Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
1988. NOVEMBER 1., KEDD NOGRAD 3 Világbanki kölcsön műszaki fejlesztésre Sorozatos névváltozás után... A Ganz előrenyomul Akkor hogyan is folytassuk? Az acélszerkezet-óriások gyártása összehangolt munkát követel. Jómagam nem hallottam még hasonló esetről. Mármint arról, hogy egy gyár röpke háromnegyed éven belül háromszor is nevet változtatott volna, no persze korántsem önszántából. A nem mindennapos történetben főszereplő gazdálkodó egység megyénkben, egészen pontosan: Mátratere- nyén található. A bennfentesek bizonyára már kitalálták: a vasasok gárdájáról van szó. Arról a kollektíváról, amelyiket tavaly decemberig Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyára néven jegyeztek. A tönkrement anyavállalat felszámolása után kenek nyol'c hónapig Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat mátraterenyei gyáraként termelt a munkásközösség. Ám az újabb anyavállalat, a Ganz Mozdony- és Vagongyár gazdálkodási gondok miatt ismételten megszűnt, s ez év szeptemberétől már Ganz Acélszerkezeti Vállalat mát- raterenvei gyárának hívják a sokat próbált gazdasági szervezetet. Ezek után nem csodálkoznánk, ha a dolgozók egyike- másika azt sem tudná: mi is a titulusuk, minek is neveztessenek? Valószínűleg többen is vannak ilyenek, ámbár nem végeztünk közvélemény-kutatást, de ez nem nevezhető egetrengető bajnak. Ami viszont nagyon lényeges: a gyári közösség az elmúlt időszak bizonytalan légkörében sem kapitulált, hanem végezte a feladatát. Ennek köszönhetően dr. Máthé László igazgató túlzás nélkül elmondhatja: — Reményünk van az éves terv túlteljesítésére... Jogos az optimizmusa. Az éves termelési terv ugyanis 524 millió forint, s ebből három negyedév után már 410 milliót könyvelhet el a kollektíva. Tőkésexportból 98 millió forint bevétel származik, s ehhez hozzájöhet még az esztendő végéig további 27 millió. Az ez évre előirányzott nyereség 30 millió forint, s ennek teljesítése sem látszik lehetetlennek. Vagyis- baj ide, gond odia: a gyár az idén várhatóan magasabb gazdasági eredményt ér el, mint tavaly). Az elmúlt két évben többször is megfordultam a mát- iraterenyei gyárban, de nem tapasztaltam olyan tenni akarást, mint mostani látogatásomkor. Szinte kiérződik a levegőből a „csak azért is”, a „majd mi megmutatjuk”, örülnünk kell ennek a bizonyítási vágynak, ennek a jó értelembe vett „kivagyiságnak”. Mert jó dolog az, ha az üzemekben termelők nem a mellékzöngékkel foglalkoznak, hanem inkább azon törik a fejüket, hogy miként lehetne a megrendelésnek a lehető legrövidebb idő alatt és a lehetséges legjobb minőségben eleget tenni. — Annyi a munkánk, hogy alig látszunk ki belőle... A kijelentés Cecse Istvántól, a Gagarin Szocialista Brigád vezetőjétől, szakszervezeti főbizalmitól származik. Tévedés ne essék, nem panaszkodik a lakatosok maroknyi csoportjának irányítója, pusztán azt akarta mondani, hogy bőségesen ellátta őket a gyár vezetése megbízatással. Mert azért mennek be a munkaterületükre, hogy dolgozzanak, s ennek eredményeképpen pénzt keressenek. — Október elején közel tíz százalékkal emelték a bérünket. Hazaviszem havonta a kilenc-tíz ezer forintot — így a brigadéros. A béremelésre magától értetődően differenciáltan került sor »z acélszerkezeti üzemben, s más területeken is. Vagyis: a teljesítmény és a minőség arányában. A dolgozók túlnyomó többsége egyetért ezzel az elvvel, ugyanakkor a termelés feltételeinek biztosítását is kiköveteli. — Így van ez rendjén. Nekünk, vezetőknek a feltételek garantálása a dolgunk. Más kérdés, hogy az elmúlt hónapok zűrzavarában akadozott az anyagellátás, sok volt a bizonyta- lánság a keresekedelmi vonalban — közli Nótás István Péter üzemvezető. A szinte végeláthatatlan munkacsarnok csengbong a nagykalapácsok ütéseitől, s a köszörűgépek alól szikraesők szökkelnek. Alakul, idomul az acél. A csarnok egyik - végében a polgári híd elemeit állítják össze, a másik oldalban a dunakiliti duzzasztómű acélszerkezeteit gyártják. Mindkét vállalásnak eleget kel]; tenni év végére. Az előbbi 120, az utóbbi 234 millió forintot hoz a gyárnak. Az MO-s Duna-híd- hoz összesen 415 tonna acél- szerkezetet szállítanak a mátraterenyei ek. Mindezekből kikövetkeztethető: a gyár egyre inkább átállt az acélszerkezetek gyártására. Tavaly az éves termelés 50 százalékát adta, az idén már csak 25 százalékát teszi ki a vasúti járművek előállítása, vagyis jócskán megváltozott a termékszerkezet. Nem örülnek ennek a mátraterenyeiek, mert az acélszerkezetek gyártása munka- és időigényesebb, ráadásul kevésbé jövedelmező. Azaz: ugyanazért a pénzért többet kell dolgozni. De élni muszáj... — A problémás tunéziai kocsikat sikerült értékesítenünk, méghozzá kilencvennyolcmii,1-liip forintért. Az indiai forgóvázak exportja is megkezdődött, de áthúzódik a jövő évre. Lassan tehát egyenesbe kerülünk — mondja dr. Máthé László. Aztán a jövőről beszél. Hamarosan átadják rendeltetésének a festőműhelyt, a jövő évben hegesztő-, lemezmegmunkáló és egyéb kisgépeket vásárolnak. A tervezett csaknem 600 milliós termelés kétharmada már szerződéssel lekötött. Á gyomai hídhoz egyedül1, a lágymányosi hídhoz a budapesti partnergyárral közösen szállítják majd az acélszerkeze. teket. Darukat 70 millió forint értékben gyártanak a mátraterenyei vasasok. Reménykednek benne, hogy ismét fellendül majd a forgóvázak exportja. A tárgyalások szerint a Bangladesibe 180-at, Thaiföldre és a vasúti szállítás őshazájába, Angliába 200—200-at készítenek. Szó van csőszállító rendszerek Ausztriába való kiviteléről. Egy NSZK-beli céggel mágnesvasutak acélszerkezetének előállítására, egy angol vállalattal konténerdaruk gyártására szándékozik kooperációra lépni a- gyár. Tovább haladva, egy esztendővel: 1990-től és három éven át 500—500 millió forint értékben szállítanak majd acélszerkezetet a mát- raterenyeiek a bős—nagymarosi vizi erőmű építéséhéz. Valutát kapnak érte, mivel a fővállalkozó a szomszédos Ausztriából való. Azt írtuk f enntebb: a Ganz gárdája a bizonytalanság időszakában sem kapitulált. Most, hogy tisztul a légkör, mindinkább előrenyomul... Kolaj László Fotó: Bábel László A műszaki fejlesztés hazánkban nem csak pénzkérdés, mindeddig a hatékony gazdasági feltételrendszer is hiányzott a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A vállalatok inkább tartalékolták vagy elköltötték pézüket, mintsem, hogy olyan fejlesztésekbe kezdjenek, amelyet bármilyen Okból nem tudnak befejezni. Nemrégiben a hazai műszaki fejlesztés anyagi bázisa bővült, 50 millió dollár világbanki kölcsönt kapott Magyarország a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Ennek a hitelnek az igénybevételét igen szigorú feltételekhez kötik, csak olyan programok finanszírozhatók ebből a pénzből, amelyek teljesítik a minimális 18 százalékos megtérülési rátát. A rendelkezésre álló 50 millióból 3,5 millió az állam által közvetlenül felhasznált rész. ebből olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyeknél közvetlen gazdasági haszon, megtérülés nem mutatható ki, de megvalósításuk nélkülözhetetlen a hatékony műszaki fejlesztéshez. Mindenekelőtt a kutatás- f ejíles ztési infrastruktúrát fejlesztik: az Országos Mérésügyi Hivatal 1,1 milliót, a Minőségellenőrző Intézet Kányás: Mozgalmas napok a lejtaknában November elsejére, a tervezett határidőre elkészült a kányási lejtősakna szállítóberendezése, a második leghosszabb hazai szénszállító gumiszalag. A kivitelező, a Mátraaljai Szénbányák helyszínen dolgozó kollektívája megkezdte a funkciópróbákat az 1987 méteres berendezésen. A kányási szállítási rekonstrukció ezáltal lényegében befejeződött, hiszen a belső összekötő szalagok is üzemképesek. Az új létesítmény naponta 4800 tonna termelvény felszínre továbbítását képes megoldani; decembertől a 36. számú úgynevezett Glinik önjárás frontfejtésből. A rendkívül strapabíró tulajdonságokkal rendelkező szalag paraméterei közül érdemes megemlíteni, hogy egy centiméter hosszú szakasza majdnem 4 tonna feszítést bír ki, ami az igen meredek kiszállítás útvonal miatt indokolt. 2 milliót kap, külföldi konzulensek honorálására pedig 350 ezer áll rendelkezésre. A fennmaradó 46.5 millió • dollárból 4,5 millió tartalék, 26,6 millióval nyolc központi fejlesztési programot támogatnak. A fennmaradó 15 millióra most írtak ki pályázatot. A kölcsön maximum 10 évre vehető igénybe. a törlesztésnél három év a türelmi idő. Olyan fejlesztésekkel lehet pályázni, amelyek 1993-ig befejeződnek, illetve a beruházásokat erre az időpontra üzembe helyezik. Minit azt az OMFB programirodájának vezetője Kardos Péter elmondta, bár csak júliusban írták alá a szerződést a Világbankkal, ez év januárjában már előzetes pályázati felhívást adtak ki. Eddig 29 pályázat érkezett, ebből azonban az OMFB értékelése szerint csak 11 felel meg a világbanki követelményeknek. Az OMFB a fejlesztési célkitűzések alapján értékelj a vállalat pályázatát, a cégeknek azonban igen kemény gazdasági és hitelkövetelményeknek is meg kell felelniük, ezt pedig a bankok vizsgálják. Izgalmas kérdés: vajon miért érdemes egy vállalatnak benyújtania pályázatát? Mindenekelőtt azért, mert a világbanki konstrukcióban megvalósuló hitelfelvétel igen előnyös a cégek számára: hozzáférhetővé válik a nyugati import, ami eddig még akkor sem ment. ha a forintfedezet megvolt hozzá. A viszonylag alacsony kamat — 14 százalék — ugyancsak kedvező, a magyar hiteleknél ez magasabb, 20 százalék körül van. A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet azonban gyakran visszahúzó erőként jelentkezik, hiszen manapság korábban jól prosperáló cégek is igen nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek. Kardos Péter szerint a vállalatok talán utolsó lehetőségüket látják a hitelben, mert különben megindulhatnak a lejtőn lefelé. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság programirodájának vezetője kifejtette, hogy a 15 millió dollárt a gazdasági kulcsterületekre kívánják koncentrálni. Döntő szerepet játszik a vállalati fejlesztési elképzelések elbírálásánál, hogy azoknak milyen kisugárzó hatásuk van más területekre. Prioritást csak az a terv kap, amelyik nem csak a vállalatnak hoz közvetlen hasznot, hanem közvetett módon érint más területeket is. Sz. B. Körteszörpök A meggy, kajszi és őszibarack, alma és szilva után most a zamatos körte várja, hogy szörp, ivóié, avagy gyümölcs- velő készüljön belőle a drégelypalánki termelőszövetkezet feldolgozó üzemében. Termékeikből az idén 8500 tonnát adnak át megrendelőiknek, s ha az exportlehetőségeik megvalósulnak; így tcwábbi tonnákkal tetézik- meg termelésüket. Terveik szerint ez évi árbevételük meghaladja a 220 millió forintot. —kulcsár— Átalakulóban a mezőgazdasági integrációs szervezetek Az élelmiszer-gazdaságban jövőre várhatóan mintegy ezer, együttműködő szervezet alakul át, választ a jelenlegitől korszerűbb működési formát. Egy részük — az új társasági törvény szellemében — átlép a jogi személyiségű gazdálkodó egysegek közé, vagyis az egyszerű gazdaságii társaságból közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot (kft-t), vagy részvénytársaságot alapít. Olyan formációt választanak, amelyben az anyagi eszközök a korábbinál jobban hasznosulnak, a befektetett tőke jelentős osztalékot, nyereséget hozhat. Az újjáalakuló szervezetek, amelyek mezőgazdasági termelésre, élelmiszer-feldolgozásra, illetve szolgáltatásra egyaránt vállalkoznak, a tömegtermelés mellett a termékek minőségének javításában is érdekeltebbé válnak. ■"* A MÉM területén több mint 1100 együttműködő szervezet jött létre az elmúlt évtizedekben, köztük több mint 60 termelési rendszer, valamint számos agráripari egyesülés, közös vállalat, gazdasági társaság. Hozzávetőleg egyiharmaduk élelmiszer-feldolgozásra vállalkozott, a többi ipari építőipari, illetve szolgáltatótevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság. Ezek jelentős részét a különféle tulajdonformával működő állami gazdaságok, élelmiszer-ipari vállalatok, erdőgazdaságok, ipari üzemek és szövetkezetek közösen alapították. Együttműködésük a legutóbbi felmérés szerint összességében eredményes. Árbevételük tavaly megközelítette a 166 milliárd forintot; a 100 forint vagyoni betétre jutó tagvállalat,i nyereség átlagosan 14 forint körül volt, elérte vagy meghaladta az alapító szakvállalatokét. Tiszta eredményük annyi, mint a termelőszövetkezetek összes nyereségének egyh armada. A jövőben kialakuló, illetve átalakuló új gazdasági szervezetek működésére az eddiginél is inkább a vertikális integráció lesz a jellemző. A mezőgazdasági üzemek rés zvénytár sas ága i - ban, közös vállalataiban a résztvevők — tagsági viszonyuk révén — egy szervezeten belül vállalkoznak a mezőgazdasági alaptevékenységre, feldolgozásra és értékesítésre. Alakulóban van máris több olyan gazdasági társaság, amelynek kutató-fejlesztő intézet, termelővállalat, feldolgozó, illetve értékesítő cég is résztvevője. Imre Lászlóné és Balta Antalné a feldolgozásra induló körtét vízpermet alatt tisztítja és válogatja. Pál Gáborné és Végh Károlyné a gyártószalagról lekerült körtevelőt készíti elő csomagolásra.
