Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

nógr/íbHSKSn. .. Á helyi járat nem háztól házig szál! Vélemények Salgótarján buszközlekedéséről telexen érkezett... Nem tévedés e kijelentés, hiszen a Nógrád Volánnak egyáltalán nem fűződött ér­deke ahhoz, hogy egy jól bevált rendszert megszün­tessen. Erről így vélekedik Kuris Sándor, a vállalat személyforgalmi és kereske- delmj igazgatóhelyettese: — A város adottsága, az üzletek, hivatalok elhelyez­kedése egyértelműen az „egy központ” mellett szól. Hiá­ba húzták szét a forgalmat, a szokások megmaradtak, s rendkívül erősek. Ebből adó­dik, a tumultus, a Tanács- köztársaság téren. A jármű­vekkel zsúfolt városban amúgy is kiborulnak az em­bereink, most is betegállo­mányban van a buszvezetők egyharmada. Irritálja őket az is, hogy pesti kollégájuk előbb mehet nyugdíjba, na­gyobb ösztönzésben része­sül; a 40 órás munkahét ná­lunk illúzió. 'Ezek természetesen egyet­len utast sem érdekelnek, hiszen a „régi színvonalon” szeretnének eljutni végcél­jukhoz. Induláskor azt mondtuk: nem lesz jobb a rendszer, s ez bekövetkezett, sőt rosszabb lett. Persze akinek megjavult a hely­zete, az nem szól, mert ezt várta. A gondok egy része tehát külső, a Volántól független okokra vezethető vissza. Nyilvánvaló, hogy a szub­jektív tényezők is befolyá­solták a feszültség kialaku­lását, hiszen például elvár­ható lett volna, hogy a gép­kocsivezetők mindig és min­denhol megfelelően tájékoz­tassák az utazóközönséget az átszállási lehetőségekről, a tarifahatárökról és a töb­biről. A beérkezett levelek egy része pedig szintén a kezdeti hiányosságokat tette szóvá, melyekben azonban a vállalat megtette a szükséges és reális intézkedéseket. — Mindenkinek az igényét nem tudjuk kielégíteni, s nem js ez a feladatunk — magyarázza Miklós Ernő, a salgótarjáni személyforgal­mi üzemigazgatóság vezető­je. — Hozzászoktunk, hogy az ezt megelőző menetrend „óraműpontossággal” mű­ködött, az újon törvénysze­rűen csodálkozunk. Sajnos, oda, ahová az utazási igé­nyek irányulnák, nem lehe­tett decentrumot kialakíta­ni. Jobban „átlapolta” vol­na a várost a SZÜV kör­nyékén, illetve a Nemzeti étteremnél tervezett két központ. Ám, a mostani verzióhoz kell idomítanunk a közlekedést, még ha so­kan kifogásolják is a déli • Hogyan függ össze e három tényező? — kérdez­tük előadása után dr. Frenkl Róberttól. — A testkultúra nem csu­pán mozgást jelent, hatása nem csak biológiai. Az ed­zés igazi humán tevékeny­ség is egyben. Nem egyike az életmódtényezőknek, ha­nem az egész életmódot meghatározza. A sport ha­tására megváltozik az em­ber életvitele. A testedzés azért is jó módszer az egész­séges életre nevelésben, mert nem tilt, nem akarja sem­miről lebeszélni az embere­ket, pozitív dolog. Ügy látom, ma alapvető gond az inaktivitás, mind szellemi, mind fizikai érte­lemben. Az emberek nem vállalják a terheket, a konf­Panaszáradat zúdult szer­kesztőségünkre az új salgó­tarjáni helyijárati rend be­vezetését követően. A közvé­lemény nemtetszésének adott hangot a megváltozott vo­nalak, indulási, érkezési idők miatt, valljuk meg: időnként jogosan. Időben értesültünk a változásokról, a szokások, helyi közlekedési viszonyok viszont visszaren­deződést követeltek, azaz, hogy legyen ismét egy köz­pont, mert a decentrumok — és az ebből következő módosítások — sokak sze­rint nem voltak szerencsé­sek. Ám, egy dolgot szinte va­lamennyien figyelmen kívül hagyunk. Az új helyijárati rend mindenképpen indo­kolt volt, hiszen a 21-es út párhuzamos szakaszának to­vábbépítése teret követelt. Tanácsi szakemberek pedig az optimális megoldást a decentrumos közlekedésben látták. decentrum kihasználtságát. Egyet azért hozzá kell ten­nünk: senki nem jelezte, hogy a busz miatt nem tud eljárni munkahelyére, még a vállalatok sem, ahonnan információkat vártunk. — Huszonkét levelet kap­tunk a megközelítőleg há­rom hónap alatt — veszd át a szót Vérségi Pál sze­mélyforgalmi és kereske­delmi osztályvezető —, me­lyek többsége a zagyvapál- falvai (alsó falu) menetren­det kifogásolta. Beállítottunk egy járatot 63-as jelzéssel, ami viszont a bányagép- gyáriaknak nem tetszett, de az utasszámlálás szerint ez az optimális megoldás. A többi levél a menetidőt, a megálló-áthelyezést, a zsú­foltságot teszi szóvá, hogy csak néhányat említsek. Va­lamennyi bejelentést meg­vizsgálunk, és ha jogos az észrevétel, illetve megvaló­sítható, intézkedünk. Egye­sek például kevésnek tartot­ták a piacra (vásárcsarnok) betérő járatok számát. — Ennek megfelelően bi­zonyos napszakokban mó­dosítottuk az útvonalat. A Gorkij-lakótelepre csak ak­kor tudunk kimenni, ha a közlekedési feltételek lehe­tővé teszik. A zagyvarónád járatok csökkentését a for­galomszámlálás indokolta. Járatot igazítottunk a miBe- időpontokat figyelembe vé­ve, a 6-pr vonalán a zsú­foltság enyhítésére — fő­ként a reggeli órákban —, ám irreális az a kérés, hogy az idegéri busz közlekedjen a déli decentrumig. A 7-es liktusokat. A gondok elől mindenféle kiutat keresnek, ilyen például az alkohol. 9 Menyiben befolyásolják az említettek a testsúlyt? — A testsúlytöbblet szabá­lyozási zavar, ebben szere­pe van az inaktivitásnak. Az ember szervezete min­dent beépít, vagyis az elhí­zás nem csak a sok evéstől van. A mozgás, az edzés ja­vítja a szervezet .szabályo­zási mechanizmusát, s ettől már csak egy lépés a lelki egészség. Tudjuk, szorosan összefügg e két dolog. A második világháború óta Magyarországon az em­berek helyzete lelkileg meg­lehetősen kiegyensúlyozatlan. Sokan elvesztették tartásu­kat, nincsenek a valóságra szocializálva — ahogy ezt sűrítését sem indokolja az utasszám jelenlegi szintje. Volt, aki azt javasolta: a 3Y és a 3A buszok induljanak a déli decentrumiból, de akkor nem töltenék be ere­deti funkciójukat. A legnagyobb, szemmel is érzékelhető gon d a Tanács- köztársaság téren alakult ki a szűk megállóhelyek mi­att. Erről így vélekedik Vérségi Pál: — Tudtuk, hogy a meg­állók zsúfoltsága nőnj fog, de igazán jó megoldást még nem találtunk. Két lehetőség között lehetne vá­lasztani. Vagy a megállót húzzuk szét, azaz több busz férne el egyidejűleg a meg­állóban, vagy mindkét ol­dalon két-két megállót ala­kítanánk ki.. Előbbit a helyszűke, utóbbit az átszál­lás körülményessége vétóz­za meg. — Sokat javul majd a helyzet az új 21-es út ki­épültével — állapítja meg Miklós Ernő. — Akkor a járatok egy része átterelőd­het erre a vonalra. Az át­szállásról még csak any- nyit, hogy sokan a központ­ban váltanak járatot, pedig más megállókban js meg­tehetnék. Ugye a beidegző­dés. .. Mivel a Tanácsköztársa­ság téri probléma megold- hatatlanak tűnik laikus szemmel, talán engedtessék meg, hogy egy javaslattal forduljak a tanácsi szak­emberekhez. írjanak ki pá­lyázatot a zsúfoltság enyhí­tésére! Sok ötletből talán lesz ideális is, vagy össze­rakható belőlük egy meg­felelő. S, bár egyik megol­dásként kínálkozik, ha a jelenleginél több járat tér be az észáki ideiglenes for­dulóhelyre, ám jövő évben forgalomkorlátozás lép élet­be ebben a térségben, a hídépítés miatt. Végezetül szeretnénk jó hírrel is szolgálni. Az idő közben bekövetkezett vál­tozások alapján módosított menetrendet ad ki január­ban a Nógrád Volán, szó­rólapokon. A lista jól átte­kinthető, s jelenleg ez a leg­gyorsabb eszköz a lakosság tájékoztatására. Ami pedig a panaszokat illeti: lássuk be, minden telefonáló, levél­író véleményét, nem vezet­heti be azonnal a vállalat, mint attól Szomszéd József, a megyei tanács közlekedési osztályvezetője is óva in­tett egyik beszédében. A helyi járat nem háztól házig szól, bármennyire is sze­szaknyelven mondják. Ma drámai gyorsasággal zúdul­nak az információk az em­berre, s ezek nagy része meglehetősen kedvezőtlen. Hirtelen tudjuk meg, amit folyamatosan kellett volna megismernünk. Mindenféle probléma felszínre került. Egybeesnek a gazdasági, a társadalmi és az egészség- ügyi gondok, amelyek meg­oldása csak úgy lehetséges, ha felszínre hozzuk a rejtett szellemi és fizikai energiá­kat, építünk az emberek ön- tevékenységére. ® Milyen edzésmódokat ajánl például egy nem spor­toló átlagembernek? — Nagyon hasznos a gyaloglás, a futás, az úszás, az egyszerű gimnasztika. Nem csupán az intenzív igénybevétel hatásos. A fo­kozatosság és a rendszeres­ség betartása azonban elen­gedhetetlen az eredményhez. —v.— „Félmilliós" fuvarbrigád Az év utolsó előtti hó­napjának brigádértékelésé­ben — teljesítménye alap­ján — a Nógrád Volán Ady Endre nevét viselő kol­lektíva érdemelte ki a hó­nap brigádja címet és az érte járó pénzjutalmat. A teherforgalmi üzemigazgató­sághoz tartozó 6 gépkocsi- vezető — Csernák Béla ve­zetésével — a Nógrádi Szén­bányák külfejtési munka­helyein dolgozik. A mostoha természeti vi­szonyok ellenére is ponto­san, a fuvaroztató megelé­gedésére végezték feladatai­kat. Novemberben félmil­lió mázsa szenet szállítot­tak a szénmosóba, s árbe­vételük meghaladta a fél­millió forintot. Mellettük szólt az is, hogy élen jár­nak a társadalmi munká­ban és a balesetmentes köz­lekedésben. A szabad idő hasznos el­töltésének számtalan lehető­sége közül válogathatnak az érdeklődők a Nagyoroszi­ban lévő helyőrségi klubban. Felnőttek és gyermekek ré­szére egyaránt biztosítanák itt rendszeres elfoglaltságot, a település valamennyi lakó­ját várják rendezvényeikre. Újabb expedíció indul A ,,havasi ember" rejtélyei Mindössze új rejtélyekkel a tarsolyukban tértek \haza a „havasi embert’’ kutató leg­utóbbi expedíció résztvevői. Hat lelkes kutató kereste a nyomait Tien-San észak- nyugati részén, a Kekirim- tawhegységben, a Kekirim hegyszorosban, ahol az egyik helyi pásztor látni vélte , a titokzatos lényt. Azonban az üzbegisztáni területi köz­pontban, Ferganaban lévő tájmúzeum és a helyi újság által szervezett expedíció semmilyen nyomára nem bukkant ott a „havasi em­bernek”. Az expedíció egyik részt­vevőjének szavaival élve a hegyszoros (szakadék) rejté­lye abban nyilvánult meg, hogy a csoport tagjait a ko­moly felkészülés ellenére ál­landó lelki szorongás gyö­törte, fizikai levertség lett úrrá rajtuk. Nem volt étvá­gyuk, álmatlanság gyötörte őket és csökkent p munka­képességük. Valamennyiük­nek gyorsabban vert a pulm zusa, és felment a vérnyo­mása, habár előzőleg volt idejük alkalmazkodni a ma­gaslati viszonyokhoz. A kutatók hajlanak arra a feltételezésre, hogy éppen a helyi természetnek ez a megmagyarázhatatlan hatá­sa az emberekre lehet az oka a „havasi emberről” al­kotott rejtélyes legenda szárnyra kapásának. a HÉT Újszerű kezdeményezést va­lósítottak meg ez év szep­temberétől például az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályába járóknak, középis­kolai felkészítő szakkör szol­gálja az intenzív tanulásu­kat. A fiatalok a napközi ott­honos foglalkozás helyett A NÖGRÁD 1988. decem­ber 13-i számában megjelent „Kevesebb vendég — több itt töltött idő” című írás­hoz kívánok néhány gon­dolatot fűzni. A cikkben az idegenforgalom ajánlatai kö­zött szerepel szilváskői ba- zaltömlés, valamint a Gort- va-patak völgyének bejárá­sai. A szilváskői bazaltömlés valóban szép és látványos. Sajnos, nagyon nehéz rá­akadni. Több, más vidék­ről jött turistával talál­koztam, akik térkép híján, nem találtak rá. Ugyanis az, aki Róna-bányatelep­ről megy fel a csúcsra, nem is sejti, hogy ez a szép bazaltképződmény né­hány méternyire, közvet­len alatta terül el. Talán az illetékeseknek nem ke­rülne sokba, ha néhány iránymutató táblát rakná­nak ki, jelezvén, hogy hol is található ez a bazaltöm­lés. A Gortva-patak • . völgyé­nek megtalálása, még a térképpel rendelkező turis­táknak is gondot okoz. Ugyanis a Karancs—Med- ves, Heves—Borsodi domb­ság turistatérképén Szarufa­völgy néven szerepel, a kör­nyék lakossága viszont Gortva völgye néven isme­ri. Igaz, az a völgy, amely a Szilváskő-tanyára vezető elágazásnál kezdődik, a tér­kép szerint Gortva-völgy né­ven van feltüntetve, s he­lyenként csehszlovák terü­letre esik. Az a turista, aki végigmegy rajta, akaratla­nul is határsértést követ el, mivel az itt kanyargó pa­tak helyenként magyar, né­hány méterrel odébb már szlovák területen iplyik. várható eseményei matematikából, történelem­ből, oroszból, magyar nyelv és irodalom tárgyakból szak­képzett pedagógusok irányí­tása mellett rendszeres tan­anyagfrissítőt kapnak, így továbbtanulásuk feltételei fokozódnak, illetve felvéte­lük esetén a középiskolai tananyag elsajátítása lesz egyszerűbb. A végzős nyol­cadikosok egyharmada veszi igénybe a helyőrségi klub szakkörét, az egyébként itt szolgálatot teljesítő katonák pedig a számukra leghaszno­sabban tölthetik az egyenru­hás időszakot, itt is tanít­hatják szaktárgyaikat a diákoknak. Képünkön törté­nelemóra, amelyet Zentai József pedagógus, most ép­pen sorkatonai szolgálatot teljesítő katona vezet. —kulcsár— Természetvédelmi terület határát jelző táblát is hiá­ba keres az a turista, aki Salgóbánya felől közelíti meg az úgynevezett „Sza­rufa-völgyet”, mivel ebből mindössze egy árválkodik a Rónabányáról idevezető út mentén. Vadregényes ez a táj, fő­leg az út alatt eredő pa­taktól kezdődően, ahol a meredeken rohanó kis he­gyipatak tele van kisebb- nagyobb zúgókkal, vízesé­sekkel. A meredek oldalak „mozgásban” vannak, így né­hol még az erdő is elcsú­szott a helyéről. Aki innen indul le a völgybe, annak számolnia kell azzal, hogy térdig merülhet az agya­gos, iszapos talajba, to­vábbá, hogy a patakot he­lyenként meredek, szakadé­kom partoldalak szegélye­zik. Lejjebb a völgy már jár­hatóbb és itt érdemes fel­keresni a csaknem 3 mé­ter magasból alázuhanó víz­esést. Ennek közelében van egy kis forrás, melyet nem ártana kímélyíteni és csö­vet beépíteni, ugyanis itt kitűnő alkalom kínálkozik a szalonnasütésre. Itt talál­ható a barlangszerű homok­kőüreg is. Jó lenne több figyelmet szentelni ennek a fokozot­tan védett, természeti szép­ségekkel teli területnek. A patak mentén lehetne egy ösvényt, helyenként lépcső­ket építeni, továbbá irány­mutató táblákkal jelezni a terület hollétét és pótolni az elveszett természetvédel­mi táblát. Varga Ferenc, a Magyar Madártani Egyesület örökös tagja retnénk... T. Németh László Mozgás, testsúly, lelki egészség Beszélgetés dr. Frenkl Róberttel A Balassagyarmaton működő rizikóklub legutóbbi össze­jövetelének vendége dr. Frenkl Róbert tanszékvezető egyetemi tanár volt. Előadásában a mozgás, testsúlysza­bályozás és a lelki egészség kapcsolatát elemezte. Szerdán ülést tart a Szécsényi Városi Tanács, ahol értékelik a végrehajtó bizottság munkáját, valamint megyei vizsgálat alapján tárgyalnák a városi tanács egészségmegőrző programjáról. Ugyancsak ekkor lesz a testület ünnepi megemlékezése a város fel- szabadulásának 44. évfordulója alkalmából. Balassa­gyarmaton az 1989-es gázprogram versenytárgyalá­sának eredményhirdetésére kerül sor. Csütörtökön tartja évzáró megbeszélését Balassa­gyarmaton a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. Az eseményre az ország legtávolibb pont­jairól is várnak tagokat, vendégeket. Pénteken a szécsényi Rákóczi Ferenc Művelődési Központban egy nagyszabású előszilveszteri diszkó keretében megválasztják ’88 diszkószépét. Előzetesen nyolcvanmyolc hölgy kapott meghívót a viadalra. Pedagógusok egyenruhában Felkészítő a középiskolára Nem találják a Gortva-patak völgyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom