Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIV. ÉVF., 283. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ lit i ini^hi \' , Á kenyér éjszakája (3. oldal) Fehér téglák a falu szívében (4. oldal) „Kezdtem csodabogárnak tekinteni magamat" (5. oldal) Befejezte munkáját az Orszöggyíilés Szombatin a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, <Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbertné elsőként Simon Péter Pálnak, (Borsod m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombiinát gyáregységvezetőjémek adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság előadója a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást a termelés és a termékek műszaki színvonalának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó szerepet kap a kutatásn-műsza- ki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesztési célok kijelölése, a kutató- fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. A terv- és költségvetési bizottság vitájában szorgalmazták: az OMFB a törvényjavaslat elfogjadása után változtasssa meg szervezetét és működését. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rámutatott: a magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetének egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazásában. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények között a műszakj fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakorlatilag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növeli. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója úgy vélekedett: a központi műszaki fejlesztési alap megteremtése jól, koncepciózusán történik, azonban az elosztásban, a felhasználásban az elvek és a gyakorlat összhangja még nincs kellően kidolgozva. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMFB elnöke válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a központi műszaki fejlesztési alapot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoztak a fejlődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte* meg: - egyre inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkívül nagy gátjává vált az elmaradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy 1992re létrejön az egységes európai közös piac. A hatékony, eredményes együttműködéshez meg kell teremteni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének lehetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehetőségek korlátozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavállalásával kapcsolatban Tétényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétlenül figyelni kell rá, jelenleg azonban még inkább azít kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai országok tudományos műhelyeitől. A személyes kapcsolatok ezen a területen rendkívül fontosak, s azért pedig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hírnevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellen- szavazatttal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazság ügy miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi üléséin elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítéséit — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozná. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan, melőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. Indoklásul elKép az ülésteremből. Kulcsár felvétele mondta, hogy a külföldiek Magyarországon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Országgyűlés elé, szintén a Polgári törvénykönyv módosítását Igényli. Nem lenne célszerű egy törvényt két egymást követő ülésszakon módosítani. A továbbiakban kifejtette, hogy az új társasági törvény szabályozása szükségessé teszi a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően, lehetőséget kell nyújtani bármely típusú gazdasági társaság határozatának a bíróság előtti felülvizsgálatra. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény- módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vállalkozókat” vonja a személyi hatálya alá. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy. a most módosítandó törvények további felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulásira vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budepest, 24. vk.), Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelenleg hatályos joganyaggal a szükséges összhangot. Határozathozatal következett. A képviselők először elfogadták hogy a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügy(Folytatás a 2. oldalon.) Cigányfiatalok megyei találkozója Letovai Ildikó, a HNF megyei titkára megnyitóját tartja. Tetszésnyilvánítás egy-egy felszólalás után. (Fotó: Bábel L.) A Hazafias Népfront Nóg- rád Megyei Bizottságia mellett működő cigánytanács, a megyei tanács cigányíkoordi- nációs bizottsága, valamint a Vöröskereszt megyei vezetősége szervezésében szombaton rendezték meg a ci- gányfiatalok megyei találkozóját Salgótarjánban, a József Attila . Városi-Megyei Művelődési Központ klubjában. Az elnevezése ellenére az idősebb korosztályt is élénken aktivizáló fórumjellegű tanácskozáson a különböző községek, lakóterületek küldöttei mellett jelen voltak a zsúfolásig megtelt teremben a megyében tevékenykedő cigánycsalád-gondozók, s az elnökségben helyet foglalt Náday Gyula, az Országos Cigánytanács alelnöke, valamint Mezei István, az OCT titkára is. Talpas Zoltánná, a megyei cigánytanács 'titkára meleg hangú bevezetőjét követően — amelyben hangsúlyozta, a cigányság az ország építéséhez azonos mértékben kíván hozzájárulni a társadalom többi, tagjával —, Letovai Ildikó, a HNF megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, s röviden vázolta a cigányság mozgalmának több mint egy évtizedes fennállása óta megtett utat. Ezt követően dr. Boros Sándor, a megyei tanács el- nökhélyettese kezdte meg vitaindítóját. Kiemelte, hogy megyénk lakosságának kilenc százaléka cigányszármazású, ezért boldogulásuk, beilleszkedésük segítése fontos társadalompolitikai feladat. — Bár az utóbbi években sok területen kedvező változás történt — folytatta Boros Sándor —, még ma is sók a problémás terület. Ám ezek megoldásának lehetőségei elválaszthatatlanok az ország jelenlegi társadalmi, pölitikai, gazdasági környezetétől, s ennélfogva nincs helye a kivételezésnek. A cigányság maga próbáljon meg jobban élni lehetőségei, vei. Majd rátért a cigányság életkörülményeit befolyásoló legfontosabb kérdésekre. Megemllítette, hogy a munkaerő-kereslet változása negatív hatással lesz a cigányság iskolázatlan, szakképzetlen tömegeire. Boros Sándor szavait igen szerteágazó vita követte. Napirendre kerültek az oktatás. a művelődés lehetőségei, a foglalkoztatás problémái, a nyelvápolás, a kulturális hagyományok megőrzése. Fontos problémaiként vetette fél Mezei István, hogy legelőször egymás között kell leszámolná az előítéletekkel. Szojuz TM-start Szombaton, magyar idő szerint 16 óra 50 perckor a bajkonuri űrrepülőtéri cl felbocsátották a Szojuz TM típusú űrhajót két szovjet és egy francia űrhajóssal — Alekszandr Volkovval, Szer- gej Krifcaljavval és Jein- Loup Ch rétiemnél — a fedélzetén. Chrétien az űrállomáson jelenleg dolgozó Mu- sza Marnarov és Vlagyimir Tyitov társaságában tér vissza a földre, míg Volkov és Krikaljov a Miren folytatja a kutatási munkákat. Az űrrepülők indításánál jelen volt Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök is.
