Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

J . . . • i 2 HÖGRÁD 1988, NOVEMBER 26., SZOMBAT Folytatta munkáját az Országgyűlés E&lastutsyarmatiafe la vendégek részére fenntartott karzaton: dr. Kjcskeuiéthy Gynláné művelőd és Iköz- ^ont-igazgatő és Oroszlánná Mészáros Ágnes 'könyv­tárigazgató. —képek: kulcsár— (Folytatás az 1. oldalról.) betöltetlen álláshelyek szá­ma. Eziént érthetetlennek ne­vezte, hogy a munkanélkű- lii segélyt ilyen kiemelten kezelik, ahelyett, hogy az átképzésre, a munlkaihefliyeken az optimális körülmények megteremtésére helyeznék a hangsúlyt. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Tsz elnöke felszólalásában javasolta, hogy aiz 1989-es terviben építsék be a,z adók mérséklését, illetve az ál­la mháztaritáis részesedés é­nek csökkentését a megter­melt új értékből. Mégpedig ■azért, mert nem hatékony a felhasználása, nem takaré­kos az elosztása. Több hozzászóló nem lé­vén, a vitáit berekesztették, az elhangzottakra Hoós Já­nos, az Országos Tervhiva­tal elnöke válaszolt. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.). a Pannónia Szállo­da- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának vezetője rámutatott: a kor­mányra ma óriási nyomás nehezedik, ezért keményke­zű. következetes politikát kell folytatnia, amellyel ki­kényszeríti a cselekvést, mindenkit rászorít arra, hogy a piac igényeihez alkalmaz­kodjék, s ne felülről várja a megoldást. Lép Ferenc (Tolna m.. 5. vik.), MÁV szertáriőnök-ihe- lyettes a stabilizációs prog­ram egyik legfontosabb ten­nivalójaként értékelte az oktatás fejlesztését, amely­re még a napi szorongató gondok ellenére is többet kell áldoznia a kormányzat­nak. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipar; Vállalat igaz­gatója szerint a kormány stabilizációs programjának teljesítésében az idén bizta­tó jelek voltak tapasztalha­tók, ám a célok megvalósí­táséért a lakosság hozta a legnagyobb áldozatot. Túl súlyosak ezek a ter­hek. amelyeket a kormány elsősorban az alacsony jö­vedelműek vállára rak. Ezért megfontolásra ajánlotta az elképzelt 6 százalékos reál­bércsökkentés mérséklését. ZsoLnay Katalin (Komá­rom m., 3. vk.), a Kömyei Mezőgazdasági Kombinát művezetője a lakásgazdál­kodás piaci alapokra helye­zése mellett emelt szót. Hangsúlyozta: a fiatalok, a pályakezdő osaládalapítók életkezdését támogatni kell, bizalmat adva az elkövet­kező évtizedek becsületes munkájához. Látható, hogy a jövedelmeknél gyorsab­ban növekvő lakásárak tűr­hetetlenné válnak az ott­honra várók és a támoga­tást nyújtó költségvetés szá­mára egyaránt. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun, 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi váro­si szervezetének titkára a képviselők nagy felelősségét hangsúlyozta abban az ak­tusban, amikor döntenek az 1989-es év gazdaságpolitika terveiről. Ezzel kapcsolatban kételyeit fogalmazta meg: ki garantálja, hogy az úgyneve­zett „A” változat nem jut-e ugyanarra a sorsra, mint a korábbi, valóra nem váltott elképzelések. Técsi László (Szabolcs- Szaitmár m., 19. vk.), a Nyír­tass; Dózisia Termelőszövetke­zet elnöke szerint a kormány a költségvetés helyzetére hi­vatkozva növéli az elvoná­sokat. Véleménye szerint nemcsak a bevételek növelé­se, hanem a központi kiadá­sok jelentős mértékű csök­kentése is megoldást jelent. Például meg lehetne szaba­dítani az országot az elmúlt években kialakult bürokra­tikus tehertől, az apparátus mintegy 30—40 százalékos leépítése mindenképpen in­dokolt lenne. Javasolta, hogy az Országgyűlés terv. és költségvetési bizottsága mi­nél előbb részletesen vizs­gálja meg a költség vetés helyzetét. Heliner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasá­gi Kamara főosztályvezető­je megjegyezte, hogy a kü­lönböző bizottsági üléseken, s itt az ülésszakon sem hang­zott el új megállapítás; a kormányzat és a képviselők évek óta megszokott eszme­cserét folytatnak, s ezt a polémiát a - nagyothallók párbeszédének nevezte. Mint mondta: a kormányt gúzsba kötik a külső adósságszol­gálat és a túlméretezett ha­zai költségvetési rendsze­rünk kötelékei, gyenge, vagy közepes jövedelemtermelő' képességű vállalkozói szfé­rával megáldva. Folyik az egymásramutogatás, miköz­ben egyre lejjebb csúszik az egészségügy, az oktatás szín­vonala. s csökken az élet- színvonal is. Ezután Hoós János vita- zárójára került sor. Határozathozatal követke- 4, kezett. Az Országgyűlés elő­ször kétséget kizáró több­séggel tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnö­kének beszámolóját és a fel­szólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladiato­ben elmondotta: második olvasatban van terítéken a nyereségadó-törvény. Ezúttal egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében js jelentősen módosított törvényjavaisiiait került a képviselők elé. Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a kép­viselők rendelkezésére, ösz- szefoglalvai a változásokat a korábbi javaslathoz képest. Ugyancsak írásos tájékozta^ tót készített a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a t ársadalomb iztosí tá si já rülék jövő évi feltételeiről, vala­mint az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal a bér- és ke­resetszabályozás 1989. évi rendjéről1. Ez utóbbiban né­hány ponton változott a jö­vő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsban létrejövő, a bérnö- velési maximumra vonatko­zó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót. Ez azt jelenti, hogyia bérmecha­nizmus semmilyen átlagbér- szabályt nem tartalmaz. A vezetői érdekeltségi rendszer további jelentős liberalizálá­sa érdekében a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot -és s prémium mértékét. A vállalkozói nyereség- adótörvény-javaslat a páriái ment ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tar­talmaz végrehajtási rende­letet. Mindössze két kér­désben kap a kormány1 fel­hatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyor­sított amortizáció, a másik az elmaradott térségedben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó­kat, az ,,A” változat mel­lett foglalva állást. A napirendnek megfele­lően ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztet­te elő a vállalkozói nyere­ségadóról szóló törvényja­vaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jöve­delemadójának módosítá­sához kapcsolódó átmeneti rendelkezés ékről szóló tör­vényi avasla tokát. kedvezmény szabályozása. Az előbbi a műszaki fejlő­dést hívatott segíteni azál­tal, hogy egyes állóeszkö­zök gyorsított leírását lehe­tővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben működő gazdálkodó szervék kedvezménye pedig a térsé­gek fejlesztését, a foglal­koztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyék le­hetővé a kedvzemény kiter­jesztését a gazdasági szer­kezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik. Mindkét adókedvezmény­re az a jellemző, hogy a fel­tételek változása következ­tében a kedvezmények tar­talma és mértéke változ­hat. Ezért a miniszter ja­vasolta: kapjon felhatalma­zást a Minisztertanács ar­ra, hogy ezeket külön ren­deletben szabályozza. Az adókedvezmények szá­ma növekedett, ezek közül jelentősebb az élelmiszer- kiskereskedelem 40 százalé­kos kedvezménye. A ked­vezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adókedvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális, és egészégügyii tevékenysé­gek köre is. A hangfelvétel- készítés és -kiadásra tel­jes egészében, míg a video­felvétel-készítés és kiadás­ból a kulturális értékű fel­vételékre is vonatkozni fog az adóvisszatartási lehető­ség.. A jogi bizottság ülésén Tallóssy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolat­lan a vállalkozásszerűen mű­ködő és általában speciá­lis, . luxusigényeket kielé­gítő sporttevékenységek adókedvezményben való ré­■mmMMmmMwmmmmmmwmmmmmii szesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de meg­jegyezte, a parlament ifjú­sági és sportbizottságának elnöke, Tallóssy Frigyes ja­vaslatát nem támogatja. A törvényjavaslatban a sport­tevékenység kedvezménye a diáiksportra, a verseny- és1 élsportra, valamint a tö- megsportrendevények szervezésére és lebonyolítá­sára terjed ki. Az Országgyűlés előző ülésén elhangzottak alapján született .meg az átmeneti rendelkezésekről szóló tör­vényjavaslat, amely tar­talmazza a megszűnő jog­szabályok állapján eddig igénybe vett, de meghatáro­zott ideig még élő kedvezmé­nyeket, a megszűnő szabá­lyozások miatt indioikoit, át­meneti intézkedéseiket és a személyi jövedelemadó-tör­vény előírásait érintő átme­neti rendelkezéseket. A törvényjavaslat a téte­lesen felsoroltaikon felül min­den korábbi, ínyereségadózás ikörébe tartozó leiratot ha­tályon kívül helyez. Ezzel tiszta helyzet alakul ki, csak a két törvényjavaslatban meghatározott szabályok él­nek tovább. Egy több évtize­des jövedelemszabályo­zási gyakorlattal si­került így szakítani. Ailiacso­rmmummm. nyabb szintű szabályozás már csak a szocialista ál­lamközi elszámolásokban és a decentralizált alapok egy részénél marad fenn. A kor­mány törekszik ezéket is mihamarabb magasabb szin­tű szabályokba foglalni. A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontjia az adó mértéke volt. Már az októ­beri ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat tárgyalásá­nak kniltiikus pontja. A terv- és költségvetési munkák előrehaladáséival egyértel­műen igazolódott: 1989-re az előterjesztettnél magas ab b adómérték indokolt, sőt, to­vábbi költségvetési egyen­súlyt javító intézkedésekre is szükség van. A pénzügyminiszter elő­terjesztését vita követte. Té­tényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény javaslatot elő­terjesztő expozéját követő­en — este 8 órakor — be­fejeződött az Országgyűlés ülésszakának pénteki mun­kanapja. Szombaton reggel 9 óraikor a Központi Műszaki Fejlesiztési Alapról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját a par­lament. (MTI) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmim Villányi Miklós előterjesztése Villányi Miklós bevezető­Parlamenti jegyzetek Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese dr. Hütter Csaba nógrádi képviselőt idézte: a minden rossz szemlélet el­uralkodása helyett nagyobb bizalom, önbizalom kellene. A rossz mellett ott a jó is, Fekete János érvelése sze­rint olyan beruházásokból is egész csokorravalót tudna összeállítani, amelyek javít­ják a fizetőképességet. A beszélgetések tanúsága szerint • azonban igen sok a kétség és a kétely, s ezek most kiváltképpen a vállal­kozási nyereségadóról szó­ló — immár másodszor tár­gyalásra kerülő — törvény- javaslatnák, valamint a központ i mű sz a ki -f ejiles zté- sá alap törvényjavaslatának szólnak. Sándor Gábor képviselő a napirend tárgyalása előtt azt mondta: a vállalkozási nyereségadó a javasolt for­mában nem elfogadható. Érvelésül megjegyezte: az Országgyűlést megelőző ta­pasztalatszerzései , v él e­ménycseréi szerint például a kisiparosok azt mondták, inkább kivonják majd tő­kéjüket a termelésből, és ehelyett értékpapírokba fektetik. A képviselő szerint pedig működő tőikére volna szükség. Dr. Szilágyi Tibor és Tő- zsér Gáspár más érvek alapján mégis hasonló in­díttatással fogalmazza meg aggodalmát: az óriási elvo­nás nem ösztönzi a válla­latokat a nyereségtermelés­re. Mi marad a termelők­nél? A válasz elintézhető egyszóval: a panasz.­Mi lehet akkor a megol­dás? Alighanem a kompro­misszum. A vélemények sokszínűségét, a szavazás várható bizonytalan kime­netelét jól érzékelteti a nógrádi képviselőkkel foly­tatott párbeszéd is. Sándor Gábor szerint: — Harmincöt százaléknál magasabb vállalkozási nye­reségadót nem tudok elfo­gadni. — Legyünk tárgyilagosak — így dr. Szilágyi Tibor. — Negyvenrótven százalé­kos adóval kiegyezhetünk. A társasághoz érkező Vas­tag Ottilia js határozott vé­leményt képvisel: — A központi műszaki- feljesztési alap semmikép­pen nem fogadható el. Ma­radjon ott a pénz, ahol megtermelik, fordíthassák ott a szükséges fejlődésre. Különben olyan pénz lesz ez is, hogy annak adja az állam, akinek akarja. A vállalatok saját —vagy részben saját — felhaszná­lási lehetősége mellett érvel dr. Szilágyi Tibor is, aki mindehhez hozzáteszi: — A vállalkozási nyere­ségadó a többi elvonással együtt végsősoron a dolgo­zók adóterheit növeli, hi­szen nem tudunk nyereséget fizetni. Az elvonásokról, legalább­is a tervezettekről, pontos listát készít dr. Miklós Zoltán. A javaslat szerint 55 száazlékos vállalkozási nyereségadó, 16 százalékos lakásépítési alap, 4,5 szá­zalékot kérnek a központi műszaki-fejlesztési alapra. — Ez már 75 százalék, a nyereségből tehát marad 25, — mondja a képviselő lehangoltam — Ebből aztán gazdálkodhat a vállalat sza­badon. Hogyan ? Tételezzük fel, hogy a vállalat a jövőt akarja építeni, és beruház. Akkor ott az általános for­galmi adó, ha hitelt vesz fel, akkor annak kamatai észnélkül nőnek. — Erre mondják, hogy összekötik az ember kezét, és lábát, aztán ösztönzik, hogy fusson. A képviselő nézete szerint a javaslatok elfogadása tak­tikázáshoz is vezetne, a nyereség kimutatásának el- kenésére késztetne. A mér­téktelen elvonás szándéka mondatja talán a követ­kezőt : — A társadalomban van­nak olyan szervek, mozgal­mak, amelyek igen sokba kerülnék. Ezekhez azonban nem akarnak hozzányúlni. Mintha csak hallotta vol­na a kupolacsarnokban el­hangzott szavakat dr. Vi­da Kocsárd Somogy megyéi képviselő, néhány perccel később az ülésteremben ez­zel érvelt: az állami bürok­ráciát legalább egyharma- dára kellene csökkenteni. A döntés még nem isme­retes, dr. Miklós Zoltán­nak azonban jelentős si­kerélménye van. — Az előző ülésszakon javasoltam, hogy a vállal­kozási nyereségadót az esetleges veszteséges és nyereséges évék egyenle­géből időben eltolva fizet­hessék a tsz-ek, hiszen le­het, hogy egy aszály miatt kellene a vagyont csökken­teni. Az ülésszak után tár­gyaltunk a Pénzügyminisz­tériummal, javaslatomat el­fogadták. Mégpedig úgy, hogy az nemcsak a mező­gazdaságnak, a kedvezőtlen adottságú tsz-efcnek, hanem az egyéb kritikus helyzetű ipari üzemeknek is kedvező. A javaslat és az indítvány azonban most is sok. Mi lesz ha a vállalkozási nyereség­adóról szóló törvényjavasla­tot ezúttal is elutasítja a parlament. A válasz határo­zott: inkább tárgyaljuk újra, csiak jobb legyen. ☆ Pozsgay Imre állliamminisz- ter sajtóértekezlete után Faragó András, az Ország- gyűlés sajtóirodájának veze­tője még türelmet kért, hogy tájékoztatást adhasson az Országgyűléshez eljuttatott néhány petíció sorsáról. Az alternatív katonai szolgálat érdekében tett intézkedések már ismertek. A március 15-ii nemzeti ünnepet szorgalmazó indítvány ügyében az illeté­kes állami szervekhez to­vábbították a beadványt. A mostani ülésszakra pedig a lőfegyverekről és lőszerek­ről szóló törvényerejű rende­let ellen tiltakozó levél ér­kezett Stadinger Istvánhoz, az Országgyűlés elnökéhez egy budapesti általános is­kola tanulóitól, Többtucatnyi egyéb tilta­kozásról is tudunk — mon­dotta a sajtóiroda vezetője. Ehhez még hozzátehetjük: a Nógrád Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága e heti ülé­sén Csegöldj Sándor a kíá- nyási. bányászok hasonló vé­leményét tolmácsolta. S a válasz Faragó András sze­rint: az Elnöki Tanács leg­közelebbi ülésén újra tár­gyalja az említett törvény- erejű rendeletét, s nem fel­tételezhető. hogy életbe lép. ☆ Az Országgyűlésre kell menni hogy megtudjuk: mi újság Nógrádban. Azaz mi­lyen újság „nincs”. Dunán­túli megyéből hozták az or­szág házába a hírt: Nógrád- bian betiltották a Reform című lapot. Pontosabban fo­galmazva: Megtiltották olva­sását. Lehetne meditálni, hogyan tilltható bárki is el egy új­ság olvasásától'? Hacsak... nem komolytalan megjegy­zésnek, vaklármának, „kor- mozásnak” szánja a kiötlője. Mindenesetre szurkolhatunk, hogy el ne tévedjen valahol a postazsák. Az, amely a Re­form példányait szállítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom