Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
COADT •v »wt«'-■••• • ■■ÍMK®!..vw- v UU '■% .í SPORT ■.wsxsv'.v--'v.v'nxv..v.-.vv4 Gondolatok az utánpótlás-nevelésről II. Személyi feltételek, szervezeti keretek A sportvezetők, 'sportszakemberek között időről időre fel' erősödő vita folyik az utánpótlás-nevelésről, különösen valamelyik sportág látványos, világversenyen bekövetkezett kudarcát követően. Abban mindenki egyetért, hogy több sportágban a világélvonalból való egyre növekvő lemaradásunk logikus következménye mindazoknak a hibáknak, hiányosságoknak, amelyek az utánpótlás-nevelés területén ma megfigyelhetők. A széles körű vitákból csupán azokat a feltárt okokat, következtetéseket emeljük ki, amelyek ma a legfontosabbak, egyben feladatként is jelentkeznek azoknak a tanácsi szakembereknek, egyesületi vezetőknek, akiknek együtt kell dolgozni a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében. Ma a személyi feltétel- rendszer kulcskérdés több tekintetben is. Az utánpótlással foglalkozó szakemberek száma, képzettsége, erkölcsi és anyagi megbecsülése nem megfelelő. Az anyagi megbecsülésnél ismét jelentkezik a pénz kettős értéké: egy NB I-es labdarúgócsapat egy nyert mérkőzésre kifizetett prémiuma magasabb, mint jó néhány szakosztályban az utánpótlással foglalkozó szakemberek éves kifizetett bére. Az új adószabályok életbe lépése a mellék- állású foglalkozás vonzerejét — bruttósítás hiányában — tovább csökkentette. Az elmúlt időszakban lényegesen nőtt a testnevelő tanárok száma, javult a szakemberhelyzet az iskolákban. A jelenlegi bérek, az azzal járó elfoglaltság ismeretében azonban még a nem túl jól fizetett pedagógusoknak sem jelent vonzerőt az edzősködés. A megoldás kulcsa az egyesületek kezében van. A szak- igazgatási szervek legfeljebb ösztönzik,- anyagilag érdekeltebbé tehetik ebben az egyesületi vezetőket. Jó lenne, ha az egyre nagyobb számban önállósulási elképzeléseket dédelgető országos sportági szakszövetségek lépnének ebben a témában, ugyanis lehetőségük van a sportágakban áramló pénz egy részét meghatározott rendeltetéssel utánpótlás-nevelésre fordíttatni. Lényegében három egymással szükségszerűen ösz- szekapcsolódó szervezeti keretét figyelhetjük ma meg ennek a tevékenységnek: tagozatos iskolák, egyesületi és városi sportiskolák, egyesületi szakosztályok. A tagozatos iskolák szerepe tovább nőhet az elkövetkező években és megbízható hátterét alkothatja a tudatosabb kiválasztáson alapuló nevelőmunkáinak. Az oktatási intézmények leterheltsége 4—5 év múlva (alsó tagozaton jelenleg is) lényegesen csökken és ez a tény rugalmasabb beiskolázást tesz lehetővé. A sportcélokat szolgáló oldalági beiskolázás lehetősége bővül, elősegítheti a folyamatos cserélődést is, ezáltal főleg a sportági osztályok szakmai munkájának színvonala emelkedhet. A tagozatos iskolákban jól kialakított hagyományai vannak a taOjUlás és sport ösz- szeegyeztetésénék, a pedagógusok érdekeltsége megteremtésének. Sajnos a demográfiai hullám középfokra való áthelyeződése a településhálózati sajátosságok miatt hátránnyal is jár, a kollégiumi elhelyezés feszültségei fokozódnak. A tagozatos iskolák azonban az egyesületi érdekeltség megteremtése nélkül hosszú távon kevés eredményt tudnak felmutatni. Az egyesületi szakosztályoknak kell ugyanis biztosítani a sportági sajátosságoknak megfelelő képzést, a szakemberek, a versenyeztetési lehetőségeket. Az érintett korosztályok sajátosságainak megfelelően minél több versenyeztetési lehetőséget célszerű biztosítani, anélkül, hogy az rövid távon eredményhajiszo- lást eredményezne. A szereplési lehetőség, sikerélmény hiányában a lemorzsolódás még erőteljesebbé válhat mint jelenleg, a sportágak megtartó hatása csökkenhet. it Több éve folyik a vita a városi, illetve egyesületi keretekben működő sportiskolákról, arról, hogy az utánpótlás-nevelés szempontjából' melyik az előnyösebb. Érveket sorakoztatnak fel egyik vagy másik megoldás mellett. Nem lenne helyes, ha megfogalmaznák, melyik az üdvözítő megoldás. A konkrét helyi feltételek ismerete nélkül nem lehet általános érvényű választ adni1 a felmerülő kérdésre. A helyi szakigazgatási szerv alapvető felelőssége és kötelezettsége az elvégzett alapos elemzés után dönteni: az adott településen az egyesületi vagy a városi sportiskola működtetése az előnyösebb ? A szervezeti döntéseket lehetőleg hosszabb távú döntésként kell előkészíteni és elfogadtatni. Nem szabad abba a hibába esni, amely ma gyakori : az eredménytelenség okait keresve megállunk a szervezeti keretnél, nem vizsgáljuk a mélyebb okokat, úgy véljük a szervezeti forma változtatásával megtaláltuk a megoldás módját. A jövő érdekében ma kell változtatni. Ahhoz, hogy a változás iránya helyes legyen, a jelenleginél tudatosabb, hosszabb távú előretekintésre, az érdekek összehangolására van szükség. (Vége) Dr. Balogh Miklós Bajnokságok, eredmények KÉZILABDA A megyei férfibajnokság sport- szerüségi versenyének állása az őszi fordulók után: 1. St. BRG 186, 2. Bgy. Kábel II. 184. 3. Érsekvadkert 180, 4. St. Építők II. 170, 5. Tereske 161, 6—7. Nagybátony és Pásztó 154—154, 8. Diósjenö 125 ponttal. A góllövőlista élmezőnye: 1. Petreczky (Pásztó) 123, 2. Szlá- vik (St. BRG) 119. 3. Szebeni (Nagybátony) 96. 4. Fülöp (Ér- sekvadkert) 68. 5. Bene (Nagybátony) 67 góllal. A megyei női bajnokság sportszerűségi versenyének állása az őszi fordulók után: 1. St. Építők—Afész 149, 2. Síküveggyár SE II. 131. 3. Pásztó 127, 4. Nagybátony 116 ponttal. A góllövőlista élmezőnye: 1. Gyenes (St. Építők) 49, 2. Szabó P. (Síküveggyár SE) 47. 3—4. Szabóné (St. Építők) és Liska (Nagybátony) 31—31, 5. Danosi (Pásztó) 24 góllal. KOSÁRLABDA NB II. férfiak: SKSE—Köz- gazdasági Egyetem 100—88 (47—39). Salgótarján, v.: Bukta. Pázsitka. SKSE: JUHÁSZ 26, SZABÓ 26/12, MAGYAR 24 15. Balogh 3/3, Országh 4. Cs.: Laczkó 2. Tóth 13 9. Gulyás 2. Edző: Laczkó Sándor. A bajnokság 7. fordulójá'oarv negyedik győzelmét aratta a Tarjáni legénység. A találkozó kezdetén felváltva este a kosarak. majd a hazaiak néhány ponttal elhúztak. Előnyüket ru tmos játékukkal a mérkőzés végéig magabiztosan- tartották és megérdemelten nyertek. Magyar (SKSE) szórta a kosarakat. NB II. nők: SKSE—Atomerőmű SE 60—53 (33—22). Salgótarján. v.: dr. Galambos, Gedeon. SKSE: Hegedűs 4, Sipos 7v Lövi, Hóvári 2, ANGYAL 27. Cs.: VALÖCZI 12 6, FazeKas 4, Czuder 2. Karakasev 2, Ku- rucz. Edző: Szarvas József. Egyhetes szünet után léptek újra pályára a tarjániak. A pihenő úgy tűnik jót tett a gárdának, mert gyorsan és eredményesen játszottak és a védekezésre is nagy gondot fordítottak. A hajrára kissé kiengedett a hazai csapat, de győzelme így sem forgott veszélyben. MTK-VM—SKSE 73—46 (27— 22). Budapest, v.: Aranyosi, Hartyáni. SKSE: Hegedűs 11, Fazekas 6, Angyal 10, Hóvári 4, Válóczi 2. Cs.: KURUCZ 4, Sipos 6, Karakasev 3, Lövi, Czuder. Edző: Szarvas József. A hét vége második bajnoki találkozójára elfogyott a tarjániak lendülete. Küzdeni tudásból csupán Kurucz vizsgázott jelesre, de lelkesedése kevés volt társai meggyőzéséhez . . . — omaszta — LABDARÚGÁS Megyei B osztály, Zagyvavöl- gye-csoport (zárójelben az ifjúsági mérkőzések eredményei): Cered—Kis-Zagyvavölgye Tsz 2—1 (3—0), Bányagépgyár—Somoskőújfalu 1—1 (2—5). Ménkes—Tar 1—4 (4—1), Szurdokpüspöki—Mátraszőlős 3—4 (5—1), Palotás—Gergei SE 0—0 (4—ü), Kazár—Buják 2—1 (4—0), Erdőkürt—Karancsberény 4—0 (8—1), Ipolytarnóc—Héhalom félbeszakadt (0—1). RÖPLABDA NB II. nők: Szígetszentmik- lós—SVT SC 0—3 (—3, —3. —7). Szigetszentmiklós, v.: Lajos, Molnár. SVT SC: SZÉP, TOLLÁR, Schujpr, SZKIBA, Szárnyast Percze. Cs.: Varga Ida, Varga Ildikó, Zsugya. Edző: Farkas Róbert. A jó formában játszó tarjániak győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben, a szerény erőket felvonultató vendéglátók ellen. — palkovits — A balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskolában a téli hónapokban minden évben jégpályát „készítenek”. Az intézmény kézilabdapályáját alakítják át a <éli sport szerelmesei részére, ahol korcsolyázhatnak, jéghokizhatnak a diákok. —RT— Honnan szerezték Békéscsabán a „feketepénzt"? Sajtótájékoztatót tartott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a Békéscsabai Előre Spartacus SC „bunda”- ügyében. Miután a labdarúgók esetében a nyomozás be. fejeződött, a „feketepénzek” eredetének a tisztázása volt a legfontosabb feladat. Ármint a sajtótájékoztatón elhangzott, a klubnál „féketekasz- szában” gyűjtötték a pénzeket, s ezekből fedezték a labdarúgók szerződésébe nem foglalt kiadá'sokat is. A pénzek előteremtésének módjai a következők voltak: 1. Képügylet. A megyei könyvtár Araczki János, az egyesület társadalmi elnöke, megyei tanácselnök-helyettes felhívására 1985-ben festményeket vásárolt 235 ezer forint értékben Békés megyei művészektől, akilk a képék árának felét visszajuttatták dr. Ambrus Zoltánnak, a megyei tanács művelődési osztálya akkori helyettes vezetőjének. Amb. rus 117 500 forintot átadott Botyámsziki Pál szakosztályi elnöknek. 1986-ban 200 ezer forint értékű festményvásárt eszközöltek, de ennek a feS ALGGLAStekeverseny A korábbi esztendők hagyományaihoz hűen a Salgótarjáni Síküveggyár SE és a gyár tömegsportbiizottsaga SALGGLAS elnevezéssel meghirdette a megyeszékhely tekebajnokságát. A négyfős férfiesajpatok részére kiírt viadalon üzemi, váMtalaitii, intézményi együttesek indulhatnak a 3500 forintos nevezési díj befizetése mellett. Eddig tíz gárda jelezte részvételi szándékát. A rendezők ma délután háromkor a Síküveggyár SE klubházában technikai értekezletet tartanaik. Itt még elfogadnak nevezéseket. Női sakkcsapatunk ampimes! A szaloniki sakkolimpián a magyar női válogatott aranyérmet szerzett. Az utolsó fordulóban Svédországgal Játszott az együttes, s a hatórás játékidő befejezésekor 1,5—0.5-re vezetett Magyarország, 1 függő játszma mellett. Ugyanakkor a Szovjetunió 1,5—1,5-ős döntetlent játszott Hollandiával. Magyarországnak 32,5 pontja van 1 függővel, a Szovjetuniónak 32,5, de mivel az úgynevezett Buchholz-fé- le pontszámítás a magyaroknak kedvez, a függő esetleges elveszítése esetén is ők az olimpiai bajnokok. le, 100 ezer forint holléte kérdéses... 2. Annus Vince ügyvezető elnök lakásvásárlási támoga. tásra 1986-ban pénzt kért a baráti körtől, amelyet Araczki János javasolt. A baráti kör 100 ezer forintot vissza nem térítendő összegként át. utalt Annusnak. Az elnök megtartott 40 ezret, 60 ezret átadott .Botyánszkj Pálnak.. . 3. Liftügy. A városi tanács nyolc liftet vásárolt korábban, de ezek nem lették beépítve, túladtak rajtuk. 1984 júniusában három liftet eladták egy budapesti gmk-na'k, amelyet Vantara János, akkori békéscsabai városi tanácselnök-helyettes az Előre Spartacus társadalmi elnöke „rendezett”. A pénz kisebbik része átutalással került vissza a tanácshoz, a nagyobbik rész, 300 ezer forint a Botyánsaki Pál vezetése alatt álló szolgáltató szövetkezethez került. Az összeg ezután hosszabb vándorútra került — utalták ide-oda, „tisztába tették” — végül is 242 ezer forint az OTP-nél kötött' ki. Ezt az összeget egy labdarúgó kapta meg „önerős” lakásvásárlásra. 4. Jutalmazások. 1987 decemberéig a városi tanács 310 ezer forintot adományozott, amelyet Botyánszki Pál sportaktívák jutalmazása címén vett át. Az aktívák aláírtak, de pénzt' nem kaptak; hanem „felajánlották” sportcélokra. A baráti kör 30 ezer forintja is hasonló sorsra jutott. 5. Csánk János fizetéskiegészítése. A vezető edző Egerben lakó élettársa nevén 68 ezer forintot vett fel fiktív fizetésként a szolgáltató szövetkezettől. 6. 1984—88. között a megyei tanács több mint 8 millió forintot utalt át a baráti körnek. Ez olyan pénzalapból történt, ahonnan a forintokat csak testületi döntéssel lehetett volna átutalni. Természetesen ilyen nem volt, Araczki János utasítására utalták át az összeget. Utólagos jóváhagyások sincsenek. A baráti kör a pénz egy részét tovább utalta az egyesületnek, a maradványt egyéb sportcélokra használták fel. A NÓGRÁD totótippjei, 49. hét 3. Hamburg—Mönchengladbach 1 2. Frankfurt—Hannover 1 3. Bochum—Bayern München X 2 4. Uerdingen—St. Pauli 1 2 5. Hertha BSC—Fortuna Köln 1 6. Braunschweig—Freiburg X 2 7. Aschaffenburg—Wattenscheid X 2 8. Pescara—Internazionale X 2 9. Pisa—Juventus 1 10. Sampdoria—Roma X 11. Torino—Verona 1 12. Licata—Udinese X 13. Messina—Avellino X 2 14. Bari—Genoa X 15. Brescia—Taranto 1 16. Padova—Cremonese X Góltotópályázat Elmúlt heti pályázatunkra 399 db szelvény érkezett be. A két mérkőzés végeredménye: Solingen— Osnabrück 3—2, Udinese—Bari 0—1 volt. Két találatot egy játékos sem ért el. A 11 darab egytalálatos közül az alábbiak nyertek 5—5 darab totószelvényt: Bérezés Ferenc Salgótarján, Arany J. u. 4., Kakuk Rita Sóshartyán, Kossuth u. 28., László István Egy- hazasgerge, Táncsics u. 7., Szabó László Somoskőújfalu, Szondi u. 33., Szalay László Salgótarján, Pécskő u 10.. Tóth László Karancslapujtő, Petőfi u. 116. A nyereményeket az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága ajánlotta fel. Góltotó 1. FRANKFURT—HANNOVER végeredmény: 2. PISA—JUVENTUS végeredmény: NÉV: LAKCÍM:
