Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

. I \ \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 286. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK f—-----­„ Nincs eldugott pénzünk..." (3. oldal) Faludy György, költő (4. oldal) Milliomos lakhatatlan lakás (5. oldal) Sakkolimpia után (7. oldal)- ..................---­--------------------------------------------------------------------­ÜZEN A FŐVÁROS E gy politikai tanácskozásnak nem csak a témája, a meg­vitatott kérdések fajsúlya adja meg a jelentőségét. Van az ilyen tanácskozásoknak önmagát gerjesztő - vagy éppen fagyos közönybe fullasztó - hangulati hatása is. A fővárosi kommunisták aktívaértekezletén elhangzottakat a lapokból, a rádióból, a televízióból megismerhették olvasó­ink. Az elhangzottakról lehet tovább gondolkodni, vitatkozni, hiszen a szövegek visszalapozhatók. A hangulati hatás azon­ban egyszeri és megismételhetetlen, ám - s ezt reméli a részt vevő tudósitó — ez is tovább gyűrűzhet a kommunisták közösségének érzelmi hullámhosszán. Lehet az ország legnagyobb befogadóképességű helyiségé­ről azt mondani, hogy a meghittség és az otthonosság lég­körét árasztja? Az ott lévők nagy többsége ezen a délutánon így érezte. Nem csak azért, mert régi harcostársak találkoz­tak, hiszen a jelenlévők nagyobb része már nem „régi" és nehezen illik rájuk a „harcos" társ jelzője is. Ök az elmúlt évtizedekben léptek be a pártba, ritkán élték meg, hogy kö­zösségként demonstrálják elvi elkötelezettségüket, politikai céljaikat. Ez a generáció abban az időben került a párt so­raiba - a főtitkárt idézem -, amikor sok minden lett fontos, de legkevésbé az ember, akinek a gondolataival, szellemi­ségével törődni kellett volna. Most tapasztalhatták az aktívaértekezlet hangulatában is azt, amit a főtitkár érvelő, meggyőző - ne óvakodjunk a jel­zőtől — agitatív erejű előadásában is kifejtett. A kollektiviz­mus, mondta, a szocialista mozgalom egyik legértékesebb ha. gyománya. De csak abban az esetben válik napjainkban is értelmessé ez a hagyomány, ha a kommunista közösségek vi­lágosan megfogalmazott célok megvalósítására szövetkeznek. Ezt az igényt szolgálta az aktívaértekezlet. A főtitkár előadása arról kívánta meggyőzni a kommunis­tákat, hogy most van elegendő tennivaló — és viszont: az or­szág előtt álló feladatok csak az ő közreműködésükkel old­hatók meg. Kérdezhetik, mikor nem mondtak ilyeneket az elmúlt évti­zedekben a pártvezetők? Mondták. Ám - még ha vállalja is a múltját - ez már nem az a .párt, amelyben az ilyen szavak csak rutinból hangzottak el. Miért hallgat ma a párt több százezres serege? Miért nem tudnak ma a kommunisták ak­tív politikai életet teremteni saját szervezeteikben és környe­zetükben? A főtitkár válasza: mert elszakadtak a valóság problémáitól. De nem azért, mert az emberek lettek mások, váltak közönyössé a nemzeti sorskérdések, a szocializmus cél­jai iránt. A közeg változott meg, amelyben ma élnek és a problémák mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A pártve­zetés mulasztása, hogy ezt nem ismerte fel időben. Az aktívaértekezlet hangulati elemeiről beszélek. Nos, jól­eső érzéssel vették tudomásul a jelenlévők, hogy ezúttal nem a korábban oly sokat ismételt, de igazán végig nem qondolt noszogatást kellett meghallgatniuk: legyenek aktívabbak, te­vékenyebbek. Ehelyett értelmes helyzetmagyarázatot kaptak, a politikai élet legkényesebb kérdéseire alapos válaszokat, világos álllásfoglalást. Majd pontos megfogalmazását annak is, mit kell tenni itt és most a kommunistáknak. Mi a kommunisták feladata ma? A főtitkár így válaszolt erre: mindenekelőtt védeni a szocializmust, kiállni a politika mellett úgy, hogy alkot, tesz, cselekszik az ország érdekében. Visszautasítani a demagógiát, a konjunktúralovagokat, a bürokratákat, akik most a megújulás aktuális jelszavát sa­játítják ki, hogy a régi kiváltságaikat hitbizományként meg­őrizzék. Ez ma a párttagok dolga. De mindezek érdekében csak akkor lesznek képesek befolyásolni másokat - hiszen a pa­rancsolgatás végképp kiselejtezendő a kommunisták eszköz­tárából -, ha mjnden egyes párttag politikai személyiséggé válik. Ha a párt elemi sejtjei, a pártszervezetek olyan közös­ségekké válnak, amelyek után vágynak az emberek, ame­lyekben jó érzés jelen lenni. Úgy is fogalmazhatjuk, tisztább, emberibb viszonyok kellenek a pártmozgalomban is. Kommunista politikushoz méltó felelősségtudattal fogalma­zott Grósz Károly: Gazdasági struktúraváltást demokratikus módon még sehol sem sikerült megvalósítani. Ez eddig csak a diktatúra eszközeivel sikerült. Mi mégis a demokratikus utat választottuk, mert a politikai struktúra korszerűsítése is kény­szerű adósságként jelenik meg közéletünkben. Ha e feladatot sikerült megoldanunk, az utókor megállapítja, hogy nagy tet­tet hajtottunk végre. De ha nem tudjuk megoldani, belebukik a párt, de belebukik az ország is. A z aktívaértekezlet végén az elnök elköszönt és felszólí­totta a résztvevőket: énekeljük el az Internacionálét. Kissé meglepődtek az emberek. Elszoktunk ettől is. So­kan már meg sem tanulták. Ezért kezdetben csak a kísérő­zene szólt a hangszórókból. Aztán előbb tétován, majd egy­re határozottabban a szöveg is felhangzott. Ezzel a hangu­lattal indultak haza kedden este a budapesti kommunisták. \ _____________________________1_____________ V A népi ellenőrzés vizsgálatai segítik a tanácsi munkát Dr. Körmendy József a megyei tanács új elnöke A tanácstagok egy csoportja. (Fotó: Bábel L.) Havas Ferenc általános helyettes elnökletével teg­nap ülést tartott a megyei tanács, a testület megvá­lasztott 75 tagja közül 66-an voltak jelen. A tanácsülés elnökségében ott volt dr. Horváth István belügymi­niszter, az MSZMP KB tag­ja, Ballai László, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, Devcsics Miklós, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő és Juscsák György, az MSZMP KB tagja. A tanácsülés elsőként a Nógrád Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1983—87. évek között végzett mun­kájáról szóló beszámolót vitatta meg Németh Péter- nének, a megyei neb el­nökének előterjesztésében. Ebben egyebek között el­hangzott, hogy a népi ellen­őrök vizsgálatai során szorosan kapcsolódtak az elmúlt években a gaz­dasági fejlődést alap-r vetően meghatározó ha­tékonyság és versenyképes­ség feltárásához, amelyek­nek egyértelmű célja volt a helyi kezdeményezések ki­bontakoztatásának és a mű­szaki fejlesztésnek az elősegítése. Mindemellett gondos, szakszerű és lelki- ismeretes ügyintézés jel­lemzi a közérdekű bejelen­tések és panaszok kivizs­gálását is, hiszen évente körülbelül 120 írásos be­advány érkezik a megyé­ben a népi ellenőrzéshez, és e téren is nyitottabbá kell válni az új jelenségek iránt. Az első hozzászóló dr. Juhász Gyula a síküveg­gyárban végzett vizsgála­tok kapcsán is megerősí­tette, hogy azok tárgysze- rűek és szakszerűek voltak, majd arra hívta fel a fi­gyelmet hogy a jövőben az új vállalkozási formák lét­rejötte szükségszerűen ma­ga után vonja az ellenőrzé­si formák kiszélesítését is. Dr. Győri Sándor szerint a népi ellenőrzés vizsgá­latai tényfeltárásukkal, megállapításaikkal segítik a tanácsi munkát, és java­solta, hogy a jövőben le­gyen több olyan közös el­lenérzés — együtt a taná­csi szakemberekkel — ami­kor egy-egy településen a kommunális vagy kereske­delmi ellátás, avagy éppen a környezetvédelem hely­zetét tárják fel. Fankas Sándorné dr. hoz­zászólásában a megyei né­pi ellenőröknek azt a kez­deményezését emelte ki, amikor talán országosan is elsőként, azt vizsgálták Nógrádban, milyen belső (Folytatás a 2. oldalon.) A pártbizottság ajtaja nyitva áll A szóvivő nyilatkozata közérdekű bejelentésekről, a panaszügyek intézéséről, a lapstruktúra változásáról A párt Nógrád megyei végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén állásfoglalás született a közérdekű be­jelentések, javaslatok, egyé­ni kérelmek intézéséről, va­lamint a pártkiadványok, a megyei lapstruktúráról is. A testület ülését követően dr. Csongrády Béla szóvivő nyilatkozott a NÓGRÄD- nak. Többek között elmondot­ta, hogy a közérdekű beje­lentéseik, javaslatok, egyéni kérelmek intézésének vizs­gálata utoljára 1984-ben szerepelt a végrehajtó bi­zottság napirendjén. Hang­súlyozta: semmi rendkívüli oka nincs annak, hogy a testület most újra megtár­gyalta azt. A pártapparátus tagjai ugyanis zömében szervezetten, felelősen in­tézték a bejelentések, ja­vaslatok, kérelmek sorsát. A végrehajtó bizottság fon­tos politikai kérdésnek ítélte a témát. A párt irán­ti bizalom jeleként fogja fel, hogy a társadalmi fe­szültségek ellenére tovább­ra is sok állampolgár a párttól vár segítséget, meg­értést, méltányos megoldást ügyes-bajos dolgaiban. — Visszatekintve az el­múlt évekre —, mondotta a szóvivő — 1985-től nap­jainkig 522 levél érkezett a megyei pártbizottsághoz és 380 szóbeli panaszt ter­jesztettek elő a fogadóna­pokon. Ezek zöme lakásügy, de viszonylag magas azok­nak a panaszoknak a szá­ma, amelyeket államigazga­tási, munkaügyi, igazság­ügyi. bírósági kérdésékiben írtak, mondtak el. Mind­ezek tehát azt mutatják, hogy nem csak kifejezetten politikai kérdésekkel kere­sik meg az emberek a me­gyei pártbizottság tisztség- viselőit, az apparátus tag­jait. Igaz, ezeknek a kérdé­seknek is van, vagy lehet politikai, erkölcsi vetülete. Mint ahogy fellelhető ebben az a helytelen szemlélet és gyakorlat is, hogy a párt korábban mindent felvállalt és úgy tűnt, hogy mindent el is intéz. Természetesen a jövőben is nyitva áll a megyei párt- bizottság ajtaja minden pa­naszos előtt. Az apparátus arra törekszik, hogy hu­mánusan, 1 elkiiism eretes en foglalkozzon a kérésékkel, javaslatokkal, panaszokkal. A párt számára nagyon fontos, hogy tisztségviselői, az apparátus tagjai minél több emberrel találkozza­nak, véleményt cseréljenek, s ily módon is erősödjenek a párt tömegkapcsolatai. A közérdekű bejelentések sor­sát tömegpolitikai munkánk szerves részének tartjuk, jó eszköz ugyanis arra, hogy érzékeljük a közhangulat alakulását, és a beszélge­tések során is erősítsük a párt politikai befolyását. Ugyanakkor azt szeret­nénk, ha elsősorban politi­kai ^ természetű kérdésekkel keresnének fel bennünket az emberek. Hiszen célunk az, hogy az ügyintéző párt­ból politizáló párt legyen, ezzel pedig nehezen fér össze a különböző ügyékbe (Folytatás a 2. oldalon.) Nógrádot is érintő térségi koncepción dolgoznak Jó úton halad a hátrá­nyos helyzetű térségek fel­zárkóztatására 1986-ban el­fogadott program — egye­bek között így foglalták ösz- sze a Parlamentben, tartott sajtótájékoztatón a tervgaz­dasági bizottság ülésén el­hangzottakat. Mindez érinti Szabolcs- Szatmár, Borsod-Aba­új-Zemplén és Nógrád megyét is, éppen ezért a bizottság tegnapi ülé­sén részt vettek az em­lített megyék vezetői. Nógrádot Füssy József, a megyei pártbizottság titkára és Romasz Adolf, a megyei tanács elnök- helyettese képviselte. A tervgazdasági bizottság napirendjének előkószí tő j e Craveró Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese volt, aki a sajtó kép­viselőinek elmondta: a bét megyére kidolgozott prog­ram több mint 500 telepü­lést és 430 ezer embert érint. A tgb tegnapi ülésén át­tekintették, hogy Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplón megye hogyan, haj­totta végre eddig a progra­mot, s e napirend kapcsán abból indultak ki,- hogy a megyéket össizetartozáan kell kezelni, az észak-ma­gyarországi terséig gond­jainak megioldóiSiára is közös utat kell választani. Így ke­rült most 'n tgb napirendjé­re Nógrád megye is, első­sorban az ipari szerkezet- átalakításból eredő felada­tok kapcsán. Mint a terv­hivatal elnökhelyettese mon­dotta,, az iparban — első­sorban a niehéziparban — f oigtóľkio zt atot t ak arán y a Nógrádban a legnagyobb, esedékes a szénibányászat korszerűsítése, s a kölcsö­nös ingázás Borsodot és Nógrádot is érinti. Ez a felismerés szülte, hogy ebben a térségben a szerkezetátalakítás és az elmaradt területek problémáit együtt kell kezelni. Ezt szolgálandó, a jövő év első felére hosszú távú térségi kon­cepciót kell kidolgozni. A NÓGRÁD kérdésére Craveró Róbert felidézte azt az objektív kritériumrend­szert, amely alapján, dön­töttek annak idején a hét megyéről. A szempontok kö­zül többet Nógrád esetében kedvezőnek minősített, de utalt arra, hogy ez a „beso­rolás” nem, örök érvényű, 1990-ii'g egyébként generális értékelés készül. S hogy most Nógrádioit . az észak­magyarországi régióval együtt kezelik, annak a szén­bányászat elhatározott kor­szerűsítése az indoka. Ez je­lentős,en érinti Nógrádot, s erre tartós távlati megoldás kelti. Munkatársunk kérdé­se természetesen arra is ki­tért, a jövő év első feléig meghatározandó rövid és hosszú távú teendőket segí- ti-e központi forrásból pénz? A válasz: a szerkezetátala­kításhoz természetesen ál­lami eszközökre, kedvezmé­nyekre is szükség, van. Ez­zel együtt a helyi lehetősé­gek hatékonyabb felhaszná­lását, a vállalkozóbb típu- súbb magatartást is várják. —k— r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom