Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

1988. DECEMBER 20., KEDD NOGRAD 3 Fontos a tipizálás T ermékfejlesztés a Fűtőbernél A vállalat, illetve a gyár jövője és eredményes mű­ködése szempontjából alap­vetően fontos, hogy lépést tudjunk tartani a gyors műszaki fejlődéssel, képesek legyünk megőrizni hazai vezető szérepünket, kezde­ményezői legyünk, új, kor­szerű termékek, technológi­ák, energiatakarékos rend­szerek bevezetésének. Fon­tos feladatunk a tipizálás elvének betartása, azaz a már kifejlesztett vagy fej­lesztés alatt álló készülé­keket felhasználva korsze­rűsíteni régebbi és új be­rendezéseinket. A Fűtőber Vállalat, mint az épületgépészeti termé­kek legszélesebb körű hazai gyártója éves szi,nten közel 15 millió forintot fordít mű­szaki fejlesztésre. Három gyára közül a bátonytere- nyeit érintő fejlesztési költ­ségek 5,3 millió forintot tesznek ki. Az 1986-tól gyá­runkat érintő fejlesztési te­vékenység három részre bontható. Hosszú távú stra­tégiai fejlesztéseket — köz­pontunk megbízásából —a Műszaki Fejlesztő Tervező Iroda (MFTI) végez. Rövid távú fejlesztésekkel — az éves fejlesztési tervnek meg­felelően — az MFTI illeté­kes osztályai, illetve gyá­runk fejlesztési osztálya foglalkoznak, önállóan és közösen. Az elmúlt közel három év alatt végzett, gyárunkat érintő termékfejlesztésről, röviden a következőket mondhatjuk el. A piac je­lenleg az automatikus ve­zérléssel és szabályozással ellátott készülékeket igény­li. E termékcsoportba so­rolható az 1986-ban megje­lent és azóta folyamatosan korszerűsített RK-típusú gázkazán. Az RK atmoszférikus égőjű gázkazánok meleg­vizes fűtésre és használati meleg víz (HMV) közvetett módon (külön hőcserélőn keresztül) történő előállítá­sára szolgáló berendezések, 29 és 50 kW nagyságban. Négy típusváltozatban (gra­vitációs, szivattyú, haszná­lati melegvíz-termeléssel összekapcsolt, szivattyús, és külső tárolás HMW ter­melővel kialakított szi­vattyús) készülnek. Befeje­zése előtt áll az MFTI ál­tal kifejlesztett — padlófű­tésre akalmas — kis zárt tágulási tartállyal és sza­bályozókkal ellátott kazánok tervezése, melyet a tavaszi BNV-n mutatunk be a fo­gyasztóknak. Múlt év végén jelentünk meg a továbbfejlesztett GBR típusjelű gáztüzelésű, tá- rolós rendszerű bojlerünk­kel, amely 100, 200 és 280 1-es nagyságban készül, és lakások, óvodák, kisebb ven­déglátóipari egységek hasz­nálati meleg víz ellátására szolgál. A meleg víz tárolásá­ra (a korábbitól eltérően) korrózióálló anyagból elő­állított tartálytest alkalmas. A beépített automatikával a víz hőmérséklete szabályoz­ható, ugyanez az automati­ka tartalmaz gáznyomás­szabályozót és az esetleges túlfűtés ellen védő korláto­zót is. Folyamatosan korszerű­sítjük a BO-RA radiátora­inkat. A három színválasz­ték (fehér, krém és néger­barna) megteremtése mel­lett fedlappal láttuk el ter­mékeinket. Az esztétiku- sabb kivitel (rövidebb cson­kok) és a szerelhetőség ja­vítása érdekében „Kon- fort” típusjelű hőterelő le­mezzel ellátott változattal jelentünk meg a BNV-n. A szükséges minősítés és a be­mérések után a sorozatgyár­tás megindítása a jövő évben várható. Az elmúlt évben kezdtük és jelenleg is fejlesztés alatt áll a közúti járműre sze­relhető MÜ—4. típusú mo­bil olajtároló, amely — főleg a mezőgazdasági szö­vetkezetek, gazdaságok igé­nyeit figyelembe véve — 55 Celsius-fckot meghala­dó lobbanáspontú az ADR 3. osztályába tartozó gáz­olaj és fűtőolaj szállítására és kimérésére szolgál. A 4 köbméteres tartály a követ­kező funkciók ellátására al­kalmas: töltés felülről a fedélbe szerelt töltőcsövön keresztül, gravitációs lefej­tés mérés nélkül, lefejtés kézi szivattyúval a kimérő- egvségen keresztül. A tar­tály jelenleg minősítések előtt áll, ez év végéig azon­ban szeretnénk megjelenni vele a piacon. A Fűtőber meglévő gyártmányait figyelembe- véve került kifejlesztésre az MFTI és az ÉVITERV ter­vezésében kazánházi és hőközponti típusblokkunk. Célunk az önálló típustech- nolcgia kialakítása, amely megteremti az egységes szemléletű, eszköz- és élő­munka-takarékos tervezés, kivitelezés és üzemeltetés lehetőségét. A kazántelep 7 variálható elemből áll, így kis helyigény, hosszú élet­tartam, egyszerű üzemelte­tés és csekély karbantartási vonzat jellemzi. A kísérleti darabok próbaüzemi kihe­lyezés előtt állnak. Az idei termékátcsopor­tosítás keretén belül kerül­tek Bátonyterenyére, a le­vegőtisztaság-védelmi be­rendezések egyes típusai. Ez az átcsoportosítás lehe­tőséget adott (a jövőre néz­ve is) á portechnikai beren­dezések továbbfejlesztésére. A levegőti.sztaságvédélmi- osztállyal közösen robbaná­si nyomás levezetésére al­kalmas porleválasztó be­rendezések kifejlesztésén dolgozunk. Gyártási profilunk kibő­vítésére megkezdtük a nem épületgépészet; berendezé­sek közé tartozó állvány- család kifejlesztését. Mun­kánk eredményéként fel­készültünk a KOKA már­kanevű, nagy teherbírású, szálanyagtároló gyártására, melyet a „BUDATRANS- PACK ’88”. nemzetközi anyagmozgatási és csoma­golási szakkiállításon is be­mutattunk. Teljeskörű minőségjaví­tó felülvizsgálatunk során a következő régebbi ter­mékeink korszerűsítését vé­geztük, illetve végezzük el a közeljövőben: NTH épí­tőelemes hőcserélő, MVT- típusú melegvíz-termelő, OTU-GTU típusú olaj- és gáztüzelésű KőTégfúVó, TRC típusú term ©ventillátor. Rövid távú .termékfejlesz­téseink között szerepel: a szikraképzés ellen védett axiális ventillátor és új, axiális venti Határsor ki- fejlesztése, robbanási nyo­más levezetésére alkalmas porleválasztók előállítása, új technológia kifejlesztése tartályok hőszigetelésére. A piaci verseny külföldi és belföldi erősödése meg­követeli a rugalmas, haté­kony gyártmányfejlesztést Ezen igények szükségessé teszik a tárgyi és személyi feltételek biztosítása mellett a kooperációs kapcsolatok kiépítését kül- és belföldi szakcégekkel. Király Gyula fejlesztési osztályvezető flz első szakasz befejeződött Balassagyarmat bekapcsolódott a vezetékesföldgáz-ellátásba Az 1987—1988-as év min­den bizonnyal egyik legje­lesebb ideje Balassagyarmat fejlődéstörténetének. Ez idő alatt teremtődött meg a so­ha vissza nem térő alkalom arra, hogy az Ipoly-parti vá­ros régi vágya teljesüljön, s bekapcsolódhasson a vezeté- kesföldgáz-hálózatba. Csak rövid visszatekintés­képpen: 1988. június 8-án hosszú egyeztető, tervezge­tő időszak után az Ipari Mi­nisztérium engedélyt adott a bekapcsolásra, s innentől kezdve megindulhatott a nagynyomású szállítóveze­ték, valamint a városi belső elosztóhálózat első szaka­szának a kivitelezése. A Romhány—Balassagyar­mat közötti nagynyomású szállítóvezeték kivitelezésé­nek a fővállalkozója — a GOV műszaki vezetésével — a siófoki Kőolajvezeték Épí­tő Vállalat volt. A magyar beruházási gyakorlatban pél­dátlan gyorsasággal, egy éven belül elkészült a 18 kilomé­ter hosszúságú szállítóveze­ték, amely mintegy 120 mil­liós beruházást jelentett. A belső hálózat építését a rác­kevei Mgtsz műanyagcső- szerelő melléküzemágának szakemberei végezték, a 10,8 kilométeres belső hálózat, ki­vitelezése 50 millióba került. A nagyszerűen egyeztetett munka, a gondok gyors és pontos megoldása révén, ok­tóber 30-án este meggyul­ladt a nyírjesi út mentén álló gázfogadó állomás mel­letti fáklya, amely jelezte a beruházásból már csak a műszaki átadás van hátra. Ennek utolsó akkordjaként, a múlt héten a Balassa­gyarmat Városi Tanácson bensőséges ünnepségen kö­szöntötték mindazokat akik­nek köszönhető a megvaló­sulás, így a siófoki, a rác­kevei cég mellett az Ipari Minisztérium, a bányaműsza­ki felügyelőség, a TIGÁZ. valamint az Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt és a Nógrád Megyei Tanács kép­viselőit. Az első szakasz megvaló­sulásaképpen eddig négy­száz szerződést kötöttek már a balassagyarmatiak, s kö­zel negyven ingatlanban te­remtődött meg a gázvétele­zés lehetősége. E mellett a nevelési központ kap még a tüzelőanyagból az idén. Örömhír mindazoknak, akik szerződést kötöttek, vagy még csak most gon­dolkodnak rajta, hogy a sze­mélyi jövedelemadóról szóló rendelet értelmében, aki be­fizeti a hozzájárulást az OTP-nek, az adókedvez­ményben részesül. A befi­zetett összeg harminc száza­lékát, a befizetés évében le­vonhatja adójából. Jövőre a város déli ré­sze, a Lenin- és a Nógrádi Sándor-lakótelep következik. Vódóháló nélkül — önállóan Még nincs átütő változás... — Figyelembe vettük mindhárom piacunk felvevő képességét és a begyűrűző árakat. Ennek alapján, négy hónap alatt 280 milliós ár­bevételt kell elérnünk ah­hoz, hogy 13 millió forint nyereségünk legyen. Ehhez igazítottuk belső érdekeltsé­günket, .amely a vállalkozói szellemet kívánja mozgásba hozni, fellendíteni — utal a mostani időszak alapvető já­tékszabályára Kazinezi Gyu­la, a salgótarjáni öblösüveg­gyár igazgatója. — A megrendelések telje­sítése 10—15 millió forintos nyereséget ígér, amennyiben az önállósággal járó vagyon­megosztás a mi elképzelése­ink szerint alakul — egészí­ti ki az előbbieket Pintér Mihály gazdasági igazgató- helyettes. Vajon milyen műszaki- technikai színvonal segíti az önállóság küszöbén a több­szöri egyeztetéssel kialakí­tott program végrehajtását? Sikeres beruházások — Az utóbbi másfél évben különböző pályázatok segít­ségével 150—200 millió fo­rintot fordítottunk műszaki fejlesztésre — érzékelteti az előzményeket Mészáros György fejlesztési főmérnök. — Ezek olyan sikeres beru­házások, amelyek már most is éreztetik előnyös hatásu­kat, de méginkább a jövő­ben hozzák meg a kívánt eredményit. Különösen né­hány kemence biztató táv­latokat ígérő műszerezettsé­gében léptünk előre. Az új technikai követelményekkel, a dolgozók megbarátkoztak, jól kihasználják. — A számítógépes rend­szer bevezetése pedig kizár­ja a szubjektív hibákat, ugyanakkor utólag bebizo­nyítja, ki, miként sértette meg a technológiai előíráso­kat — vélekedik Simon Ist­ván, termelési igazgató- helyettes. — Ha a piacon akarunk maradni, akkor fejlett tech­nikát, technológiát kell al­kalmazni — folytatja Géczi Attila, az 1-es gyáregység vezetője. — A belga száj- perem-megmunkáló gépünk az előbbi kívánalmaknak megfelel. Kifejezetten jó mi­nőséget biztosít, hozzájárul versenyképességünk fokozá­sához. — A gyár fejlesztési stra­tégiájának, taktikájának alapja a műszaki, technikai, technológiai újjászületés — hangsúlyozza az igazgató. — Ennek érdekében lízingelés­sel vásároltunk korszerű pat- tanító csiszolót, ez egyes gyáregységben pedig új ke- mencekonistrukciót valósí­tunk meg, amennyiben meg­egyezünk a SORG nyugat­német céggel. Tárgyalunk különböző licencek know- how-k megvásárlásáról is. Az új felállás előnyei Az önállóság újabb köve­telményt támaszt a meglevő szervezettel szemben is. E tekintetben sor kerül-e va­lamiféle kiigazításra, változ­tatásra? — Ez a munka 1985 óta folyamatos és tudatos rend­szerbe foglalt tevékenység — vallja Kazinezi Gyula. — Augusztusban egy team javaslata alapján figyelembe véve az önállóság új köve­telményét, korszerűsítettük eddigi szervezeti felállásun­kat. A három igazgatóhelyet­tes mellé egy újabbat ne­veztünk ki, mely szociális és oktatási kérdésekkel foglal­kozik. A változtatáskor ki­Ifjú szakmunkások meg­bízható munkája segíti a termelést. — A szemléletben még nincs átütő változás — hang­súlyozza Pintér Mihály. — A dolgozók még nem fogták fel, nem tudatosult bennük, hogy alávetőén megváltozott a helyzet: a gyár sorsa az ő saját sorsuk. — Alakítása kizárólag az ő kezükben van — folytatja Géczi Attila. — Ellentmondásos a hely­zet — kapcsolódik a beszél­getésbe Varga Antal, az egyes gyáregység üzemvezetője. — Egyesek úgy gondolják, hogy még mindig van egy Róbert bácsi, amelyik majd elővará­zsolja a szükséges nyeresé­get. Ilyen eddig sem volt! Vannak akik felismerték, vallják, hogy mostani jó munkájuk eredménye ké­Mínőségellenőrzés mondtuk; kiemelt feladat lesz a dolgozókkal való rend­szeres foglalkozás. Ugyanak­kor előtérbe állítottuk a mű­szaki-fejlesztői korszerűsítési munkát is. — Az átszervezéssel növe­kedett hatásköröm,, felada­tom, felelősségem, a koráb­binál több időt kell fordíta­nom a koordinációs munká­ra — hangsúlyozza Simon István, — Ez azt jelenti, hogy a napi kérdésekkel va­ló foglalkozást az eddiginél sakkal jobban, a termelő szervezetek irányítóitól kell számon kérnem. A meglevő osztályok száma egy újab­bal, a gyártás-előkészítés­sel bővül. Az ehhez szüksé­ges feltételeket 1989-ben kell megteremtenem. — Előnyét abban látom, hogy szőkébb területtel kell foglalkoznom, ezáltal több idő marad az elemző mun­kára. Hátránya viszont, hogy megnövekszik a koordináci­ós feladatom — vélekedik a g,a zd a s á gi i gazg a.t ó h el y e 11 es. Mivel rendkívül nagy a gyár rövid lejáratú hitelál­lománya, ezért ebben az év­ben a kamatterhek elérik a 30 millió forintot. A nyere­séget apasztó, a költségeket növelő különböző készlete­ket sikerült 20 százalékkal mérsékelni, de még mindig 20 millió forinttal magasabb a kívánatosnál. Jövőre 60 millió forintos nyereséget kell elérniük ahhoz, hogy az esedékes 15 millió forint hi­telt visszafizessék. Az 1989-es közgazdasági szabályozók, a vállalkozási adó mellett egyéb adójellegű elvonáso­kat, így a műszaki-fejlesztési hozzájárulást, a központi la­kásfinanszírozási alapot, a szakmunkásképzési alapot és egyéb eszközlekötési jellegű járulékokat írnak elő. Mind­ezek hatására a jövő évi nyereség 80 százalékát az ál­lam elvonja. Az előbbiekből is látszik, hogy az új esztendő telje­sen másfajta magatartást, felfogást, gyakorlat'á köve­tel. Vajon ezek mennyiben tükrözésnek a dolgozók gondolatvilágában ? — kép: kulcsár sőbb érződik majd, nagyobb önfegyelemmel és szorgalom­mal dolgoznak. — Vannak akik most is a norma realitását vitatják, mások viszont, főleg a fia­talok, megértik, mi az új követelmény, hogy ott kell dolgozniuk, ahol feladat van — folytatja az előbbi gondo­latot Géczi Lőrincné műve­zető. — Leginkább az elsőszámú vezetők érzik az önállóság­gal járó gondokat. A szigo­rúbb követelményekből va­lamit már sejtenek a közép­vezetők is, bár még nem mindegyikük állt át az új munkastílusra. A dolgozók nem látják még át, hogy a védőháló megszűnése. — amely eddig jól eltakarta a gyár hibáit —, milyen új feladatot követel. A szak- szervezeti bizottság az infor­máció gyors továbbításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy megrázkódtatás nélkül döbbenjenek rá a dolgozók, mit jelent önállóan tevé­kenykedni — foglalja tömö­ren össze a szakszervezeti bizottság tennivalóit Häm­mernd Nagy Éva szakszer­vezeti titkár. — A kilépő cédulák nagy száma mutatja, hogy ennyi­vel többen vagyunk a gyár­ban, a termelési feladatok megvalósításához — mond­ja Garai Imre, a rendészeti üzem vezetője. — Mivel a művezetők nem ellenőriznek, egyesek munkaidő előtt ki­szöknek a kerítésen, de elő­fordul, hogy néhányon al­szanak az értékes gépek, be­rendezések mellett, míg má­sok jóval előbb fejezik be a műszakot. Meg kell tanulni — Meg kell tanulni, mi a vállalat, mit jelent a vállal­kozói gondolkozás. Ebhez al apve.t ő s zemi é let .váltó s, korszerű magatartásforma, igazi tulajdonosi felfogás kell — vélekedik Kazinezi Gyula igazgató. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom