni nemzetközi művészte­lep, illetve Mátraalmás hosz- szú idő óta olyan művészek­nek ad otthont nyaranként, akik közül többen szintén rajzolják e tájat, műveik nyomán gazdagodik a sal­gótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum képzőművészeti gyűjteménye, valamint az itt élők képe a szűkebb hazá­ról. Mindezt annak kapcsán jegyzem meg, hogy újabb érdekes dokumentummal! gyarapodott a salgótarjáni múzeum, Balogh Károly (1848—1920) ceruzarajzaival Nógrád megye történeti he­lyeiről, az 1890-es évekből. Matzonné Balogh Anna 1988. november 30_án kelt levelé­vel a Nógrádi Sándor Mú­zeum irodalomtörténeti gyűj­teményének ajándékozta nagyapja, néhai Balogh Ká­roly rajzait. A szürke vászonba kötött kis rajzfüzet mérete 25x13 centiméter, terjedelme 29 lap, tartalma 14 eredeti, fő­ként nógrádi tárgyú ceruza­rajz, kivétel nélkül a Ma. dách-rokon, Balogh Károly munkája. Életéről és munkásságáról a közelmúltban tett közzé egy kis tanulmányt dr. Ko­vács Anna, a múzeum iroda­lomtörténésze Sztregova, a feledhetetlen emlékű hely címmel. Ebből tudjuk, hogy Balogh Károly Madách Im­re nővérének, Máriának má­sodik házasságában született fia, aki, miután szüleit 1894- ben tragikus körülmények között elveszítette, nagybáty­den Moszkvában 14 ország 44 tudósát választotta be külfüldi tagjainak sorába. Az akadémia újonnan megválasztott külföldi tag­jai között magyar tudós is ja sztregovai otthonában ne­velkedett, annak hasonló ko­rú fiával, Aladárral együtt. Értékesek sztregovai em­lékiratai, korabeli rajzai (egy ritka akvarellje a haj­dani Sztregováról), vázlatai. Felsőbb tanulmányait Vá­con és Pozsonyban végezte, ügyvédi tanulmányokat foly­tatott, utána bírói hivatásá­nak élt. Nagybátyja, Madách Imre hasonló kedvtelése is ösztönözhette arra, hogy tit­kos vágya a festészet volt. Nógrádi tájábrázolásai ma már dokumentatív értékűek. Egyébként, a festő munkái­val 1986-ban a balassagyar­mati Palóc Múzeumban ta­lálkozhattak a művészet kedvelői, illetve a helytör­ténet iránt érdeklődők. A rajzfüzet értékes üzenet a tájak múltjáról. Buják, Jobbágyi, Salgó, Somoskő, Hasznos, Pincz (kis falu az Ipoly bal partján, postája Losonc volt) s még több köz­ség, kastély, tájdarab, érde­kes fa üzen a múltról. Egyik rajz címe: Kilátás a kertből a Karancsra, 1890. augusz­tus 15-én készült. Egyébként, úgy tetszik, ez az esztendő gazdag volt Balogh Károly számára, ekkor „írta tele” ezt a vászonba kötött rajz- füzetet is. Ez a kis mappa azonban nemcsak dokumentum. A rajzok nemcsak tájábrázo­lást, hanem egyúttal érzel­mi viszonyt is jelentenek. Hiszen a haza nemcsak föld­rajzi fogalom. erdők, me­zők, vizek, hegyek, városok és falvak házai. Sőt, nem­csak emberek közössége. A haza — benne a szűkebb pátria — érzelem és gondo­lat, viszony a fölnevelő ter­mészethez és a néphez. Kö­zös érzékelése annak, hogy tartozunk valahová, amit őriznünk kell, hogy a táj is megőrizzen bennünket. van: Kapolyi László, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia tagja. Jelenleg a Szovjet Tudo­mányos Akadémiának 93 külföldi tagja van. T. E. Szovjet Tudományos Akadémia új tagjai T FILMJEGYZET Az isiének fegx/verzeie Aki látta a Leszámolás Hongkongban, a Rendőrszto­ri című filmeket, az előre tudja, miféle élményben le­het majd része. Azokat is az a kínai (hongkongi) fiatal­ember készítette, mint ezt a misztikusan hangzó Az iste­nek fegyverzetét. Jackie Chan nem pályázik a magas mű­vészet babérjaira, esze ágá­ban sincs, hogy valami olyas­mit készítsen, mint — hogy Ázsiában maradjunk — a ja­pán Akira Kuroszava, Kane- to Sindo, Nagisa Osima, vagy az indiai Satyajit Ray, Raj Kapoor. Ö a több mint tíz esztendeje halott, eredetileg honfitársa, az Amerikában karriert csinált Bruce Lee nyomdokain haladva, annak babérjaira tör. Igyekszik ki­használni a kung-fu filmek iránti nagy népszerűséget, amely jó ideje már nem csak az ázsiai kontinensre jellem­ző. Az efféle akciófilmekhez szükségtelenek a magvas gondolatok, a jellemek ár­nyalt ábrázolása, a kifino­mult, magas színvonalú szí­nészi játék. Ide elég egy a maga lábán úgy-ahogy meg­álló ötlet, néhány csinos, fia­tal nő, illetve jóképű, bátor és ügyes férfi, meg több tu­cat akrobata, dublőr és dub- lőz. A » többi aztán már jön magától, azaz a ruházat és a díszlet, vagyis a produkció látványelemei — beleértve a verekedések koreográfiáját. Jackie Chan például ezt a filmjét Zágrábban forgatta, s a város és a környék meg­felelő, izgalmas és szép hát­térnek bizonyult a soványka, kissé misztikus, egyszerű sé­mákból építkező történet szá­mára. Persze a dolog a való­ságban nem ilyen egyszerű. Komoly munka van minden­nel a valószerűség, az illú­zió megteremtése kedvéért, csupán nem szükségeltetik a részletek kimunkálásához az az igényesség és alaposság, mint ami a művészet mércé­jével készült alkotásokat el­kerülhetetlenül jellemzi. E derék kínai műveit azon­ban ostobaság lenne a ré­szünkről ugyanazon szem­pontok alapján mérlegelni, mint amely filmekkel most minduntalan hasonlítgatjuk. Mert — ismételten hangsú­lyozzuk — egészen más cél­lal és körülmények között születnek. Ugyanakkor még­is szükséges ráirányítani a figyelmet a filmgyártás két vonulata — a művészi és az üzleti vállalkozás — közötti alapvető eltérésre. Sokan ugyanis azt képzelik — mivel úton-útfélen már szinte nem is látni a mozikban másfé­léket —, ezek a filmek je­lentik az igazi élményt, a va­lódi művészetet. Elfelejtik, hogy ez utóbbiak valami fon­tosat, általánosan érvényeset s újat mondanak a világról, az emberről, gazdagítják lel­künket és szellemünket, hoz­zásegítenek a valóságban való jobb eligazodáshoz. Nos, mindezektől nem kell félnie annak, aki megnézi Az istenek fegyverzetét. Mégis ajánlható, mert a rendező­színész Jackie Chan tudja, hogy blődlik sorozatát tárja elénk, hogy életveszélyes ka­landjain fölösleges izgulnunk, mese az egész. Nagyon sok hasonló1 filmről tudják ezt az alkotók, mégis úgy tesznek, mintha nem így volna. Jac­kie Chan mindig jelzi vala­hogyan nekünk a kalandok játékosságát. Ezért az öniro­nikus humorért tartom több­re Az istenek fegyverzetét más műfajbeli társainál. (ok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom