Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
2 NOGRAD 1988. DECEMBER 28., SZERDA Szóvivői tájékoztató a Politikai Bizottság üléséről Idei utolsó ülését tartotta kedden az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület 1 tanácskozásán szereplő két napirendi pontról, a sajtónyilvánosság kérdéseiről, illetve az MSZMP-nek a szocialista és szociáldemokrata pártokkal kialakított kapcsolatairól Major László szóvivő és Csikós József, a KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a Központi Bizottság székházában. A sajtónyilvánosság kérdéseit elemezve, Csikós József utalt arra, hogy a Politikai Bizottság július 12-én tárgyalta meg azt az előterjesztést. amely a politikai nyilvánossággal, a tájékoztatás megújításával, illetve a párt ezzel kapcsolatos szerepével foglalkozott. Az állásfoglalás-tervezetet széles körű vitára bocsátották, amelyben a szerkesztőségek pártalapszervezetei mellett más pártszervezetek tagjai is elmondhatták véleményüket e kérdésekről. Ezek a viták is azt bizonyítják, hogy a közvéleményt élénken foglalkoztatja a nyilvánosság alakulása, amely tágabb értelemben a politizálásban, a döntéshozatalban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben való részvétel jogát jelenti. Sokan mondták el véleményüket a politikai intézményrendszer működéséről, annak zavarairól, a továbbfejlesztés lehetséges módjairól. Megfogalmazták, hogy a sajtó sajátos eszközeivel. a hiteles, pontos tájékoztatással maga is fontos szerepet tölt be a politikai rendszer legitimációjában. A vitában részt vevők örömmel nyugtázták, hogy a májusi pártértekezletet követően mind átfogóbbá vált a politikai élet. nyilvánossága, s mind több olyan információt kaphatott a magyar közvélemény, amely a testületek munkájába engedett bepillantást. Ennek egyik jól bevált eszköze lett az MSZMP szóvivői intézménye. Ugyaniakkor a vitában többen szóvá tették azt is, hogy a nyilvánosság szabályozásának „joghézagai” következtében néha mások jogait sértő, olykor a humánumot sértő megnyilatkozások is elhangozhattak. Mindez jórészt annak tudható be, hogy a társadalom még nem tudott felkészülni megnövekedett nyilvánosság befogadására, annak kezelésére, gyakorlati megvalósítására. Ezen a helyzeten mindenekelőtt a politikai kultúra fejlesztésével, az eltérő vélemények iránt tanúsított türelemmel lehet változtatni. Olyan aggodalmak is megfogalmazódtak, hogy a tömegkommunikációban több polgári indíttatású eszmei áramlat is tényleges jelentőségénél nagyobb képviseletet kapott. Ezzel kapcsolatban sokan aggódva tekintenek az úgynevezett független sajtótermékekre. A vita természetesen érintette a pártsajtót is, s a hozzászólók általában úgy vélték, hogy a gyorsabb, nagyobb vitakészséget tanúsító, az MSZMP álláspontját markánsabban tükröző sajtóorgánumokra van szükség. A Népszabadság munkatársának kérdésére válaszolva Csikós József részletesebben is szólt az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. A többi között elmondta : a Politikai Bizottság mai ülésén felmerült az a gondoláit, hogy esetleg hozzanak létre egy olyan, kisebb példány- számú napilapot, amely a párt politikáját közvetlenebbül képviseli, s a Népszabadság jelenlegi „populáris jellegét” egy nagyabb pél- lányszámú hetilap vehetné át. A Magyar Hírlap kérdése nyomán Major László határozottan leszögezte, hogy a? MSZMP vezető testületéi nem kívánnak beavatkozni a sajtóirányítás gyakorlati kérdéseibe. A párt elvi álláspontja szerint az 1986-os sajtótörvény, ma már nincs összhangban a demokratizálódási folyamattal, szükségessé vált egy új törvény mielőbbi megalkotása, amely a mai helyzethez igazodva szabályozza a sajtó működését, így például a lapengedélyeztetési eljárást is. Major László a televízió kérésére vállalkozott az idei év politikai „gyorsmérlegének” elkészítésére is. Mint mondta, a magyarországi változásokat mind Keleten, mind Nyugaton történelmi, sorsfordító jelzőkkel illetik. Washingtontól Moszkváig egyöntetűen elismeréssel adóznak annak a törekvésnek, amellyel Magyarország a demokratikus szocializmus létrehozásán fáradozik, összekapcsolva a politikai és a gazdasági reformot. A pártvezetés határozottan kitart azon elv mellett, hogy a gazdaságot nem lehet egy felszabadult társadalom nélkül megreformálni. Különösen kedvező feltételeket teremt e törekvések megvalósításához, hogy a világ két vezető nagyhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt érdekelt a magyar reformfolyamat ki- teljesedésében. (MTI) A Royal Viking Line brit hajótársaság legújabb luxushajó' ja, a Royal Viking Sun elhalad Greenwich partjai mellett. A világ legnagyobb óceánjárójának /mondott 38 ezer tonnás, 205 méter hosszú hajó összesen 740 utast képes befogadni 370 luxuskabinjába. Szülés az óceán felett Nem árt, ha a pilóta a repülőgépvezetés mellett a szülés levezetéséhez is ért — ezt a tapasztalatot szűrhette le karácsony éjszakáján a British Airways Barbadosból Londonba tartó járatának személyzete. A Boeing Tiles gép másodpilótája és két utaskísérője ugyanis az Atlanti óceán felett segített világra egy gyermeket. A másodpilóta, aki tíz nappal korábban lett nagyapa, szemlátomást jól tudta, mi a teendő ilyen esetben: gyakorlottan levezette a szülést. A repülőgép végül London pat- wick repülőtere helyett az írországi Shannonban szállt le, ahol már várakozott egy mentőautó Ázsia két óriásának kézfogása k 84 éves Teng Hsziao- " ping fiatal barátjaként üdvözölte a 44 éves Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnököt, Dzsavaharlal Nehru unokáját, Indira Gandhi fiát, aki most lezajlott ötnapos látogatásával nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy baráti kézfogással új hidat építsen Kína és India között. Pekingben megfigyelők szerint aligha vitatható, hogy. a kínai—indiai közeledésben jelentős szerepet játszott a nemzetközi enyhülés és Mihail Gorbacsov szovjet vezető közelmúltban tett indiai látogatása. A Szovjetunió által kezdeményezett enyhülési politika indította el a kínai külpolitikában egyre markánsabban tükröződő új folyamatot, azaz: Kína ugyancsak tartós rendezésre és barátságra vett irányt közvetlen szomszédjaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval és Indiával. Az új világhelyzetben, amelyben a konfrontációt a párbeszéd, a feszültséget az enyhülés váltja fel, Kína és India egyaránt keresi az őt nagyságánál és nemzetközi súlyánál fogva megillető helyet. S Radzsiv Gandhi ötnapos látogatása elegendő időnek bizonyult ahhoz, hogy mindkét ország felismerje: az új nemzetközi helyzetben közösen sokkal többet tehetnek, mint külön-külön vagy egymással szembenállva. Ennek a felismerése húzódik meg amögött is, hogy Kína és India nemcsak a kétoldalú viszonyban kész visszaállítani az ötvenes évek barátságának a szellemét és az egymás közti kapcsolataik alapjaként elfogadni a békés egymás mellett élés elveit, hanem ezeket az elveket egy jövendő gazdasági és politikai világrend alapjaként is kész elfogadni. Az is kiderült a látogatás idején, hogy Kína és India álláspontja számos nemzetközi kérdésben nem fedi egymást. Nézetkülönbségek vannak közöttük olyan regionális problémák megközelítésében, mint a kambodzsai vagy az afganisztáni probléma. Észrevehe- tőek a megfogalmazásbeli különbségek a tibeti helyzet Szovjet választási kampány A Szovjetunióban hétfőn, három hónappal a március 26-i általános választások előtt megkezdődött a jelölési kampány. IA népi küldötteket már az alig egy hónapja elfogadott új választási törvény szerint választják. Számos újdonsággal szolgál a szovjet választási kampány: a jelöléseket és a szavazást társadalmi szervezetek, választási bizottságok ellenőrzik. A népi küldöttek kongresszusát alkotó 2250 küldött egyharmadát, 750 képviselőt az országos társadalmi szervezetek delegálhatják, az SZKP, a Kom- szomoí, a szakszervezetek, vagy rétegszervezetek. E sajátosságok mellett megmaradt a területi, illetőleg a területi-nemzetiségi alapon való választás elve; a népességi arányt szem előtt tartva 750 képviselőt választanak, míg a szövetséges köztársaságok, s más autonóm államigazgatási egységek, a nemzetiségek képviseletét biztosítandó, ugyancsak 750 népi küldöttet delegálhatnak. A demokratikus reformok keretében alkotott választási törvény ugyanakkor kizárja, hogy — a korábbi gyakorlattal ellentétben — „felülről” szabják meg a népképviseleti szervek szociális összetételét, korátlagát, sőt, a két nem arányát; tehát nem lesz előre kiadva egyes választókörzeteknek, hogy milyen jelöltet áll jogukban javasolni. A jelölőgyűlések korlátlan jogosítványt kaptak, korlátlan számú jelöltet állíthatnak —, amennyiben persze az illetők nyílt, vagy titkos szavazással megszerzik a jelöléshez szükséges többséget. Az egyetlen megkötés, hogy égy személy csak egy körzetben lehet jelölt, illetve a jelölés összeegyeztethetetlen a választási bizottsági tagsággal. A törvényes előírások megtartása érdekében ezért éppen egy hónap múlva lezárulnak a jelölőgyűlések, s a választási bizottságok megkezdik a jelöltek bejegyzését, a listák egyeztetését. Az új törvények széles lehetőségeket biztosítanak a jelölteknek programjuk ismertetésére: ennek költségéit az állam viseli. A szovjet hírügynökség jelentése szerint a jelölőgyűlések első napján több mint száz jelöltet választottak, egyebek között Le- ningrádban és Murmanszk- ban. A társadalmi szervezetek már korábban megkezdték a munkát: az író- szövetség vezetősége például 23 jelöltet javasolt a közgyűlésnek. A szovjet lapok egyébként a választási törvény kapcsán rendkívül sokat foglalkoztak a politikai reform első szakaszával, s ezen belül is a választási mechanizmus mélyreható reformjával. Az Izvesztyija a hét végi vezércikkében azt emeli ki, hogy most valóban választani fog az ország, hiszen a szavazólapokon legalább két jelölt nevének kai szerepelnie: tehát a választónak mindenképpen véleményt kell nyilvánítania, legalább egy jelölt nevének kihúzásával. A jelenlegi vláasztásök lényege azonban nem csak ebben rejlik — hangsúlyozza a tekintélyes szovjet lap. — Nemcsak a mandátumokért, saját jelöltjeinkért kell majd megküzdeni, hanem az igazi népképviselet megteremtéséhez vezető első lépésért is, a XIX. pártértekezleten kidolgozott politikai reform megvalósításáért. Attól, hogy kit választunk az új, legfelsőbb államhatalmi szervbe, nagymértékben függ majd jövőnk, az átalakítás sorsa — állapítja meg az Izvesztyija. Szőnyegkészítő asszonyok a közép-ázsiai ország — Pakisztán — egyik legszegényebb vidékén. Politikai párbeszéd Líbiai sajtótájékoztató Szűk körű sajtótájékoztatót tartott kedden Fathi M. Al- Miszráti a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsama- hiriji budapesti' népi irodájának — nagykövetségének — titkára. Hazája álláspontját megerősítve visszautasitotta azokat a washingtoni vádakat, miszerint Líbia vegyi fegyverek gyártására alkalmas üzemet épített. Ezt a vádat — hangoztatta — az Egyesült Államok kormányzata ürügyként használja fel egy Líbia elleni fegyveres támadás előkészítésére. . A nemzetközi részvétellel épülő üzem békés célokat szolgál: elkészülte után gyógyszereket és mezőgazdasági kemikáliákat állít majd elő. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a diplomata megerősítette, hogy az üzem átadása után Líbia kész nemzetközi ellenőrzéseknek alávetni magát: újságírók és szakemberek egyaránt megtekinthetik majd az üzemet. Líbia egyébként résztvevője lesz januárban a vegyi fegyverekkel foglalkozó párizsi nemzetközi konferenciának. (MTI) megítélésében is, annak ellenére, hogy Iridia Kína autonóm területének tekinti Tibeíet. Pekingi látogatása legfontosabb eredményének Radzsiv Gandhi a Teng Hsziao-pinggel és más kínai vezetőkkel létrejött közvetlen, személyes baráti kapcsolatokat tekinti, s erre alapozva állapította meg, hogy a jószomszédi, baráti viszony jövőjében vetett biztos hittel utazik haza Kínából. Az eredmény vitathatatlan : sikerült visszaállítani az elvesztett bizalmat Kína és India között. S ha közös elhatározással rendezik a határkérdést, akkor — ahogyan azt a pekingi sajtó megelőlegezte — valóban történelmi jelentőségűnek bizonyul Radzsiv Gandhi kínai látogatása. Éliás Béla (Peking), 'v MTI—Panoráma A tha; kormány szívesen látja Bang,kokban Hun Sen kambodzsai miniszterelnököt — jelentette be Csaticsaj Csunhavan thaiföldi kormányfő. A szenzációszámba menő bejelentés nemcsak a 'thai álláspont nagymérvű változását jelzi: régebben Bangkok nemhogy Kambodzsával, hanem Vietnammal se volt hajla.ndó_ tárgyalni. Most Csaticsaj azt is közölte, hogy külügyminiszterének januári hanoi látogatása után maga is elutazik Vietnamba. Ugyancsak a változásokra vall, hogy az ASEAN immár maga szorgalmazza a délkelet-ázsiai viszályolt, köztük a kambodzsai kérdés politikai rendezését. Csaticsaj kifejtette: Thaiföldnek, s a térség többi tőkésállamánaik fontosabb érdeke a normális viszony Indokínával, mint az eddigi szembenállás. Az uruguayi választási bíróság hétfőn bejelentette: elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy jövő év első felére népszavazást írjanak ki az úgynevezett amnesztiatörvényről, amely felmentést ad az emberi jogok megsértésével vádolt katonáknak és Ez azért is jelentős, mert a kambodzsai felek minapi munkacsoport-értekezletén az ellenzék ismét megmakacsolta magát: Szihanuk herceg és szövetségesei közölték, hogy csak akkor tárgyalnak tovább Phnompen- nel, ha az utóbbi elfogadja feltételét. Jól tájékozott hanoi források szerint a khmer ellenzék valószínűleg csak alkudozási taktikából mondta fel ismét a párbeszédet, hiszen a dialógus megszakadását sem Kambodzsán belül, sem azon kívül nem kívánja senki. Vietnamban utalnak továbbá arra, hogy Kína — amely eddig a rendezési tárgyalások legfőbb ellenzője volt — maga is építőbben támogatja a politikai megoldást. Hanoi és Peking folytat bizonyos diplomáciai egyeztetéseket. A bíróság közlése szerint a választásra jogosult mintegy 2,2 millió állampolgár egynegyede aláírásával erősítette meg akaratát, hogy szavazzanak az amnesztiatörvényről. A népszavazást valószínűleg jövő áprilisban tartják meg. Uruguay népszavazás az amnesztiatörvényről i
