Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 265. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1988. NOVEMBER 5., SZOMBAT Köcős sajtóértekezlet Becsben (2. oldal) Önálló arculatú pártalapszervezetek kialakításán munkálkodunk (3. oldal) Halad-e a szekér? (5. oldal) Október — a cselekvő megújulás — útján Irta: Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője A nogy október felejthetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragondoljuk az elmúlt évtizedek ta­pasztalatait, az eredményeket és a hibákat is. Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tár­tunk fel vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról — talán azért, mert magunk sem értettük minden összetevőjét. Döbben­ten látjuk: annyi lényeges vonásról még alig beszéltünk, s az igazságok is részben cáfolhatatlanok. A politika persze sok te­kintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz önigazolásért forduljon. Csakhogy e több mint hét év­tized tükre ma egyre kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nem csak a múltunk néha alaktalan vonásai tűn­nek szemünkbe, hanem az is, hogy hol torzított eddig ez a tü­kör. De éppen ezek a felismerések adhatnak esélyt a tovább­lépésre. Múltúnkhoz való viszonyunk ma nem lehet önigazolás kérdé­se: előrehaladásunk, jövőnk múlik rajta. Ha nem látjuk tisztán értékeinket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelye­ket pótolnunk kell újra látszaterővé torzulhat a gyengeség, vak­hitté az öntudat, ellehetetlenül a mozdítóerő. Október legfontosabb tanulságainak elemzését a szocializ­mus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néz­nünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évtized utón? Milyen az a társadalom, amelyet szocializmusnak hívunk? Ne­vezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e megújulni, van-e biz­tosíték a továbblépésre s milyen erő viheti előre? Hogyan lehe­tünk ma méltóak október eszméihez, miképpen valósíthatjuk meg a máig beváltatlan Ígéreteket? Ezek nem csupán és nem is elsősorban a' kétkedés, sokkal inkább az útkeresés kérdései. A helyzet paradoxoné, hogy azokban az országokban is rosszabbodtak a körülmények, ahol már felismerték az átala­kítás szükségességét és megkezdték a szocializmus reformját. Jugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kinában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folya­mat, amely azonban nem csökkentette a feszültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hiába nehéz a helyzet, a meg­újulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meg­határozó irányává: túl sok a visszahúzó erő. Pedig a legfonto­sabb közösségi érdek ma annak a felismerése, hogy a világ kihívásaira csak együtt adhatunk megfelelő választ. Helyzetünk sokszorosan jobb, mint 1917-ben Szovjet-Oroszországé volt, amely közvetlenül megszületése után egyedül volt kénytelen szembenézni a létét is fenyegető ellenséges környezettel. Ma senki sem tör az életünkre, mégis szorít bennünket az idő. Szinte az utolsó órában vagyunk. Ha a teljesítőképessége ha­táraihoz érkezett társadalmunk fejlődési kereteit nem sikerül tá­gítanunk, akkor a világtól való lemaradásunk, értékcsökkenésünk elkerülhetetlen. Nem a szándék, hanem az eredmény híján ta­láltatunk könnyűnek. Újból meg kell határoznunk a szocializmushoz vezető utat, az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bátran élhetünk Le­nin és október sokáig figyelmen kívül hagyott tanításaival és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a párt, amely azonban egyedül a nyíltság és a demokrácia kö­rülményei között képes úgy működni, hogy eleget tegyen e fel­adatának. Látnunk kell, hogy a szocializmusra való történelmi áttérés nem csupán elhatározás és néhány rövid évtized kérdé­se. Csak évszázadokban gondolkodhatunk. Ismét talpára kell állítanunk a társadalmi foimációváltás marxi elméletét. Vilá­gossá vált, - éppen a magyar tapasztalatok alapján — hogy a gazdasági reformokat politikai reformokkal kell összekapcsolni. Teljes minőségi megújulásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsákutcába torkolló kényszerpálya senki szá­mára sem eleve elrendeltetett. Csöppet sem erőszakolt az év­forduló adta párhuzam: miként az oroszországi események 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunió­beli fejlődés kezdete is az a szocializmus egésze számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezért szeretnénk, ha a peresztrojka politikája minél előbb visszafor­díthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az átépítés erőit. Si­kereket kívánunk a Szovjetunió népeinek, nemzeteinek: előre­haladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. B iztos, tágas háttér számunkra a Szovjetunió új külpolitikája, amely - összhangban az 1917-es békedekrétum szövegé­vel — összemberi szempontokra épít, az értelemre irányul, s nyitottságával, kezdeményezéseivel, tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi felelősség megnyilvá­nulása, amely az eddigi mindenoldalú szembenállásból a kiutat a világméretű, tartós együttműködés kialakításában látja. E kooperatív világrend csakis a kölcsönös előnyök alapján, ide­ológiamentes államközi viszonyok mellett jöhet létre. Az eny- hültebb környezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzet­közi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folyta­tódása nekünk ezért is alapvető nemzeti érdekünk. A nagy október évfordulóján van honnan bizakodást men­tenünk. Bár a kihívások, teendőink sok tekintetben bonyolultab­bak a korábbiaknál, tapasztalataink is qazdagabbak, és van erőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk. Sándor Lászlót a SZOT titkárává választották Pénteken ülést tartott a Szákszervezetek Országos Ta­nácsa. A testületet Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára tájé­koztatta időszerű gazdasági és társadalmi kérdésekről. Az idei esztendő gazdasági fo­lyamatait értékelve rámuta­tott: a gazdaságban a pozi­tív változások úgy mennek végbe, hogy a legnagyobb terheket a lakosság vállalja; a fogyasztói árszínvonal nö­vekedési üteme meghaladja a tervezettet, a reálbérek át­lagosan nyolc százalékkal, a reáljövedelmek egv száza­lékkal, a lakossági fogyasz­tás pedig várhatóan 3 száza­lékkal csökken az év vé­géig. A főtitkár tájékoztatta a testületet a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén el­hangzottakról is. Ezt követően Nyitrai Ist­ván, a SZOT szervezési és káderosztályénak vezetője kért szót. Tájékoztatta a tes­tületet a személye körül ki­alakult híresztelésekről. El­mondta, hogy őt a bírósóig a Hajdú-Biihar megyei KISZ- bizottság vezetőinek bűnpe­rében, mint tanút hallgatta ki. ellene semmiféle elma­rasztaló ítéletet nem hozott. Személyét ennek ellenére névtelen támadások érik. Kérte a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, hogy a té­nyek ismeretében szavazzon bizalmat további munkájá­hoz, vagy pedig, ha úgy íté­li meg, mentse fel tisztségé­ből. Mivel Nyitrai Istvánnal (Folytatás a 2. oldalon.) I Kulcsár József fotómontázsa Megemlékezések, kitüntetések november hetedike alkalmából A nagy októberi szocia­lista forradalom 71. évfor­dulóját ünnepelték pénteken délután a balassagyarmati­ak a Lenin-szobora »1. Az ünnepségen megjelentek a város párt- és állami veze­tői, a Hazafias Népfront, a fegyveres erők és testületek, az általános és középisko­lák, üzemek, vállalatok kép­viselői. Ünnepi beszédet Szokolai László, a KISZ városi bi­zottságának titkára mon­dott. Felidézte, hogy a for­radalomban győztes nép ro­mokban heverő országban látott hozzá az elmaradott­ság felszámolásához, a tár­sadalmi igazságosság, a nemzetek közötti egyenlőség meteremtéséhez. A gazda­ság. a kultúra, és a tudo­mány fejlesztésében elért eredmények lehetővé tették, hogy a Szovjetunió az el­múlt évtizedekben nemcsak önmagát védte meg a táma­dásoktól, hanem döntő mó­don járult hozzá a szocia­lista világrendszer kialaku­lásához. Ezt követően a párt-, az állami és tömegszervezetek, illetve a gazdálkodó egysé­gek képviselői helyeztek el koszorút a Lenin-szobornál. ☆ Pásztón tegnap az üze­mek, intézmények politikai ünnepségei után a város­központban . lévő emlékmű­nél koszorúztak a város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a gaz­dálkodó egységek, intézetek képviselői. Szécsényben pén­teken délután az Erzsébet téren gyűltek össze a város vezetői és lakói, hogy a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója al­kalmából megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Tegnap tartottak ünnepséget Rétságon is, ahol nagygyű­lésen emlékeztek meg az l!)17-es eseményekről, s megkoszorúzták a nagyköz­ségben a szovjet hősök em­lékművét. A salgótarjáni városi párt- bizottság munkatársai a te­rületen élő Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitün­tetett kommunistákat kö­szöntötték, majd a baráti hangulatú összejövetelen pártaktívákat jutalmazcak. A megyei pártbizottság székházában Salgótarjánban a november 7-e tiszteletére rendezett ünnepségen kitün­tetéseket adtak át: a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta Sándor György­nek, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott vájárának, az illegális kommunista moz­galom kiemelkedő harcosá­nak. A Magyar Népköztár­saság Csillagrendje kitünte­tést vehette át Horváth László, a salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, a megyei pártbizottság tagja és Me­nus Ferencné, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság tagja. Április Negyediké Érdem­rend kitüntetést adtÚK ál a megyei pártbizottságon rer- dezett ünnepségen Czene Józsefnek, az MSZMP Bá- tonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága első titkárának. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége a magyar és a szovjet nép barátságá­nak ápolása terén kifejtett tevékenységért MSZBT aranykoszorús jelvényt ado­mányozta Balogh László­nak, a Vegyépszer salgó­tarjáni gyára igazgatójának és dr. Ethei Lajos nyugal­mazott középiskolai tanár­nak, a balassagyarmati Szovjetunió klub vezetőjé­nek. A Közlekedési Minisz­térium Kiváló munkáért ki­tüntető jelvénnyel jutalmaz­ta Antal Vilmost, a megyei pártbizottság gépkocsiveze­tőjét. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága munkásőr- emlékjelvényt adományo­zott Járosi Sándornénak, a megyei pártbizottság sza­kácsnőjének, a 2. sz. appa­rátusi pártalapszervezet tit­kárának. Párttagságának bO. évfordulója alkalmából ju­talmazták Rozgonyi Lukács nyugalmazott belügyi dolgo­zót és Sándor Györgyöt, a Nógrádi Szénbányák nyu­galmazott vájárát. Párttag­ságának 50. évfordulója al­kalmából Kádasi Pál, a Nógrád Megyei Kereskedel­mi Vállalat nyugalmazott osztályvezetője kapott elis­merést. A pártapparátusban végzett munkájukért többen kaptak oklevelet. ☆ A nagy októberi szocia­lista forradalom évfordulója alkalmából Salgótarjánban november 7-én délután 16 órakor a Leniin téri szovjet hősi emlékműnél tartanak koszorúzást, majd a Kohász Művelődési Központban 17 órakor kezdődik a díszün­nepség, amelyen Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára mond ün­nepi köszöntőt. Bátonytere- nyén is hétfőn délután 14 órakor a kisterenyei mozgal­mi ház előtti Lenin-szoDor- nál lesz koszorúzás, majd ezután ünnepi párttaggyű­lés keretében emlékeznek az évfordulóra, és veterán kommunistákat köszöntenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom