Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH KÄDIÖ: 1.20: Társalgó 9.44: Sanzonok 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10.25: A „tegnap” magyar zeneszerzői 10.47: Zenei emlékek Krúdy Gyula műveiben 11.20: A Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának felvételeiből 11.37: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház. A védőszent 15.26: Wieslaw Ochman ope­rettdalokat énekel 15.40: Poggyász 16.05: Éneklő ifjúság 16.19: Testőrségen 17.00: Védtelenül? 17.30: Mozart: A-dúr fuvola- négyes. K. 298. 17.45: A Szabó család 19.15: Régimódi történet 20.15: István és János. Név­napi köszöntő 20.30: Tudomány és gyakor­lat 21.00: Egy óra Sólyom Nagy Sándorral. Boros Attila műsora 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.40: Régi spanyol kórus­muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: János vitéz 8.40: Délelőtti torna 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Akit érdekel . . . 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? Karácsony után 18.30: Táncházi muzsika 19.08: Fiataloknak! 20.31: Az élő népdal Béres János műsora (ism.) 20.41: Almáskert. Veres Péter regénye rádióra alkal­mazva. 7. rész 21.05: Háló. Ferge Zsuzsa, Gáspár Sarolta és Hav- ril Erzsébet műsora 22.00: Vendégünk a Lord együttes 22.45: Zenés játékokból 23.10: A dzsessz története 23.50: Countryzene BARTÓK RÁDIÓ: 9.03: Vivaldi-művek 10.00: Richard Strauss: A hallgatag asszony 13.05: A kertész élete és halála 14.02: Fúvósegyüttesek Mozart- felvételeiből 14.26: A Taverner Concert énekel 14.50: Prométheusz története 15.05: Labirintus 15.20: A berlini filharmonikus zenekar hangversenye 16.47: Kamaramuzsika 17.30: Poggyász 17.50: A pikk dáma 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Magyar előadóművészek felvételeiből 21.08: Báti Zsuzsa jugoszláviai magyar költő versei 21.28: Részletek az 1988. évi drezdai dixieland­fesztiválról 21.48: A Rádiószínház bemu­tatója. Az interjú MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től: Micimackó. Szí­nes, szinkr. amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A velencei nő (16). Színes ame­rikai—olasz koprodukció. — Kamara: Gyönyörű őzek ha­lála. Színes csehszlovák film. — Kohász: Rocktérítő. Zenés magyar film. Múzeumi Moz­gó: Alkonysugárút. Amerikai film. — Balassagyarmati Ma* dách: du. fél 4-től: Hupikék törpikék és Törpicur. Színes, szinkr. belga rajzfilm. Három­negyed 6 és ,8-tói: A fekete özvegy. Színes, szinkr. ameri­kai film. — Madách Kamara: Sír az út előttem. IV. Törté­nelmi dokumentumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: A ki- lencfarkú macska. (16). Színes olasz bűnügyi film. — Bátony­terenyei Petőfi: Cukorfalat (16). Színes NSZK-beli film­vígjáték. — Pásztó: Az iste­nek fegyvere. Színes, lá\vá- nyos hongkongi kalandfilm. — Szécsény: Jézus élete. Színes, látványos amerikai film. — Rétság: Ritz-fürdőház (16). Színes, szinkr. angol filmbo­hózat. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. 17.35: Pódium. Zenés riportműsor. — Döntött a bíróság. Dr. Timár László jegyzete. — 18.00—18.15: Észak- magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szerkesztő: Beély Katalin. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.30: Tévétéka felvételre ajánljuk! 8.30: Hármas csatorna 9.15: Mi-tu-ház XIX 17. rész 9.30: Képújság 9.35: Szünidei matiné Mímüveg 10.15: Benji XIIIy5. rész 10.35: Pumukli 11.00: Jámbor lelkek külföldön. Amerikai tévéfilm 12.30: Mozgató 12.35: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Kuckó 17.25: Kastanka. Magyar rajzfilm. II 1. rész 17.40: „Egy szó, mint száz” 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson 19.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek. XII 12. rész 20.55: Stúdió ’88. 21.40: Reklám 21.45: István király emlékezete A film végigkíséri azo­kat az eseményeket, amelyekkel Magyaror­szág népe tisztelgett az államalapító előtt 1988- ban, halálának 950. év­fordulóján. Az ünnepi események bemutatásán túl, részletesen hallha­tunk az állam és az egy­ház kapcsolatáról, a ka­tolikus egyház és más felekezetek viszonyáról, valamint az egyházak­nak a éo-as évekbeli tár­sadalmi szerepéről. A műsorban megszólal Pas- kai László bíboros, Dan- kó László kalocsai ér­sek és Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke. (A film a Híradó szerkesztősége és az Ál­lami Egyházügyi Hivatal együttműködésével ké­szült.) Szerkesztőriporter: Tar­dos Júlia. Operatőr: Butskó György. Vágó: Major Klára. Gyártás- vezető: Dunavölgyi Péter. 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.00: Kalandozások a zenetörténetben 17.45: Képújság 17.50: Stiri 17.55: Antenna 18.40: Alpok-Adria magazin 19.10: özvegyek. XII ll. rész. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Balett-tükör 20.50: Népzene zenekarra. Vavrinecz Béla: Somogyi furuglás. (Ism.) 20.55: Híradó 2. 21.10: Betűreklám 21.15: Törvényes erőszak. Francia film. (16 éven felülieknek) 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Az utolsó sárkány — tv-sorozat 10.05: A Humberto cirkusz 11.00: Az éveket nem lehet megállítani 11.45: Kanadai tv-film 15.30: Atlantída 99 — zenés műsor 16.15: Objektív 16.45: Jégrevü 17.25:' A nap percei 17.40: Dokumentumfilm 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Szerelem és csalások 20.55: Csehszlovákia 1988 — belpolitikai események 21.55: Zenei visszhangok 2. MŰSOR: 16.05: Megyei magazinok 16.25: A kis sárkány —-olasz rajzfilmsorozat 16.40: Csillagszemű — magyar tv-film 18.10: Sogun öröksége 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Űj filmek a mozikban NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. Hagy o niá Hif­ii rzők A Biblia szövegkritikai és értelmezési szakirodalmának repertóriumán munkálkodik az MTA judaisztikai kuta­tócsoportja. Az év elején alakult csoport —, amely az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán működik — kutatásai­nak légfőbb témája a klasz- szikus hebraisztika — min­denekelőtt a Biblia — és a judaisztika. Ezért szeretnék megteremteni a Biblia tu­dományos tanulmányozásá­nak információs bázisát, amely tájékoztat az erre vonatkozó nemzetközi tu­dományos irodalomról. A re­pertórium bibliográfiai anyagét kutatókaritondkon, illetve számítógépen rögzí­tik, és bárki használhatja majd. A kutatócsoport célja elő­mozdítani a magyarországi zsidóság történelmi és mű­velődési hagyományainak — a magyarországi kulturális örökség részének — megőr­zését. Támogatják a ma­gyarországi zsidó folklór for­rásait és irodalmát ismer­tető bibliográfia elkészíté­sét. Megjelentetik Scheiber Sándor főrabbi, professzor hagyatékából a magyaror­szági zsidó folyóiratok és hírlapok bibliográfiáját. Ez lesz a zsidó folyóiratok anya­gát ismertető repertórium- sorozat első kötete. A magyarországi zsidóság történeti emléke inék feltá­rásában szintén szerepet vállal a kutatócsoport. Az országos levéltári hálózat szakembereinek bevonásá­val összeállítja a magyar- országi levéltárakban őrzött zsidó vonatkozású régi for­rások repertóriumát, amely elősegíti a további kutatá­sokat. Úgyszintén publiká­lásra készítik elő a magyar­országi zsinagógák feliratai­nak gyűjteményét. A Magyar Tudományos Akadémia kulturális és történelmi emlékeinek fel- tárósa-alap, és az MTA So­ros-alapítvány anyagilag tá­mogatja a kutatócsoport munkáit. A kutatócsoport hosszú távú programjának másik fontos része, a hebraisztikai oktatás intézményes keretei­nek megteremtése már meg­kezdődött. Az ELTE Böl­csészettudományi Karán e tanévtől hebraisztika szak létesült. A tanításba be­vonják a hazai tudományos 'és oktatási intézmények "heb- raisztilkával foglalkozó ku­tatóit és külföldi vendégta­nárokat. Jelenleg vizsgálják: lenne-e lehetőség a poszt­graduális képzésre Európá­ban, az Egyesült Államok­ban és Izraelben. Keresik a lehetőségét annak is, hogy legalább egy budapesti gimnáziumban — esetleg az ELTE egyik gyakorló isko­lájában — tanítható-e a bib­liai héber nyelv fakultatív, második idegen nyelvként. Vélemény Gyökér és vadvirág „Kívánhat-é ember töb­bet: derékaljnak szülőföldet s két cserefa tömött ár­nyát szemfedőnek.” (Kányádi Sándor: T. Á. sírjára) Gazdag ajándékkal lepte meg a nézőket a Magyar Televízió. Karácsony első napján mutatta be Tamási Áron utolsó novellájának, a Gyökér és vadvirágnak té- véfilmváltozatát. Manapság divattá és jól fizető üzletté vált a tragikus sorsú erdé­lyi magyarság jelenét s kö­zelmúltját megörökítő művet írni. Ki emlékszik majd ezekre a tucattermékekre, akárcsak néhány hónap múl­va is? De mennyire más, milyen fölemelő Tamási ko­mor szépségű remekét a ke­zünkbe venni, s látni meg­elevenedni az Ábel-sorsú, örökifjú erdélyi hőseit. A kimeríthetetlen életmű­ből telitalálatként sikerült kiválasztani a nemes iro­dalmi alapanyagot. Kányádi Sándor avatott „átigazításá- ban” cseppet sem kopott eredeti fénye, varázsa. Saj-, nos napjaink elszomorító eseményei különös aktuali­tást kölcsönöznek ennek a megindítóan balladisztikus havasi történetnek. Nem is az elmondható tartalma a leglényegesebb benne, ha­nem az atmoszféra, a fe­szültség és a hangulat. A hegyek karéja közé zárt székelyvilágban a szükség a tanító, mely törvényt szab. A nyáron vadregé­nyes és virágos táj télre zordonná fagy, csak az itt élők kedélye marad napfé­nyes, a „pokol tölcsérében” is mosolyognak, mert vall­ják: az a szép, ami szomorú. Hát ebben aztán soha nem volt hiány. A 74 éves Bajkó Tima és 23 esztendős unokája, Tézi az 1960-as évek elején is a falu fölött levő erdőrenge­tegben él. Szegénységben tel­nek napjaik, amelyeket az egyre komiszodó elnyomás mára még jobban megkese­rített volna. Tamási székely Homéroszként időben észre vette és jelezte a feltartóz­tathatatlannak tűnő ember­telen tendenciát. Távol a világtól, csak az egymás iránt érzett felelős­ség és a mérhetetlen nagy szeretet teszi elviselhetővé az egyre sűrűsödő bizonyta­lanságot. Tézi azonban egy halvány reménysugárban még bizakodhat. Egy éve Kolokán Ferenc nyersen- vadul, minden lelki ráhatás nélkül megkérte a kezét. Azóta ég benne a gyakran fellobbanó, olykor révületbe kergető tűz. Forr, izzik, sis­tereg az indulat, érzi bűvös erejét. Ám a kikosarazott legény mással jegyzi el ma­gát, s félő, hogy Tézi a puszta létben egyedül ma­rad, mint egy vadvirág, amely csak pompázik a fel­hők alatt. Elvárja, hogy megadja a módját az udvarlásnak: „Csakhogy nekem lelkem is van, minek az illatát előbb szagolgatni kell! De ő a rózsát egyszerre le akarta harapni! S amikor a tüskék megszúr­ták, szépen elkullogott!” A spekulációt és a számítgatást ki nem állhatja: „hogy va­jon szeretem-e vagy nem, ettől függ a többi szó, a lé­lek tisztasága és a szív örö­me. Hát nem. A szerelem az nem tanácsi hivatal, ahol lehet számigálni. Itt ki kell tenni a szívet, <s a lelket ki­nyitni.” Ám a tragédia nem ott következik be, ahol várnánk. A sors az öreg Tima halá­lát kéri: farkas harapja ket­té a torkát. Egyetlen szülő­földünk van, csak itt élhe­tünk teljes életet. Otthon meghalni is könnyebb, fő­leg, ha a kór nemcsak a lombot és az ágakat támad­ta meg, hanem a gyökereket is. A szomorkás derű ezért tűnik el arcáról. Pedig az erdő védett hely, a történe­lem viharát is jobban fel­fogják a fák, mégha üresen is maradt rajtuk a fészek. Tamási tanítása az, hogy a Hargitán élők hűségüket nem adják fel, inkább el­pusztulnak, de nem szoknak bele a körülményekbe. Per­sze dőre ember az, aki ál­landóan lázad a sorsa ellen. Meg kell tanulnunk a sor­sunkkal együtt élnünk és megtalálni benne a szépsé­get. Bármennyire is nehezen, de saját erkölcsi kódexük szerint, boldogan éltek Er­dély székely magyarjai. Méltóságteljesen fogadták a sorscsapásokat, s ezt a tiszta erkölcsű világot akarják fel­robbantani. Anakronizmus lenne ma ez az életforma, de az emberi tartást meg kell őrizni! A tévéfilmben a hangsú­lyok ugyan megmaradtak, ám megváltoztak a felhan­gok. A drámaiság rovására a szerelem látványa, az élet forrása vált főmotívummá, mintegy a túlélés jelképévé. Találó a szereposztás. Zenthe Ferenc igazi hegyi ember Timaként. Kubik Anna (Té­zi) maga a tisztaság és a szépség. Bubik István (Ko­lokán Ferenc) a megteste­sült erő. A rendező Bohák György azt sugallja: e pár nászából születhet csak egész­séges nemzedék és nép. Ma­napság, amikor elfásultan, érzelmeinkben megkopottan élünk, jó volt látni egy be­teljesült igaz Szerelem törté­netét. Talán segítségével ha­marább magunkra találha­tunk. Buzafalvi Győző Kiállítás és aukció a Romániából áttelepültek támogatására A Magyar Képzőművé­szek és Iparművészek Szö­vetsége kiállítást és aukciót szervez a romániai mene" kültek megsegítésére. Ezért a szövetség felhí­vással fordul az alkotók­hoz, hogy. műveikkel vegye" nek részt az 1989. február 10-én a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeumban nyí­ló tárlaton, illetve azt köve­tően a február 18-án dél­előtt 10 órakor kezdődő auk­ción. Az eladott művek árá­nak 50 százaléka, illetve — sokszorosított képgrafika esetén — az alkotások utáni teljes bevétel a menedék­bizottság kezelésébe kerül, amely a Romániából Ma­gyarországra áttelepültek szálláshoz és munkához ju­tását segíti, valamint az ar­ra rászorulókat jogi, orvo­si és átmeneti anyagi tá­mogatásban részesíti. A lehetőleg egy négyzat- ’ métert meg nem haladó műveket kérik kiállításra kész állapotban átadni 1989. január 30-án és 31-én, vala­mint február 1-jén 9 és 15 óra között a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumban. (MTI) Születésnapi hangverseny Salgótarjánban Fennállásának harminc­harmadik évfordulója tiszteletére kamaraze­nei bemutatót tartottak a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában. A dísz- hangverseny rangját emelte a losonci zene­iskola növendékeinek részvétele, a közös prog" ram szereplői közül fényképeinken muta­tunk be néhányat. —képek: kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom