Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-16 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 299. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 16., PÉNTEK Kesztyűt húznak a vevőkre... (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) Edzősorsok N (7. oldal) Äz MSZMP Központi Bizottságának ülése nyílt, szókimondó, konstruktív felszólalásokkal segítette a munkát. A Központi Bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak Tömpe István emlékének. A testület ezután — a Politikai Bizottság javaslata alapján — döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. Időszerű politikai kérdések, előadó: Berecz János. 2. Tájékoztató a terület- és település- fejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról, előadó: Németh Miklós. 3. Személyi kérdések. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. előadói beszéde Eddig 2084-en 198 millió forintot kaptak Otthonteremtési támogatás szénbányászainknak — A mostani napirend jelentőségét az adja, hogy a Központi Bizottság döntése alapján áttekintsük, menynyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állásponttal rendelkezünk a szélesebb közvéleményt is foglalkoztató, néhány fontos, időszerű politikai kérdésben — kezdte előadói beszédét a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva: kizárólag a pártértekezlet, illetve a központi bizottsági ülések állásfoglalásai és az elhangzott előadói beszédek tekinthetők olyan elvi alapoknak, amelyeket a Központi Bizottság képviselhet, amelyek a párttagság számára is irányadóak az általunk követett politikai vonalról. Az ezt értelmező vagy más kérdéseket érintő egyes megnyilatkozások nem tekinthetők a párt vezető testületéi hivatalos álláspontjának. Más területeken azonban a sokszínűségükben — esetenkénti egymásnak való ellentmondásukban is — természetes alkotó részévé váltak az élénk politikai közéletnek. A pártértekezlet, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik a párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosító vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes á llá s p o nt u nik. Két ség t ele n azonban az is, hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosz- szabb távon is képviselhető, a párttagságot, a politikai közvéleményt orientáló nézeteinket. Kétségtelen, hogy köny- nyebb lenne a helyzetünk, ha korábban a tudományos, az elméleti politikai munkát nem kötöttük volna meg azoknak a területeknek a kutatásában, amelyekre ma lépnünk kell. Máig ható következményei vannak, hogy a politikai vitákat nemcsak mellőztük, hanem még akkor is korlátoztuk, amikor az előttünk álló feladatok megoldásához nélkülözhetetlenek lettek volna. A helyzet ellentmondásos voltát mutatja, hogy a párt által támogatott, ösztönzött témákban és tudományterületeken, így a szociológiában, a politológiában, a jog- és közgazdaságtudományban jelentős eredmények születtek, ezeket azonban a politikai irányítás többnyire mellőzte. Azt is meg kell mondani, hogy ezek egy része újszerűségében — de marxista alapokon — számos kérdésben. meghaladta az MSZMP által korábban képviselt politikai felfogást. Más részük ugyan nem marxista talajon áll, de a szocialista rendszerben jelentős mértékben adaptálható elgondolásokat tartalmai. Ebben, a folyamatban sajátos jelenség, hogy ezek az elméletileg, tudományosan feldolgozott új nézetek a társadalmi közélet területére kerülve, több esetben most már politikai tényezőként hatnak a párt korábban kialakult és általunk is meghaladni kívánt politikai gyakorlatával szemben, erősítve a politikai versenyhelyzetet. — A demokratikus centralizmus, a párton belüli demokratizmus értelmezésével kapcsolatban visszatérően megerősítést nyertek a pártértekezleten megfogalmazott szándékok, így az alulról történő építkezés szükségessége, a platform- szabadság igénylése, a párton belüli választási rendszer korszerűsítése, a párt- viták lehetőségeinek kiszélesítése. Több ízben megerősítést nyert, hogy a párt tevékenységében érvényre kell juttatni a politikai- mozgalmi jelleget, összességében. mindezekkel kapcsolatban azonban a KB ülései nem mentek túl a májusi pártértékezlet állásfoglalásában foglaltakhoz képest. A párttal kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben folyamatosan, a feladattervnek megfelelően folyik a döntés-előkészítő munka. Az elkövetkező időszak ebből a szempontból igen jelentős előrelépésre ad lehetőséget. Több fontos témában a korábbi elképzeléseinknek megfelelően pártviták megszervezését javasoljuk. Az eredeti elképzelések szerint 1989. január—februárban a munkahelyi és lakóterületi párt- szervezetek feladatairól és a párt szervezeti felépítésének, valamint a párt választási rendszerének módosításáról kezdődik pártvita. Áprilisra a párton belüli platformok kialakulásával kapcsolatos szabályokra készülnek szempontok szintén pártvita céljából, s a párt szervezeti szabályzatával összefüggésben is 'hasonló módon kívánunk eljárni. Jelentős politikai veszteség számunkra és a kiszélesedő nyilvánosisággal is ellentétben áll, hogy a párt saját előkészületeiről, szándékairól, még mindig főleg csak a KB- és PB-ülésekhez 'kapcsolódóan ad tájékoztatást, az egyéb munkálatokról kevésbé. Nem tartható, hogy a közvéleményt, az ország sorsát érintő számos fontos kérdésben az elképzeléseinket csak e testületi döntések után, hozzuk nyilvánosságra. Ezzel a gyakorlattal a kezdeményező szerepünket veszthetjük el. Űjabb témakörre áttérve, a Központi Bizottság titkára emlékeztetett: a tulajdon- viszonyokról, a gazdaságról szólva a pártértekszlet rögzíti, hogy a szocialista gazdaság többszektorú, azaz a magántulajdon is tartós részét képezi. Hangsúlyozza az állásfoglalás a külföldi működőtőke hazai termelésbe történő bevonásának szükségességét is. A tulajdonviszonyokról való társadalmi felfogás alakításában pártunk végig aktív, kezdeményező szerepet játszott, ösztönözte a gondolati letisztulást elősegítő vitákat. összességében a tula jdo-nv is zo nyakkal1 kap cs o - latos politikai gondolkodás és elméleti munka előbbre tart, minit a tényleges gyakorlat, hiszen a társasági törvény csak 1989. január 1- jével lép életbe. A gazdaságpolitikai kérdésekben egyébként a feladat- tervnek megfelelően folyik az elképzelések kialakítása. A f ogl alkoztat á spo 1 i ti ká ra vonatkozó javaslatot a Politikai Bizottság megtárgyalta, és 1989. első fél évében a gazdaságipolitika straf égia i elemeivel összehangolva, újból napirendre kerül. Az elosztó spoilt ik a korszerű sí lésére folynak az előkészítő munkák, a kérdést a Gazdaságpolitikai Bizottság megtárgyalta, 1989 első negyedévében a Politikai Bizottság elé kerül. A szociálpolitika és egészségügy fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket a Gazdaságpolitikai Bizottság 1988 decemberében megtárgyalja, és a következő év első fél évében a Központi Bizottság elé kerülhet a javaslat. Mindehhez hozzáfűzzük azt a követelést, amelynek a Központi Bizottság november 1—2-,ai ülésén, is hangot adtunk, miszerint elodázhatatlan politikai súlyú kérdés a szociális háló mielőbbi kiépítése. Felhíva a figyelmet azonban arra, hogy ezt a hálót a realitások alapján, s ne a közvélemény nyomására, túlvállalásoktól fűtve hozzuk létre. A gazdaság- politika stratégiai elemeinek kia-lakításával foglalkozó munkabizottság létrejött és feladatát folyamatosan látja el. A pártértekezleten nagy hangsúlyt kapott a politikai intézményrendszer átfogó megújításának é,s a szocialista értékek megőrzésének a szükségessége. Számos új fontos érték keletkezésének vagyunk alkotó részesei, amelyek a politikai pluralizmus, a gazdasági előrehaladás, az emberi lét minősége kérdéseivel összefüggésben kerülnek előtérbe. Ilyenek például a jogállamiság és szocializmus viszonya, az emberi jogok érvényesülése, a polgári1 demokrácia bizonyos eredményeinek a szocialista viszonyok közötti érvényesülése, a környezetbarát társadalmi értékek fontossága. Üj élemként jelent meg a demokratikus szocializmus kifejezés is. Ügy vélem, hogy mindezeket a kérdéseket nem lehet határozatokkal, deklarációkkal elimtézettnefc tekinteni. Javasoljuk ezért a Központi Bizottságnak, bízzá meg a most létrehozandó Társadalompolitikai Bizottságot és a Tudomány- polit ilkai Munkaközösséget, illetve a Társadalomtudományi Intézetet, hogy a vezető társadalomtudományi szakemberek bekapcsolásával végezzen elméleti elemzőtisztázó munkát e témakörökben. A magyar társadalom fel- emelkedését célul tűzve, a sztálini modellel való szakítás igényével is fellépve, a különböző érdekek szabadabb kifejezési lehetőségeit keresve az utóbbi időkben a párton kívül megszaporodtak az ország reális helyzetét feltárni kívánó, alternatív javaslatokkal előálló szerveződések. Jellemző a ki- útkeresési törekvések igen nagy szóródása, ami a nemzeti összefogási kialakítását is bonyolulttá teszi. Egyidejűleg jelentkeznék az MSZMP vonalához közelebb álló, a párttal szemben tartózkodó, bizalmatlan, valamint a nem szocialista megoldásokat is valló irányzatok. Létrejöttük csak részben jelenti a párt kritikáját, mivel lényegüket tekintve objektíve adódnak a helyzetből, a társadalmi fejlődés természetes velejárói. E mozgalmak különböző súlyt képviselnek, meghatározó többségüket a magyar belpolitika reális tényezőjeként kell tekinteni. A Politikai Bizottság megvitatta és a KB tagjainak, illetve a megyei pártbizottságoknak megküldte, nyilvánosan is ismertette azokat az elveket, amelyek a párttagoknak az alternatív csoportok(Folytatás a 2. oldalon.) A Nógrádi Szénbányáknál megkülönböztetett gondot fordítanak a dolgozók életfeltételeinek javítására, s ezen a téren meghatározó jelentőségű a lakástámogatás. A pénzügyi kedvezmények adásához a vállalatnak is érdeke fűződik, hiszen ezáltal köti magához a termeléshez szükséges vájárokat, technikusokat, mérnököket. Az otthon- teremtéshez nyújtható anyagi segítségről különösen indokolt manapság beszélnünk, hiszen a szanálási megállapodásban szereplő szigorú feltételek kizárólag akkor teljesíthetők, ha megfelelő a szakember-ellátottság. A kormányzat is felismerte a szénbányászat munkaerő-ellátottságának gondjait, s miután egyre inkább szükség volt a viszonylag olcsó hazai szénre, ezért úgy döntött, hogy 1976—1980 között 10 ezer bányászlakást kell felépíteni. Megyénk 390 lakást kapott ebből a keretből, de különböző okok miatt csak 299 új otthonba költözhettek be a bányászcsaládok. Ezen túlmenően a vállalat saját erőforrásából 169 dolgozójának adott kamatmentes kölcsönt. A nyolcvanas évek első felében, tehát a VI. ötéves tervben tovább „izmosodott” a lakástámogatási rendszer, s a bányászlakásépítése-ak- ció keretében az előirányzott 300-zal szemben 410-en jutottak „saját fészekhez” a nógrádi bányászok közül. A munkáltató további 313 dolgozónak adott segítséget lakásépítéshez. A jelenlegi tervidőszakban országosan 8 ezer bányászlakást adnak át, s ebből 406 jut majd Nógrád- nak. Az elmúlt három év alatt az akció keretében 318 nógrádi bányász kapott lakást, s a vállalat önerőből még 257 dolgozónak segítette az otthonhoz való jutást. Az elmúlt 18 évben a Nógrádi Szénbányák 1057 dolgozójával kötött szerződést és számukra összesen 49,7 millió forint lakásépítési támogatást adott. Az akció tizenhárom évvel ezelőtti indítása óta közel 148 millió forint állami hozzájárulással további 1027 nógrádi szénbányász kapott lakást. Vagyis az otthonteremtésre fordított teljes összeg a két forrásból csaknem eléri a 198 millió forintot, s a pénzzel 2084 megyénkbeli bányász lakásépítését, illetve -vásárlását segítették elő. Mind a kamatmentes kölcsönből, mind az állami támogatással épített lakásokból elsősorban termelőmunkát végző fizikai dolgozók, továbbá a termelést közvetlenül irányító műszakiak, túlnyomó többségben fiatalok részesültek, s a nagycsaládok is előnyt élveztek az elosztáskor. A lakásárak növekedése miatt a föld alatti vájárok, csillések és termelésirányítók lakáskedvezményét két év alatt 200 ezerről 400 ezerre, míg a kül- üzemi dolgozók kamatmentes kölcsönét a kezdeti 20 ezerről 150 ezer forintra emelték. ,<K. L.) Nagyot markol az ekevas Kazár térségében, az erő- 1 és munkagépek keményen birkóznak a nedves talajjal. A közös ^gazdaság területén embert próbáló körülmények között szántják a barázdákat. —kép: kulcsár— Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozás kezdetén a párt főtitkára bejelentette: elhunyt Tömpe István, a Központi Bizottság tagja. Tevékenységét méltatva elmondotta: Tömpe István a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő egyénisége volt, a politikai közéletben 1945 óta (mindig aktívan vett részt. A munkásmozgalomba jóval a felszabadulás előtt kapcsolódott be, a spanyolországi szabadságharcban a spanyol forradalmi erők oldalán küzdött. A párt bármilyen beosztásra kérte fel, mindig tudásának maximumát nyújtotta, fegyelmezetten, elkötelezetten dolgozott. Halála nagy veszteség a testület számára is, hiszen a Központi Bizottságban is Berecz János a I
