Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ — ..................■ XLIV. ÉVF., 307. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 27., KEDD Illúzióink végnapjai (3. oldal) Vélemények Salgótarján buszközlekedéséről (5. oldal) Összecsaptak a bokszkesztyűk Gyarmaton (7. oldal) Gondoskodás az acélgyári nyugdíjasokról A „Professional” Számítástechnikai és Elektronikai GT. salgótarjáni számítógépszervizé­ben IBM kompatibilis gépek javításával és beüzemelésével foglalkoznak. Nógrád és Heves megye területén az idei esztendőben hárommillió forint értékű munkálatot vé­geztek. Képünkön Kiss Tibor és Tóth Gábor számítástechnikai szervizmérnökök javítják a meghibásodott készülékeket. —RT— Pápai üzenet: „Férjem osztályvezetői fi­zetéssel ment nyugdíjba, há­rom évvel ezelőtt. Az ak­kor szépnek tűnő összeg a mai árakat alapul véve, szin­te nevetségesen alacsony. Rendkívül nemes gondolat­nak tartom, hogy jövő évtől a gyár anyagilag is kompen­zálni kívánja az infláció terheit a nyugdíjasok köré­ben. még ha bizonyos fel­tételeket támaszt is” — vé­lekedik az acélgyár nagy­szabású kezdeményezéséről Csics Gvörgyné számviteli előadó, aki maga is a ked­vezményezettek közé tarto­zik majd jövő évtől, nyug­állományba vonulásától szá­mítva. A szóban forgó csen­des szenzációt Szabó István vezérigazgató jelezte, még az év elején megtartott mun­kásgyűlésen. Karácsony előtt ismét ösz- szehívták a vasas kollektí­vát, s ennek csupán egyik apropója, hogy egy hétre el­hallgatnak a gépek a nagy múltú gyárban, hiszen le­dolgozták a két ünnep kö­zötti munkanapokat. A ja-' nuárban bejelentett teuéek immár megvalósultak,'s a részleteiről faggattuk a ve- .zérigazgatót néhány nappal a munkásgyűlés előtt. — Első alkalommal for­dult elő életünkben, hogy a A sütőipari szakágazat belső ellátásra termelt, fej­lesztése háttérbe szorult. Az alaptevékenység alacsony jövedelmezősége (2—6 szá­zalék) nem adott önerőt a termelési szerkezet átalakí­tásához, s még kevésbé a megfelelő számú és felké­szültségű szakmai gárda megteremtéséhez. A közelmúltban azonban az ágazatot érintő vállalat- irányítási formaváltás, a do­táció megvonása, a bátorí­tást kapott egyéb sütőipari szektorok térhódítása lehető­séget, egyszersmind kihívást jelent a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalatnak is. Vállalatunk utóbbi évek­beli dinamikus fejlődéséhez a kollektíva innovatív ké­pessége jelentősen hozzájá­gazdálkodiási eredmények alapján 13. havi fizetéstosz- tottunk ki dolgozóinknak — mondja. — A városban, az ipari üzemek közül a legje­lentősebb bérfejlesztést haj­tottuk végre ebben az év­ben, átlagosan 14,3 százalé­kosat. Erre sem volt példa legalább 10—15 éve. Egyete­mi hallgatóink ösztöndíját a két utolsó évben felemeltük 3500 forintra. A felsőfokú végzettségű pályakezdők bé­rét 5 ezerről 7 ezer forintra módosítottuk, sőt nyolcuknak garzonlakást biztosítottunk az átalakított munkásszál­láson. A majd 40 négyzet- méteres otthonokat még hűtőszekrénnyel is felszerel­tük ! Nyugdíjasaink évi egyszeri támogatását ötven százalékkal toldottuk meg, melynek döntő forrása a kommunista műszak. Ez az összeg jövőre eléri a 600 ezer forintot. Emellett szá­mos szociális intézkedés elé­gítette ki a gyáriak igényét, akár az üdülésre, a kulturá- lódásra, akár a sportegyesü­let működésére gondolok. Mindez az ún. szociális vé­dőháló része, mellyel azt kí­vánjuk elérni, hogy vala­mennyi kenyérkeresőnk megtalálja számítását válla­latunknál, pályakezdéstől a rult. A fejlesztési és üzlet- politikai tevékenységgel dol­gozóink kreativitása ötvö­ződött. Együttes hatásukként 1981—85. között 11,4 száza­lékkal növekedett az árbe­vétel, a VII. ötéves terv első két évében, pedig túl­szárnyalva ezt a teljesít­ményt, 25 százalékos árbe­vétel-növekményt értünk el. Eközben a vállalati ered­mény is fokozatosan növe­kedett. Emelkedett a sütőipari szakmunkások száma. A fejlődés igazi személyi té­nyezői a közép- és felső­fokú élelmiszer-ipari (sütő­ipari) és műszaki, szakem­berek, számuk hosszú ideje stagnál. Az innováció alappillére­ként számba vehető műszaki nyugállományig, s azon túl is... A hangsúly az utolsó sza­vakon van, miért mint foly­tatja: — Elhatároztuk, hogy mindazon dolgozóinkat,, akik legalább 35 éve nálunk dol­goznak és jövőre érik el a nyugdíjkorhatárt, életük vé­géig szóló támogatással se­gítjük, gondolván a neheze­dő életkörülményekre. Ez az összeg ezer forintot jelent havonta, azaz körülbelül 25 százalékos kiegészítés át­lagosan. Azt kívánjuk hir­detni: itt tartósan érdiem,es dolgozni! Az acélgyár min­dig is a legmagasabb szin­ten gondoskodott dolgozói­ról. Hozzáállásunkat a gyár 1990-es évekbeli új szelle­mének tekinthetjük. Szótla­nul ültek a karácsonyfa fé­nyében azok az öregek is, akiket az esztendő utolsó napjaiban látott vendégül a nyugdíj a sbiizottság, a Ko­hász Művelődési Központban. A panaszok helyett azonban a remény csillan elő Hor­váth József szeméből, hiszen a gyár nem veszítette el 1300 nyugdíjasát: gondosko­dik róluk, lehetősége sze­rint. Erről szól az alapszer­vezeti bizottság titkára: (Folytatás a 2. oldalon.) vállalatra nehezedő megúju­lási kényszer tehát nincs harmóniában. Ezért kivált­képp érdekünk az újító tö­rekvések széles körű feltá­rása és hasznosítása. Az újítók köre szűkül, a folya­mat ugyanakkor minőségi változást hordoz, hiszen az újítások által produkált eredmény emelkedett. Az újítások alkalmazásba vé­telének gyorsítására közre­működői érdekeltséget te­remtettünk. Vállalatunk a szakágazaton belül kezdeményezte az in­novációs tevékenység élet­képessé tételét és propagan­dáját. A megújulásra Irá­nyuló vállalati törekvések a műs zak i -feji esz t ésii tervben (Folytatás a 2. oldalon.) Fenyőünnep a Parlamentben Több mint négyezer gyer­mek vett részt a karácsonyi ünnepeken megtartott par­lamenti fenyőünnep négy előadásán és a december 25-i főpróbán. A nagy sikerű főműsorban, valamint a kü­lönböző helyszíneken a Ka­láka együttes, a Lekvár együttes, Otaky bűvész, Ara­tó András, Zoltán Erika, Vincze Lilla, a csepeli ifjú­sági pantomimegyüttes, a Karsai Pantomim Rt., vala­mint az Állami Artistákép- ző Intézet növendékei szó­rakoztatták a fiatalokat. Ven­dégül látták azokat az egy­kori úttörőket is, akik az első — 1954-ben megtartott — fenyőünnepeken részt vettek. Ott volt a Parlament­ben, dr. Kárpáti György is, aki 1954-ben Télapóként osztotta az ajándékokat a gyermekeknek. A hétfő dél­utáni, előre meghirdetett programot követően a 100 Folk Celsius együttes adott koncertet. A több mint há­romnegyed órás műsor nagy sikert aratott. II. János Pál pápa ha­gyományos karácsonyi üze­netében széles nemzetközi összefogásra szólított fel az örményországi földrengés következményeinek elhárí­tása és az AIDS elleni küz­delem érdekében. A Szent Péter-bazilikában pontifikáit mise után a székesegyház középhajója érkélyén felállított szó­székről elhangzott az „Urbi et Orbi” — áldás a vá­rosnak és a világnak — majd a katolikus egyház­fő a világ negyvenöt nyel­vén, így magyarul is, ál­dott karácsonyt kívánt a hívőknek. A karácsonyi üze­net tévéközvetítését a világ ötven országában kísér­hették figyelemmel a né­zők. A pápai üzenetet első ízben közvetítette a szovjet televízió is. II. János Pál elmondta, hogy a szegények, az éhe­zők, a kitaszítottak, a me­nekültek, a gyűlölet, a há­ború és a természeti csa­pások áldozatai között kü­lön gondol az örményorszá­gi földrengés áldozataira és túlélőire. A nemzetközi ösz- szefogás erősítését szorgal­mazta az elpusztult örmény­országi települések újjáépí­tése érdekében. A pápa az AIDS'betegek- kel való szolidaritásra szó­lított fel, kik „nemcsak a betegség fenyegetését, ha­nem a társadalom hátrá­nyos megkülönböztetését is kénytelenek elviselni”. Az egyházfő felhívást intézett a világ tudósaihoz: tegye­nek meg mindent a halálos kór elleni szer mihamarab­bi megtalálásáért. Budapesten tárgyal Újítások a sütőiparban Több új termék — Egészséges táplálkozás adottság szűkössége és a Bizony sajna, csak ízelítőt kaptunk a télből. Ügy tűnik való igaz a mondás, mely szerint a kopogós Katalint locsogós karácsony követi. Ezt igazolja a kirándulóhelyek forgalma is, főleg ahová havas napokon síelni, szánkózni járunk. A sal­gótarjáni Dornyai-türistaház sem igazán hangos. Forgalmuk karácsonykor szinte elenyésző, igaz 27-től telt házzal szá­molnak. A domboldalon inkább az avar díszük, csak imitt-amott havasak az eresztvényi lejtők. Vannak azért, akik a téli sportot választják. A kicsiket elbírja a pár centis fagyott hó. A határátkelő felé azonban folyamatosan men­nek a sítalpakkal, szánkókkal megpakolt autók. A szomszédos Csehszlovákia hegyei több fehér örömöt ígérnek. Itt­hon marad a séta és a pihenés. — képek: Rigó — a dél-koreai Sing Dong Von dél-ko­reai külügyminiszter-helyet­tes hétfőn Szöulból eluta­zott Budapestre hogy há­romnapos hivatalos láto­gatást tegyen Magyarorszá­gon — jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A jelentés szerint a dél­koreai külügyminisziter-he- lyettest Horn Gyula külügyi államtitkár hívta meg ma­gyarországi látogatásra. A dél-koreai hírügynökség ér­tesülése szerint a két fél várhatóan beruházásvédel­mi szerződést ír alá. A Yonhap szöuli külügyi forrásokra hivatkozva je­lentette azt is, hogy Sin Dong Vont fogadja több magyar vezető, így Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára és Németh Miklós kormányfő is, akikkel a dél-koreai diplomata a nem­zetközi helyzetről és a két országot érintő kérdésekről cserél majd véleményt. A külügyminiszter-helyet­tes magyarországi látogatá­sa a Yonhap értékelése sze­rint hozzájárulhat a két or­szág közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéhez, A dél-koreai hírügynökség em­lékeztet arra, hogy Magyar- ország és Dél-Korea szep­temberben bejelentette: Bu­dapesten és Szöulban állan­dó képviseletet nyitnak. Sing Dong Von személyében el­ső ízben látogat rangos dél- koreai politikus Budapestre. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom