Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... t telexen érkezett. .. L^7 Napi postánkból „Á nyelv maga a nép..." Vasárnap délután az öt óra húsz perckor Budapest Nép­stadion állomásról sok pesti vagy Pest környéki diák szállt fel a salgótarjáni autóbuszba. Vác után a hegy tetején személyautók karamboloztak az országúton, ezért közel egy órán állt, pgy helyben ^vesztegelt az autóbusz. A fiatalok unatkoztak, először találós kérdésekkel szórakoztatták egy­mást, de később a szórakozás elfajult. A legtrágárabb szavak röpködtek, az utasok kezdték ké­nyelmetlenül érezni magukat és miután a diákok nem hagyták abba a trágár beszédet, az egyik balassagyarmati kulturos felpattant és magából kikelve rákiabált a diákokra: hagyjátok abba, szégyelljétek magatokat! Egy idős hölgy is felbátorodott, és ő is megszidta a fiatalokat- A bátor fellé­pés eredményes volt. A diákok elhallgattak, és Balassa­gyarmatig teljesen csendben maradtak. Az öreg kulturos a békásmegyeri helyiérdekű vasúton elő­zőleg az ülésen a következő feliratot olvasta, mely filctollal volt vastagon ráírva n piros védőhuzatra: Tancsik Erzsébet 14 éves Bp. 11. kér. Lukács út 17. A név körül feliratok: Beastie Boys, Bros Lomdon Boys. PET SHOP BOYS és fel­firkált szivek. Nem biztos, hogy a feliratot a kislány írta, de bizonyára az osztálytársak Békásmegyeren vagy Óbudán megmondhat­nák ki az értelmi szerző. Eszünkbe jut Illyés Gyula egyik mondása: „A stílus maga az ember? Akkor •az anyanyelv maga a nép.” A nyelvi kultúra lesüllyedése ugyan hová ve­zet? Vajon megkezdtük-e önmagunkon felszámolni a nyelvi romlást, és teszünk-e valamit annak érdekében, hogy gyer­mekeink lelkében elburjánzott eldurvulást az élet {minden pontján megakadályozzuk? K. J. B.gyarmat, Rákóczi út­Jobb lenne a régin Az eset szinte mindenna­pos. November 12-én mun­kába mentünk, s vártuk a gyári autóbuszokat. Jött is egy, aztán még egy, de nem álltak meg. Végül egy csuk­lós megállt, ám a vezetője közölte, hogy az új úton megy az acélgyárhoz. Erre az utasok felháborodtak, hiszen az üzemek, ahová dolgozni szerettünk volna menni, mind a régi úton vannak. Kénytelenek vol­tunk a hidegben tovább vá­rakozni. Később megtudtuk, hogy a felsőtoldi járat, —, hogy ne kelljen neki sehol megállni — Karancsságon várakozott. Szeretnénk megtudni, hogy a csuklós autóbusz jogo­san ment-e az új úton? Jó lenne a jövőben, ha ellen­őriznék a ságújfalui meg­állót (az iskolánál ). Pana­szoljuk továbbá, hogy az idősebb alsótoldi buszsofőr durván bánik az utasokkal. Dénes Antalné Ságújfalu Tisztelt szerkesztőség! Ez év júniusában férjem­mel ét gyermekemmel jöt­tünk Erdélyből Magyaror­szágra és Balassagyarmaton telepedtünk le. Nehéz hely­zetünkben — többek között segítségünkre voltak: a Vö­röskereszt városi vezetősége, a városi tanács, a Balassi Bálint Gimnázium és a Szántó Kovács János Gim­Elhcmyagolt Két hete olvastuk a NÓG- RÁD-ban, hogy végre köze­ledik a Dejtár—Ipolyvece összekötő út átadása, amit sajnos még teljes hosszá­ban nem lehet használatba venni, mert a híd átadása előreláthatóan csak 30'ára készül el. Amiről írni szeretnék, az az új útnak a folytatása Ipolyvecén keresztül egé­szen Drégelypalánkig. Már • több mint egy hónapja vé­gigszórták zúzott kővel. Gondoltuk: no. végre ezt is megcsinálják, mert attól függetlenül, hogy nemrég volt a felújítása, pocsék ál­lapotban van. Gödrös, he­pehupás. Felháborító, ahogy názium és Szakközépis­kola nevelői, tanulói, az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat és az Ipoly Bú­torgyár dolgozói, valamint a Rétsági Építőipari Szö­vetkezet. önzetlenségük nagy segítségünkre szolgált. A Balassagyarmaton tartóz­kodó erdélyiek nevében: Máté Sándor és családja útszakasz a kövek a személygépko­csikon csattognak. Nem be­szélve arról, amikor egy te­herautó vagy egy busz előz. vagy szembejön. Sajnos velem is megtör­tént a napokban, hogy mun­kából hazafelé jövet, a kö­vek, melyeket a szembejö­vő autóbusz „hányt” a gép­kocsira, nagy zománcdara­bokat pattogtatott le az au­tóról, de könnyen betörhet­te volna a szélvédőt is. Eze­kért ki a felelős? Az út kö­zepén már alig van kő, an­nál több az út szélén és az árokban. Sajnos itt is csak a nemtörődömséget látjuk. P. Pálné Ipolyvece Több Cola készül jövőre Magyarországon Jövőre az eddiginél iis több Coca-Colát és Pepsi-Colát fogyaszthatunk. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszer- ipari főosztályán elmon­dották: a két neves külföl­di cég, valamint 11 hazai élelmiszer-ipari vállalat kép­viselői hamarosan aláírják az üdítőital-alapanyagok szállításáról az újabb öt év­re szóló szerződéseket. A külföldi partnereknek az italok alapanyagáért — a Cola-sürítményekért — el­sősorban élelmiszertermé­kekkel fizetnek. A megál­lapodás új vonása, hogy a cégek ezentúl az általuk szállított alapanyagok ér­tékénél 30 százalékkal több magyar terméket fogadnak el. A korábbinál nagyobb mennyiségű ital gyártására nyílik lehetőség azzal is, hogy a külföldi partnerek újabb italgyártó és ital­töltő gépet szállítanak Ma­gyarországra. Néhány régi gép időközben megérett a cserére, és újakat is felsze­relnek. Hogyan tartósít a só? Konyhasóval évezredek óta tartósítunk húst, halat és más élelmiszert, de még ma sem ismerjük tudomá­nyos részletességgel, hogy a só miként tartósítja az élelmiszereket. Az Egyesült Államokban egy kutatócso­port azért vizsgálja ezt a kérdést, mert szeretnék csökkenteni a tartósított élelmiszerek sótartalmát a magas vérnyomás megelő­zése érdekében. Ehhez azon­ban a sót tudományosan megalapozottan kell ada­golni, nehogy az élelmisze­rek tartóssága szenvedjen kárt. A kutatócsoport eddig két folyamatot ismert fel. Az egyik: a sok só a legtöbb sejtfalat mérgezi, emiatt a húsra szórt só beépül a bak­tériumokba, s nekik azután sok energiájukba kerül azt magukból ismét kipréselni. Ezért a túlélésük szempont­jából kevésbé fontos folya­matokra, így mérgeknek a termelésére már nem ma­rad energiájuk. A másik folyamat: a só közvetlenül akadályozza a mikroorganizmusok táplál­kozását, s ez is súlyosbítja energiagazdálkodásukat. A 4—5 százalék sót tartalma­zó táptalajban már a felé- re-negyedére csökken a mik­robák szőlőcukor-felvevő ké­pessége. viszont ha a só­tartalom 2,5 százálékos, a szőlőcukor felvétele csupán 20 százalékkal csökken. Remekművek — szalmából r Kirekesztett kertészkedik? / X A Azt az időt már legenda­ként emlegetjük. De néhány hányavórosi nyugdíjas em­lékeiben még elevenen él, amikor a vasúti töltés mel­letti parlagon, derékig érő gazban Oláh János bácsi, a bányaváros' párttitkára ki­lépte a parcellákat. Ki, ho­gyan kérte: nekem hat lé­pés kell, nekem nyolc, tíz... Harminc éve ennek. Nagy­fa á+onyb a a bánya Békésből, Szabolcsból, Szlovákiából és Erdélyből telepítette ide az embereket. — Itt minden ember még most is kicsit másképp’ be­szél, hozta magával a táj - szólását — mondja Nagy Já­nos nyugdíjas, aki maga is Szolnok megyéből telepe­dett le Nagybófonyban. — Megkaptuk itt a lakást, de piacunk nem volt, és a kö­zelben a vasúti töltés mellet­ti elhanyagolt parlagot tör­ték fel az emberek, a párt­titkár irányításával. Olyan három méter széles kis te­rületet kapott mindenki, aki igényelt belőle, zöldsé­get termelni. Akkoriban nyolcvanan- százan kertészkedtek itt szabad idejükben, hogy jus­son a levesbe répa, zöld­ség. .. S hogy a tenyérnyi kis veteményest öntözni tud­ják, a bányászok kutat ás­tak. Ma is vagy nyolc kút van még a területen. Nem volt ott se telekhatár, se ke­rítés, csak keskeny gyalog­utak a parcellák között. S vita sem volt. Az emberek szépen megegyeztek egy­mással. Persze, ez a hajdani „föld­osztás” nem jegyeztetett be semmilyen aktába, hagyta- vitte a szokásjog. A terü­let sokáig nem kellett sen­kinek, háborítatlanul ker­tészkedtek a bányavárosiak azon a pár négyzetméteres földdarabon. Aztán mindig kicsit fogyatkozott. Felépült a munkásőrség székháza, odatelepült a városgazdálko­dási vállalat... De ezek a terjeszkedések nem szították fel a tüzet a „kisföldműve- lők” és az állami intézmé­nyek között. Hiszen volt, aki felhagyott a kertészkedés­sel, mások elköltöztek, meg­haltak. .. Ma ötvenen-hatvanan mű- velgetik vasút melletti vete­ményesüket. Többnyire nyug­díjasok, özvegyasszonyok, magára maradt bányászok. öt évvel ezelőtt a város­gazdálkodási vállalat már igénybe akarta venni ezt az egész területet, hiszen az ál­lami tulajdon kezelői joga annak idején rátestálódott. Akkor hatvanöt ember ne­vében a kertészkedők kül­döttséget menesztettek a megyei pártbizottság első titkárához, s az eredmény: az illegális kertészet meg­szüntetését öt évre felfüg­gesztették. A határidő idén szeptem­ber 30-án lejárt. Így adó­dott, hogy a bátonyterenyei vb-titkár, Gyetvai György- né dr. egyik októberi foga­dónapján — a többiek kép­viseletében is — hatan je­lentek meg a tanácsházán. — Maguk közül szóvivőt választottak, s arra kíván­tak egyértelmű választ kap­ni, milyen fejlesztést tervez oda a vállalat, s az mikorra valósul meg. És ha csak évek múlva, azt kérték, leg­alább addig művelhessék a földet. Október végén legalább ötvenen jöttek össze a ta­nácsháza nagytermében a tá­jékoztatóra. — Az emberek zokon ve­szik, hogy pont’ most, ami­kor nehezedik az élet, ak­kor veszik el a veteménye­süket — említi Szabó Fe­renc tanácselnök. — Mi pe­dig másik oldalról, a város- gazdálkodás részéről azt mondjuk, hogy pont’ most, amikor nehezebbek a körül­mények, akkor akarunk gaz­dálkodni. Letéti raktárát sze­retne a területre a vállalat, az egy részére virágházat, egy­szóval bővíteni akarja szol­gáltatásait. De mondhatnánk úgy is, hogy van egy tulaj­dona, amit birtokba akar venni. A tanács pedig — bár úgy ítéli meg, a mostani te­rülethasználat illegális — cseretelket adna a kertészke- dőknek. A tiribesi úton 219, egyenként 400 négyzetméte­res kertet alakítottak ki, amit haszonbérleti szerző­déssel adna a bátonytere­nyei nyugdíjasok birtokába. Amiért öt évig semmit nem kellene fizetni, s utána is csak jelképes összeget: négyzetméterenként 25 fil­lért! — A kertek egyelőre nem kellenek — mondja az el­nök. — Pedig megegyeztünk a téesszel, hogy megtrágyáz- zák, felszántják és tárcsáz­zák, s úgy adjuk oda. Azt mondják messze van, dom­bon van. Sok a kifogás. . . Az évekkel ezelőtt kiala­kított tiribesi úti hobbiker­teknek ez idáig tizenötnél nincs több gazdája. Nagyfaá- tony másik két helyére is gondoltak a tanácsiak, hogy cseretelekként kialakítanák a bányavárosiaknak, de nem kell nekik. Ragaszkodnak a megszokotthoz... Az ember azt hihetné, csökönyösség, megrögzött- ség. Nagy János tanácstag volt a bányavárosban és tíz évig párttitkár, neki nincs ott földje. — Hozzám jöttek, mit csi­náljanak. Mondhattam vol­na, nyugdíjas vagyok, föl­dem sinqs ott, mégis ott vol­tam velük a tanácsi tájé­koztatón. Mert tudom, hogy az az asszonyka, aki két sor répát, két sor zöldséget el­vet azon a tenyérnyi kis föl­dön, hogy ne negyven- negyvenöt forintjába kerül­jön egy levesbe a piacról a zöldség, az már nem tud el­járni a tiribesi kertekbe. Csak ide a közeibe. Így hát nem találtunk megoldást. A területet elveszik. Mit mondják? Ha hasznosabb lesz az, amit oda akarnak tenni, mint amit eddig szol­gált, egy szót sem szólha­tunk. De ha nem, . lelkűk rajta.. . Ennyiben maradtunk. Zsély András Folyamatos, de nem zavartalan lesz az áruellátás Az idei forgalom alaku­lása arról győzte meg a PALÖCKER vezetőit és a boltok dolgozóit, hogy a vásárlók takarékosabban élnek, kevesebbet költenek, főleg az olcsóbb árukat ke­resik. Ezt figyelembe véve úgy vélekednek, hogy a lehe­tőségek birtokában, az idén is időben, és jól fel kell ké­szülniük a gyorsan közeledő karácsonyi ünnepekre és az új év köszöntésére. A folyamatos ellátást szol­gáló szerződéseket — ami­ből lehetséges volt — egyez­tették a gyártókkal és a szállítópartnerekkel. Ez azt jelenti, hogy alapvető élel­miszerekből — kivéve az olajat és a margarint — fo­lyamatos, jó és gazdag vá­lasztékú lesz az ellátás. Bő­séges kínálatot garantálnak a téli disznóvágáshoz szük­séges fűszerfélékbe! és az itt használatos sertésbélből. Az ünnep; süteményké­szítéshez kókuszreszeléket és mazsolát rendszeresen aján­lanak. Édesipari lisztesáruk­ból is kedvező lesz a kíná­lat. A gyors süteménykészí­tés segítése érdekében 5 ezer tortakarika és 10 má­zsa mákos és diós bejgli ke­rül a boltokba. A nemsokára megérkező Télapó puttonya az idén is jónak ígérkezik. A külön­böző csokoládé figurákból ugyanennyit — 50—60 má­zsa — rendeltek mint ta­valy. Az árak viszont 10—12 százalékkal magasabbak mint egy évvel ezelőtt­Szaloncukorból l2-féle kö­zött válogathatnak a vásár­lók. Az idén, az olcsóbb konzum minőségből az ipar nem gyártott semmit. A leg­újabból, a nagy keresletnek örvendő’ és drága vajkara­mellából viszont az igénye­ket nem tudják kielégíteni. A többi fajtánál — zselés, mártott, — nem lesz fenn­akadás. Jelenleg 180—200 mázsa már kint van az üzletekben, december 15-ig újabb 50 mázsa kerül a boltokba. A szaloncukor ösak a fe­nyőfán érzi igazán jól ma­gát. December 10-től Salgó­tarjánban, az ÉVI-Áruház előtt árulják majd a Szom­bathelyről érkező 2—3, illet­ve ettől kisebb méretű luc­fenyőket. A karácsonyi ünnepekhez kötődik a déligyümöícs-fo- gyasztás is. Itt a kínálat egyes árukból jónak ígér­kezik. A grape-fruitot már olcsóbban árulják. A héten ér­kezik be a kubai narancs. Na­gyobb mennyiséget ígérnek a grúz mandarinból. Banán­ból és narancsból viszont a tavalyihoz hasonló mennyi­séggel számolnak. Citrom­ból nem lesz hiány, de kí­nálnak földimogyorót is. Az ünnepi asztalokra ele­gendő hús és húsféleség ke­rülhet, mert tőkehúsból za­vartalan és jigény szerinti ellátást biztosítanak. Élő halból, halfilébő'l és paníro- zott halból 10—15 százalék­kal növelik a kínálatot. Füstöltáruból (csülök, fej) pedig a tavalyi elfogadható szint megtartására vállalkoz­nak. Virsliből 20 százalék­kal több lesz, debreceniből viszont a tavalyival azonos mennyiség kerül az üzletek­be. Továbbra sem lesz ele­gendő belsőség és friss ko­csonyahús. Mirelitből viszont lesz bőven. Zavartalannak ígérkezik az ellátás előhűtött és fagyasztott baromfiból (pulyka, liba, csirke). A finom falatokhoz bősé­ges italválaszték is párosul. Tizenháromféle tank- és 16- féle palackos pezsgő között vá­logathatnak a yásárlók. Az év végéig 10 boltban — Sal­gótarján, Balassagyarmat, Mátranovák — egyes boro­kat kedvezményes áron ér­tékesítenek. Az 5 literes kannás borokból 200 vár ve­vőre. A sörből — beleszámítva a minőségit is — minden kí­vánságot kielégítenek. Üdí­tőitalokból a Pepsi- és a Coca-Cola kivételével za­vartalan kínálatra számít­hatunk. A választék bővíté­se érdekében a likőripari vállalat pótszállításra is vál­lalkozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom