Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

! 1 NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 8.50: Országok, tájak nép­zenéje. Benin 9.02: Elfelejtett dallamok 10.05: Íróvá avatnak 10.56: Szervánszky Endre: Concerto József Attila emlékére 11.38: Bota végrendelete 12.45: Törvénykönyv. -IlletJK- alku 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság 15.38: Fiatalok muzsikálnak 16.05: Észkerék 17.00: Ütközőpontok 17.25: Táncházi muzsika 18.02: Mács József: Temető­kapu 19.15: önarckép színes hát­térrel 20.05: Hírek, érvek, Véle­mények 20.55: Szokolay Sándor nép­zenei feldolgozásaiból 21.20: Hangszerek, hangszínek 22.30: Józsi bácsi mindent megszerez 22.50: Hallgassuk együtt! 23.35: Sztravinszkij-művek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 9.05: NAPKÖZBEN Zenés délelőtt. Szerkesztő-műsorvezető: Harsányi Ildikó. A naD egyik kérdése: Hol a helye a divatban a népművészetnek? A zenei kínálatból: Dalok Neil Young Old Ways c. lemezéről — Az 1986-os táncdalfesz­tivál slágereiből — Ta­nia Maria felvételeiből. — Ma déltől holnap haj­nalig. Zenei műsoraján­lat. Zenei szerkesztő: Adorján Agnes. Bemondó: Bátonyi György. Az adás idején hívható telefonszám: 387-951. 12.10: Operaénekesek zenés- játék-felvételeiből 12.30: Szalai Antal népi zene­kara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Kívánságműsor 15.05: Zenerulett 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Nótaest 19.55: Albumajánlat 21.05: Tanakodó 22.00: Hi-Fi-varieté 23.10: A mai dzsessz 23.50: Joan Armatrading új dalaiból BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Brahms: Hegedűver. seny 9.52: Maros Rudolf művei­ből 10.28: Tenoráriák 10.55: Toples 11.35: Fúvósnyitányok 11.55: Zenekari muzsika 13.05: Szonda 13.35: Muzsikáról versben, prózában 14.12: Madarak éneke 14.25: Magnóról magnóra 15.05: Haydn: c-moll szim­fónia. No. 95. 15.30: Fiatalok stúdiója 16.00: A Magyar Rádió orszá­gos fafúvósversenye 18.30: V maternskom jazyku 19.05: Iskolarádió 19.35: Hangverseny Kb. 20.20: Jogalkotó-e a bíró? 21.40: Petőcz András akusz­tikus versei 22.10: Operanyitányok 22.51: Országok, tájak nép­zenéje 23.00: Tükörképünk 37 da­rabban MISKOLCI STÚDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. 17.35: Gazdaság­ról zene közben. (A tartalom­ból: Vendégmunkások a BVK-ban. — Ismét a nógrádi bányászatról.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — Reklám. 18.20: Ablak az országra. Fo­dor László jegyzete. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna 9.00: Képújság 9.05: Hulot úr közlekedik Francia filmvígjáték (1971.) 10.40: Színház az egész világ Személyes színház- történet. Ronald Harwood műsora XIII/1. rész 11.35: Képújság 16.30: Hírek 16.35: RTV-közönségszolgálat 16.40: Lányok-fiúk 17.20: Egyidős az emberrel. . . 18.05: Reklám 18.15: Tévétorna 18.20: Cim-cim 18.45: Olvassatok mindennap! 18.50: Esti mese 19.10: Álljunk meg egy szóra 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Philipp de Monte, a tartózkodó flamand. Csehszlovák—spanyol tévéfilm 21.05: Reklám 21.10: Kék fény 22.10: Tájkép 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Nachrichten 17.50: Verdi. IX/9. rész 19.00: Ah. Amerika Dokumentumlegenda 19.30: Képújság 19.35: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös oratóriumestje 21.40: Híradó 2. 21.55: A drezdai múzeum kincseiből 22.10: Kék fény 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Robin Hood — ism. 10.45: Vitaműsor — ism. 16.05: Melies a bűvész — portréfilm 16.45: Tévéenciklopédia a művészetről 17.20: A nap percei 17.30: Dokumentumfiím 17.50: Az eredményesség ke­resése — sorozat 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Repülés a biztonságba — NSZK-tv-film 21.55: Nicaragua a napjaink­ban, 22.05: Szopot 1988. 2. MŰSOR: 16.30: Orosz nyelvtanfolyam 17.00: A szlovák sportszerve­zetről 17.30: Sofia Kovalewska — szovjet tv-film 1. iész 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Történet az életből 20.20: önök estje 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Oblomov — szovjet film 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hanussen. Színes magyar— NSZK-beli koprodukció. — Kamara: Zártkörű filmklub rendezvény. — Balassagyar mati Madách: fél 4 és há romnegyed 6-tól: Nézz körül Színes szovjet film. Este 8 tói: A bolygó neve: Halál (18) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Történelmi portrék. Magyar dokumentumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Aranylánc. Színes szovjet ka­landfilm. — Petőfi: Frances. Színes, szinkronizált angol film. — Pásztói Mátra: Háló­szobaablak. Színes, szinkroni­zált amerikai bűnügyi film. — Jobbágyi: Iskolamozi: Az öt gida és a farkas. A Múzeumi Mozaik idei második számából Száz éve gyulladt ki először villany lámpa Salgótarjánban A Múzeumi Mozaik, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának tájékozta* tója számos, a nagyközön­séget is érdeklő tanul* mányt és információt ad közre rendszeres időközön­ként. A' kiadvány idei második számában dr. Szvircsek Fe­renc-A villanyvilágítás be­vezetésének centenáriuma Salgótarjánban című tanul­mánya érdemel figyelmet, tekintettel arra a helytörténe- tileg fontos tényre, hogy Salgótarján történetében 1888. december 3-án, egy hétfői napon, este hat óra után gyulladt ki először villanylámpa. Gerber Fri­gyes bányagondnok, vezető mérnök volt az, aki kézbe vette a villanyvilágítás ügyét, ő lépett kapcsolatba az igazgatóság engedélyével a Ganz és Társa Gépgyár­ral az áramfejlesztő gépek beszerzése céljából. Az 1888—89-ben kipróbált vil­lanyvilágítás először csak a a József- és a zagyvái rako­dón működött, a társulat irodáiban és lakásaiban még sokáig petróleumvi­lágítás volt. Egyébként, a salgótarjá­ni szénmedencében az 1890- es évektől kezdett teret hó­dítani a villamos energia, a kis erőművek, centrálék, az aknák, a tárlók, a bánya­telepek hajtóenergia-igényét szolgáltatták. A szénmedence köz­pontjában lévő község, Sal­gótarján egy jó ideig még petróleumlámpával szolgál­tatta a közvilágítást, hét lámpa fénye „ragyogta be'’ a községet. A „Salgótarjáni villamossági társulat” 1895- ben alakult meg, Sziilárdy Ödön helyi földbirtokos elnökletével. Az alelnök és műszaki szakember Ger­ber Frigyes bányaigazgató lett, az inászói és a szék­völgyi bányák szenére, va­lamint’ a korábbi bányai tapasztalatokra alapozva va­lósult meg a villanyáram bevezetése Salgótarján köz- világításába. Dr. Szvircsek Ferenc köz­li, hogy 1896-ban 120 darab 16 gyertyafényű izzólámpát ' állítottak fel. A nyereséggel záró második üzletév után 1897-ben 170-re emelték a lámpák számát. A Forgách I utca (ma Csizmadia Sán- ; dór út) és az Osztrovocs- féle gőztéglagyár között állt ; a községi villanytelep, ahon­nan a villamos energiát 110 V*os feszültséggel jutatták i el közvilágítási célra. Hangszóró mellett KISPtST-NAP Valahogy megindokolták ám a hétfő esti rádiós fóru­mon maguk a rádiósok (mű­sorvezető Csillag Sándor), hogy miért éppen Kispestet választották a rádiós nap helyszínének, de úgy gondo­lom — ez a legkevésbé ér­dekes és fontos. Az „igazi” jó műsor ugyanis választhat akármilyen kis közösséget, témái szerint egyszerre szól mindenkiről, éljen bár az or­szág legtávolabbi . vidékén. Vagy Kispesten. Egy valami azonban feltétlenül megkü­lönbözteti ezt a fővárosi ke­rületet az összes többitől s ez a Wekerle-telep. ☆ Szél Júlia járt a korabeli építési határozat időpontját számítva most nyolcvanéves Wekerlén. A „nagy vidékjá­rónak”, az úgynevezett egy­szerű emberek mindig me­leg hangú megszól a It a t ó j á nak itt igazán nem kellett külön megerőltetni magát. Ismerős közeg ez olyannak (így a hallgatónak is), aki a „még kisebb” helyek vonzerejét ku­tatja. Az egykori híres pénz­ügyminiszterről Wekerle Sándorról elnevezett lakóte­lepről mégis sok újat, érde­keset tudhattunk meg, mert a riporter megtalálta — sze­rencsére — Győri Ottmár mérnök ottani hagyatékában a teleppel, építésével össze­függő érdekességeket a le­származottak közreműködé­sével. Aki eddig szinte sem­mit sem tudott erről az álla­mi munkástelepről, ezután feltehetően kíváncsi lesz rá. Főként arra lehetnénk mind­nyájan kíváncsiak — mi­ként sikerült akkor .,Weker- lét építeni”, g még továbbá arra, miért nem sikerül ma még a gondolata sem! Vala­ki japánokkal találkozott a Kós Károly (s nem Koós mi­ként a rádióműsor írja!) ter­vezte wekertei Fő téren. Ez önmagában nem lenne érde­kes vagy jellemző, japánok­kal mindenhol találkozhatni újabb időkben. A japán épí­tészdelegáció tagjai elmond­ták az érdeklődő helybeli patriótáknak, hogy ők tanul­tak Wékerle-telepről; hogy van a világon egy olyan kis- városias, mégis vidékies em­beri léptékkel felépített la­kótelep. amelyben sikerült a szép stílust és a közvetlensé­get, az emberi léptéket úgy összehozni, ami örök példa marad, s szinte elérhetetlen. Wekerle harminc százaléka zöldövezet, minden lakáshoz jár egy kis kert, ami egyben összeköti az embereket. We. kerlén a kertben találkoz­nak, amúgy pedig jól szepa­ráltam élhetnék lakásaik­ban. .. Hát, valóban álomnak tűnik az egész. A kispesti nyugdíjasok há­zában Várhegyi Andrea járt Szél-stílusban beszélgetve az öregekkel életükről, kerüle­tükről; a Petőfin a Napköz­ben a kispest; Centrum Áru­házban kapta mikrofonvégre Petress István a rögtönzött tanácsi pult előtt sorban álló kispestieket, ügyes-bajos dol­gaikról faggatva őket, ezen felül jó néhány neves művész és sportoló (kispestiek, kö­zöttük egy politikus Nyers Rezső) emlékezett innen el­származottként a régi idők­re. belekeverve azért a mát is. ☆ Egyedül az esti fórum volt halványabb a rádiós fóru­moknál, néha bizony formális válaszokat hallgatva például a helyi vezetők illetékességé­ről születési helyük szerint. S hogy ebben a helyek len­nének elmarasztalihatókt?) T. Pataki A kultúra bástyái Szügyben Ideális feltételek az őrtornyokban Jimi Hendrix Az őrtorony mentén című örökzöld szá­ma jutott eszembe, amikor megláttam Szügyben a ré­gi-új művelődési intézményt. Ha nem is mondandójában, címében utalhatott volna, akár a Madách Imre Álta­lános Művelődési Központ­ra is. A régi kultúrház nagy­teremcentrikus kivitelben készült. Hajdanán kiszolgáló- helyiségek nem épültek, mi­ként klub és előadóterem sem. Utóbbiakat később hozzáépítették, de nem volt méltó helye a kultúrának. A könyvtár 60 négyzetméterre volt bezsúfolva. Nem tud­ták megoldani a szépen gyarapodó helytörténeti tárgyak tárolását sem, így visszakerültek gazdáikhoz. A mozi még mindig a nagyteremben üzemel. Olyan áron is muszáj működtetni, hogy a vállalat nem fizet terembért. A fűtési díj nem kis anyagi terhét vállalnák a szügyiek, de cserébe a^t kérik, beleszólhassanak a filmek válogatásába. Szük­ség van a régi épületre, ha másért nem, a nagyterem miatt. A volt megyeháza 1751- ben épült, később a bíróság kapott helyet az épületben. Ekkor építették meg a két őrtornyot. Ezt újították fel nemrégiben, s a kultúra ideális helyre került. — Valóságos álom a régi körülményekhez képest, mai helyzetünk — mondja Mar­czinkó János, az intézmény vezetője. — Az eszközellá- ■tottságumk jó volt a régi épületben is, azonban már mozdulni sem tudtunk ott. A meglévő eszközöket át­hoztuk ide, az iskolával kö­zösen vásároltunk még tele­víziókat, számítógépeket. Lassan a berendezési tár­gyak is megérkeztek. Kivé­ve néhány asztalt, amelye­ket a szerződés ellenére -sem szállított le az üzlet. Augusztus végén adták át az épületet. A berendezke­dés java része elkészült, funkcionál a ház, azonban az igazi, tartalma^ beindu­lás az új évben várható. A két őrtorony úgy öleli át a korszerű iskolát, mint gyermek az anyját. Ez a jelképes megfogalmazás nem csupán az elhelyezkedést rejti, kifejezi tartalmi ösz- szetartozásukat is. Hiszen a gyerekek egy helyen tanul­hatnak és művelődhetnek, klubfoglalkozásokat, szak­köröket tarthatnak. Az „A” jelű őrépületben kapott helyet a könyvtár, amely­ben a felnőtt- és ifjúsági részleg mellett, olvasóterem biztosítja a nyugodt olva­sást. A ikiállítóteremben mód nyílik képzőművészeti tárlatok bemutatására. Ami­kor nincsenek kiállítások, az iskolások tartanak szakköri foglalkozásokat. Végül, a kisteremben fotó-előkészítő és laboratórium várja az érdeklődőket. A másik őrtoronyban az emeleten számítógéptermet rendeztek be, komputerek segítik az oktatást és a mű­velődést. A mozgalmi te­remben előadásokat, konfe­renciákat, kisebb rendezvé­nyeket lehet tartani. Külön helyisége lett a helytörté­neti gyűjteménynek. A föld­szinten található a büfé, amely ' délelőtt „macibár­ként” működik, tejjel, kó­lával látja el az iskolásokat. — A falu fiatalságát kü­lönösebben mozgatni nem kell — folytatja Marczinkó János. — A feltételek vonz­zák őket. Ifjúságii klubunk­nak 34 tagja van. Nyugdí- jasklubunk sem csupán for­málisan működik. A közép- generáció inkább a tanfolya­mokra mozdul meg. Ezek­ben azt értékelik, hogy hasznosak, otthon is tudják alkalmazni a tanultakat. Nagy sikere van a szabás - varrás, főző-, ikebana-tanfo- lyamoknak. Tudom, bővíte­ni muszáj a választékot, ezért felméréseket végzünk, hogy milyen igény van a lakosság körében. Jövőre hat kiállítást ter­veznek. Lehetőséget biztosí­tanak a bemutatkozásra a megyében élő művészeknek. A sort Csemniczky Zoltán, Farkas András és Réti Zol­tán tárlatával kezdik. Be­indítják a zongora- és a fu­rulyaszakkört. Minden szak­körnek helyet adnak, amire igény van. Évente 3—4 író- olvasó találkozót szerveznek. Ádám Tamás Üvegművész kiáHí fása L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas .üvegtervező iparművész kiállítasd nyílt az Ernst Múzeumban. A művésznő « leg­utóbbi négy év alkotásait mutatta be. A kiállításon dr. Gurmai Mihály kandidátus mondott megnyitó beszédet. Felvételünkön: részlet a kiállítás anyagából. Fotó: Pintér Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom